Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-29 / 88. szám
2 DunQntüli napló 1980. március 29., szombat A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozata a párt munkájáról és a további feladatokról Társadalmi és politikai viszonyaink (Folytatás az 1. oldalról) Előrehaladásunknak fontos feltétele, hogy tovább erősödjenek a szocialista társadalmi viszonyok és rendszerünk szilárd gazdasági alapja, a termelő- eszközök szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdona, államunk elismeri és védi a munkával szerzett személyi tulajdont. A társadalom osztályainak és rétegeinek számaránya az utóbbi években nem módosult lényegesen, az egymáshoz való közeledés irányába ható minőségi változások voltak a meghatározók. A jövőben is arra kell törekedni, hogy ez osztályjellegű különbségek csökkenjenek. Ugyanakkor az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az egyes rétegeknek a munkamegosztás, az iskolázottság, a lakhely és más tényezők szerint eltérő helyzetére. A munkásosztály az egész nép érdekében eredményesen tölti be vezető szerepét Döntő mértékben járul hozzá a nemzeti jövedelem termeléséhez. Erősödött politikai öntudata, fokozódott aktivitása és kezdeményezőkészsége. A termelőszövetkezeti parasztságot a munka, az elosztás és az életmód jellegében bekövetkezett változások közelítik a munkásosztályhoz. ' A munkásság és a parasztság alapvető érdekei azonosságának, szoros együttműködésének, közös helytállásának eredményeként tovább erősödött szocialista rendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. E szövetség szorosabbra fűzése egész népünk érdeke. A társadalom fejlődéséből adódó lehetőség és egyben követelmény, hogy a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok folyamatosan gyarapítsák politikai, szakmai és kulturális ismereteiket, s ezáltal is csökkenjen a szellemi és fizikai munka közti különbség. Az értelmiség tevékeny részese a szocializmus építésének, szorosan kötődik a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz. Szerepe és létszáma a társadalmi fejlődéssel együtt növekszik. Az értelmiség — iskolai végzettsége, munkahelye és választott pályája alapján sok irányban rétege- ződött. Szellemi erőforrásainkat hasznosítsuk minden területen jobban, szervezetten és fokozottan igényeljük az értelmiség részvételét a szocialista építőmunkában, a közéletben. A termelésben és az igazgatásban foglalkoztatott alkalmazottak nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel végzik munkájukat, létszámuk a valóságos szükségletnél gyorsabban nőtt, az egyes szakterületek közti megoszlásuk is aránytalan. Ezen a munka és a szervezetek ésszerűsítésével, a társadalmi ellenőrzés fokozásával, a bürokrácia visszaszorításával kell változtatni. A nők a társadalmi élet minden területén, a munkában, a családban, a közéletben becsülettel teljesítik a feladataikat, kötelezettségeiket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre jobban kiteljesedik, de még sök a megoldásra váró gond. Tovább kell javítani ozökat. a gazdasági, kulturális, tudati és jogi feltételeket, amelyek segítik a nő egyenlő esélyeinek érvényesülését. Társadalmunk legkisebb, de a jelen és a jövő szempontjából döntő jelentőségű közössége a család. Stabilitása különösen fontos a gyermeknevelés szempontjából. Pártunk és állomunk támogatja s védi a család intézményét. A párt megkülönböztetett figyelmet fordít az ifjúság helyzetére. Ismeri a fiatalok gondjait és o körükben tapasztalható negatív jelenségeket is. Szükségesnek tartja, hogy javuljanak a fiatalok nevelésének, pályakezdésének, beilleszkedésének, családalapításának a feltételei. Több lehetőséget kell nyújtani a felnövő nemzedék kezdeményezőkészségének, új iránti fogékonyságának, öntevékenységének ki- bon ta kozta tá sóra. Pártunk a lenini nemzetiségi politika érvényesítését változatlanul fontos feladatnak tekinti. A nemzetiségiek hazánk egyenjogú állampolgárai. A nemzetiségi szövetségek fontos politikai és kulturális feladatot látnak el. A hazánkban élő nemzetiségek és a szomszédos országokiban élő magyarság jelentős mértékben hozzájárulhat népeink barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez. A nemzetiségi kérdés inte rna c i on a I i sta m eg ol dá sá na k fontos eleme a kétnyelvű, kettő kultúrájú állampolgárok szabad fejlődése. Társadalmunk kiegyensúlyozott helyzetét tükrözi az állaim és az egyházak rendezett viszonya is Az állam az alkotmány szellemében szavatolja a lelkiismereti szabadságot és az egyházak autonóm működését. Az egyházak tiszteletben tartják államunk törvényeit, támogatják az országépítő munkát. Társadalmi fejlődésünknek nélkülözhetetlen erőforrása szövetségi politikánk megfelelő érvényesülése. Rendszeres eszmecserével és meggyőzéssel igyekszünk megnyerni mindenkit az együttes cselekvésnek. Szocialista céljaink a dolgozó osztályoknak és rétegéknek, a párttagoknak- és a pórtonkívü- lieknek, a marxistáknak és más világnézetűéknek, az ateistáknak és vallásos embereknek mindjobban szélesedő összefogásával! valósulnak meg. Javult az állami irányítótestületek, szervák és a tanácsók tevékenysége, korszerűsödött az államigazgatás. A megnövekedett követelmények azonban szükségessé teszik, hogy tovább javítsák munkájukat, gondosabban elemezzék a belső és külső társadalmi, gazdasági folyamatokat s idejében intézkedjenek. Az országgyűlés széles körű, nyilvános vitákra támaszkodva a társadalmi, gazdasági fejlődést segítő számos törvényt alkotott. Fejlődjék tovább az országgyűlési bizottságok munkája. Fokozódjék o képviselők aktivitása választókerületükben s az országos kérdések megoldásában. Váljék szorosabbá kapcsolatuk választóikkal. Erősíteni kell az államigazgatás népképviseleti ellenőrzését. Meg kell szüntetni az állami és társadalmi szervek munkájában tapasztalható párhuzamosságokat, a túlszabályozást Az ügyintézés váljék egyszerűbbé és gyorsabbá, határozottan fel kell lépni a bürokrácia ellen. A tanácsok emeljék a hatáskörükbe tartozó szervek irányításának színvonalát. Éljenek bátrabban o különböző intézmények és eszközök közös hasznosításában rejlő lehetőségekkel, fokozzák ez irányú szervező, koordináló tevékenységüket. Fordítsanak még nagyobb figyelmet a lakosság ellátásának javítására. Az állampolgárok ügyeinek érdemi, gyors intézésével is szélesítsék tömegkapcsolataikat. Az állami szervek szorosabban hangolják össze ellenőrző tevékenységüket. Fokozottabban támaszkodjanak o munkahelyi közösségekre, a népi ellenőrzési bizottságokra, a társadalmi ellenőrzés más formáira, és hasznosítsák jobban tapasztalataikat. A XI. kongresszus határozatának megfelelően szélesedett az üzemi demokrácia. Erősödött a szövetkezeti demokrácia, formái fokozatosan igazodnak« megnövekedett üzemi méretekhez. Az elért eredmények ellenére még; nem kielégítő a szocialista demokrácia eddigi szintje. A párt változatlanul alapvető feladatnak tekinti a dolgozók szélesebb körű bevonását a közügyekbe. A demokratikus fórumoknak fontos szerepe van a különböző érdekek feltárásában, egyeztetésében, a nézetek megvitatásában, az egész társadalom alapvető érdekeinek érvényesítésében. Pontosabban kell meghatározni a vezetők beszámolási kötelezettségét. Az iparban, s a népgazdaság más területein az érvényes rendelkezések alapján, illetve ezek továbbfejlesztésével biztosítani kell a dolgozók érdemibb beleszólását a vezető kinevezésébe, munkájának véleményezésébe és ellenőrzésébe. A szocialista demokrácia elmélyítésének fontos feltétele a lazaságok felszámolása, az állampolgári fegyelem; erősítése. A felelős vezetők következetesen lépjenek fel a szocialista • A népgazdasági az V. ötéves terv időszakában tovább fejlődik, s bővülnek és korszerűsödnek a szocializmus anyagi-mű- szaki alapjai. Gyarapodik a nemzeti vagyon. A nemzeti, jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelékenységének az emelkedéséből származik. Az ötödik ötéves terv főbb előirányzatait nem tudjuk teljesíteni, ennek ellenére az elért eredmények jelentősek. A külső gazdasági feltételek, a nemzetközi ár- és értékesítési viszonyok az utóbbi években a számítottnál is kedvezőtlenebbül alakulnak. Gazdasági nehézségeink nagyobbrészt ebből adódnak. Ugyanakkor nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a külső feltételekhez és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó belső folyamatok. A gazdaságirányítás nem elég következetes ai gazdaságpolitikai célok, a gazdasági feltételek s eszközök összehangolásában, a végrehajtás szervezésében. A szükségesnél és lehetségesnél lassabban korszerűsödik a; termelési és a termékszerkezet, nem javul kielégítően a hatékonyság, a . minőség. Mindezek együttes hatására a nemzeti jövedelem növekedésének és ennek következtében az élet- színvonal emelkedésének az üteme kisebb a tervezettnél. A nemzeti jövedelem a VI. ötéves terv idején — 1981 és 1985 között — olyan mértékben növekedjék, hogy összhangban a fejlődés minőségi tényezőivel, a termelés nemzetközi versenyképességével, segítse a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javítását. A növekedés teljes egészében a mu rtk a term eleken y ség em e Ik e - déséből, a hatékonyság javulásából származzék. A nemzeti jövedelem elosztása tegye lehetővé a termelés bővítéséhez és korszerűsítéséhez nélkülözhetetlen beruházásokat, az elért életszínvonal megszilárdítását, valamint a további fejlődéshez szükséges feltételek megteremtését. A VI. ötéves tervidőszak egyik legfontosabb feladatat a külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának javítása, ebben alapvető szerepe van a belső egyensúlyi tényezők megszilárdításának, s ez különös figyelmet érdemel. Következetesebben kell folytatnormákat sértő magatartás különböző megnyilvánulásaival szemben. E jelenségek megszüntetése a legtöbb esetben nem központi döntéseket igényel, hanem; azt, hogy a kollektívák, a becsületes dolgozók — élve a szocialista demokrácia adta lehetőséggel — határozottan elítéljék és visszautasítsák ezeket. Hazánkban szilárd a törvényeség. A párt-, az állami és társadalmi szervek őrködjenek továbbra is a jogrend, a törvényes rendelkezések megtartásán, a közélet tisztaságán és lépjenek fel a hatalommal való visszaélés minden megnyilvánulásával szemben. Váljék egységesebbé a jogalkalmazás, csökkenjen a szabályozások száma. Fontos feladat a társadalomellenes magatartás visszaszorítása, a bűncselekmények megelőzése, leleplezése, a közvagyon gondosabb kezelése, a társadalmi és a személyi tulajdon védelme, A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi méltók népünk bizalmára. A dolgozó tömegekre támaszkodva1 szövetségi rendszerünk keretében megbízhatóan védelmezik szocialista vívmányainkat, népünk békéjét. Erősödjék tovább a fegyveres erők és testületek jó együttműködése. ni a termelési s a termékszerkezetnek adottságainkhoz igazodó korszerűsítését, a költségek csökkentését, a minőségés a jövedelmezőség javítását. Mindebben nagyobb mértékben kell támaszkodni az egyre inkább termelőerővé váló tudományra. Tökéletesíteni kell a tudományos eredmények alkalmazásának gyakorlatát, gyorsítani az új, korszerű hazai és külföldi technológiák bevezetését. Az eddiginél határozottabban kell támogatni az újító kezdeményezéseket. A hazai szükségleteknek megfelelő és a nemzetközileg versenyképes, gazdaságos termelés dinamikusabban fejlődjék. A gazdaságtalan, tartósan veszteséges termelést a társadalmi érdekekkel összhangiban, a munkaerő és az eszközök tervszerű átcsoportosításával gazdaságossá kell tenni, vagy fokozatosan meg kell szüntetni, gondoskodva azonban a lakosság megfelelő ellátásáról. A területfejlesztésben is jobban érvényesüljenek a hatékonyság követelményei. Az iparnak elsősoriban azok az ágai fejlődjenek, amelyek gazdaságos exportnövelést, import-megtakarítást, nagyobb népgazdosági jövedelmet tesznek lehetővé, illetve kevésbé anyag- és energiaigényesek. A szocialista országokkal együttműködve gazdaságunk fűtőanyag- és energiaellátása hosszabb távon is biztosítható. Ennek feltétele a tudatosabb, határozottabb és takarékosabb energiagazdálkodás. Megépítjük a Paksi Atomerőművet. További erőfeszítéseket igényel a hazai energiaforrások — szén- vagyonúnk — 'kőolaj, és földgázkészletünk — feltárása, kiaknázása, gazdaságos hasznosítására folytatni kell a geológiai kutatásokat. Az alapanyag-gyártásiban fő feladat a megkezdett fejlesztések mielőbbi befejezése. A feldolgozóipar fejlesztését az eddiginél jobban alá kell rendelni a hatékonyság éskül- gazdasági egyensúly követelményeinek. A gépiparon belül kapjanak nagyobb súlyt az elektronikai és vákuumtechnikai termékek, az energetikai, mezőgazdasági, élelmiszeripari és szerszámgépek, a közúti járművek, az orvosi műszerek gyártásának egyes területein növekedjék a magasabb fokon feldolgozott alumíniumtermékek aránya, fokozódjék a gyógyszeripar versenyképessége. A könnyűipar növelje a jövedelmező, 'korszerű, jó minőségű, magasabb fokon feldolgozott áruk arányát. Kiemelten kell fejleszteni a gazdaságosan exportálható élelmiszerek termelését. Az építő- és építőanyagiparnak, valamint ezek háttériparának termelése a népgazdaság előtt álló feladatokhoz és a lakosság igényeihez igazodva növekedjék. Hazánk természeti adottságai indokolttá és lehetővé teszik a mezőgazdaság kiemelt fejlesztését, A mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelésének bővülése biztosítsa o kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a gazdaságos export fokozását. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a fő teendő a hatékonyság és a minőség javítása, a hozamok növelése, a költségek csökkentése, a természeti feltételek ésszerűbb kihasználása. Tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságunkban meghatározó jelentőségű gabona- és kükoricatermelést. Nagy gondot kell fordítani a<z állat- tenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés növelésére, a takarmány takarékos fel- használására, az anyagok és a melléktermékek jobb hasznosítására. Támogatjuk az állami vállalatok s a termelőszövetkezetek gazdaságilag előnyös társulásait, a hatékonyan működő termelési rendszereket, az anyagi és szellemi erők ésszerű hasznosítását szolgáló együttműködési formákat. A kedvezőtlen természeti viszonyok közepette működő üzemeket továbbra is segíteni kell az adottságaiknak jobban megfelelő termelési szerkezet kialakításában. Támogatni kell a mezőgazdasági vállalatoknak, a szövetkezeteknek népgazdasági szempontból is'hasznos kiegészítő tevékenységét. Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Elő kell segíteni szorosabb együttműködésüket a nagyüzemekkel, valamint a felvásárló vállalatokkal és a fogyasztási szövetkezetekkel. Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövőben is arra törekszünk, hogy a szövetkezetek fejlődjenek, eredményesen szolgálják tagságuk érdekeit, javítsák termelésűk gazdaságosságát, szolgáltatásaik minőségét, kulturáltságát. A közlekedés különböző ágait összehangoltan kell fejleszteni. A távolsági áru- és személyszállításban növekedjék a vasút szerepe. A személyszállításban a jövőben is a tömegközlekedés kapjon elsőbbséget. A hírközlés tovább 'korszerűsödjön, bővüljön a telefonhálózat, javuljanak a postai szolgáltatások. Nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre, a levegőszennyeződés csökkentésére, a vízkészlet tisztaságának és minőségének megőrzésére, a lakosság egészséges ivóvíz-ellátására. Váljék társadalmi üggyé természeti értékeink védelme, a rendezett, kulturált lakó- és munkahelyi környezet kialakítása, megóvása. A népgazdaság termelő alapjainak műszaki fejlesztését a beruházások mérsékeltebb növelése mellett is szükséges biztosítani. Fokozni kell a korszerű berendezések több műszakban történő kihasználását, a régi üzemek rekonstrukcióját. A népgazdasági érdek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő be ruházó sokat egyértel m űbbe n kell rangsorolni. Kapjanak elsőbbséget az olyan, gyorsan kivitelezhető és rövid idő alatt megtérülő központi és vállalati beruházások, amelyek a termelési és a termékszerkezet korszerűsítését szolgálják, az exportképességet javítják, és a hatékonyságot növelik. Szigorúan érvényesüljön az engedéIIL A gazdasági építőmunka lyező, a tervező, a beruházó, a kivitelező felelőssége. Kormányzati és helyi intézkedésekkel — céljainknak és elveinknek megfelelően — nagyobb összhangot kell teremteni a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő között. A termelési és a termékszerkezet átalakításával összhangban kell megvalósítani a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti körültekintő, szervezett átcsoportosítását, át. képzését. A gazdasági vezetők mindenütt és minden beosztásban követeljék meg a munkaviszonnyal járó kötelezettségek teljesítését, a fegyelmezett és jó minőségű munkát. Ebben a párt- és társadalmi szervek határozottan támogassák őket. Gazdasági fejlődésünknek alapvető feltétele, hogy bővítsük és elmélyítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal.. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában, a hosszú távú célprogramok megvalósításában. A nemzetközi gazdasági körülmények és a közös érdekek sürge. tőén követelik, hogy a KGST- országok gazdaságfejlesztési politikája összehangoltabbá, együttműködésük tervszerűbbé, hatékonyabbá váljék, a szocialista gazdasági integráció eredményesebb legyen. Az eqyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük: a gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkésországokkal. Az áruforgalom bővítése mellett előtérbe helyezzük a — piackutatásra és a korszerű termelésszervezésre is kiterjedő — hosszú távú termelési együttműködést. Tovább erősítjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcso. latokat a fejlődő országokkal. Fontos, hogy szorosabbá váljék a termelés és a külkereskedelmi tevékenység kapcsolata. Növelni kell az arra alkalmas termelővállalatok kü I ke re sk edel m i szerepét, erősíteni a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok közös érdekeltségét. Fejlesztjük bevált gazdaságirányítási rendszerünket, a tervezést, a szabályozást, a gazdaságvezetés intézményeit és a gazdálkodó egységek szervezetét. Alapvető feladat mind a központi irányításnak, mind a vállalatok, szövetkezetek önállóságának, kezdeményezőkészségének egyidejű erősítése. Az országos, feladatok kialakításában és megoldásában is jobban kell építeni a vállalatokra, a szövetkezetekre, mert önálló munkájuktól, vállalkozó szellemüktől, gazdálkodásuk eredményességétől döntő módon függ előrehaladásunk. Korszerűsíteni kell 'belső irányítási és ösztönzési rendszerüket. A gazdasági munka magasabb színvonalra emelésében, eredményességében meghatározó szerepük van a vállalatok, szövetkezetek vezetőinek. Teremtsék meg a feltételeket a munka megjavítását célzó törekvésekhez. Éljenek bátrabban hatáskörükkel. Az eddiginél jobban kell támogatni a kezdeményező, az új iránt fogékony, a felelősséget és ésszerű kockázatot vállaló, a munka színvonalas megszervezésére és következetes ellenőrzésére képes vezetőket. A fokozódó követelményekhez igazodva emeljék képzettségük színvonalát. A gazdasági fejlődésnek fontos feltétele, hogy az árrendszer célszerű gazdálkodásra, megalapozottabb döntésekre és észszerű fogyasztásra késztessen. A termelői árak fejezzék ki jobban a világpiac árváltozásait, ösztönözzenek a hatékonyság, növelésére, a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására és a takarékosságra. A termelői árak mozgása a jövőben is hatással lesz a fogyasztói árak alakulására, tartósan nem szakadhatnak el egymástól. Az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát — életszínvonal-politikánknak megfelelően — továbbra is központilag kell sza(Folytatás a 3. oldalon)
