Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-29 / 88. szám
1980. március 29., szombat Dunánt úli napló 3 A Magyar határozata Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának a párt munkájáról és a további feladatokról (Folytatás a 2. oldalról) bályozni. Az állami és a társadalmi ellenőrzés javításával meg kell akadályozni az indokolatlan áremeléseket, a fogyasztók Bármilyen megkárosítását A társadalmi tevékenység minden területén az eddiginél is fontosabb feladat a belső tartalékok fejtárása és hasznosítása. Különösen fontos az önköltség, az energia- és anyaghányad csökkentése. Nagy tartalék rejlik az irányítás, az üzem- és munkaszervezés, a kooperáció javításában, a szerződéses fegyelem erősítésében, a munkaidő teljesebb kihasználásában, a fegyelmezettebb munkában. IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociális ellátás Az életszínvonal megszilárdításának, majd további szerény javításának alapvető feltétele, hogy jobban oldjuk meg a gazdasági feladatokat. A VI. ötéves terv időszakában az életkörülmények javítását szolgáló eszközöket úgy kell felhasználni, hogy ösztönözzék a termelést, és tegyék lehetővé a legfontosabb szociális igények kielégítését. Mindezt segítse elő a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítése. A társadalmi juttatások jobban igazodjanak a szociális körülményekhez, elsősorban az idősek, a több gyermekes családok és a családalapító fiatalok helyzetét javítsák. Az életkörülményeket közvetlenül befolyásoló beruházások továbbra is növekedjenek. A ikeresetek nagyobb különbség ei'ben is tükröződjék a végzett munka. Határozott intézkedésekkel gátat kell emelni az olyan jövedelmeknek, amelyek spekulációból, visszaélésből erednek, amelyek mögött nincs tisztességes munka. Az életkörülmények alakításálban fontos szerepe van a kiegyensúlyozott áruellátásnak. Az elért színvonal megtartására, a lehetőségekhez igazodó javítására és a választék bővítésére kell törekedni, ügyelve arra, hogy legyen elegendő olcsóbb tömegfogyasztási cikk is. Váljék kulturáltabbá a kereskedelmi munka. Fejlődjék, korszerűsödjék az állami és szövetkezeti üzlethálózat. Az életkörülmények javítása megkövetel' a szolgáltatások iránti igények jöbb kielégítését. A magánkisipar és -kiskereskedelem a valóságos igényekkel összhangban járuljon hozzá a lakosság áruellátásának kielégítéséhez, a szolgáltatások javításához. A dolgozók nagy hányada, szabad idejében olyan munkát és kereső tevékenységet is végez, ami hasznos mind a népgazdaságnak, mind az egyénnek. E tevékenység gazdasági, jogi, irányítási, ellenőrzési feltételeit a társadalmi érdekkel összhangban kell szabályozni, és gondoskodni kell róla, hogy kapcsolódjék a szocialista üzemekhez. Szélesebb körben kell alkalmazni a bedolgozás mód. szerét. A törvényes munkaidő jobb kihasználásával, a munka szervezettségének javításával meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a VI. ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élőknél a jelenlegi munkaidőalap csökkenése nélkül át lehessen térni az ötnapos munkahétre. A VI. ötéves terv időszakában folytatódjék a második tizenöt éves lakásépítési program megvalósítása. Nagyobb erőt kell fordítani a lakásvagyon megóvására, a lakások karba nta rtá sára, fel új ítá sá ra és korszerűsítésére. Határozottabban kell törekedni arra, hogy az új lakótelepekkel egyidejűleg készüljenek el a közművek, a kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális létesítmények. Az állami intézkedések a jövőbben is ösztönözzék és segítsék a saját erőből történő építkezést. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a lakásépítési terv keretében megfelelő számiban épüljenek a fiatal házasok és az idős emberek szükségleteit kielégítő kisebb és olcsóbb lakások. Ugyanakkor növekedjék a több gyermekes családok és a több nemzedék együttélésére alkalmas nagyobb lakások száma. Mind az építésben, mind a fenn tartásban jobban kijjtell használni a szövetkezésben rejlő előnyöket. A lakásépítésben és -fenntartásban arányosabbá kell tenni az anyagi teherviselést az állam és a lakosság, valamint a lakosság különböző rétegei között. A lakáselosztási rendszer jobban vegye figyelembe a családok jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét. Változatlanul a legfontosabb feladat a munkások, a több gyermekes és a fiatal családok igényeinek kielégítése, lakáshoz jutásuk feltételeinek javítása. Erősíteni kell az ingatlanforgalom állami ellenőrzését. Szélesíteni kell a tanácsok szerepét a lakások szervezett cseréjében. A népesedés fontos társadalmi és nemzeti ügy, amelyre továbbra is nagy figyelmet kell fordítani. A népesség egyenletesebb gyarapodása érdekében javítani kell a gyermeknevelés feltételeit, fokozni kell a több gyermekes családok támogatósát. Emelni kell a családi pótlékot — elsősorban a három- és többgyermekes családokét —, s bővíteni a bölcsődei helyek számát. Az óvodai hálózat fejlesztésével a VI. ötéves tervidőszak végére közel kerülünk az igények kielégítéséhez. Gyors ütemben folytatódjék az általános iskolai tantermek építése, a napközi otthonok, a gyermekétkeztetés (bővítése. A párt változatlanul fontos feladatnak tekinti a nyugdíjas- sok, s általában az idősek helyzetének javítását. Államunk, társadalmunk sokoldalúan gondoskodik róluk. A velük való törődésben növekedjék a családok szerepe és felelőssége. Volt munkahelyük társadalmi szervei is tartsanak velük rendszeres kapcsolatot. Arra törekszünk — elsősorban az alacsony nyugdíjak emelésével —, hogy az idős emberek anyagi biztonságban éljenek. Támogatjuk a nyugdíjasok aktívabb részvételét o termelésben és a közéletben. Tapasztalataik hasznosítása szocialista fejlődésünk egyik fontos erőforrása oz élet minden területén. A VI. ötéves terv éveiben az eddiginél gyorsabban bővüljenek, korszerűsödjenek az egészségügyi intézmények, javuljon felszereltséqük. Nagyobb figyelmet kell fordítani az alapellátásra, a betegségek megelőzésére. a munkahelyi, környezeti ártalmak kivédésére, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának fejlesztésére. Bővíteni kell a szociális otthonok hálózatát, emelni a gondozás színvonalát. A testnevelési és sportmozgalom előrehaladásának kulcskérdése a tömegsport támogatása, különösen az iskolai testnevelésnél s általában az ifjúság sportjának a fejlesztése. Ezen oz alapon növelhetők oz élsport eredményei is. Hatékonyabbá és összehangoltabbá kell tenni a sport állami és társadalmi irányítását, szélesíteni tömegbázisát, növelni a szakmai vezetés önállóságát és felelősségét. Fokozott gondot kell fordítani a művelődést, a sportolást, a szórakozást, a pihenést, az üdülést szolgáló intézmények jobb kihasználására és bővítésére, a hazai turizmus feltételeinek javítására, valamint a természetjárás támogatására. Figyelembe véve az idegen- forgalom jelentőségét, bővüljön a szállodai hálózat és a turizmussal összefüggő más szolgáltatás. Tömegessé vált a magyar állampolgárok utazása már országokba; ezt a lehetőségekkel összhangban a jövőben is támogatni kell. V. Ideológia, tudomány, művelődés A párt következetes politikájának, ideológiai nevelő- és építőmunkánk eredményeként a marxista-leninista világnézet a közgondolkodás meghatározó tényezője. Szélesebb körben tudatosultak a szocialista erkölcs és életmód normái. A tudományos szocializmus mellett ugyanakkor még hatnak, időnként felerősödnek más ideológiák, eszméinktől idegen nézetek is, amelyeket az ellenséges propaganda is táplál. Az elméleti és nevelőmunka jobban segítse elő a szocialista tudat, életmód és életeszmények térhódítását. A figyelmet a társadalom fejlődése szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kel! összpontosítani: a közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a munka becsületének növelésére, a kötelezettségek teljesítésére, a közösségi szellem erősítésére. Határozottan fel kelj lépni a kispolgári életfelfogás, az önzés, a jogtalan előnyszerzés, a közömbösség ellen. Még tüzetesebben kell tanulmányozni a gyakorlati munka tapasztalatait, általánosítani tanulságait. Szorosabbá kell tenni az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Nevelőmunkáink mélyítse el a szocialista hazafiságot, annak tudatát, hogy a nemzeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy elválaszthatatlan az internacionalizmustól, mint a haladás nemzetközi ügyének előmozdítása hazánk, népünk érdekeinek szolgálatától. Határozottabban küzdeni kell a még létező, esetenként felerősödő burzsoá ideológia1, a nacionalizmus és o ikozmopoli- tizmus ellen. Pártunk — miként eddig is tette — következetesen védelmezi forradalmi eszméink tisztaságát mindenféle torzítással szemben, elsősorbon tudományos elméletünk fejlesztésével, alkotó alkalmazásával, alapjainak rriegvédelmezésével küzd- hetjük le a dogmatizmus veszélyét, a marxizmus modernizálásának ürügyén jelentkező revizionista nézeteket, s az elmélet lebecsülését. A világban végbemenő fejlődés, mozgalmunk új kérdései bonyolultabbá tették az ideológiai munkát. Ez azt követeli, hogy a kommunisták az eddiginél aktívabban képviseljék világnézetünket, a tőle idegen nézetekkel meggyőző érvékkel szálijanak szembe, leplezzék le és utasítsák vissza az imperializmus anti kommunista', szocializmusellenes propagandáját. A tudományos munkában is az erők ésszerű összpontosításaira kell törekedni, főleg azokon a területeken, ahol adottságaink, a személyi feltételek és anyagi erőforrásaink lehetőséget adnak az eddiginél nagyobb eredmények elérésére. A kutató-fejlesztő munkát célratörőbbé, a tudományos intézmények és a termelőüzemek együttműködését közvetlenebbé kél! tenni. A felhasználásban érdekelt gazdasági és tudományos intézmények — ahol lehetséges — közösen határozzák meg a kutatási feladatokat, és a qyakorlati alkalmazásban is működjenek együtt. A tudomány fejlődését, a társadalmi céljaink meg vol ásítását segítő alapkutatások részesüljenek jelentőségüknek megfelelő támogatósban. Több figyelmet kell fordítani a külföldi szellemi termékek átvételére, hazai alkalmazására és továbbfejlesztésére. A társadalomtudományok művelői növeljék a fejlődésünk szempontjából fontos témák kutatásának arányát, vállaljanak nagyobb szerepet és feléA Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztály forradalmi élcsapata', a dolgozó nép pártja. Eredményesen tölti be szerepét társadalmunkban, egységes, tömegbefolyása erős. A magyar nép bizalommal elfogadjál, magáénak tekinti, követi politikáját és elismeri, értékeli a kommunisták áldozatkész, odaadó munkáját. A párt tevékenységét o nép szolgálatának tekinti. Ez nagy felelősséget hárít rá a szocializmus építésének irányításában. Fejlődésünk alapkövetelménye a párt vezető szerepének, a párt és a tömegek kölcsönös bizalmának és kapcsolatainak további erősítése. A vezető szerep erősítésének most különösen a határozatok célirányosabb, következetesebb megvalósításában kell kifejeződnie. Ennek megfelelően a párt munkája a határozatok egységes értelmezésére, a végrehajtás megszervezésére, a tömegek mozgósítására összpontosuljon. Fokozni kell minden pártszervezet kezdeményező készségét a fejlődéssel együttjáró ellentmondások feltárásában, a feladatok megoldási lehetőségeinek kidolgozásában, a végrehajtást akadályozó okok megszüntetésében. A párt egységét a követelményekhez igazodóan folyamatosan meg kell újítani. Ennek útja a párton belüli nyílt eszmecsere, a különböző vélemények szembesítése, a hibás nézetek bírálata, a párt álláspontjának kifejtése és érvényesítése. Pártunk a jövőben sem engedi meg, hogy politikáját akár a dogmatizmus, akár a revizionizmus irányában eltorzítsák. Az elvekben, a feladatokban való egyetértést követnie kell az egységes cselekvésnek. A pártdemokrácia fejlesztése nélkülözhetetlen feltétele a megalapozott, jó határozatoknak, növeli a párttagság felelősségét, segíti a döntések végrehajtását. Lehetővé teszi a különböző nézetek kifejtését pártszerű keretek között, a bírálatot és az önbírálatot, amely óvja, védi a pártot az önelégültségtől, a hibáktól és erősíti a párttagok lősséget az új kérdések megválaszolásában, a marxizmus— leninizmus pozícióinak erősítésében. A propaganda és az agitáció meggyőző erejének növelésével, módszereinek korszerűsítésével hatékonyabban járuljon hozzá a párt eszmei, politikai és cselekvési egységének szilárdításához, erősödjék szemlélet- formáló és nevelő jellege. A pártoktatásban, az egyetemeken és főiskolákon, valamint a középfokú iskolákban javuljon a marxista—leninista képzés, a világnézeti nevelés. Fontos feladat a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatainak megismertetése. Az oktatás jelentősége a tudományos, technikai haladás felgyorsulásával mindinkább növekszik, társadalmi, gazdasági előrehaladásunknak egyik legfontosabb tényezője. Változatlanul kapjon elsőbbséget az általános iskola fejlesztése. További erőfeszítéseket kell tenni, hogy a tanulók a tankötelezettségi Időn belül végezzék el a nyolc osztályt. A középfokú oktatás eredményesebben feleljen meg a korszerű szakmunkás- és szakemberképzés igényeinek. Az általános művltségen túl adjon olyan szakmai alapismereteket, amelyek más, rokon területeken is viszonylag könnyen hasznosíthatók. A felsőfokú ■képzés igazodjék jobban a társadalom, a népgazdaság szükségleteihez. Meg kell határozni az iskolarendszer távlati fejlesztési irányait. Minden oktatási formában nagy gondot kell fordítani a tehetségek felkarolására, segítésére. Fontos társadalmi, politikai feladat a munkás- és parasztgyermekek tanulásának módszeres támogatása. A felnőttoktatás, a rendszeres tovább- és átképzés jobban igazodjék a műszaki haladáshoz, a társadalmi és népgazdasági szükségletekhez. Előrehaladásunknak elsőrangú feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége, a közművelődés egyre inkább váljék társadalmi üggyé. Több gondot kell fordítani az olvasás, a művelődés iránti igények felkeltésére és kielégítésére, e területen is serkentve az öntevékeny társadalmi közreműködést. Ápoljuk anyanyelvűnket, értékes történelmi hagyományainkat. A kulturális területen dolgozó kommunisták hassanak oda, hogy az irodalom és a művészetek a maguk sajátos eszközeivel fokozottan támogassák és szolgálják szocialista céljaink megvalósítását. Jobban kell támogatni a valóságot tükröző, a máról szóló, szocialista eszmeiségű, értékes művészi alkotásokat. Nem szabad teret engedni az antihu- mánus, a szocializmussal ellenséges törekvéseknek; az anti- marxista nézete^ részesüjenek határozott elvi bírálatban. A jövőben is teret kell adni a szabad alkotómunkának, az előre, mutató kezdeményezéseknek és kísérleteknek. Az alkotóműhelyék és a helyi szervek továbbra is kívánatos önállósága párosuljon nagyobb felelősséggel. A párt- és tömegszervezetek munkájának, magatartásának kommunista vonásait. Pártunkban a döntés a párt- alapszervezetek és a választott testületek kollektív feladata. A döntések minden párttagra kötelezők, a végrehajtásban érvényesíteni kell a személyes felelősséget. Minden tisztségviselő, minden párttag álljon ki a demokratikusan hozott határozatok mellett, hajtsa végre őket és munkahelyén, környezetében mindent tegyen meg valóra váltásukért. Fejleszteni kell a párt belső életét, munkastílusát, növelni, a pártmunka mozgalmi jellegét. Határozottan fel kell lépni a formális vonások, a felesleges párhuzamosságok, a hivatalnoki munkamódszer ellen. A pártellenőrzés jobban segítse a politika megvalósítását, az adott terület helyzetének hiteles felmérését, a hibák forrásainak feltárását és a munka megjavítását célzó javaslatok kidolgozását. A párt valamennyi választott testületének és szervezetének növekedjék a felelőssége a végrehajtást akadályozó okok feltárásában és. megszüntetésében. Növelni kell a vezetőkkel szemben támasztott követelményeket. Legyen tervszerűbb a kádermunka, növekedjék a vezetők felelőssége a káderek kiválasztásában, felkészítésében, előléptetésében, cseréjében. Vezető posztokon csak politikai, szakmai, vezetési követelményeknek megfelelő, rátermett személyek dolgozzanak. A társadalom érdeke azt követeli, hogy a megérett káderkérdéseket idejében oldják meg. Változatlan elvünk és gyakorlatunk, hogy pártfunkció kivéte- ^ lével minden tisztséget párton- kívüli is betölthet. A megítélés mércéje párttagok és pár- tonkívüliek esetében egyaránt a végzett munka legyen. Bátrabban kell előléptetni a veze- tésra alkalmas fiatalokat. A tapasztalható szubjektivizmus leküzdése megköveteli a kádermunka demokratizmusának erősítését, a vezetői munka és magatartás társadalmi ellenőrzésének fokozását, a választott testületek, társadalmi szervek döntési, illetve véleményezési jogának következetesebb érvényesítését. Pártunk a XI. kongresszus óta eltelt időben egészségesen fejlődött. A párt taglétszáma 754 ezerről 812 ezerre nőtt. A párttagságnak több mint fele jelenlegi foglalkozása, háromnegyed része pedig eredeti foglalkozása szerint munkás vagy paraszt. Pártunk erejének egyik nagy forrása, hogy soraiban tömöríti a társadalom különböző nemzedékeinek legjobbjait. A tagfelvételi munka alap- követelménye, hogy a dolgozók legjobbjai kerüljenek a párt soraiba. Az utánpótlásnak változatlanul legfőbb bázisa a nagyüzemi munkásság. Javítani kell a párttaggá nevelést a termelőszövetkezeti parasztok, az egyetemi, főiskolai hallgatók között. Növekedjék a fiatalok és a nők aránya. Kívánatos, hogy az értelmiségiek és az alkalmazottak közül is vegyék fel a pártba az arra méltókat. A szakszervezetek fontos feladata, hogy képviseljék tagságuk és a dolgozók egyes rétegeinek érdekeit a vállalatok vezetősége és az állami szervek előtt Védjék a dolgozók törvényben biztosított jogait, szorgalmazzák a munkafeltételekés -körülmények javítását. Fordítsanak nagyobb figyelmet tagságuk politikai nevelésére, szakmai és általános műveltségének gyarapítására. Az üzemi demokrácia fórumainak tartalma^ működtetésével biztosítsák, hogy a dolgozók véleményükkel, javaslataikkal érdemi módon hozzájárulhassanak a munka megjavításához, fokozódjék részvételük a vezetésben. A szakszervezetek karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit, legyenek aktívabb szervezői a szocialista munkaversenynek és brigádmozgalomnak, alakítsák továbbfejlesztésük irányait, ezzel is törekedjnek a formális vonások csökkentésére. Segítsék a munkához való szocialista viszony, a közösségi szellem, a munkafegyelem erősödését. Lépjenek fel a munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesítéséért, a káros egyenlősdivel szemben. (Folytatás a 4. oldalon)
