Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-03 / 62. szám
El Hétfői Cserebere az éremgyűjtők klubjában István király dénárja Budapest: A mohácsi Halászcsárda a Hiltonban a Széchenyi «5- Tavaszi vásár Kinek kell az üres sörösdoboz? Korareggel még kiskabátot „vettek a hátukra” a borjuk és a bikák a pécsi vásárban. Tíz óra felé néhány méhecske imbolygott a levegőben és tétova legyek pihentek a 20— 25 ezerért kínált muraközi lovak hátán. A búcsúk jókedvét idéző körhinták utasokkal teli rótták a köröket. „Nagytakarítottak" az otthoni szekrényekben a portékájukat kínálók: használt és vadonatúj ruhaneműkből bőséggel akadt, a legtöbb a bunda és a kesztyű volt. Tóth Pálné, Baranya legnagyobb magtermesztője furcsállotta, hogy 55 fajtából álló készletéből alig vesznek. Legfeljebb zöldség- és sárgarépamagot kerestek és nagyon megbámulták azokat, akik az istengyalulta tökből és az akácvirágbabból vittek egy-két csipettel. Jobban hordták a barkákkal cicomázott hóvirágcsokrokat. Másutt a viola-, estike- és sáfránymagokat kérték a dughagymával együtt. A tavasz csalhatatlan közelségét a szőlőoltványok jelezték leginkább. A kertbarátok késsel és körömmel kapirgatták a vesz- szőket és lesték a nedvezésü- ket. A szőlőskertek királynéjából egy szál 35 forintért kélt el. Buszlauer József, az utolsó baranyai klumpakészítő is inkább somból csomózott seprűkkel és kecses formájú fa- gereblyékkel állt ki, a facipóket most a német vendégek sem mustrálták. Az emberek inkább vásárolták a kerítés- drótot 50—100 méterszámra, Zilahy Lajos könyveit, az ütött- kopott lemezeket, az álnépies stílusban hímzett térítőkét, a szívalakú díszpárnákat és a külföldi sörös dobozokat. Ennek gyűjtése újfajta hobby születését sejteti. A hintó-ülésű parasztkocsik elé fogott lovakat csak a gyerekek csodálták, még egy-egy bika, borjú 10— 15 ezerért lelt új gazdára. A malacokat viszont zsákszámra cipelték. A hazaiak mellett osztrák, nyugatnémet, jugoszláv, lengyel autók soroltak be a parkolóba. Mire véget ért a vásár, a Me- csek-oldalban elolvodt a kétnapos hó. Cs. J. Havasesőben, hideg szélben indult útnak a siófoki téli kikötőből Pénteken a Széchenyiről elnevezett komp. Rövidesen megérkezett Szántódrévbe és a hajósok kifényesítették rajta a legutolsó szöget is. Szombaton reggel futott ki a Balaton haragoszöld, fehér ía- rajú hullámos vízére, Tihany- révre indulóban az idén először autókat is szállítva. Ezzel megkezdődött o magyar tengeren az 1980-as hajózási idény. Óránként mennek a járatok, a rossz időben csak 2-3 autót és egy-két utast vittek. Ám lassan elterjed a hír, hogy nem kell már megkerülni a tavat, délről az északi partra igyekvőknek. így, vasárnap reggel héttől a déli órákig már annyi gépjárművet és utast vett a fedélzetére a Széchenyi nevű komp, mint szombaton egész nap. L. T. Nagy Tiborné és Petrovics Gábor és a szakácsnő, Szabadkai Ferencné figyelme mindenre kiterjedt, hisz bizonyítani akartak. A Mohácsra jellemző nemzeti népviseleti ruhákat a múzeumigazgatótól, Sarosácz Györgytől, a jellegzetes fekete kerámia tálakat, korsókat és hamutartókat Horváth László népi iparművésztől kölcsönözték. Magukkal vitték Kafkán Mátyást, a népművészet mesterét, aki a helyszínen faragja a bú- sómaszkokat és a legszebb darabjait kiállította. A hangulatot Kersicsa An ka és az öttagú mohácsi tamburazenekar is garantálja. Szakmai együttműködésével sokat segített dr. Horváth Iván, a vendéglátóipari múzeum munkatársa is ezügyben. A szombat esti nyitásra osztrákok, angolok, nyugatnémetek és arabok jöttek ízlelgetni és Mohácsról is sokan felugrottak egy kis régóta hiányolt hazaira. A finomabbnál finomabb falatok mellé a vendégek a helyszínen csapravert hordóból kortyolhatták o villányi vörösbort, hallgatták a zenét, a külön készített zöld étlapról választották ki a kívánt ételt, vagy hagyták, hogy a Halászcsárda vezetői és a Hilton profi személyzete segítsen a választásban. Vasvári Dezsőtől, a Kalocsa étterem vezetőjétől megtudtam, hogy a Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Vállalat nagyszállói minden évben megrendezik a Magyar tájak, magyar ízek rendezvénysorozatát, hogy a külföldiek ezáltal is megismerjék hazánk tájait, ízeit és folklórját. — Miért a mohácsiakra esett a választásuk? — ízlett a konyhájuk, megnyert a szakértelmük. A hal, az ízesítőszerek és fűszerek. a technológia az övék, ők is főznek és szaktanáccsal segítik o Lukács István mesterszakács vezette konyhai személyzetünket. Légrádi Károly, a Hilton éttermi egységeinek igazgatója is elismerően szól a Halász- csárda bemutatkozásáról: — Pluszt szeretnénk adni a vendégeinknek, ez minden szempontból sikerült. Köszönet érte a kollégáinknak. A Hiltonbeli sikeres bemutatkozást követően reméljük, hogy a mielőbb újra megnyíló, mohácsi Halászcsárda nemcsak a környékbeliek, de a külföldiek körében is még népszerűbb lesz. Murányi László Szántódrév Elindult A mohácsi Halászcsárdo a budapesti Hiltonban, annak is a Kalocsa éttermében várja a vendégeit március 1—8. között. Az október közepétől átalakítás miatt zárva tortó Halász- csárda meghívása a Hiltonba, a magyar vendéglátás „egyetemére" nem csupán gesztus, legalább annyira üzlet, mert a Hilton „biztosra megy". A mohácsiak honfoglalása magas szakmai színvonaluknak, jó konyhájuknak és szakmai hozzáértésüknek köszönhető — egyben komoly szakmai rangot jelent A mohácsi hetet január közepe óta tartó szervezés előzte meg. A Holószcsárda üzletvezetője Nagy Tibor, helyettesei Az igazi szenvedélyes éremgyűjtő vasárnap délelőtt nem hagyja elcsábíttatni magát kirándulni, akár milyen szép is az idő: a vasárnap délelőtt a klubösszejövetelé, amikor találkozni lehet a rokonlelkekkel, s csereberéléssel, vagy vásárlással (ez a ritkább) ki lehet egészíteni a gyűjteményt. így volt ez tegnap is Pécsett, az Építők Rákóczi úti klubjában, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Baranya megyei Szervezetének törzshelyén. Volt, aki csak beugrott körülnézni, volt, aki zárásig maradt: ösz- szesen lehettek vagy százan. A megyei szervezetnek, amely 1964 óta működik, mintegy félezer tagja van, s minden második nem baranyai lakos, akik az ország legkülönbözőbb részeiből tartják a kapcsolatot a pécsi központtal. A baranyai szervezet az egyik legtekintélyesebb az országban. A numizmatika egyre népszerűbb: az utóbbi három évben két és félszeresére növekedett a taglétszám; sokan a bélyeggyűjtésről tértek át az éremgyűjtésre. Akadnak olyan látogatók is a klubösszejöveteleken, tegnap is voltak, akik a családi lim-lomjaik között talált régi pénzeket, érmeket, kitüntetéseket jönnek felbecsül- tetni, esetleg eladni. Ezeknek a pénzeknek a javarésze persze 1946-os inflációs bil- és mii-pengő; ma még kevesebbet érnek, mint 34 évvel ezelőtt. Az igazi értékeket, érdekességeket az asztaloknál lehet látni, ahova ilyenkor letelepednek a gyűjtők és kiterítik a cserére felkínált érméket és papírpénzt, bár ez utóbbi nem túlságosan népszerű. Vannak specialisták, akik csak egy-egy korszakra, vagy éremfajtákra koncentrálják a gyűjtést. Olyan gyűjtőt is ismernek a baranyai tagtársak, akinek szinte teljes a sorozata az Árpád-házi királyaink által veretett ezüstpénzekből, s ez mintegy száz különféle dénárt jelent. Látható volt tegnap egy szép kollekció II. Rákóczi Ferenc réz- pénzeiből, sőt mutattak igazi ritkaságot is: I. István király ezüstdénárjai közül olyant, a- melynek létezéséről 1970-ig, — amikor Baranyában rábukkantak, — nem tudott senki. D. I. A pécsi Helyőrségi Klub emeleti előterében nyílt meg tegnap délelőtt „A hónap művészei” című márciusi rendezvénysorozat első programja — R. Fürtös Ilona textiljeinek kiállítása. A megnyitót késleltette, hogy a nagyteremben éppen gyermekmatiné zajlott. R. Fürtös Ilona közönsége azonban készséggel kivárta a félórát, gyönyörködött a textilekben és dr. Varga Gyulának ezekről készített diáiban. A kiállítást Kircsi László oboajátéka után Fürtös György kerámikus nyitotta meg azzal a mottóval, hogy a világot senki hívebben nem ábrázolhatja, mint a művész, akár textilben, akár kerámiában, akár zenében vagy a szó művészetében találja is meg kifejezési eszközeit. „A hónap művészei” cimű kitűnő rendezvénysorozat éppen a valóságábrázolásnak e sokféleségére hívja fel a figyelmünket, amikor különféle fellépési lehetőséget ad a Pécsett élő művészeknek. A textilművész fellépése persze egészen más, mint a költőé, vagy az előadóművészé — az ő fellépése a kiállítás, a hagyományos gobelintechnikával készített munkák felmutatása. R. Fürtös Ilona munkáiból legtovább talán a kisméretű textilminiatú- rákra fogunk emlékezni, a szövetben megcsillanó arany- és ezüstszálakra, a mélybordó árnyalataiba szőtt örömet, meghittséget sugalló szavakra. G. O. Pécs: A hónap művésze A vasárnap krónikája A hirtelen jött pénteki hószaikodós alaposan ránk ijesztett. Sokam már keresztet vetettek a hétvégére tervezett programjukra, amikor végre megkönyörült rajtunk az idő. Vasárnap kellemes, napsütéses reggelre ébredtünk. Zsúfoltak voltak a mecseki buszok, sokan keresték fel oz állatkertet. A kirándulók nagy része hóvirággal a kezében tért vissza a hegyről. Többen sajnos a védett illatos hunyort is begyűjtötték. A Misina-tető északi oldalán foltokban még megmaradt a hó, ezért néhányon síeléssel is megpróbálkoztak. * A báli szezon végén fórunk. A jogászok nem kapkodták el a mulatozást: március 1-én, szombaton este kezdték meg a hagyományos Jogászbált a pécsi Művészeti Szakközépiskola balettnövendékeinek nyitótáncával és dr. Benedek Ferenc dékán rövid köszöntőjével. Éjfélkor összeült az egyetemi oktatókból választott szakértő zsűri, hogy odaítélje a Jogászbál Szépségkirálynője címet az arra érdemes hölgynek. Döntésüket hosszas fontolgatás után hozták meg: A szépségkirálynő Szilágyi Zsuzsa joghallgató lett. * A melegebbre fordult idő ellenére nem növekedett meg a harkányi strand forgalma. Mintegy háromezren keresték fel a fürdőt, s ez az utóbbi hetek átlagos látogatottságát nem haladja meg. Kevés jugoszláv vendéget fogadtak, a fürdőzők legnagyobb része honfitársaink közül került ki. * A KPM útügyeletétől kapott információ szerint csupán a hegyek dombok északi lejtőin kellett beavatkozni a síkosság miatt, a váratlan tél nyomait egyébként sikerült vasárnapra eltüntetni. Az autósok délutánra mindenütt száraz úton közlekedhettek. * A Pécsi Szülészeti Klinikán szombaton éjféltől vasárnap késő délutánig hét kisbaba született: hat lány és egy kisfiú. Amikor telefonon érdeklődtünk, Gör- gye Lászlóné 23 éves admi- nisztrótornő szülését vezették az orvosok. Azóta tehát újabb családtag érkezett a Görgye-családba. Üdülőpark létesül a Nyergesi völgyben Horgászni és csónakázni is lehet majd Valamikor a kaposszekcsői gazdák szoléi húzódtak erre, félúton a falu, és a szomszédos Dombóvár között. Ősidők óta Nyergesnek hívják a kör- nyéket, talán a dombok furcsa, nyer- get formáló alakjáról. Kaposszekcső- Szőlőhegyről földút vezet ki a völgybe. Micheller József, dombóvári tanácselnök-helyettessel szívesen döntünk a séta mellett. Bár a tájat köd takarja, hamarosan kirajzolódnak a Barátságparknak nevezett terület főbb látnivalói. A völgy bejáratában — körülbelül 3 km-re fekszik Dombóvártól — roskadozó ház. Tulajdonosai még nem döntöttek, kinek, s mennyiért adják el. Gyönyörű fekvése ^ miatt még ilyen állapotban is örülhet neki az új gazda. A domboldalon birkák legelésznek, de már feltűnik néhány vikend- ház forma kis épület: egyiket több, másikat kevesebb ízléssel húzta föl tulajdonosa. — Építési osztályunk nagyon fog őrködni, hogy senkinek se legyen módja elcsúfítani ezt a szép vidéket — mondja Micheller József. Négy évvel ezelőtt született meg az ötlet, hogy a közelben állomásozó szovjet alakulat segítségével üdülőkörzetté alakítsák a Nyergesi völgyet. Az első két évben elvégezték az útépítés-földmunkát, tavaly két patak vizének elrekesztésével mesterséges tavat duzzasztottak a festői Cseri-villa lábaihoz. A tó partján egy parasztház áll; gazdája néhány év- zel ezelőtt még el akarta adni, ma már azonban esze ágában sincs elköltözni innen. A 3 hektáros tó és a 64 hektáros erdő hamarosan az üdülők paradicsoma lesz, a három megye találkozásánál. Tavasszal már lekövezett úton közelíthetik meg az autósok a tavat, a szőlősgazdák présházaikat A völgyet elborító víz úgynevezett jóléti tó, de azért horgászni és csónakázni is lehet majd itt. A víz a gátnál három méteres. Följebb, a Nagyerdő felé még mélyíteni fogják a medret, hogy nagyobb legyen a vízfelület Az erdőben esőbeálló, a parton néhány pad szolgálja pár hónap múlva a természetimádók kényelmét. A táj szépsége megejtő, ám egy valami még jobban lenyűgözi az idetévedt vándort: az üdülőkörzet nem kerül többe, hétszázezer forintnál. H. J. R. Fürtös Ilona textil kiállítása
