Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-03 / 62. szám

Négy év alatt újítják fel Végre dolgoznak az Elelántos házén Beszámoló a zágrábi kiállításról Merre tart a cipődivat? I Nagy divat a velúr I Automata cipőgyártógép I Divatszín a fekete, lila, szürke A piackutatók köztudottan nem „szívbajosak”. Nyílt titok, hogy például a bőrösök olló­val a zsebükben járják a nagy nemzetközi kiállításokat, s a- dandó alkalommal bizony le­csípnek egy darabkát a kon­kurencia sikertermékéből, hogy aztán odahaza kielemezve ugyanazt ők is megcsinálják. Sajnos (!?) ma már legfeljebb körmüket vagdoshatják a piac­kutatók ilyen alkalmakkor, a nemzetközi kiállításokon vastag falú üvegkalitkákban szemlél­hetik a bőrújdonságokat. így is érdemes pillantást vet­ni, merre tartanak a verseny­társak, s ilyen szempontból most is hasznos kitekintésre nyújtott lehetőséget a zágrábi bőr-, cipő-, ruházati és gépki­állítás. Ezen a kiállításon for­dult meg Katits Lajos, a Pécsi Bőrgyár piackutatója, s tegyük hozzá, még sokan mások Ba­ranyából — bőrösök, bőrfel­dolgozók, kereskedők. Merre tart a nyugati — s vele együtt a szintén magas fejlettségű — jugoszláv bőr­ipar? összefoglalóan azt mond­hatjuk: a rohamosan dráguló nyersbőrárak árnyékában a le­hető leggazdaságosabb meg­oldások felé. Azaz mindenki igyekszik egy nyersbőrről több és minél drágább kikészített bőrt lehúzni, a bőrnek minden darabkáját hasznosítani. Cipő­felsőbőrökben és ruházati bő­... pedig Piacsek jól építette meg Jó régen — még 1974-ben, •amikor nagy-hirtelen ki kellett üríteni az egész épületet — jár­tam utoljára az Elefántos ház­ban. Emlékszünk: az alatta lé. vő pincerendszer igen gyors állagromlása miatt egyik napról a másikra be kellett zárni a patinás éttermet, ki kellett köl­töztetni a lakókat. Az éttermet akkor dúcolták alá úgy, hogy azóta is bányavágatra emlé­keztet. Annak idején össze-vissza épí. tett falakkal, kisebb-nagyobb helyiségekre osztott épületben jártam, a falakon szerteszét fu­tó repedéseket láthattam, ame­lyek a laikus számára is félre­érthetetlenül jelezték: nem sok van már vissza ennék az épü­letnek. Holott a jó Piacsek Jó­zsef nem úgy építette meg kis­városi vigadónak ezt a házat, hogy csak úgy összedőljön. Pedig . .. ősz óta kívülről is masszív gerendaácsolat védi a kihasasodott falakat a kidó- féstől. Csaknem hat év után, abból az alkalomból jártam a minap ismét az Elefántos házban, hogy végre dolgoznak, s hogy végre a helyreállításért dolgoznak. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség pécsi építésveze­tősége decemberben vállalta el ezt a roppant veszélyes mun­kát, miután az éves program már kialakult Ebből következő­en, idén keveset tudnak mar­kolni. De mi történik most a meg­támogatott falak mögött? Egy sor, utólag beépített válaszfa­lat lebontottak az emeleten, s most az épület déli szárnya egyetlen nagy terem. A volt presszó fölött a négy boltozat szabaddá vált a ránehezedő többszörösen megvastagított padló aljzatától. A másfélszáz éve készült boltozatok megle­pően jó állapotban vannak, s szemmel láthatóan kibírnak még jónéhány évtizedet a Piacsék-építette állapothoz visz- szatérve. Jól láthatók azok a vasalások is, amelyekkel ónnak idején a neves pécsi építő­mester összefogatta a falakat — Ilyen megerősítés mellett hogyan, hogy mégis ki akartak dőlni a falak? — A kérdést Takács Györgynek, az OMF pé­csi kirendeltsége vezetőjének tettem fel. — Az, hogy ez az épület sokkal jobban elhasználódott, semmint egy hasonló korúnak ez szabad lett volna, annak tulajdonítható, hogy o megépí­tést követő első funkció utón különböző átalakításokat végez­tek, a nagy helyiségeket meg­osztották, sok válaszfalat épí­tettek be anélkül, hogy teher­mentesítették volna, a szerkeze­ti falakban is meggondolatlan áttöréseket csináltak — mind­ezek együtt megbontották az eredeti egyensúly-rendszert. Pe­dig az eredeti falak masszívak és jók, állapotuk szerint bármi­vel terhelhetők ma is. Az ütemezés szerint négy év. re (!) osztották el a munkát, és a 8 millió forintos keretet. Idén félmilliót használnak fel, jövőre 3 milliót, utáno 2,5-öt, majd 1983-ban 2 milliót Az épületet három szakaszban, Oltay Péter tervei szerint állít­ják helyre. Idén szeretnék el­végezni a már munkába vett déli szárny rekonstrukcióját utána fognak hozzá a nyugati fronthoz, majd végül o Sallai közre néző szárny kerül sorra. A támasztógerendák eltávolí­tására jövő nyárnál előbb nem is gondolhatunk. A munkamódszer pedig az, hogy felülről lefelé bontva, alulról felfelé építve újítják meg a házat. Az „alulról" ter­mészetesen a pincétől értendő. Hársfai István Vegyszerek a tóban Izelmocsarasodás előhírnökei Lesz-e tégla a balatoni iszapbél Oldott tápsókban rohamo­san feldúsult a Balaton, egyre gazdagabb lett foszforban és nitrogénben a műtrágyázás el­terjedésével. Az eutrofizáció leginkább a Keszthelyi-öböl­ben gyorsult fel, ahonnan a vízáramlatok a déli part Feny­ves és Fonyód felé sodorják a vízi biológiai életet kezdetben aktivizáló, majd elpusztító szer­vetlen sókat. Keszthely körül győztek az algák, elfogják az életet adó fényt a tófenék ha­laitól, a baktériumokat felfaló kagylóktól, szivacsoktól. Nap­jainkban a hajdan burjánzó hí­nár is eltűnt, sőt kezdetét vette az elmocsarasodás. A 24. órában kezdődött a magyar tenger „rehabilitáció­ja": 1980-tól 2010-ig erre csaknem 35 milliárd forin­tot szánnak állami támogatás­ból. A hatodik és hetedik öt­éves terv időszakában a Kis- Balatont úgy alakítják át, hogy szűrő-mezőként működjön és a rá eresztett szennyezett vizek­ből — tározás közben — a ná­di gyökérbaktériumok eltávolít­sák a foszfort és a nitrogént. Ez majdnem két milliárd fo­rintba kerül, de a híres mo­Csizi Csaba, a PMMF laborjában, az iszaptéglákkal csór a régi állapotát már nem nyerheti vissza, hiszen ahhoz a tó vízszintjét hat méterrel emelhetnék. A tudósok több­sége azt állítja, hogy a Kis-Bala- ton ezen funkcióját betöltve nem megy tönkre. Ugyancsak a hatodik ötéves terv idejében szűrő-mezőt hoznak létre a Ke­leti-bozót- és a Nyugati-övcsa­torna térségében, így a Boglá­rt berekben és a Nagyberek­ben közel 400 millió forintért. A Zala folyó több pontján is ülepítik és biológiailag derítik a szennyvizeteket, de épp a ké­miai tisztítás hiányzik még, vagyis az eutrofizáció éltető elemét, a foszfort és a nitro­gént nem tudják eltávolítóéi. Az ezredfordulóig elérik, hogy elsősorban a városi szennyvi­zeket vas- és alumínium-ve- gyületekkel kezelve megszaba­dítsák a foszfortól. Keszthely­nél és Balatonfürednél tovább épülnek a különböző típusú de­rítők. Az okok sorában a forrázás vezet A háromhetes csecsemő a múlt héten került kórházba másod- és harmadfokú égé­sekkel. A nagymamája a vélt hasfájását melegített sóval akarta csillapítom ... Egy hat. hónapos csecsemő kiságyá­nak közelében lévő hősugár­zó megbillent, ráborult a kis­gyermek takarójára. A csöpp­ség mindkét lába szénné égett. .. Már javában forrt a szilvásgombóc főzéséhez szánt víz, amikor a gáztűz­hely fedele lecsapódott, le­verte a fazekat. A forró víz a tűzhely előtt játszó másfél éves kisgyermek tarkójára, hátára, mellére zúdult... Égett kisgyermekek. Bekö­tözve fekszenek a kórházi ágyon, sírnak, kiabálnak amíg be nem rekednek. Hiá­ba a fájdalomcsillapító-fél­nek a fehér köpenytől, a sok injekciótól. Kötözésnél elal­tatják őket. Sokan talán úgy gondolják, hogy az égés egyszerűbb bal­r Égett gyermekek esetnek számít és az orvos­nak sincs más tennivalójuk vele, mint a kozmetikázás, a megcsúnyult testrész szépíté­se. Ez nem így van. Az égés — különösen csecsemőknél, gyermekeknél — súlyos beteg­ség. A bőr kisebb-nagyobb területen való károsodása, vagy teljes pusztulása az egész szervezetre kihat. A nyi­tott sebfelületen könnyen el­szaporodhatnak a baktériu­mok, az elhalt szövetekből felszabaduló fehérje bomlás- termékek pedig a máj, vese­működés, vörösvértest képző­dés károsodásához vezethet­nek. Ezeket a következményeket számosán azzal súlyosbítják, hogy megpróbálják otthon kezelni a gyermekeket. Ahe­lyett, hogy hidegvizes hűtés­sel, fájdalomcsillapítással, sok folyadék itatásával és fe­hér, vasalt ruhába csavarás­sal enyhítenék a gyermek ál­lapotát addig is, ómig kór­házba érnek - helytelenül — zsírral, olajjal, tojással kenik be az égett testrészt és gyak­ran csak napok múltán viszik orvoshoz. Ezért halt meg az a párhónapos csecsemő is, akinek „csak” a tenyere égett meg ... Az elmúlt évben — egyedül , a gyermekkórházba — 150 égési sérülést szenvedett kis­gyermeket vittek. Közülük 57- en tartós intézeti kezelésre szorultak. A csecsemő, illetve a belgyógyászati osztály gyakran heteken át tartó team-munkáját — sokkos ál­lapot megszüntetése, fertőzés megelőzése, szövődmények gyógyítása — követően 14-en kerültek a sebészetre, hogy a szükséges műtétet, többnyire bőrpótlást elvégezzék. Egy pillanat alatt történik a baleset, aminek esetleges következményeit egész életen ót viselik ezek a gyermekek. Az orvosok kimutatásai sze­rint az okok sorában a for­rázás vezet: forróvíz, leves, tej lerántása, olykor gőzölés miatti bőrégés. Falun különö. sen veszélyes a disznóvágá­sok időszaka. Ezután a tűz­helyek által okozott égések következnek. Sok baj szárma­zott már a gyufával való já­tékból is. Ám ezek hátterében szinte kivétel nélkül ott az ok, a gondatlanság, a felnőttek vigyázatlansága ... T. É. Dr. Entz Béla, az MTA Ti­hanyi Biológiai Kutató Intéze­tének a főmunkatársa a bara­nyai Biológiai Társaság vendé­ge volt. Elmondta, hogy az in­tézetükön kívül a Balaton táp- anyag-dúsulását kutatja a szé­kesfehérvári, a szombathelyi VÍZIG, a Vízgazdálkodási Tu­dományos Intézet, a keszthelyi Agráregyetem, és az elmúlt ne­gyedszázad alatt több tízezer adatot gyűjtöttek össze. Ezelőtt másfél éve befejező­dött ostztták—magyar együtt­működéssel ezek feldolgozása és viszonylag jól ismerik a víz foszfor-háztartását. Azonban egyöntetűen ma sem tudják megmagyarázni, hogy a tó kö­zepén miként alakulhat ki egy oxigénszegény mag, ahol az áramlások megszűnnek, alig létezik a fauna és pusztulnak a halak. Nem értik, hogy a Keszthelyi-öbölben miért hal ki a szennyvizeket szűrő nádas és váltja fel az elmocsarasodás előhírnöke, a zsombék. A Pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola 39 éves adjunk­tusa, Csizi Csaba elmondta, hogy öt év után Pécsett az EMI, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium anyagi támogatásával egy kí­sérletsorozat sikerrel zárult: a barcsi mészhomokgyárban kí­sérleti jelleggel a mész- és szilíciumdioxld tartalmú balato­ni iszapból sajtolással családi házak építéséhez szükséges téglát állítanak elő, a Szilikát- Vegyipari Gépészeti Intézet irá­nyításával. Az újdonság az EMI-től elsőosztályú minősítést kapott. Kazincbarcikán öntéssel ké­szülnek az „iszap-téglák" egész blokkban. Egyik eljárásnál sem kell hozzá adni adalékanyagot. Az ilyen célra legideálisabb az iszap, a Keszthelyi-öbölben. Az újdonság nem sokkal drá­gább, mint a hagyományos tégla: ugyanúgy szárítják, ége­tik, mint azt. A fenék-vizsgá­latok szerint a Balatonban évente átlag 300 000 tonna iszap gyűlik össze. A felsőbb szervek még nem döntöttek, hogy mikor és hol épüljön fel egy iszap-téglagyár. Csuti J. rökben is ennek illusztrációival találkozott Zágrábban Katits Lajos. Cipőfelsőben: velour, velour és megint velour. Nagy a di­vatja a velourcipőknek, férfi­ben és nőiben is a fekete szín az uralkodó, de a lila minden árnyalatában is készülnek ilyen lábbelik. Amire felfigyeltek: nem csak sertésbőrből készült cipővelourokat vonultattak fel a gyárak, de marhahasításból is készült cipővelour. Éspedig úgy, hogy a bőr másik oldalát műanyaggal lefedik, így a bőr mind a két oldala tetszés sze­rint használható, elsősorban sportos jellegű, béleletlen ci­pőkre. A Pécsi Bőrgyárban úgy 15 évvel ezelőtt már készült ilyen bőr, most újra megpró­bálkoznak vele. Sok, a pécsiek Vikend böxó. hoz hasonló, de annál sokkal puhább, töretett cipőfelsőbőrö­ket láttak, ezekből egyébként sport- és kirándulócipők, szan­dálok készülnek. A gyártmány- fejlesztésnek természetesen máris ment a jelzés: próbál­kozzanak meg puhább kivite­lezésű Vikend boxot kifejlesz­teni. Cipőfelsőben ugyancsak nagy divat a préselt, két szín­hatású marhafelsőbőr, tehát amikor az alapszínre még egy színt felhordanak. Jelen voltok a teljes barkós, sima felső­bőrök, magas fényűek —exklu­zív férfi és női cipők készül­nek belőlük. A divatszínek a már említett fekete és lila mel­lett a szürke és az úgyneve­zett freskószínek, s mindezek kombinációi. Női csizmában divat a steppelt, mintával dí­szített szár. Jugoszláviában mellesleg igencsak megdrágul­tak a lábbelik, jegyezte meg Katits Lajos, egy női csizma 1500 dinár, a gyerekcipő 350— 400 dinár. A ruházati nappabőröknél is a gazdaságosság a fejleszté­sek vezérelve: nagy, nehéz sú­lyú marhabőrökről hasított, 0,6—0,8 milliméter vastagságú, tapintását és esését tekintve textilhatású nappabőröket lá­tott a piackutató. A megma­radó vastag hasíték aztán még sok mindenre használható. A zágrábi kiállításon a bőrök mellett gépeket is felvonultat­tak, ezek közül a rendkívül nagy — 3,2 méter — munka- szélességű fröcsölőgép tűnt ki, egyszerre két hatalmas marha- bőr is ráfér, tehát gazdaságo­san üzemel. A jugoszlávok ruk­koltak ki vele, a pécsiek nyil­ván majd figyelembe veszik a műszaki fejlesztésnél. S végül egy NSZK gyártmányú cipőipa­ri gépről is hírt hozott Katits Lajos. A harminckét művelet végzésére alkalmas automata szenzációt keltett: az egyik ol­dalán berakják a cipőkelléke­ket, s a másik oldalon kipo­tyog a kész cipő. Akkor éppen gyönyörű gyermekcipők. Már ilyen is van?! Miklósvári Zoltán AZ ÉLISZ festési, mázolási és tapétázási munkákat a lakosság részére rövid határidővel vállal. Pécs, Kossuth L. u. 63. Telefon: 11-739 Hétfői o

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents