Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-27 / 86. szám
2 Dunflntmt napló 1980. március 27., csütörtök Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter ________________________________ ______________________________________ s T ervszerűen fejlesztettük néphadseregünket (Folytatás az 1. oldalról) — Tisztelettel jelentem a kongresszusnak, hogy a Mo- gyar Néphadsereg teljesítette a XI. kongresszuson részére meghatározott feladatokat — mondotta bevezetőben, majd így folytatta: — Az elmúlt években a párt- és állami vezetés által meghatározott célok alapján, a Varsói Szerződés keretében egyeztetett elgondolásoknak megfelelően, az anyagi eszközök és a személyi feltételek céltudatos felhasználásával tervszerűen folytattuk néphadseregünk átfogó, minőségi fejlesztését. Ezután arról szólt a honvédelmi miniszter, hogy az elmúlt években tovább mélyültek, fejlődtek a hadsereg szocialista vonásai. Sorkatonáink döntő többsége becsülettel tesz eleget a szocialista haza fégyve- res szolgálatából fakadó kötelezettségének. Bár bizonyos fajta gondok vannak egyes katonáknak a laktanyán kívüli magatartását illetően. — Elég széles körben ismert - folytatta —, hogy a sorköteles fiatalokat jobbára 21—23 éves korban hívjuk be. Igaz, ebből a hadseregnek bizonyos előnyei származnak, hiszen érettebb korban levő fiatalok is vannak a sorállományúak között. Mégis, ebből a helyzetből sokfajta emberi, olykor már társadalmi méretű gond származik. Magas és növekszik ai nős, családos sorkatonák aránya. A késel behívás zavarja a pályakezdést, a családalapítást. Jelenleg dolgozunk azon, hogy ezt a feszültséget belátható időn belül feloldjuk. Végül arról szólt, hogy honvédelmünk szilárdságában, néphadseregünk fejlődésében meghatározó szerepe van — és lesz a jövőben is — a Varsói Szerződésnek. Védelmi szövetségünk keretein belül tovább fejlődött az idősebb testvérrel, a szovjet hadsereggel és o többi szövetséges hadsereggel való együttműködésünk. Közös védelmi szervezetünk a jövőben is képes gátat vetni az Imperializmus háborús mesterkedéseinek; szavatolni népeink alkotómunkájának békés feltételeit. Új feladatok a felsőoktatásban Thernesz Vilmos, a Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottságának titkára, budapesti kül. dött hangsúlyozta: Az értelmiség szerepének változásából egyenesen következik a képzésükre hivatott egyetemek és főiskolák szerepének növekedése is. A felsőoktatás munkájában is vannak tartalékok. Nálunk az egyetemen éles viták forrása az, hogy az egyetemi képzés meny. nyiben legyen elméleti, illetve gyakorlati orientációjú. Eddig mindig úgy fogalmaztunk, hogy az egyetemeknek kettős feladatot kell ellátniuk: oktató-nevelőmunkát kell végezniük és ku. tatómunkát is kell folytatniuk. Elérkezett az idő. hogy ezt kiegészítsük a továbbképzés feladatával is. Igen nagy tartalékaink vannak még a hallgatók általános, ezen belül világnézeti-politikai nevelésében is. Nem elég hatékonyak a hivatástudatra, a szak- \ maszeretetre, tudatos efkötele. zettségre való nevelés módszerei. Az a benyomásom — mondta, — hogy mi együtt, akik felelünk a fiatalok neveléséért, a család, az iskola, a munkahely, a kelleténél jobban óvjuk gyér. mekeinket a valóságtól, nem ösztönözzük őket jó küzdelmekre, kockázatokra, nem adjuk át történelmi tapasztalatainkat. A szülők mindent megtesznek azért, hogy gyerekeiket védjék az élet valóságától, olykor olyan életszínvonalat is biztosítva szá. mukra, amely sem a csalód, sem a társadalom számára nem jelenthet realitást. Mindez így együtt mint valami üvegházi hatás érvényesül. Ezért mélységesen egyetértek azzal a kiegészí. téssel is. amely az irányelvek vitája nyomán, a családdal kapcsolatban bekerült a határozati javaslatba. Kedvező változások SzabolcsSzatmár megyében Tar Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei Pártbizottság első titkára, Szabolcs-Szatmár megye küldötte először arról beszélt, hogy a XI. pártkongresszus ha. tározatainak végrehajtása további kedvező változásokat hozott megyéjében is. A gazdasági fejlettségben, a jövedelmek színvonalában, a szociális, kommunális és kulturális ellátásban közelebb jutottak óz or. szágos átlaghoz, minőségileg magasabb fokra léptek. Átalakult a megye gazdasági és társadalmi szerkezete, amelyben a szocialista ipar és a munkásság lett meghatározó. — Fiatal, tehetséges munkásságunk maradéktalanul teljesíti feladatát, szilárd bázisa a pártnak, a szocializmus építésének. • A megyei pártbizottság első titkára változatlanul lényegesnek ítélte a megye mezőgazdaságának jelentőségét: a mezőgazdasági üzemek többsége öt év alatt megerősödött, és ami még lényegesebb, végbementő nemzedékváltás. — A korszerű gazdálkodáshoz értő. többségében fiatal dolgo. zók teljesítik a nagyobb feladatokat, melyekben a gazdaságosság, a minőség kerül előtérbe — mondotta. — Történelmi jelentőségű eredményeket értünk el a nép műveltségében és az egészség- ügyi ellátásban is. Küzdeni az egyenlősdiség ellen Horváth József, a Csepel Autógyár szerelő szakmunkása, Pest megyei küldött elmondotta, hogy 1975-ben szűkebb kollektívájuk új gyártó bázist vett bir. tokába. Ebben az üzemben ma már olyan hatékony a termelés, hogy átlagosan 11 percenként gördülnek le a szerelőszalagról az autóbusz fenékvázak. Az átállás nem volt könnyű. A legtöbb esetben vezetési, együttműködési problémák idéz. ték elő gondjainkat. Feloldásuk, nál kommunistáink azon voltak, hogy a központi határozatokkal összhangban megértessék mind a kollektívával, mind a vezetőkkel — többek között — az egyenlősdjre való törekvés hely. telenségét. Megvallom azt is; eddig még nem értünk el valami nagy eredményt ezen a területen. Ma még nincs kellő rangja annak, hogy valaki kizárólag azért kapjon többet, mert kiemelkedően jó szakmunkás. így aztán az sem érvényesül, hogy a rosszabb munkát végzők lényegesen kevesebbet keressenek. A jelentős fejlődés ellené, re még megoldatlan az üzem- és művezetők bérezése. Fejleszteni kell a tömegsportot Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sport- hivatal elnöke rámutatott: a párt munkájáról és a: további feladatokról szóló központi bizottsági javaslat a testnevelési és sportmozgalom előrehaladásának fontos kérdéseként a tömegsport támogatását, különösen az iskolai testnevelésnek és általában az ifjúságunk sportjának fejlesztését jelöli meg. E célkitűzéssel a sport- mozgalomban dolgozó kommunisták teljes mértékben egyetértenek. Tenni fogunk ennek megvalósításáért, mert tudjuk, hogy az iskolai testnevelés, az ifjúság rendszeres testedzése, az iskolában a versenyszellem erősítése elősegíti, hogy a felnövekvő ifjúság egészséges, fizikailag edzettebb és akara- tilag erősebb legyen. A testnevelés és a sport is csak akkor fejlődhet dinamikusan, ha biztosított a rend és a fegyelem. E téren sok nálunk még a tennivaló. Mindenekelőtt kötelességünknek tartjuk azt, hogy az irányító tevékenység minden szintjén bizTanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa. Képünkön; feszülten figyelnek a küldöttek tosítsuk az egységes szemléleten alapuló, következetes végrehajtást. Ezután az OTSH elnöke beszámolt arról, hogy a kijelölt magyar sportolók és szakvezetők szervezetten, lelkesen készülnek a moszkvai olimpiára. Sportolóink ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy mindent megtesznek az eredményes szereplés érdekében. Ezután hangsúlyozta: A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a nemzeti olimpiai bizottságokkal és a sport-világszövetségekkel összhangban azon munkálkodunk, hogy a moszkvai olimpia bojkottja ugyanúgy kudarcot valljon, mint aihggy már kudarcba fulladt az ellenolimpia halva született gondolata is. A magyar sportvezetők és sportolók azért dolgoznak, hogy erősödjön a magasztos olimpiai eszme, s hogy magatartásukkal, eredményeikkel minél több örömöt szerezzenek a magyar dolgozóknak — fejezte be felszállását Buda István. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vette ót az elnöki tisztet, s szót adott K. Papp Józsefnek, a Tolna megyei Pártbizottság első titkárának, Tolna megye küldöttének. Együttműködés a paksi építkezésen K. Papp József felszólalását szinte teljes egészében a jelenlegi legnagyöbb magyar beruházás, a Paksi Atomerőmű építésének szentelte, amely természetesen a helyszín, Tolna megye életében, gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében is kiemelkedő jelentőségű. Számos nehézséget kellett leküzdeni a beruházás során — mutatott rá. — Ezek a feladat nagyságából, újszerűségéből, részben pedig a vállalati felkészültség s együttműködés hiányosságaiból adódtak. E nehézségek leküzdésére számos intézkedést kezdeményeztünk. Több ízben kaptunk segítséget a Központi Bizottság és a kormány illetékes szerveitől, vezetőitől, mindennek eredményeképpen az építkezés üteme meggyorsult, egységes tenniakarás s cselekvés alakult ki. Felszólalása befejező részében a beruházáson megvalósuló szocialista együttműködés jelentőségét hangsúlyozta. — Szocialista országok e szoros együttműködéséről, annak eddigi eredményeiről csak tisztelettel, elismeréssel beszélhetünk. De azt is tudjuk, hogy ilyen nagy építkezést csak akkor lehet sikeresen befejezni, ha a nemzetközi kooperációban vállaltakat a továbbiakban is mindig teljesítjük. Alkalmazkodás a vízhez Beke Imre, az abádszalóki termelőszövetkezet elnöke, Szolnok megyei küldött bevezetőben hangsúlyozta: Az, hogy a Központi Bizottság beszámolójában a mezőgazdaság eredményeiről nagy elismeréssel esett szó, nem elbizakodottságot, hanem elsősorban nagyobb felelősséget vált ki bennünk, és az eredményesség további növelésére, hatékonyabb munkára kötelez valamennyiünket. A továbbiakban részletesen ismertette a kiskörei vízmű és a kapcsolódó létesítmények hatására kialakult helyzetet. A térségben a vízhiány megszűnt, de ezzel együtt a tározó tó mentén megnehezült, egyes területeken lehetetlenné vált a mezőgazdasági tevékenység. A megváltozott viszonyokhoz igyekezett a tsz alkalmazkodni. Átalakították a termelésszerkezetet, megváltoztatták a talaj- művelés módszereit és növelték a nem mezőgazdasági tevékenységet is. Mindezek az erőfeszítések azonban csak rövid távon és korlátozottan mérsékelték gondjaikat. önerőből nem képesek nehézségeik leküzdésére. Mi, a térség dolgozói, azonban nem akarunk a népgazdaság eltartottjai lenni —folytatta. — Az előrelépést a nép- gazdasági feladatokból való részvállalással kívánjuk elérni. Most, amikor újabb tiszai vízlépcső építéséről hallunk, úgy ítéljük meg, hogy sürgetőbbnek Játszik a Tisza—II. befejeCéltudatos tömegpolitikát Feják Emil, a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára, budapesti küldött megállapította: Nagy tartalékaink vannak az értelmes célok érdekében erőfeszítésekre képes, lelkesedni tudó és akaró, a jó szóra és elismerésre igényt tartó emberekben. Tömegpolitikai munkánk egyik gyengéjét többek között abban látom — mondotta —, hogy a gondok közepette, amikor az emberhez vagy róla szólunk, nem tudunk megfelelően differenciálni. Elszomorítónak tartam például ' azt a módot, amikor általában elmarasztaljuk a dolgozó embert. Mintha ebben az országban vagy akár egyetlen kerületben vagy üzemben is a lógás és a dologkerülés uralkodna. így gyakran a tervezéssel, szervezéssel, a végrehajtás feltételeinek biztosításával megbízott különböző szintű vezető emberünk kap felmentést saját hibája alól. Úgy tűnik, túl nagy nálunk a vezetésre, az irányításra gyengén felkészült emberek védettsége. Mint ahogy más esetekben az ellenkezője is igaz. A határozott, célratörő, eredményes vezető nagyobb politikai támogatást kell kapjon a pártós társadalmi szerveinktől, de o felettes állami irányító szervektől is. Zöldség- termelés és -felvásárlás Gulyás Sándor, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, Heves megye küldötte arról szólt, hogy a megye mező- gazdasága és élelmiszeripara orz elmúlt években célkitűzéseinkkel összhangban, a megyére jellemző fontosabb ágazatokban pedig az országos átlagot is meghaladó ütemben fejlődött. — Sajnos — mondotta — néhány területen céljainkkal ellentétes tendenciák is érvényesültek. A kenyérgabona- és a tejtermelésben mi is adósai vagyunk o népgazdaságnak. Szövetkezetünk zöldségtermesztési modellgazdaság. Teljes joggal várják el tőlünk a jó minőséget, a hatékony gazdálkodást. A termelés koncentráltságából adódóan a munkacsúcsok e térségben sokkal élesebben jelentkeznek. A felvásárlásban mutatkozó legkisebb fennakadás jelentős károkat okozhat. Sajnos, erre bőségesen volt példa. Végül azt hangsúlyozta, hogy a hatodik ötéves tervben több kezdeményezésre, bátrabb kockázatvállalásra lesz szükség a feladatok teljesítéséhez. Műszaki fejlesztés Pál Lénárd akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, budapesti küldött kiemelte: Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy soha ilyen nagy szükség nem volt a gazdasági építő- munkában a műszaki fejlesztésre és az ezt megalapozó kutatásra, mint éppen most. Ezt műszaki értelmiségünk jelentős része felismerte, s ennek megfelelően azon tevékenykedett, hogy a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás terén elért hazai és külföldi eredmények minél több hasznot hozzanak. Voltak ebben sikerek, de jóval többre lett volna és még többre lesz szükség. Néha megengedhetetlenül lassúak és körülményeskedők vagyunk döntéseinkben, ragaszkodunk a régi formákhoz és idegenkedünk az újtól. Mindez fékezheti a műszaki értelmiség — nyugodtan mondhatom, az egész értelmiség — legjobbjainak alkotókedvét. A továbbiakban arról szólt, hogy az energiafelhasználásban a gazdaságosságot elsősorban racionális árpolitikával lehet ugyan elősegíteni, de az is világos, hogy szükség van az energetika műszaki-tudományos tényezőinek alapos újragondolására. Ügy hiszem, ahhoz nem férhet kétség — folytatta —, hogy a magyar műszoki értelmiség döntő része érti, magáénak vallja és végrehajtja a szocialista gazdasági építőmunko nagy, de nehéz feladatait. A valóságban azonban ennél többről van szó: a feladatokat maga is alkotó módon alakítja, továbbfejleszti, új feladatokat fogalmoz meg, hogy szellemi erőforrásainkat minden területen jobban, gazdaságosabban, gyorsabban, s szervezettebben hasznosíthassuk. Ezután Púin Frigyes külügyminiszter, a Külügyminisztérium küldötte szólalt fel. Púja Frigyes külügyminiszter Célunk, hogy előrehaladást érjünk el a béke és a biztonság elmélyítésében Képünkön: egy kis eszmecsere a kongresszus szünetében Az elmúlt években a nemzetközi helyzet úgy alakult, hogy a legerősebb tőkés országban nagyobb befolyást kezdett gyakorolni a külpolitikára a monopolkapitalista csoportosulásoknak az a része, amely ellensége az enyhülésnek, a biztonság megszilárdításának, a békés együttműködésnek. Ezek a körök a hidegháború valamilyen új változatát — egyesek talán a forró háborút - szeretnék rászabadítani a világra. A szélsőséges amerikai vezető köröket már régóta nyugtalanítja mindaz, ami a világban 1969—70 óta történt; új stratégiájuk megnyilvánul o Szovjetunió és más szocialista országok elleni nyugati hecckampányokban, a gazdasági embargós intézkedésekben, a moszkvai olimpiai játékok bojkottálására irányuló akciókban és más hasonló jelenségekben is. A NATO-országok — a már jóval korábban elhatározott — (Folytatás a 3. oldalon)
