Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-21 / 80. szám

2 Dunántúlt Tlaplo 1980. március 21., péntek Fiatal agrárszakemberek a tsz-ekben Kereskedőtanulók országos versenye A pálya első évei Tervszerűbb munkára lenne szükség Helyenként hátrányban a nők Ellentmondásos kép alakul­hatott ki azokban a fiatalokban egymás munka- és életkörülmé­nyeiről, akik tegnap Szigetvá­ron a járási hivatal tanácster­mében találkoztak. Itt került sor a Megyei Tanács mezőgaz­dasági osztálya, a Baranya me­gyei Termelőszövetkezetek Szö­vetsége és a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága által szervevett, a város-járás termelőszövetke­zeteiben dolgozó 30 éves aluli diplomásainak találkozójára, melyen részt vett Petőh Sándor, az MSZMP Szigetvári járási Bi­zottságának titkára is. Először Gulyás Mihály, a Me­gyei Tanács mezőgazdasági . osztályának munkatársa tartott rövid tájékoztatót az idei év feladatairól, majd a fiatalok beszéltek munkájukról, életkö­rülményeikről. Egy részük meg­elégedéssel szólt a pályakezdé­sük segítéséről, a rájuk bízott feladatokról, a munkájukat kí­sérő bizalomról,' arról, hogy munkaadóik szolgálati lakással, házrész bérelésével igyekeztek segíteni lakáshelyzetükön. Má­sok szülőknél vagy albérletben laknak. Egyesek szóvá tették, hogy nincs konkrét munkaköri leírásuk, illetve hogy időnként teljesen tervszerűtlenül dolgoz­nak, egyik napról a másikra az a munkájuk, ami épp előadó­dik. A fizetésekről szólva a többség szintén elégedettségé­nek adott hangot, ám az is ki­derült, hogy a nők még hát­rányban vannak. Egy fiatalasz- szony elmondta, hogy három évvel ezelőtt 2100 forint fize­téssel alkalmazták. A vele együtt érkező három kollégáját 2300-zal vették föl. Igaz, rö­vid idő múlva gyesre ment — ennek már lassan három éve — ám a fizetése most is 2100 forint. Azért ebből a példából sem lehet általánosítani, mert egy másik fiatalasszony pedig örömmel mondta, hogy az ő fi­zetését a gyes alatt 300 forint­tal emelték. Az üzemmérnökök gondja­ként vetődött fel, hogy nagyon nehéz mérnökire váltani az üzemmérnöki diplomájukat, mert kevés főiskolát végzettet fogadnak az egyetemek. S bár­mennyire érdekes, s remélhető­leg hasznos is volt ez a beszél­getés, a fiatalok véleménye szerint februártól novemberig nem célszerű megbeszéléseket, tanácskozásokat tartani a me­zőgazdaságban dolgozók ré­szére. Meglehet, hogy kedden jó né­hány vásárló számára szokat­lannak tűnt négy pécsi áruház­ban ilyen sok fiatal, s ennyi udvarias elárusító. A furcsaság magyarázata egyszerű: Ebben az évben Pécsett rendezték a kereskedelmi tanulók „Szakma kiváló tanulója" országos ver­seny döntőjét. A gyakorlati, technikai ismereteikről Újme- csekalján a 10. számú ABC- ben, a Mecsek Áruházban, a ledinai ABC-üzletben, valamint a Szalai András utcai kozme­tikai, háztartási szaküzletben adtak számot a harmadéves kereskedelmi tanulók. S nem­csak az élesszemű zsűri tagjai, hanem a mindennapok szigorú — tegyük hozzá, néha túlérzé- keny — bírálói, a vásárlók előtt is. Nem vallottak szégyent Mindenekelőtt szögezzük le, nem vallottak szégyent. A vá­sárlók körében ugyan nem vé­geztünk közvélemény-kutatást, de a tegnap délelőtt Pécsett, az Ifjúsági Házban megtartott eredményhirdetésen erről ta­núskodtak a díjak, elismerések, s nem utolsósorban a szakma régi, tekintélyes művelőinek vé­leményei is. * Negyven iskola mintegy hat­ezer tanulójának képviseleté­ben 159-en versengtek ezen az országos döntőn. Nem volt könnyű a dolguk, hiszen éppoly szigorúan bífálták az elméleti felkészültséget, mint a gyakor­latban bemutatott tudást, rá­termettséget. Róluk mondta Vészi Lászlóné, a KPVDSZ tit­kára a versenyt záró, értékelő beszédében, hogy öröm volt látni udvariasságukat, fegyel­mezettségüket, s tapasztalni azt, hogy szeretik a szakmáju­kat. Ennek kapcsán fejezte ki elismerését a verseny rendezői­nek, a párt- és tanácsi szervek­től kezdve a boltok, áruházak kollektívájáig mindazoknak, akik e színvonalas országos rendezvény lebonyolításában segítséget nyújtottak. Az ünnepélyes eredményhir­detés elnökségéből — ahol he­lyet foglalt Gyenes Imre, a Ba­ranya megyei Pártbizottság munkatársa, Krasznai Antal, a Hazafias Népfront megyei tit­kára, ott voltak a városi párt- bizottság, tanácsi szervek és a KISZ képviselői is — Vágó Sán­dor, a Belkereskedelmi Minisz­térium főosztályvezetője lépett Az újpetrei termelőszövetke­zet pártirodáján beszélgetünk. Tóth Károly — aki immáron húsz esztendeje a termelőszö­vetkezet kőművese — maga is megtiszteltetésnek veszi a lehe­tőséget; mármint hogy a bara­nyai kongresszusi küldöttek kö­zött lehet. — Feltétlenül írja meg: kö­szönöm ezt a bizalmat, köszö­nöm azoknak, akik rám gondol­tak ... Tóth Károlynak két éve van a nyugdíjig. Most éppen nem kimondottan a szakmájában dolgozik, de hát egy termelő­szövetkezeti kőművesnek sok mindenhez kell érteni. Beton­vályúkat készítenek - az idén 80 darabot — a Bólyi Mező- gazdasági Kombinátnak. A ma­lacetetők vasvázain dolgoznak ma is. — Változó a feladat mindig. Az idén a gazdaságunk úgy 10—15 milliós beruházási prog­ramot tervezett, kevesebbet, mint tavaly. így kevesebb is a kőművesmunka. Mondja: a szakmáján belül szinte mindent csinált már, a hidegburkolástól a tetőfedé­a szép kerámiákkal, egyéb ju­talmakkal megrakott asztalhoz, és átnyújtotta a verseny győz­teseinek, helyezettjeinek az ajándékokat, illetve a győze­lemmel járó jutalmakat. A kozmetikai, háztartási és vegyicikk kategóriában a buda­pesti Kollár Mária lett a győz­tes, a háztartási felszerelések eladói közül a tokaji Várkonyi Ferenc, az élelmiszer kategóriá­ban hárman: Fodor Sára (Pécs), Tóth Csaba (Budapest) és Szép Éva (Nyíregyháza) kap­tak első helyezést. A ruházati cikkek eladói közül Délczegi Alexandra (Tatabánya) és Ko­vács Gizella (Miskolc) bizonyult a legjobbnak. A vegyesbolt kategóriában is baranyai siker született, Kerner Erzsébet, a pécsi szakmunkás- képző intézet tanulója (egyéb­ként szajki lakos) vitte el az első díjat. A győztesekkel és helyezet­tekkel együtt a legjobban sze­repelt harmadéves tanulók is — összesen 66-an — soronkí- vül megkapják a szakmunkás­bizonyítványt. Az első helyezést elértek kéthetes külföldi, a má­sodikak belföldi jutalomüdülés­ben, a harmadik helyezettek pedig pénzjutalomban részesül­nek. S hogy mi a haszna az ilyen versenynek? íme két vélemény a zsűri tagjai közül: Szeretni kell a vevőket Folkmann Miklós, a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakkö­zépiskola tanára: — Bebizo­nyosodott, hogy különösen a műszaki cikkeknél nagyobb súlyt kell helyezni a tanulók el­méleti felkészítésére, feltétlen nyomon kell követniök az ipar rohamos fejlődését, hisz csak így végezhetnek szakszerű el­adói munkát. Schmuk Andor, a budapesti Divatcsarnok üzletvezetője: — Tizennyolc éve vizsgáztatok, lá­tom, hogy egyre nagyobb a kö­vetelmény. Szerintem feltétlen szinkronba kell hozni az elmé­leti felkészítést a gyakorlati munka elsajátításával. Mert azt tapasztalom, hogy az utóbbi mintha háttérbe szorulna. Meg kell — meg lehet — tanítani a fiatalokat arra, hogy szeressék a vevőt! Talán egyszer sikerül. Mi is ezt kívánjuk! Kurucz Gyula Fiatal mezőgazdasági szakemberek a szigetvári találkozón A népi ellenőrök idei tervei Energiagazdálkodás és tömegétkeztetés Baranya kétezer népi ellenő­re ebben az esztendőben olyan vizsgálóitokban vesz részt, ame­lyek végrehajtásával jól segít­hetik fontos társadalmi és gazdasági céljaink megvalósí­tását. Általános hatáskörű, központi állami ellenőrző szer­vünk megyei vezetőjével, dr. Szabó Józseffel az 1980-as ter­vekről, feladatokról beszélget, tünk. A Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a központi­lag tervezett ellenőrzési felada­tok közül már megkezdte az energiagazdálkodási és racio­nalizálási intézkedések megva­lósításának vizsgálatát. Több mint 100 szakember bevonásá­val 45 vállalatnál elemzik az energiagazdálkodás hatékony­ságát. A szélesebb körben be­vezethető módszereket azután- a megfelelő csatornákon eljut­tatják más érdekeltekhez is. Szintén országos téma része­ként igyekeznek vizsgálatukkal segíteni a demográfiai hullám zökkenőmentes levezetését az általános iskolákban. A máso­dik félévben ellenőrzik őzt, hogy a kereskedelmi vendéglá­tásban a tömegétkeztetést vég­ző éttermek kínálata megfelel-e a lakosság változó igényeinek. Emellett több más kérdésre is választ keresnek o diákmenzá­kon és munkahelyi éttermek­ben. Saját tervezési, ellenőrzési feladatuk közül igen érdekes­nek ígérkezik az ellenőrzésre hivatott szervek ilyen tevékeny­ségének ellenőrzése. Azért kü­lönösen szükséges és időszerű az ellenőrzés ellenőrzése, mert a tapasztalatok szerint jobb koordinációval, tervezéssel ja­vítani lehetne az ellenőrző munka színvonalát. A megyei pártbizottság egyik állásfoglalásában célul tűzte ki Baranya faipari szervezetei kö­zött az együttműködés bővíté­sét. Az ellenőrök azt kutatják majd, hogy az integrációnak milyen új lehetőségei vannak a megyei fatermelő és fafeldol­gozó vállalatok és szövetkeze­tek között. A népi ellenőrök állandóan figyelemmel kísérik a lakásépí­tés és -elosztás helyzetét. A megye lakásépítési terveiben különös jelentősége van a csa- ládiház-építésnek és a bá- nyószlakás-akciónak. A megyei NEB ebben az esztendőben megvizsgálja a lakásépítési program e területének helyze­tét. Természetesen o munkaterv a népi ellenőrök tevékenységé­nek csupán a főbb vonalait jel­zi. Az évente érkező százötven— kétszáz lakossági bejelentés és más jelzések alapján ezenkívül még több tucat vizsgálatra is sor kerül. sig. A gazdaságt szereti; ami­kor 20 éve idejött, jól válasz­tott. Pedig előtte tanácselnök is volt, majd tanácstitkár Ká- csótán. Munka mellett végezte el az iskolát — sokfelé tanult. Amikor visszatért az eredeti szakmájához, házat vett a köz­ségben; végleg megtelepedett Újpetrén. — Most építkezek, illetve még be kell fejeznem az új házam — mondja. — A régi helyén épí­tettem, teljes komforttal. Ket­ten vagyunk a feleségemmel, nem sürget az idő. Meg a pénz is lassan jön ... A gyerekek kirepültek. A lá­nya férjnél, Komlón óvónő, s férjével, meg a hároméves kis­lányával hetente „hazajönnek”. Van kocsijuk, nem gond a távol­ság. A másik gyerek, a fiú — katonai főiskolán van, másod­éves. Mindkettő jövője biztosí­tott. Tóth Károly régóta végez mozgalmi munkát; 1953 óta párttag. A termelőszövetkezet három pártalapszervezete közül az egyiknek párttitkára; most választották másodszor. Tagja a községi pártbizottságnak is. Szóval, van elfoglaltsága bő­ven - nem beszélve a ház kö­rüli munkákról.- Gondolkoztam azon, hogy mi is lenne az a legfontosabb dolog, amit a kongresszuson szóvá tennék. Úgy vélem, hogy a legfontosabb ma a munka, minden szinten. De fontos az is, hogy a bérek ösztönözze­nek; ki-ki munkája szerint ke­ressen. Se többet, se keveseb­bet annál, mint amit megérde­mel. Ezt szorgalmazzuk minde­nütt, de nem megy könnyen, si­mán a végrehajtás. Pedig az embereket érdekeltté kell tenni a termelésben, mert különben leragadunk. — Aztán az is fontos, hogy a munka feltételei biztosítottak le. gyenek. Mert ugye hiába aka­rok jól dolgozni, többet dol­gozni, ha egyszer a cement, másszor o homok hiányzik ... K. F. Kollár Mária Tóth Kerner Erzsébet Károly Újpetréről Kongresszusi küldött

Next

/
Thumbnails
Contents