Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-21 / 80. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt ncmlo XXXVII. évfolyam, 80. szám 1980. március 21., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A mezőgazdaság idei felkészülése A Minisztertanács csütörtökön megtárgyalta a mezőgazdaság 1980. évi felkészülését. Az idei feladatokra a MÉM felügyelete alá tartozó állami vállalatok, gazdaságok és termelőszövetkezetek az új szabályozó rendszer által támasztott szigorúbb követelmények érvényesítésével készültek fel, a nagyüzemi gazdaságok termelési előirányzatai a népgazdasági tervben kitűzött célokkal túlnyomórészt összhangban vannak. Jelentősebb eltérés a napraforgónál és a kukorica vetésterületi előirányzatánál van, mivel napraforgót — a szemtermés céljára termelt kukorica rovására — a népgazdasági tervben előirányzottnál több mint 30 százalékkal nagyobb területen kívántak elvetni az üzemek. A tervszerű termelés érdekében a MÉM a túlszerződéseknek elejét vette. Túlzott mértékű a silókukorica üzemi vetési előirányzata is, azt a pillangós takarmánynövények és a gyepterületek termésátlagának növelésével, valamint a melléktermékek nagyobb arányú hasznosításával csökkenteni lehet. Fontos az is, hogy a tél folyamán kipusztult őszi vetésű növények helyére a nagyüzemi gazdaságok kukoricát vessenek. Az 1980. évi termékértékesítési szerződéseket mintegy 3 hónappal korábban kötötték meg a partnerek mint az elmúlt évben, ennélfogva a szerződéskötések helyzete is kedvezőbb. A kereskedelmi-felvásárló vállalatok az árualapokat - néhány kisebb fontosságú cikk kivételével — már leszerződték, illetve az előirányzatot erősen megközelítették azoknál a termékeknél, amelyekből az előirányzat nem teljesült maradéktalanul, az érintett vállalatok a szerződéskötést tovább folytatják. A mezőgazdasági munkák végrehajtásához szükséges nagyüzemi erő- és munkagépek túlnyomó többségéből az igényeket a kereskedelem kielégíti, a kistraktorok, valamint a tőkés importból származó motoros kapák és permetezők kivételével a kistermeléshez nélkülözhetetlen gépekből és eszközökből szintén van elegendő. Műtrágyából a kereskedelem idei árualapja nagyobb az üzemi megrendeléseknél, ami zavaró körülmény, mivelhogy az idei tervelőirányzatok teljesítéséhez a rendelkezésre álló műtrágya teljes felhasználására van szükség. Különben a műtrágya választéka nem esik teljesen egybe az üzemi kereslettel. Nővényvédőszerekből a kereskedelem a mezőgazdasági megrendeléseket visszajgazol- ta. Választékbeli hiányokkal azonban 1980-ban is számolni kell. A vetőmagellátás tovább javult A kereskedelem nemcsak mennyiségileg elégíti ki az igényeket, hanem a fajták túlnyomó részéből választékban is. Jelentősen nőtt a hazai nemesi- lésű, jó sütőipari értékű, rövi- debb tenyészidejű búzfajták, valamint a napraforgó-hibridve- tőmagok aránya. A kistermelők vetőmagellátása szintén jól Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Nyikolai Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyettes vezette gazdasági kormányküldöttség magyarorszáqi látogatásáról és tárgyalásairól, amelynek során aláírták a két ország közötti gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésének hosszú távú programját. A Minisztertanács jóváhagyóloq tudomásul vette a beszámolót. A kormány elfogadta a beruházásokra vonatkozó hatósági előírások és eljárási rend egyszerűsítéséről szóló jelentést. Megállapította, hogv a Minisztertanács 1979. évi határozatának megfelelően a hatósági előírások differenciáltabbak, gazdaságosabb megoldásokat tesznek lehetővé. Az eljárási rend egyszerűsödött, csökkent az engedélyhez kötött munkák száma és a közreműködő szakhatóságok köre. A kormány tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésSzerdán késő este lemondott az olasz kormány. Francesco Cossiga kereszténydemokrata— szociáldemokrata—liberális koalíciója nem szerezte meg a parlament bizalmát — a szocialisták és a kommunisták bejelentették, hogy új kormányt akarnak. Sandro Pertini államfő felkérte Cossiga kormányát, hogy a folyó ügyek intézésére maradjon hivatalában. Cossiga kormánya tavaly augusztus óta irányította Itáliát, a köztársasági Olaszország 38. kabinetjeként. Kezdettől fogva kisebbségben volt a parlamentben és csak a szocialisták tartózkodásával volt képes hivatalban maradni. Legfontosabb intézkedései közül kiemelendő az „euroraké- tákkal” kapcsolatos, amelyet Craxi Szocialista Pártjának egyetértésével hoztak: Olaszország beleegyezett abba, hogy miközben az amerikai szenáügyi miniszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének jelentését a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területi állami irányításának átszervezési tapasztalatairól, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének ezzel kapcsolatos tájékoztatóját, megállapította, hogy az átszervezés nyomán erősödött az egységes ágazati szemlélet és a létszám csökkentése mellett javul az irányító munka színvonala. A Minisztertanács jóváhagyta a mezőgazdaság ez évi felkészüléséről szóló jelentést, s jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felhívja az állami vállalatokat és a szövetkezeiket: a tervcéloknak megfelelően fordítsanak gondot a szervezettség javítására, a hatékonyság fokozására, és tegyenek külön erőfeszítéseket az exportelőirónyzatok teljesítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. tus meghatározatlan időre elnapolta a SALT—ll-egyezmény ratifikálását, olasz földön amerikai cirkáló szárnyasrakétákat helyezzenek el. A terv ellen csak az OKP lépett fel. A Cos- siga-kormány nevéhez fűződik az antiterrorista szükségtörvény is. Ennek értelmében Olaszországban megkülönböztetett hatalommal ruházták fel Dalia Chiesa csendőrtábornokot, a terroristák ellen létrehozott különítmény főparancsnokát, és hatáskörébe vonták az olasz csendőrség jelentős részét. A terrorizmus ezzel együtt nem szűnt meg, sőt az utóbbi időben megint fellángolt. A héten három bírót öltek meg: a saler- nói főügyészt, a római semmi- tőszék főtanácsosát és egy milánói vizsgálóbírót. Megfigyelők összefüggést látnak a fellángoló terrorizmus és a kormány- válság között. Összehívták a MUOSZ közgyűlését Csütörtökön ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya. Megvitatta a szövetség ötéves tevékenységét és úgy határozott, hogy a szövetséq soron következő közgyűlését április 25—26-ra összehívja. Pécsi stúdiómagnetofonok az olimpián Elment Moszkvába az utolsó szállítmány Mint ismeretes, a Mechanikai Loboratórium pécsi híradástechnikai gyárának termékei is ott lesznek a moszkvai olimpián, éspedig főszerepben: a stúdió- magnetofonok o gyors és pontos hírközlésben működnek közre az olimpiai játékok színhelyein. A pécsiek az STM 300-a*s és oz STM 600-as stúdiómagnetofon-családból összesen 1162 darabot szállítottak a Szovjetunióba, s a szerelést és a beüzemelést is a gyár szakemberei végezték, illetve véqzik o helyszínen, a megrendelő legnagyobb meaelégedésére. Az utolsó szállítmányért tegnap délután érkezett meg a szovjet kamion és rögtön útnak is indult a berakott 46 darab STM 650-es stúdió- magnetofonnal. A pécsiek eredetileg ugyan március 31-re vállalták o készülékek elkészítését, de a Tiatór- időt előrehozták, s március 20-án teljesítették a fiatal gyár történetének eddigi legnagyobb megrendelését. Lemondott az olasz kormány A Művészeti Gimnázium képző- és iparművészeti tagozatán nyolcvanhárom tanuló sajátítja el négy szakág (textiltervező, -készítő, alkalmazott grafika, kerámia és fémműves—ötvös) ismereteit. Képünkön a textilszak II. évfolyamának növendékei szövés közben. Fotó: Proksza László Modern, nagy teljesítményű gépekkel dolgoznak a termelőszövetkezetek földjein. A képen: vetés előtti talajelmunkálása szalántai szövetkezet Rába Steigerével. Fotó: Erb János 63 tsz számvetése Megfontolt, de a kockázatot is vállaló vezetésre lesz szükség A számadatokon alapuló nyers közgazdasági értékelés ugyan nem a legjobb képet adja Baranya 63 mezőgazdasági termelőszövetkezetének elmúlt esztendei munkájáról, a Baranya megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének tegnapi küldöttközgyűlésén azonban a gazdálkodással kapcsolatos kétségtelen gondok ellenére is tulajdonképpen sokkal több szó esett az ésszerű tennivalókról, mint termelést gátló tényezőkről. Pécsett, a „Sógvári Endre" Művelődési Házban megtartott tanácskozás munkájában részt vett Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, dr. Dányi Pál, a Megyei Pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese és dr. Fóti Gábor, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főosztályvezetője is. Papp Zoltán, a szövetség elnöke nyitotta meg a küldöttközgyűlést majd dr. Bíró Sándor mondott szóbeli kiegészítést, amelyben hangsúlyozta, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás ugyan nagymértékben közrejátszott abban, hogy Baranya mező- gazdasága az elmúlt esztendők egyik leggyengébb eredményét zárta, volt azonban ennek okai között az emberi tényezőkre visszavezethető ok is. Lapunk hasábjain az elmúlt hetekben többször is elemzést adtunk a megye termelőszövetkezeteinek 1979. évi munkájáról, most inkább azokat a gondolatokat kívánjuk e tudósítás keretében visszaadni, amelyek a szövetkezetek gazdasági és politikai vezetőit az 1980-as feladatokkal kapcsolatban foglalkoztatják. Élénk vitát keltett például a Dunántúli Napló vasárnapi számában megjelent interjú, amelyben Lakatos Tibor mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes arról beszélt, hogy a mezőgazdasági üzemeknek elsőrendű feladata lesz, hogy valamennyi veszteséges tevékenységüket felszámolják. Felvetődött, hogy vannak olyan alapvető ellátási területek, amelyeket politikai kérdésként kell kezelni. Ilyen például a megfelelő zöldségellátás. A jelenlegi szabályozórendszer sem képes önmagától megoldani a gazdaság minden részkérdését, ezt csak megfontoltan cselekvő, de kockázatot vállaló, gazdo- sági és politikai felelőséggel egyaránt tisztában levő vezetők képesek, akik számára a mostani feltételek között mindkét meggondolás egyaránt kötelező lesz. Dr. Túrós Sándor, a bere- mendi tsz elnöke a termelésfejlesztési és közgazdasági bizottság elnöke arról beszélt a vitában, hogy amikor az 1980-as tervek készültek, o mezőgazdasági üzemek még nem tudták pontosan az új szabályozók várható hatását felmérni, lehetőleg gyorsan újból át kell gondolni az üzemeknek 1980. évi feladataikat. Boksái Antal, a baksai tsz elnöke azt elemezte, hogy miként lehetséges ellensúlyozni az idén várhatóan kieső jövedelmeket, miként lehetséges a lehető legkisebb költséggel nyereséget biztosítani. Baksán ezzel kapcsolatban számos elképzelés született, új tápkeverő üzemet létesítettek, fa- és műanyagfeldolgozásra bedolgozó rendszert létesítettek, vas- és villamosipari tevékenységet folytatnak,' tápszereket állítanak elő, új, a szövetkezet valamennyi tagját érintő érdekeltségi rendszert dolqoz- tak ki. Tarcsi Lajosné, az egyházas- haraszti tsz elnöke a súlyos qondokkal küzdő szövetkezet helyzetét és a válságból kivezető utat ismertette. Bugár László, a bogádi tsz elnöke az 1980-as és a következő évek feszített feladatait, mint vezetési eszközt értékelte, majd a szakmai képzés fontosságáról, a szövetkezeti demokrácia tiszteletben totósáról beszélt amelyért a szövetségnek, mint érdekvédelmi szervnek is többet kell tennie. Engert Miklós, a bicsérdi tsz főkönyvelője a revizori iroda és a belső ellenőrzés munkájának fontossáqát hangsúlyozta, miként dr. Fóti Gábor is. Lukács János felszólalásában hangsúlyozta, hogy ugyan nem a legjobb gazdasági feltételek között kell a vezetőknek az 1980. évi feladatokkal megküzdeniük, ezek a feltételek azonban nem annyira rosszok, hogy ne lehetne a vezetésben, szervezésben, az emberi tenni- akarásban rejlő tartalékokkal jó eredményt elérni. A Megyei Pártbizottság a jövőben is messzemenően szeretné a politikai munkában a területeken, a gazdaságokban dolgozó pártvezetők munkáját igénybe venni. Nekik is, mindenkinek különös feladata kell legyen, hogy a termelőszövetkezetek tagjainak élet- és munkakörülményeit, az ellátás és szolgáltatás színvonalát még a mostani nehéz helyzetben is emeljék. L. J.
