Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-17 / 76. szám

tüéósHomk jelentik ;|||§||ftíúósk&nk jelentik *? Tuáásítómk jelentik Szefazdrd: Baranyai néptáncosok sikere — Kommunista műszak a Konznm Áruházban A vasárnap krónikája Hideg volt, tovasziasncrk egyáltalán nem mondható szél fújt egész nap. Keletről—dél­keletről érkezett, sebessége a meteorológusok szerint elérte az óránkénti 60 kilométert. Vogyis viharos volt. Tegnap egyébként reggel 7 órakor mérték a leghidegebbet: 0,2 fokot, s délután 1 órára is csak 6 fokig emelkedett a hő­mérséklet. * Ilyenkor az emberek nyilván­valóan a melegben maradnak. Nem így a horgászok: hullá­mos volt a Pogányi-tó vize, mégis aránylag sokan szorong­tak a partján. Közöttük egy szerencsés hölgy is, aki öt pon­tyot akasztott meg - így indít­va idei szezonját. * Maradjunk a víznél, köze­lebbről a Hullám-fürdőnél. A fedett medence ellenére keve­sen éreztek hajlandóságot az úszósro. Délután 4-ig 227-en váltottak belépőt, ami vasárna­pi forgalomnak ugyancsak gyér. Szombaton ennél jóval többen voltak, csaknem 500-an. * Gondolhatnánk: ilyenkor az éttermek, o kávéház, a sörö­zők jelenthetik a „szélárnyé­kot”. Csakhogy: a Misina ét­termében mindössze 5—6 asz­talnál volt vendég. Hiába aján­lották a „napi sztár”-t — ser­tésjava Aranybulla módra — egy adag fogyott el. „Majdnem havazik..." — mondta lehan- goltan az étterem vezetője. A Nádor kávéháza o szokott vasárnap délelőtti képet mutat­ta: zsúfolt volt. „Érezzük még a sportolok jelenlétét!" — hal­lottuk az éttermi főnöktől. Dél­ben az étteremben a tejfeles őzraqut ajánlották, fogyott is — külföldiek ették. * Nem érte el a 3000 forintot sem a forgalom o Pannónia étteremben, s ez alig egyhar- mada a megszokott vasárnap déli ételfarqalomnak. Pedig vaddisrnópörköltet ajánlottak, de úgy látszik, nem elég haté­konyan: mindössze 3 adag fo­gyott el ... * És a mozi? A Kossuthban eqész nap pereqtek a filmek. „Néqy bandita és tíz áldozat” vonzotta a nézőket — rajzfil­men. Délelőtt 700-an izgultak a két előadáson, délután telt ház volt. & Nemcsak az izgalomtól lett melege Döme Lajos komlói la­kosnak. Tegnap a Trabantját mosta benzinnel, közben do­hányzott (I). A benzingőz ter­mészetesen lángralobbant, s a tűz átterjedt a garázs elektro­mos vezetékeire is. A komlói tűzoltók oltották el a lángokat, az anyagi kár 25 000 forint. — mészáros — □hétfői A szövetkezeti néptáncosok nyolcadik országos találkozó­jának és versenyének két na­pon át tartó területi döntője fejeződött be vasárnap. A Ba­bits Mihály megyei művelődési központ színpadán Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, So­mogy és Tolna megye huszonöt együttesének mintegy ezerkét- száz táncosa mutatta be a ver­senyre szánt — és minősítésre összeállított műsorát a neves zsűri és az érdeklődő közönség előtt. Maátz László, a Táncmű­vészet című folyóirat főszerkesz. Lengyel: Különleges műemlék felújítása Felújítják a Tolna megyében levő lengyel i Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola, a 151 esztendős, volt Apponyi-kastély külsejét, amelynek nevezetes­sége, hogy 365 ablaka, 12 ké­ménye és 52 szobája van, ohány nap, illetve a hónap é-s a hét egy évben, négy bejá­rata pedig a négy évszakot jelképezi. A klasszioisto stílusú emele­tes kastély alapítványként a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára volt korábban, s mintegy neqyedszázada a me­zőgazdasági szakmunkásképzés fellegvára. A szép műemlék egymillió-háromszázezer forin­tos költségű tatarozását, má­zolását a Bonyhádi Szolgálta­tó Ipari Szövetkezet végzi el, s falát és 365 dupla ablakát, valamint ojtóit eredeti három színre: gesztenyebarnára, fe­hérre és vajszínűre festi. A fel­újítást a múlt évben kezdték el, s várhatóan az idei tava>- szon befejezik a védett ős­parkban levő kastély kicsinosí­tását. Váci György kétszeres arany­díjas könyvkötő mester műhe­lyéből kikerülő szebbnél szebb köntösbe öltöztetett könyvek megtalálhatók a világ minden részén a különféle intézménye­ken, hivatalokon kívül a ma­gángyűjteményekig. Ő köti töb­bek között az Országház, a Magyar Tudományos Akadé­mia könyveit is. tője elnökölt a zsűriben, mely­nek szintén olyan ismert tagjai voltak, mint Olsvoy Imre, az MTA népzenekutató munkatár­sa, Karsai Zsigmond, a népmű­vészet mestere, Varga Zoltán, a Népművelési Intézet koreog­ráfusa és Varga Gyula népze­nekutató. A versenyen minősítették Is az ezt kérő együtteseket Kétévenként ugyanis „megmé­retnek" ax arany fokozattal még nem rendelkező együtte­sek, az „aranyosak” pedig négyévenként adnak számat új­Hajdan volt parasztzenekarok stílusának, hangzásvilágának átmentésére és művelésére — jórészt a Sebő'k-együttes hatá­sára — alakult meg 1973-ban Budapesten az akkor háromta­gú Muzsikás-együttes. Ma már ritka és eredeti paraszti hang­szereken játszanak originális paraszti népzenét, aminek per­sze semmi köze a cigányzené­hez. Hangszereik száma a húsz. A könyvkötészet múltja és je­lene című kiállítást ma 17 óra­kor nyitják meg Nagykanizsán, a Vasutasok Szakszervezete Ko­dály Zoltán Művelődési Házá­ban. A március 31-ig nyitva tartó kiállítás Váci György munkáin keresztül mutatja be azt a folyamatot, amelynek so­rán a kinyomtatott lapokból könyvtáraink dísze válik. ra. Szombaton például 18 együttesből tizenkettőt minősí­tettek. A hagyományőrző cső. portok kategóriájában a hosz- szúhetényi népi együttes, a me- cseknádasdi német nemzetisé­gi együttes és a bogyiszlói né­pi együttes arany, a bajai Csi- tanyica együttes ezüst, a nép­táncegyüttesek sorában a du- naföldvári és a szekszárdi nép­táncegyüttes arany fokozatú minősítést kapott. (A dunaföld- váriaknak eddig ezüst fokozata nál is több, csupa ritkaság. Az ismertebbek, bőgő, duda stb közt megszólaltatják a gordont, a töröksipot, az ölbevetős kis- cimbalmot, a dorombot és hosz- szan sorolhatnánk. A dallam­anyagot az Akadémia népzenei hangtárából, a stílust, a hang­szereken való eredeti játékmó­dot szerte az országban öreg parasztzenészektől tanulták. Ez­zel — évek szívós munkája nyo­mán — kihozták a múzeumból a Bartók és Kodály gyűjtötte paraszti népzenét a táncházak, ba, a koncertpódiumokra. Hall­gatóságuk többségben városi fiatal. Muzsikájuk lényege az, remtő művészének vázlatrajzaiból, akvaTelijeiből, színes kartonjaiból va­sárnap délelőtt emlékkiállítás nyílt a szekszárdi Balogh Adám Múzeumban. Dr. Szilágyi Mikiás, megyei múzeum- igazgató nyitotta meg ünnepélyesen a kiállítást, amelyen a kilencven esztendje született, s huszonhárom év- velt ezelőtt elhunyt nagy művésznek a gobelinszövéshez „kottául" szol­gáló, de önmagában is művészi érté­Pihenőnapjufcról és a jó va­sárnapi ebéd megfőzéséről mondtak le a pécsi Konzum Áruház ABC-osztályánalc eladói, akik tegnap délelőtt kommunis­ta műszakot tartottak. Negyven­hét dolgozó, köztük negyvenhá­rom asszony és lány népesítet­te be az áruház földszintjét, s foglalatoskodott árufeltöltéssel, a húsvéti ajándékcsomagok ké­szítésével, a berendezés csinosí­tásával, takarítással. Munka alkadt bőven a megüresedett polcok között, hiszen csak szom­baton tizenháromezren roha­mozták meg az áruházat, a két ahogyan a parasztzenész soha egy dallamot ugyanúgy nem játszott el, ők is jó részben imp- rovizatív zenét muzsikálnak, el­sajátítva a „cifrák”, a dallam­díszítés technikáját. Eddig öt lemezük jelent meg. a nyáron Hollandiában adják ki második nagylemezüket. Az együttes tag­jai: Sipos Mihály számítógépes matematikus; ifj. Csoóri Sándor zenetanár; Hamar Dániel geo­fizikus; Éri Péter és V/ncze Zsu­zsa egyetemi hallgató. Tegnap este nagy sikerű kon­certet adtak Pécsett, a Doktor Sándor Művelődési Központban. (w. e.) kű hetvenhárom vízfestményét, ceruza- rajzát és kartonját láthatják az ér­deklődők Tolna megye székhelyén. A kiállításra Ferenczy Noémi tanít­ványai — Prepelicza Katalin és Kor­dován János gobelinművészek — köl­csönözték a tulajdonukban levő emlé­keket. A kiállított érdekes és szép anyagot áprilisban, májusban bemu­tatják a simontornyai vármúzeumban is. (b. I.) hétvégi nopon az ABC-részleg csaknem kétmillió forintos for­galmat csinált. Ha nem szervez­nek kommunista műszakot, e munkákat hétfőn, az árusítás előtt és részben aközben kel­lett volna elvégezniük, így tehát még több idő jut a vásárlókra. Egyúttal termelési tanácsko­zást is tartottak. Ezen ismertet­ték az elmúlt évi eredményeket és az idei terveket: az ABC- részlegnek a tavalyi 206 millió forinttal szemben oz idén 225 millió forintot kell forgalmaznia. Bejelentették azt is, a Konzum Áruházban az idén hat — NDK, bolgár, román, csehszlovák len­gyel és jugoszláv — nemzeti he­tet rendeznek, elsőként a len­gyelek jönnek Ha már szó esett a húsvéti ajándékcsomagok készítéséről, megkérdeztük Klotz István rész­legvezetőt, ígérnek-e valamilyen különleges árucikket húsvétra. Az ünnepi ellátás hasonló lesz a tavalyihoz. Külön‘#qesség? Ta­lán a piknik sonkokonzerv. A Kaposvári Húskombinátból idő­ben megrendelték, s csak náluk kapható a városban. (—mz—) Mohács: Radnóti versmondó- és kamaraének- verseny Mohácson Kétnapos versmondó- és énekes kamarazene-versenyt rendeztek szombaton és vasár­nap Mohácson Radnóti Miklós emlékére, a forradalmi ifjúsági napok keretében. A versenyt kétévenként hirdetik meg a megye középiskolás fiataljai számára; a résztvevők erúttal hatodik alkalommal álltak a szakzsürik elé. A kamaraének-versenyben négy díjat osztottak ki. I. he­lyezést ért el a pécsi Dobó István Gimnázium énekhárma­sa (Czukor Anikó, Kübler Valé­ria, Fényes Edit); a II. helye­zést ugyancsak ez az iskola kapta meg (Sós Mariann, Sza­bó Kornélia, Bellái Piroska); a 111. helyet a komlói Kun Béla Gimnázium éneknégyesének (Molnár Piroska, Fehér Eszter, Scheibelhoffer Miklós, Tóth József); a IV. helyet a mohácsi Kisfaludy Gimnázium énekket­tősének (Treutz Mária, Nagy István, illetve zongora: Faddy Zsuzsa) ítélte oda a bíráló bi­zottság. A versmondóverseny egyéni győztesei: I. Sütöri Judit (kom­lói Kun Béla Gimnázium); II. Czukker Csilla (pécsi Ziper- novszky Gépipari Szakközépis­kola); III. Palágyi Brigitta (mo­hácsi Kisfaludy Gimnázium). A csapatverseny helyezései: I. a Kisfaludy Gimnázium (Mo­hács) ; H. a Nagy Lajos Gim­názium (Pécs); III. a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakkö­zépiskola (Pécs) csapata. volt.) Ballabás L. Tanítók lesznek... Somogy, Zala és Baranya megye ré­szére képeznek al. só tagozatos álta­lános iskolai taní­tókat Kaposvárott, a Tanítóképző Fő­iskolán. Szaktan- termek, nyelvi la­boratórium, zárt­láncú televíziós hálózat segiti az ismeretek mé­lyebb, közvetle­nebb elsajátítását. Az idén nappali és levelező tago­zaton háromszáz- tíz hallgató végez. Képünkön: gya­korlati képzésen a hallgatók. A Muzsikás együttes Pécsett (b. I.) Nagykanizsa: A könyvkötés művészete Ferenczy Noémi-emlékkiállítás Ferenczy Noémi, a gobelin újrate­Vasárnap délután bizony keresni kellett az embereket a mecseki sétautakon. Talán egy hét múlva, ha Sándor, József és Benedek meghozzák a meleget, nagyobb lesz a nyüzsgés. Tavaszlesen A hét napja: március 21. — a tavasz első napja. Meg a Sándor, a József, a Benedek . .. Meg kellene írni, mondtam a szerkesztőmnek, hogyan ébred a tavasz a Mecsek-oldalon. Ki­csit furcsán nézett rám, majd azt a megjegyzést tette, hogy ha mégsem ébred a tavasz, ak­kor a ródlizókról írjak. Ez pén­teken volt, amikor kint sütött a nap és még egy kicsit meleg is volt. No de attól, hogy vasárnap­ra mégis (majdnem) a szer­kesztőmnek lett igaza, még ma­rad a 21-es és marad a három jótét lélek is, akik majd hozzák — de hozzák ám! — zsákjuk­ban a meleget. Tegnap délelőtt el is indul­tam a Mecsek-oldalra tavaszt nézni. És máris közlöm minden­kivel, hogy nem láttam ródlizó- kat. Mert annyira azért még­sem volt hideg. De nem láttam valódi, tőrőlmetszett turistákat sem. Akiket ugyanis láttam mo­zogni, azok közelében ott volt az autó is. Tetszik ismerni ezt a fajta turizmust: kimegyünk a természetbe, kiszállunk az au­tóból, kicsit toporgunk mellette, de messze elmenni nem érde­mes, mert akkor minek az au­tó... Láttam egy embert atlé­tamezben futni a kemping mel­letti úton. Láttam két embert kapaszkodni a csúszós avaron egy-egy nagy csokor hóvirág­gal. Láttam három embert gör­deszkán „csorogni" lefelé a Mi­sinától. Láttam aztán még fá- zós embereket... igen, bunda volt rajtuk, meg prémes sapka. De optimisták voltak és a ród- lit otthon hagyták. Szerettem volna egy órácska alatt tettenérni a tavasz készü­lődését. Nem sikerült. Mert ezen a hideg, szeles (ziman- kós) tavaszelői vasárnapon a Mecsek-oldali kertekben sem lehetett mozgolódást látni (ta­lán még a rügyek is meggon­dolták: duzzadjanak-e tovább). Csend honolt a Tettyén, a szö­kőkút a deszkaházikó alatt még téli álmát aludta, s Gádor Ist­ván térplasztikái is elhúzódhat­tak valamerre, mivel csak a ta­lapzatuk állt a helyén. Elidőz­tem kicsit a felszabadulási em­lékműnél. Most kívülem egy te­remtett lélek sem volt itt. ahol alig három hét múlva nagy tö­meg fog megemlékezni a 35. évfordulóról. De jaj, nehogy a lábuk alá nézzenek majd, ha­nem a hatalmas bronzszoborra, mert akkor legalább nem lát­ják, mennyire ódon lett öt röp­ke esztendő alatt — csak­ugyan, öt éve ilyenkor még ja­vában dolgoztak itt az utolsó simításokat — e több gondos­kodást érdemlő környezel. Meg­süllyedt térburkolat, málladozó burkolólapok, rozsdás zászlóru- dak, kibelezett világítótestek . .. Miközben azt figyelem, hogy ott távol, a déli látóhatáron egy év alatt még messzebbre lépett a város, azon gondolko­dom, csinosabb lesz-e itt min­den, mire ideér az ünneplő tö­meg? Az atlétamezes kocogó elsza­lad mellettem, egymásután húz­nak el — most már lefelé — az autók, az elsuhanó arcokon ott ül az elégedettség: na, vol­tunk egyet a levegőn . .. Hársfai István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents