Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-17 / 76. szám

Milliókat érő kutatási eredmények Az egyik most készülő metróvonal vizsgálatát végzik ezen az úgynevezett vasútszimulátoron. Még a pálya elkészülte előtt pontos információkat ad a berendezés a vonat sebességéről, menetidejéről, a vezető várható tevékenységéről. Szoros kapcsolatban az ipar és a tudomány Léghűtő 1000 méterrel a föld alatt Vasúti féktuskék Nyugat-Európába is luouíz, szennyvíz, Hínár, iszap Vízfelületet rabol a nád és a hínár Szigliget térségében Még megmenthető a Balaton Kormányprogram és társadalmi összefogás A tavalyi „elégtelenek” nyomában Mines jaifulős az élelmiszerek minőségében Több mint 300 figyelmeztetés, fegyelmi, szabölysértési eljárás Egy ilyen kis ország, mint ha­zánk, nem engedheti meg ma­gának azt a luxust, hogy ön­célú vagy egyes részeredmé­nyeket felmutató kutatásokra áldozzon pénzt. A gyakorlatban gyorsan hasznosuló tudomá­nyos munkákra kell összponto­sítani a szellemi, anyagi erő­ket. Ezt a látszólag egyszerű, ter­mészetes, a valóságban azon­ban nem is olyan könnyen megvalósítható elvet követik a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgépészeti Intézetében is. Mint dr. Pásztor Endre tanszék- vezető egyetemi tanár elmond­ta, az intézet egyik legfonto­sabb tevékenysége — az okta­tási munkán kívül — a szak­mai, tudományos tevékenység. Jelenleg is 8—10 átfogó témá­ban folytatnak konkrét témára vonatkozó tudományos kutató munkát az Oktatásügyi Minisz­térium és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia támogatásával. Az intézet azonban a közleke­dési és járműipar minden ágá­val — határainkon túl is — szoros kapcsolatot tart fenn, s egyre fejlődik az együttműkö­désük az energetikai gépgyár­tás számos szakterületével is. évente átlagosan 15—20 konk­rét szakmai-tudományos problé­mát oldanak meg, mintegy 8— 10 millió forint értékben. A konkrét eredmények szem­léletesen mutatják az ipar és o tudomány szoros kapcsolatá­nak hasznát. Nemrégiben pél­dául a MÁV megbízásából a ha­gyományos öntöttvas féktuskák helyett egy sokkal nagyobb ha­tást kifejtő, hosszabb élettartamú anyagot fejlesztettek ki, amely évente mintegy 25 mi'Mip forint megtakarítást eredményez a vas­útnak. Ugyanakkor a Nemzetközi Vasúti Egylet megbízásából el­végezték az összehasonlító mé­réseket a Nyugat-Európában használatos féktuskókkal, en­nek eredményeképp a MÁV-on keresztül Nyugaton is megvásá­rolták az új konstrukciót. Ugyancsak nemzetközi tekin­télyt vívtak ki korszerű autóbu­szok légrugóinak vizsgálatával, s az intézet által meghatározott paraméterek szerint nő az uta­zási kényelem, csökken a gumi­kopás. Az egyik legjelentősebb tudo­mányos eredményük a turbó- léghűtő berendezések kidolgo­zása. Az egyik ilyen berende­zés például Pécsett, az ércbá­nyában, csaknem 1000 méter­rel a föld felszíne alatt hűti a bánya levegőjét, de hasonlót szerkesztettek a Magyar Nép­hadsereg megbízásából is. Egy mozgatható turbó-léghűtő­vel a felszállás előtt egyenletes hőmérsékletet tudnak biztosíta­ni a szuperszonikus repülőgé­pek pilótakabinjában. E beren­dezés iránt érdeklődik már a MALÉV is. Egyik legizgalmasabb — és már megoldott — feladatuk volt, hogy egy mezőgazdasági kuta­tó intézet részére úgy alakítot­tak át egy palánta.nevelő asz­talt, hogy a rajta levő harminc sorban valamennyi sor más és más hőmérsékletet, páratartal­mat kap, a kutatás céljainak megfelelően. Nemzetközi érdeklődést vál­tottak ki a légi járművek lég- szennyezésével, illetve az autó­buszok légkondicionálásával kapcsolatos eredményeik is. Tavaly nyáron kaptak meg­bízást a mezőgazdasági heli-. kopterek légkondicionálásának megoldására, s idén nyáron már az első berendezéseket be is szerelték, a pilóták nem kis örömére. A felsorolás korántsem teljes, hiszen csak hézagos ismerteté­sük is oldalakat tölthetne meg. Arra azonban kétségtelen bizo­nyíték, hogy az iparral való szo­ros kapcsolattartás hozhatja meg a tudományos munka mi­előbbi konkrét hasznát is. Kurucz Gyula Hányszor mondták aggódva a Balaton szerelmesei, hány­szor írták mór le az újságírók, és ki tudja mennyi tanácsko­zás, mennyi bizottság alakult ama cél érdekében, hogy egye­dülálló természeti kincsünket meg kell menteni!? Az elmúlt évben hozott mi­nisztertanácsi határozat már olyan konkrétumokat tartalmaz, amelyek joggal táplálják a re­ményt: megifjodik, üdülőhe­lyeink királynője tesz továbbra is a Balaton. Mint dr. Illés György, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnök- helyettese elmondta, az Idei üdülési szezonban többen nya­ralnak a Balaton partján, mint eddig bármikor. A csúcslétszám a kánikulai hétvégeken elérhe­ti o 700 ezer főt, de a szezon átlagában bízvást lehet szá­molni 600 ezer emberrel. Ilyen tömegnek, vízügyi szem­pontból való ellátása nem kis feladat. Ha csak az egészsé­ges ivóvíz biztosítását nézzük, mo mintegy 1300 km hosszú­ságú ivóvízhálózaton keresztül napi 140 ezer köbmétert tudnak biztosítani, csaknem tizenhá­romszor annyit, mint 1957-ben. (A jelenlegi mennyiség hozzá­vetőlegesen 200 liter egy sze­mélyre naponta.) Korántsem könnyű, de nap­jainkban lényegében megoldott feladat a Balaton üdülőterüle­tének ivóvízellátása. Sokkol nagyobb gondot okoz viszont a tó vizének, medrének, növényi és állati élővilágának megóvá­sa. A probléma mértékére hadd utaljon az az adat, hogy a tó mintegy 6000 négyzetkilométe­res vízgyűjtő területrőT kopja egyre növekvő mértékben a szennyezést. A fő támadó a Zala vízgyűjtő területe, a keszthelyi öböl pe­dig jelenleg a legveszélyeztetet­tebb környék. Á veszély elhárí­tására a vízügyi szervek kidol­gozták a Kis-Balatonnak két ütemben megvalósuló rendezé­si tervét, így erről a területről már tisztított víz jut majd a Ba­latonba. Természetesen ez nem teszi szükségtelenné a Zala völgyében levő ipari, mezőgaz­dasági üzemek erősen szennye­ző hatásának megszüntetését. A déli parton különösen Fo­nyód térségében oz úgyneve­zett berek vizek fejtenek ki erős szennyező hatást. Ezek kiküszö­bölésére létesítik a következő tervidőszakban o marcali és a táskái víztározókat. Nagy szük­ség van az üdülőterületeken a szennyvíztisztító művek létesíté­sére. A VI. ötéves tervidőszak tervei között szerepel Keszt­hely, Bogiáflelle és Siófok tér­ségében, mintegy 900 millió fo­rint értékben a szennyvíztisztí­tás megoldása. Sokan mondják — nem kis bosszúsággal, s a vízügyesek­Rot-hadt zöldség első osztá­lyú áron, túlságoson is híg fröccs, lötty kávé, sületlen ke­nyér, kukacos befőtt... ELÉG­TELEN rovatunkban, melyben rendszeresen nyomon követtük a minőség őreinek ellenőrzé­seit, ilyen és hasonló elmarasz­talások sorjáztak hónapról hó­napra. Időközben a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet elkészítette az élelmiszerek, oz italok és az élvezeti cikkek minőségének alakulásáról szóló jelentését. Most tehát a tavalyi „elégte­lenek" összegezésére vállal­kozunk. A pécsi intézet laborató­hez címzett éllel —, hogy be­tonteknőt csinálnak a Balaton­ból. Dr. Illés György a vízügyi szakemberek álláspontját tol­mácsolva elmondta, hogy a víz folyomatosan roncsolja a parti területeket, a védekezés a már meglevő települések, épü. letek megóvóso miatt is elke­rülhetetlen. Eddig csaknem 100 kilométeren építettek partvédő műveket, s még további 9-10 kilométeres szakasz elkészítése szükséges. De ezáltal még ko­rántsem lesz betonteknő a Ba­laton. Ezentúl nagy gondot fordíta­nak a tó medrének karbantar­tására. A hajózóutak és o strandok kotrását ezentúl, a környezetvédelmi szempontok­nak megfelelően kiterjesztve, évente 1,8 millió köbméter isza­pot távolítanak el. 300 hektár­ra növelik a hínár eltávolítá­sát, és tanácsi, társadalmi ösz- szefogással megszervezik a víz felszínén összegyűlt hulladék ki­emelését. A Minisztertanács tavalyi ha­tározataival kiegészített balato­ni vízgazdálkodási fejlesztési program azonban csak akkor lesz hatásos, ha a teljes víz­gyűjtő területen, valamennyi ér­dekelt gazdaság és vállaltat szívügyének tekinti a Balaton védelmét. K. Gy. dumában az elmúlt évben ösz- szesen 2747 Baranyából és Tolna megyéből származó élel­miszermintát vizsgáltok meg. Bár az előző évhez képest ará­nyában csökkent a kifogásolá­si százalék, o helyzet most sem megnyugtató: minden tizedik mintatétel elégtelen minősítést kapott. A statisztika tanúsága szerint a legtöbb kifogás a sü­tőipar, a srikvíz- és üdítőitoil-, valamint a bőripar termé­keit érte, de hasonlóan magas arányban marasztalták el ta­valy a kereskedelem által for­galomba hozott zöldségeket és gyümölcsöket. A külföldről behozott élelmiszerekre is fi­gyeltek, a múlt évben a vizs­gált import élelmiszertételék csaknem 8 százaléka kapott rossz minősítést. Itt a helyzet ai korábbi évhez képest rom­lott. Lássunk néhány vaskos meg­állapítást az intézet évi jelen­téséből. Javult Baranyában a pácolt, füstölt húskészítmények minősége, romlott viszont a vö­rös- és a töltelékáruké. Némi­leg romlott a gabonaipar mi­nőségi mutatója, egyes lisztek sötét színűek és nagy a hamu. tortalmuk. A konzervipar a ko­rábbinál jobb osztályzatot ka­pott, ám visszatérő hiányossá­gokkal is találkoztak, például a Békéscsabai Konzervgyár száraztésztáinak rendre maga­sabb a víztartalma, a Szegedi Paprikafeldolgozó gulyásle­ves-készítményeinek pedig bi- bádzott a súlya. Ugyancsak visszatérő hiba a cukorkák töl­telékhiánya, a kekszek törme­lékessége. Romlott a Kaposvá­ri Cukorgyárban gyártott por­cukor minősége, meglehetősen nagy a hamutartalma. Az asz­tali borokból sem választék­ban, sem mennyiségben nem elégítették ki a fogyasztók igé­nyeit, holott az utóbbi két év­ben termett borok minősége inkább az asztali, és nem a minőségi borok szintjét érte el. Az intézet kiemelt feladat­ként ellenőrizte a tejipar ter­mékeinek minőségét. A koráb­bi évhez képest több a kifo­gás. Újabban felütötte a fejét a tejnek a termelők által tör­ténő vizezése, aminek megálla­pítására a tejipar tavaly sű­rűn megkereste az intézetet Odafigyeltek a magánkisiparra is, ahol az átlagnál mindig is nagyobb arányban kellett el­marasztalni az élelmiszerek mi­nőségét. Tavaly elsősorban a fagylaltokra volt panasz. A durvább hiányosságokért és mulasztásokért természete­sen elmarasztalás jár. A Me­gyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet tavaly a két megyében 322 esetben in­tézkedett. Részben figyelmez­tetést menesztett, 63 esetben fegyelmi, 121 esetben pedig szabálysértési eljárásra tett javaslatot. Miklósvári Zoltán Megszűnt a mátrai „sascsöszde” Háromévi fennállás után megszűnt Közép-Európa és hazánk egyetlen mo* dárvisszavaditó telepe Mátrafüreden. Az OKTH utasítására fokozatosan fel­számolták a telepet. Igaz, még most is tele van beteg, sebesült madarak­kal, különféle sasokkal, hiszen azok visszajuttatása a természetbe egy-két évig is eltarthat. Gazdájuk, egykori gondozójuk, Molnár László ornitoló­gus továbbra is gondjukat viseli, im­már társadalmi munkában és nem sajnálja az eledelre a pénzt. Meg­mozdultak a megyében és a megye határain túl is az állatszerető embe­rek és segítséget nyújtanak a sasok, héják, sólymok felerősítéséhez. Az a tragikomikus helyzet alakult ki, hogy Molnár László ezek után zugmadarász­nak számít. Takarékossági okokra hi­vatkozva zárták be a madárneveidé ka­puit. A létesítmény eredményeit is te­tekintve párját ritkítónak számított Eu­rópában. Mos már nem fogadna? itt legyengült ragadozó madarakat, ezek rehabilitációjával továbbra is az ál­latkertek foglalkoznak. A környékben „sascsöszde" néven emlegetett léte­sítmény immár a múlté. A TITAN KERESKEDELMI VALLALAT IPARCIKKÜZLETÉNEK AJANLATA: 3, 6, 12 Icg-os porral oltó TŰZOLTÓKÉSZULÉK KAPHATÓ: PÉCS, LENIN TÉR 6. Nyitva: 8—15 óráig, szombaton 8—12 óráig KEAESKWCLMI VAUMAT Komlói muzsikusok Vácott Az ütőhangszeres muzsi­ka sokak számára nem tartozik még a zenés mű­fajok közé, pedig számos hazai és külföldi zeneszer­ző mind több művet alkot ütőhangszerekre és bemu­tatásuk különleges művészi élményt jelent. Erről is szó esett március 15-én és 16-án Vácott az országos ütőhangszeres szcukmaii továbbképzés és találkozó rendezvényein, melyen 16 fővárosi és vi­déki — köztük egy Bara­nya megyei — csoport vett részt. Vasárnap Pongrácz Zol­tán zeneszerző tartott elő­adást és Sc'hwarcz Oszkár főiskolai tanár ütőhang­szer-együttesének bemu­tatójával zárult a program. Papp Rezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents