Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-16 / 75. szám
a Dunánt úli napló 1980. március 16., vasárnap Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség küldöttsége Budapesten A SZOT titkárságának meghívására március 14-én, 15-én Budapesten tartózkodott az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) küldöttsége, élén Erich Hofstetter vezető titkárral. Az ÖGB küldöttségét fogadta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. A SZOT és az ÖGB vezetői tanácskozásaikon kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország gazdaságpolitikai helyzetéről, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, a szakszervezetek munkájáról és további feladatairól. Eszmecseréi folytattak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, valaminit megállapodtak a SZOT és az ÖGB között hosz- szú évek óta kialakult jó, baráti munkakapcsolatok továbbfejlesztésében. Jobb lett a vidék orvosi ellátása ötéves a friss diplomás orvosak elhelyezkedésének pályázati rendszere. A tapasztalatokat összegezve az Egészségügyi Minisztériumban elmondták az MTI tudósitójának, hogy a fiatal orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek munkába állásának pályázati irányítása országszerte jól előmozdította az üres körzeti orvosi állások mihamarabbi betöltését. A társadalom érdeke azt kívánja — hangsúlyozták a minisztériumban, — hogy az orvosellátottságban az ország egész területén arányosan az igények optimális kielégítésére törekedjünk. Ezt szolgálja a pályázati rendszer. A pályázati rendszer kétségtelen eredménye, hogy a vidéki orvos-ellátottság jobb lett, oda került több fiatal orvos, ahol nagyobb szükség van rájuk, csökkent az utóbbi években az üres állások száma. Hétfőn: rendkíifülí adásnap a tu-ben Hétfőn rendkívüli adásnapot tart a Magyar Televízió. A soron kívüli adást ezúttal két esemény is indokolttá teszi. Az egyik a dortmundi műkorcsolya vb örömteli eseménye, a Regőczy, Sallai jégtáncpáros világbajnoki győzelme, a másik pedig az, hogy a televízió ezúttal első alkalommal közvetíthet élő adást az újjáépült Vigadó nagy hangve rse n yte rmébő I. A rendkívüli adásnap 17.38 órakor műsorismertetéssel kezdődik. Ezt követően 17.45 órai kezdettel a nagy érdeklődéssel kísért műkorcsolya világbajnokság műsorából adnak másfél órás összefoglalót, a verseny ideje alatt ugyanis volt olyan adásnap, amikor a helyszíni közvetítést csak a televízió 2. műsora sugározta. Az összeállítás ezúttal a győztesek szabadkorcsolyázását eleveníti fel. A dortmundi összefoglalót a műsorban a hagyományos tv- torna és esti mese követi, majd 19 óra 20 perces kezdettel a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában Bach III. Brandenburgi versenyét, Bartók divertimen- tóját egyenes adásban o Vigadó nagy koncertterméből az érdeklődők. Ezután 21.10 órai kezdettel az „Angyal visszatér” című angol bűnügyi filmsorozat egyik epizódját közvetíti a tv. Az adást — a műsorterv szerint — 22.00 órakor hírekkel zárják. Koszorúzások, ifjúsági nagygyűlés a fővárosban (Folytatás az 7. oldalról) „1848, te csillag, te a népek hajnalcsillaga!" Petőfi köszöntötte e szavakkal azt a történelmi eseményt, amelyre szombaton zászlókat magasra emelve emlékeztek Budapest ifjúmunkásainak, diákjainak, felnőtt dolgozóinak ezrei. Az 1848—49-es polgári forradalom és nemzeti szabadságharc 132. évfordulójának ünnepén, szombaton reggel több ezren érkeztek a Március 15. térre. A Petőfi Sándor-szobornál megtartott koszorúzási ünnepségen tisztelettel adóztak a lánglelkű költő és forradalmár emlékének. A Szózat hangjai után elhelyezték koszorúikat az MSZMP budapesti és V. kerületi Bizottságának, a Hazafias Népfront budapesti és V. kerületi Bizottságának, a KISZ budapesti és V. kerületi Bizottságának, valamint a fővárosi fegyveres testületek képviselői. Virágokkal borították a szobor talapzatát a fővárosi fiatalok, dolgozók. 48-as dalokat, indulókat énekelve vonult át az ünneplő sereg a pesti Barnabás utcán, a Szabadsajtó úton, a Kossuth Lajos utcán át a Múzeumkertbe, o KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte ifjúsági nagygyűlésre. A Múzeumkertben nemzeti színű és vörös zászlókat lengetett a szél a 48-as dokumentumok, s a nemzeti dal - miként hajdan Petőfi papírra vetette — hatalmas vásznakon idézték március 15-e eseményeit. „Forradalom — ifjúság - cselekvő hazafiság". „Tettékkel építjük szocialista hazánkat”, „Köszöntjük pártunk XII. kongresszusát” - feliratú transzparensek emelkedtek a magasba a nagygyűlésen, amelynek elnökségében ott volt többek között Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint a párt-, az állami, a társadalmi szervek és a fegyveres testületek több vezetője. Az ünnepségen Nagy Sándor, o KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte a részvevőket. Ezután Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára mondott ünnepi beszédet. — 1848. március 15-ének132. évfordulóján hazánk népe tisztelettel hajtja meg zászlaját forradalmi elődei előtt, és fogadja: tetteivel továbbviszi a lángot, s felépíti a szocialista Magyarországot - hangsúlyoz ta ünnepi beszédében Kovács Béla. Ezt követően megkoszorúzták az 1848. március 15-i események emlékét idéző már- váriytáblát. Az MSZMP Központi Bizottságának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának koszorúját Borbély Sándor, Kállai Gyula és Nagy Sándor helyezte el. A fegyveres testületek képviseletében Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadsere- gi Bizottságának első titkára, Földesi Jenő határőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes és Gáti József, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese koázorúzott. Virágokkal díszítették az emléktáblát a dolgozó és a tanuló ifjúság képviselői. A gyűlés a Himnusz hangjaival ént véget. Hasznos volt a számviteli szeminárium Január elsejétől változtak a közgazdasági szabályzók, egyebek mellett új önköit- ségszámítási rendelet látott napvilágot, változtak az árképzés és oz árvetés szabályai. Mindezzel a vállalatok és szövetkezetek számviteli szakembereinek is lépést kell tartaniuk, továbbképzésük igencsak időszerűvé vált. Erre vállalkozott a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete, amikor a héten számviteli szemináriumot szervezett. Nagy érdeklődés mellett: a pécsi Technika1 Házában nap mint nap száznál is többen hallgatták az előadásokat és konzultáltak. A szemináriumon mellesleg A FIN programja keretében Középiskolai versmondó és kamaraének- verseny Mohácson Hatodik alkalommal gyűltek össze Mohácson tegnap a megye legjobb középiskolás versmondói és kamaraénekesei a hagyományos Radnóti versmondó és énekes kamarazenei verseny alkalmából. Mindkét eseményt ugyancsak hagyományosan a forradalmi ifjúsági napok programjában rendezik meg kétévenként.’ Reggel 9 órakor a móhácsi ifjúsági házban a város párt- és állami vezetőinek, a KISZ képviselőinek, valamint számos vendégnek és érdeklődőnek a' jelenlétében nyílt meg ünnepélyesen a versmondó verseny válogatója. Délelőtt a részt vevő 15 középiskola 44 versenyzője a kötelező, délután pedig a szabadon választott verset mondta el. A résztvevők az ifjúsági ház klubszobájában várakoztak fellépésükre. Volt, ki még memorizált, mások láthatóan idegeskedtek. így hát a nyugod- tabbak közül kértünk kettőt arra, hogy fellépés előtt — amikor még nem biztos, hogy bekerülnek-e a döntőbe — váltsunk néhány szót a költészetről, a versmondásról. Szijjártó Márián, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium és Hárman a Radnóti versmondó verseny résztvevői közül, a verseny szünetében Szilágyi Lászlón, a Nagy Lajos Gimnázium negyedévesén nem látszott lámpaláz — mindketten „rutinos” versenyzők. Mária már kétszer vett részt a Ka- zinczy-versenyek országos döntőjén. Idén „csak” a városi versenyen lett negyedik. A mohácsi Radnóti-versenyen sem először indul, a legutóbbin második lett. A komló-kenderföldi iskolában szerette meg ct verseket, olyannyira, hogy ma már olvasmányként is azok a legkedvesebbek. — Akár egy egyszavas vers is nagyon szép lehet, mert tömören fejez ki érzelmet. Egy sorban pedig már mennyi szépség és tartalom lehet... — mondja. Szilágyi László, o József Atti- la-verseny megyei győztese a versmondás dialektikájáról beszélt: — Nem lehet igazán jó előadó az, aki nem érti a verset, s aki nem szenvedéllyel közvetíti azt. Az előbbiben Gáti József, az utóbbiban Latinovits Zoltán a példaképem. Remélem egyiket sem utánzóm, hanem az értelmüket és szenvedélyüket a magam módján tudom követni. Ha valóra válnak terveik, mindketten magyar—történelem szakos tanárok lesznek. Vers- szeretetük segíti őket, hogy tanáraikhoz méltó pedagógusokká váljanak. Délután a pécsi Dobó István úti, a móhácsi Kisfaludy, a komlói Kun Béla, valamint a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium kamaraénekes csoportjai léptek a zsűri elé a1 Kossuth filmszínházban. Ma délelőtt ugyanitt bonyolítják le a versmondó verseny döntőjét és a kamaracsoportok bemutatóját. Az ünnepélyes zárás után a fiatalok megkoszorúzzák Radnóti és Bartók Béla1 szobrát. H elfy neve nem egy személyt, hanem egész " programot jelent nálunk. Kiforrott, gazdag tapasz- talatú és nagy műveltségű statusférfi ő” — írják 1895-ben, az országgyűlési képviselőkről szóló ismertetőben. Az Országos Függetlenségi és 48-as párt vezető politikusáról valló sorok a személyeket és programokat oly könnyen felejtő utókor számára talán nem mondanak sokat, hiszen egy letűntnek vélt korszak inkább a felejtést, mint a felidézést sugallja. Az emlékezést szolgáló ürügy, hogy 1830. már. cius 15-én — 150 éve — született Szamosújvárott Helfy Ignác. Amiért érdemes visszaidézni életét, az nem születésének puszta dátuma, hanem életpályája, tettei, a nemzeti önrendelkezésért és a demokratikus célokért vívott buktatókat is bőven tártál-- mazó küzdelme. A családi környezet nemigen valószínűsítette a politikussá válást. A Helfer-família — akárcsak sok más zsidó család — a kereskedelemből tartotta fenn magát. Nem éltek túlzott jólétben, de arra volt elég anyagi erejük, hogy gyermeküket a tárI50 éve született Helfy Ignác sadalmi felemelkedést jelentő nagykárolyi és pápai iskolába járassák: majd a pesti és bécsi egyetem bölcsészeti előadásait hallgatja, tanár akar lenni. 48 márciusa Pesten találja és akárcsak sok más értelmiségivé váló fiatalember, ő is részt vesz a tüntetésekben. A nemzeti ügygyei való érzelmi azonosulás tudatossá tételét elősegíti az, hogy Kossuth közvetlen környezetébe, irodájába kerül, hiszen képzettségére és nyelvismeretére az önvédelmi háborúnak nagy szüksége van. Hivatali munkája mellett a sajtóban megjelenő cikkeivel is elkötelezi magát 1848/49 mellett. A bukás után az akkori törvények szerint még csak nem is nagykorú Helfyt Bécsbe internálják. A politikailag semmilyen alternatívát sem nyújtó légkörben az időt tanulásra használja, majd 1853-ban Itáliába költözik. Kiválóan megtanul olaszul, amit az is jelez, hogy alig egy év múlva a mantovai líceum irodalmat és bölcsészetet tanító tanárává nevezik ki. Az érzelmi és tudati azonosulás élményét és tartalmát nem feledve Petőfit fordít olaszra. A hatóságok még ezt sem nézik jó szemmel s 1859-ben felszólítják, hogy hagyja el az osztrák fennhatóság ailatt álló Mantovát. Az olasz egységért küzdő Piemont befogadja s Milánóban letelepedve — élve az 1849 óta számára először megnyíló nyílt po- litizálási lehetőséggel — megalapítója „L’Alleanza” címmel azt a lapot, amely 1859 és 1867 közötti fennállása alatt hangot ad a Habsburg-hatalom ellen küzdőknek. Kossuth, Türr, Klapka épp úgy megszólal a hasábokon, mint a lengyei emigráció. Az emigráció értékeit felvállaló Helfy az érlelődő s 1867- ben bekövetkező kiegyezést elutasította. A maga eszközeivel — egy a kiegyezést gúnyoló szatirikus lap kiadásával — emelt szót ellene. Kossuth tanácsára 1870-ben már mint megválasztott országgyűlési kép. viselő tér vissza Magyarországra, ahol a 48-as majd Függetlenségi Párt képviselője s egyik vezetője marad egészen 1897- ben bekövetkező haláláig. Pályájának egésze a siker és a tragikum sajátos elegye. Élete végén megbecsült ellenzéki vezér, a képviselőház pénzügyi bizottságának éppen úgy tagja, akárcsak a Ganz-gyár igazgatóságának. Ez a siker azonban magában rejti önnön tragikumát. Hiszen egy olyan rendszer parlamentjének képviselője, amely nem hogy a demokratikus, de még a liberális igényeknek sem tud teiejsen megfelelni. A kiegyezés tragikus sikere azonban már nem egyszerűen Helfy Ignác problémája, hanem egy egész korszak belső ellentmondásainak tragikusan sikertelen feioídatlansága. \ Gerö András A tavaszi határszemlék élőn Rövidesen országszerte megkezdődnek a határszemlék. A tavaszi határszemléken a mezőgazdasági rendeltetésű földeken kívül 1980-tól fokozottabban ellenőrzik a más célra szolgáló (bányászati, közlekedési, vízügyi) termőterületek mezőgazdasági mellékhasznosítását. E területek kezelőit ugyanis jogszabályi rendelkezések kötelezik arra, hogy az egyes létesítményekhez tartozó termőföldek — árok- és csatornapartok, töltésoldalak - hasznosításáról gondoskodjanak: a művelhető területeket, illetve a fűtermést felajánlhatják a szomszédos nagyüzemnek vagy a háztáji gazdaságoknak. A határszemlék feladata annak vizsgálata is: mit tettek az üzemek a gyommentesítés érdekéiben. A szemlebizottságok szemügyre veszik a gyepterületeket. Körültekintően megvizsgálják, hogy a természeti és üzemi adottságok a gyepek intenzívebb hasznosítása érdekében milyen agrokémiai, agrotechnikai és technológiai tennivalókat igényelnek. Arra törekednek, hogy azokat a gyeprészeket, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak alkalmilag kaszáltak, illetve legeltettek, ismét bevonják a gazdálkodás körébe. (Mindezt indokolja, hogy a természetes gyepeken meg- > termett takarmány mennyiségének növelésével jelentős szántóterületet lehet felszabadítani más növényi kultúráknak. Az elmúlt évi adatok biztatóak: a nagyüzemek az utóbbi három évben 27 ezer hektár, korábban parlagon maradt földet vettek használatba. További háromezer hektárt pedig várhatóan 1980-tól kezdve hasznosítanak. Az üzemi területek összevonása, a táblaméretek növelése érdekében közel százezer hektárt cseréltek el egymással a gazdaságok, 15, hektárt pedig magánszemélyekkel váltottak fel. Segít az AGROBER Lapunk szombati számában jelent meg a pécsi Fábián Béla úti nevelési központ kérése o szülőkhöz, patronáló szocialista brigádokhoz, KlSZ-szerve- zetékhez. A nevelési központ az intézmény feletti domboldalt pihenőparkká szeretné alakítani. Ehhez ózonban nem elegendő a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat támogatása. Tegnap elsőként az AGROBER Baranya megyei kirendeltségének dolgozói reagáltak a felhívásra, ajánlották fel segítségüket a geodéziai mérésekhez, tervezéshez. azok a — köztük minisztériumi — szakemberek tartottak előadást, akik részt vettek az új jogszabályok előkészítésében és megalkotásában. A továbbképzést értékelve Horváth József, ar SZVT szakosztályvezetője rámutatott, a szeminárium megrendezésével kettős célt tűztek maguk elé. Mindenekelőtt az új jogszabályok helyes értelmezését kívánták elősegíteni, felvillantva a jogszabályok megalkotásának gazdasági hátte'ét. Másrészt szemlélet- változást kívántak előidézni: a vállalati és szövetkezeti számviteli szakemberek feladata nem csupán a gazdasági események rögzítése, ennél többre hivatottak, nagyobbak a lehetőségeik. A számviteli dolgozóknak az adatok elemzése, értékelése révén hasznos információkkal kell szolgálniuk a gazdálkodásról a vezetésnek, az adatok birtokában gazdaságos- sági számításokat kell végezniük, elősegítve ezzel a helyes vállalati döntéseket. A szeminárium megrendezése végül is hasznos volt, ezt tanúsítják a résztvevőktől beér- ezett közvélemény-kutató la- jok. Sikerült közös nevezőre ütni az új jogszabályok érelmezésében. A résztvevők dfejezték azt a kívánságukat s, a jövőben több ilyen toré bbképzést rendezzenek a számviteli dolgozóknak.
