Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-16 / 75. szám

a Dunánt úli napló 1980. március 16., vasárnap Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség küldöttsége Budapesten A SZOT titkárságának meg­hívására március 14-én, 15-én Budapesten tartózkodott az Osztrák Szakszervezeti Szövet­ség (ÖGB) küldöttsége, élén Erich Hofstetter vezető titkár­ral. Az ÖGB küldöttségét fo­gadta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. A SZOT és az ÖGB vezetői tanácskozásaikon köl­csönösen tájékoztatták egymást a két ország gazdaságpolitikai helyzetéről, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alaku­lásáról, a szakszervezetek munkájáról és további felada­tairól. Eszmecseréi folytattak a nemzetközi szakszervezeti moz­galom időszerű kérdéseiről, valaminit megállapodtak a SZOT és az ÖGB között hosz- szú évek óta kialakult jó, ba­ráti munkakapcsolatok tovább­fejlesztésében. Jobb lett a vidék orvosi ellátása ötéves a friss diplomás or­vosak elhelyezkedésének pályá­zati rendszere. A tapasztalato­kat összegezve az Egészségügyi Minisztériumban elmondták az MTI tudósitójának, hogy a fiatal orvosok, fogorvosok és gyógy­szerészek munkába állásának pályázati irányítása országszer­te jól előmozdította az üres kör­zeti orvosi állások mihamarab­bi betöltését. A társadalom érdeke azt kí­vánja — hangsúlyozták a mi­nisztériumban, — hogy az or­vosellátottságban az ország egész területén arányosan az igények optimális kielégítésére törekedjünk. Ezt szolgálja a pályázati rend­szer. A pályázati rendszer kétség­telen eredménye, hogy a vidéki orvos-ellátottság jobb lett, oda került több fiatal orvos, ahol nagyobb szükség van rájuk, csökkent az utóbbi években az üres állások száma. Hétfőn: rendkíifülí adásnap a tu-ben Hétfőn rendkívüli adásnapot tart a Magyar Televízió. A so­ron kívüli adást ezúttal két ese­mény is indokolttá teszi. Az egyik a dortmundi műkorcsolya vb örömteli eseménye, a Regőczy, Sallai jégtáncpáros világbajno­ki győzelme, a másik pedig az, hogy a televízió ezúttal első al­kalommal közvetíthet élő adást az újjáépült Vigadó nagy hang­ve rse n yte rmébő I. A rendkívüli adásnap 17.38 órakor műsorismertetéssel kez­dődik. Ezt követően 17.45 órai kezdettel a nagy érdeklődéssel kísért műkorcsolya világbajnok­ság műsorából adnak másfél órás összefoglalót, a verseny ideje alatt ugyanis volt olyan adásnap, amikor a helyszíni közvetítést csak a televízió 2. műsora sugározta. Az összeállí­tás ezúttal a győztesek sza­badkorcsolyázását eleveníti fel. A dortmundi összefoglalót a műsorban a hagyományos tv- torna és esti mese követi, majd 19 óra 20 perces kezdettel a Liszt Ferenc Kamarazenekar elő­adásában Bach III. Brandenbur­gi versenyét, Bartók divertimen- tóját egyenes adásban o Vi­gadó nagy koncertterméből az érdeklődők. Ezután 21.10 órai kezdettel az „Angyal visszatér” című angol bűnügyi filmsorozat egyik epizódját közvetíti a tv. Az adást — a műsorterv szerint — 22.00 órakor hírekkel zárják. Koszorúzások, ifjúsági nagygyűlés a fővárosban (Folytatás az 7. oldalról) „1848, te csillag, te a népek hajnalcsillaga!" Petőfi köszön­tötte e szavakkal azt a törté­nelmi eseményt, amelyre szom­baton zászlókat magasra emel­ve emlékeztek Budapest ifjú­munkásainak, diákjainak, fel­nőtt dolgozóinak ezrei. Az 1848—49-es polgári forradalom és nemzeti szabadságharc 132. évfordulójának ünnepén, szom­baton reggel több ezren érkez­tek a Március 15. térre. A Pe­tőfi Sándor-szobornál meg­tartott koszorúzási ünnepségen tisztelettel adóztak a lánglelkű költő és forradalmár emléké­nek. A Szózat hangjai után elhe­lyezték koszorúikat az MSZMP budapesti és V. kerületi Bizott­ságának, a Hazafias Népfront budapesti és V. kerületi Bi­zottságának, a KISZ budapesti és V. kerületi Bizottságának, valamint a fővárosi fegyveres testületek képviselői. Virágok­kal borították a szobor talap­zatát a fővárosi fiatalok, dol­gozók. 48-as dalokat, indulókat éne­kelve vonult át az ünneplő se­reg a pesti Barnabás utcán, a Szabadsajtó úton, a Kossuth Lajos utcán át a Múzeumkert­be, o KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa rendezte ifjúsági nagygyűlésre. A Múzeumkertben nemzeti színű és vörös zászlókat len­getett a szél a 48-as doku­mentumok, s a nemzeti dal - miként hajdan Petőfi papírra vetette — hatalmas vásznakon idézték március 15-e esemé­nyeit. „Forradalom — ifjúság - cselekvő hazafiság". „Tették­kel építjük szocialista hazán­kat”, „Köszöntjük pártunk XII. kongresszusát” - feliratú transzparensek emelkedtek a magasba a nagygyűlésen, amelynek elnökségében ott volt többek között Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint a párt-, az állami, a társadalmi szervek és a fegyveres testüle­tek több vezetője. Az ünnepségen Nagy Sán­dor, o KISZ Központi Bizottsá­gának titkára köszöntötte a részvevőket. Ezután Kovács Béla, az Or­szágos Béketanács főtitkára mondott ünnepi beszédet. — 1848. március 15-ének132. évfordulóján hazánk népe tisz­telettel hajtja meg zászlaját forradalmi elődei előtt, és fo­gadja: tetteivel továbbviszi a lángot, s felépíti a szocialista Magyarországot - hangsúlyoz ta ünnepi beszédében Kovács Béla. Ezt követően megkoszorúz­ták az 1848. március 15-i ese­mények emlékét idéző már- váriytáblát. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának és a KISZ Központi Bizottságának koszorúját Bor­bély Sándor, Kállai Gyula és Nagy Sándor helyezte el. A fegyveres testületek képvisele­tében Papp Dezső vezérőr­nagy, az MSZMP néphadsere- gi Bizottságának első titkára, Földesi Jenő határőr vezérőr­nagy, belügyminiszter-helyettes és Gáti József, a Munkásőrség országos parancsnokának he­lyettese koázorúzott. Virágokkal díszítették az emléktáblát a dolgozó és a tanuló ifjúság képviselői. A gyűlés a Himnusz hangjaival ént véget. Hasznos volt a számviteli szeminárium Január elsejétől változtak a közgazdasági szabályzók, egyebek mellett új önköit- ségszámítási rendelet látott napvilágot, változtak az ár­képzés és oz árvetés szabá­lyai. Mindezzel a vállalatok és szövetkezetek számviteli szakembereinek is lépést kell tartaniuk, továbbképzésük igencsak időszerűvé vált. Er­re vállalkozott a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság Baranya megyei Szer­vezete, amikor a héten szám­viteli szemináriumot szerve­zett. Nagy érdeklődés mel­lett: a pécsi Technika1 Házá­ban nap mint nap száznál is többen hallgatták az elő­adásokat és konzultáltak. A szemináriumon mellesleg A FIN programja keretében Középiskolai versmondó és kamaraének- verseny Mohácson Hatodik alkalommal gyűltek össze Mohácson tegnap a me­gye legjobb középiskolás vers­mondói és kamaraénekesei a hagyományos Radnóti vers­mondó és énekes kamarazenei verseny alkalmából. Mindkét eseményt ugyancsak hagyomá­nyosan a forradalmi ifjúsági napok programjában rendezik meg kétévenként.’ Reggel 9 órakor a móhácsi ifjúsági ház­ban a város párt- és állami vezetőinek, a KISZ képviselői­nek, valamint számos vendég­nek és érdeklődőnek a' jelen­létében nyílt meg ünnepélye­sen a versmondó verseny vá­logatója. Délelőtt a részt vevő 15 középiskola 44 versenyzője a kötelező, délután pedig a szabadon választott verset mondta el. A résztvevők az ifjúsági ház klubszobájában várakoztak fellépésükre. Volt, ki még me­morizált, mások láthatóan ide­geskedtek. így hát a nyugod- tabbak közül kértünk kettőt arra, hogy fellépés előtt — ami­kor még nem biztos, hogy be­kerülnek-e a döntőbe — vált­sunk néhány szót a költészet­ről, a versmondásról. Szijjártó Márián, a pécsi Ja­nus Pannonius Gimnázium és Hárman a Radnóti versmondó verseny résztvevői közül, a verseny szünetében Szilágyi Lászlón, a Nagy Lajos Gimnázium negyedévesén nem látszott lámpaláz — mindketten „rutinos” versenyzők. Mária már kétszer vett részt a Ka- zinczy-versenyek országos dön­tőjén. Idén „csak” a városi ver­senyen lett negyedik. A mohá­csi Radnóti-versenyen sem elő­ször indul, a legutóbbin máso­dik lett. A komló-kenderföldi iskolában szerette meg ct ver­seket, olyannyira, hogy ma már olvasmányként is azok a leg­kedvesebbek. — Akár egy egyszavas vers is nagyon szép lehet, mert tö­mören fejez ki érzelmet. Egy sorban pedig már mennyi szép­ség és tartalom lehet... — mondja. Szilágyi László, o József Atti- la-verseny megyei győztese a versmondás dialektikájáról be­szélt: — Nem lehet igazán jó elő­adó az, aki nem érti a verset, s aki nem szenvedéllyel közve­títi azt. Az előbbiben Gáti Jó­zsef, az utóbbiban Latinovits Zoltán a példaképem. Remé­lem egyiket sem utánzóm, ha­nem az értelmüket és szenve­délyüket a magam módján tudom követni. Ha valóra válnak terveik, mindketten magyar—történelem szakos tanárok lesznek. Vers- szeretetük segíti őket, hogy tanáraikhoz méltó pedagógu­sokká váljanak. Délután a pécsi Dobó István úti, a móhácsi Kisfaludy, a kom­lói Kun Béla, valamint a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium kamaraénekes csoportjai lép­tek a zsűri elé a1 Kossuth film­színházban. Ma délelőtt ugyan­itt bonyolítják le a versmondó verseny döntőjét és a kamara­csoportok bemutatóját. Az ün­nepélyes zárás után a fiatalok megkoszorúzzák Radnóti és Bartók Béla1 szobrát. H elfy neve nem egy sze­mélyt, hanem egész " programot jelent ná­lunk. Kiforrott, gazdag tapasz- talatú és nagy műveltségű sta­tusférfi ő” — írják 1895-ben, az országgyűlési képviselőkről szó­ló ismertetőben. Az Országos Függetlenségi és 48-as párt ve­zető politikusáról valló sorok a személyeket és programokat oly könnyen felejtő utókor számára talán nem mondanak sokat, hi­szen egy letűntnek vélt korszak inkább a felejtést, mint a fel­idézést sugallja. Az emlékezést szolgáló ürügy, hogy 1830. már. cius 15-én — 150 éve — szüle­tett Szamosújvárott Helfy Ignác. Amiért érdemes visszaidézni éle­tét, az nem születésének puszta dátuma, hanem életpályája, tet­tei, a nemzeti önrendelkezésért és a demokratikus célokért ví­vott buktatókat is bőven tártál-- mazó küzdelme. A családi környezet nemigen valószínűsítette a politikussá vá­lást. A Helfer-família — akár­csak sok más zsidó család — a kereskedelemből tartotta fenn magát. Nem éltek túlzott jólét­ben, de arra volt elég anyagi erejük, hogy gyermeküket a tár­I50 éve született Helfy Ignác sadalmi felemelkedést jelentő nagykárolyi és pápai iskolába járassák: majd a pesti és bécsi egyetem bölcsészeti előadásait hallgatja, tanár akar lenni. 48 márciusa Pesten találja és akár­csak sok más értelmiségivé váló fiatalember, ő is részt vesz a tüntetésekben. A nemzeti ügy­gyei való érzelmi azonosulás tu­datossá tételét elősegíti az, hogy Kossuth közvetlen környe­zetébe, irodájába kerül, hiszen képzettségére és nyelvismereté­re az önvédelmi háborúnak nagy szüksége van. Hivatali munkája mellett a sajtóban megjelenő cikkeivel is elkötele­zi magát 1848/49 mellett. A bukás után az akkori tör­vények szerint még csak nem is nagykorú Helfyt Bécsbe inter­nálják. A politikailag semmilyen alternatívát sem nyújtó légkör­ben az időt tanulásra használ­ja, majd 1853-ban Itáliába köl­tözik. Kiválóan megtanul ola­szul, amit az is jelez, hogy alig egy év múlva a mantovai líceum irodalmat és bölcsészetet tanító tanárává nevezik ki. Az érzelmi és tudati azonosulás élményét és tartalmát nem feledve Pető­fit fordít olaszra. A hatóságok még ezt sem nézik jó szemmel s 1859-ben felszólítják, hogy hagyja el az osztrák fennható­ság ailatt álló Mantovát. Az olasz egységért küzdő Piemont befogadja s Milánóban letele­pedve — élve az 1849 óta szá­mára először megnyíló nyílt po- litizálási lehetőséggel — meg­alapítója „L’Alleanza” címmel azt a lapot, amely 1859 és 1867 közötti fennállása alatt hangot ad a Habsburg-hatalom ellen küzdőknek. Kossuth, Türr, Klapka épp úgy megszólal a hasábo­kon, mint a lengyei emigráció. Az emigráció értékeit felvál­laló Helfy az érlelődő s 1867- ben bekövetkező kiegyezést el­utasította. A maga eszközeivel — egy a kiegyezést gúnyoló szatirikus lap kiadásával — emelt szót ellene. Kossuth ta­nácsára 1870-ben már mint megválasztott országgyűlési kép. viselő tér vissza Magyarország­ra, ahol a 48-as majd Függet­lenségi Párt képviselője s egyik vezetője marad egészen 1897- ben bekövetkező haláláig. Pályájának egésze a siker és a tragikum sajátos elegye. Éle­te végén megbecsült ellenzéki vezér, a képviselőház pénzügyi bizottságának éppen úgy tagja, akárcsak a Ganz-gyár igazga­tóságának. Ez a siker azonban magában rejti önnön tragiku­mát. Hiszen egy olyan rendszer parlamentjének képviselője, amely nem hogy a demokra­tikus, de még a liberális igé­nyeknek sem tud teiejsen meg­felelni. A kiegyezés tragikus sikere azonban már nem egyszerűen Helfy Ignác problémája, hanem egy egész korszak belső ellent­mondásainak tragikusan siker­telen feioídatlansága. \ Gerö András A tavaszi határszemlék élőn Rövidesen országszerte meg­kezdődnek a határszemlék. A tavaszi határszemléken a mezőgazdasági rendeltetésű földeken kívül 1980-tól foko­zottabban ellenőrzik a más célra szolgáló (bányászati, köz­lekedési, vízügyi) termőterüle­tek mezőgazdasági mellék­hasznosítását. E területek keze­lőit ugyanis jogszabályi ren­delkezések kötelezik arra, hogy az egyes létesítményekhez tar­tozó termőföldek — árok- és csatornapartok, töltésoldalak - hasznosításáról gondoskod­janak: a művelhető területe­ket, illetve a fűtermést felajánl­hatják a szomszédos nagy­üzemnek vagy a háztáji gaz­daságoknak. A határszemlék feladata annak vizsgálata is: mit tettek az üzemek a gyommentesítés érdekéiben. A szemlebizottságok szem­ügyre veszik a gyepterületeket. Körültekintően megvizsgálják, hogy a természeti és üzemi adottságok a gyepek intenzí­vebb hasznosítása érdekében milyen agrokémiai, agrotechni­kai és technológiai tennivaló­kat igényelnek. Arra töreked­nek, hogy azokat a gyeprészeket, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak alkalmilag kaszál­tak, illetve legeltettek, ismét bevonják a gazdálkodás köré­be. (Mindezt indokolja, hogy a természetes gyepeken meg- > termett takarmány mennyiségé­nek növelésével jelentős szán­tóterületet lehet felszabadítani más növényi kultúráknak. Az elmúlt évi adatok bizta­tóak: a nagyüzemek az utóbbi három évben 27 ezer hektár, korábban parlagon maradt földet vettek használatba. To­vábbi háromezer hektárt pedig várhatóan 1980-tól kezdve hasznosítanak. Az üzemi terü­letek összevonása, a táblamé­retek növelése érdekében kö­zel százezer hektárt cseréltek el egymással a gazdaságok, 15, hektárt pedig magánszemé­lyekkel váltottak fel. Segít az AGROBER Lapunk szombati számában jelent meg a pécsi Fábián Bé­la úti nevelési központ kérése o szülőkhöz, patronáló szocia­lista brigádokhoz, KlSZ-szerve- zetékhez. A nevelési központ az intézmény feletti dombol­dalt pihenőparkká szeretné alakítani. Ehhez ózonban nem elegendő a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat támoga­tása. Tegnap elsőként az AG­ROBER Baranya megyei kiren­deltségének dolgozói reagál­tak a felhívásra, ajánlották fel segítségüket a geodéziai mé­résekhez, tervezéshez. azok a — köztük minisztériumi — szakemberek tartottak elő­adást, akik részt vettek az új jogszabályok előkészítésé­ben és megalkotásában. A továbbképzést értékelve Horváth József, ar SZVT szakosztályvezetője rámuta­tott, a szeminárium megren­dezésével kettős célt tűztek maguk elé. Mindenekelőtt az új jogszabályok helyes értel­mezését kívánták elősegíteni, felvillantva a jogszabályok megalkotásának gazdasági hátte'ét. Másrészt szemlélet- változást kívántak előidézni: a vállalati és szövetkezeti számviteli szakemberek fel­adata nem csupán a gazda­sági események rögzítése, ennél többre hivatottak, na­gyobbak a lehetőségeik. A számviteli dolgozóknak az adatok elemzése, értékelése révén hasznos információkkal kell szolgálniuk a gazdálko­dásról a vezetésnek, az ada­tok birtokában gazdaságos- sági számításokat kell végez­niük, elősegítve ezzel a he­lyes vállalati döntéseket. A szeminárium megrendezése végül is hasznos volt, ezt ta­núsítják a résztvevőktől beér- ezett közvélemény-kutató la- jok. Sikerült közös nevezőre ütni az új jogszabályok ér­elmezésében. A résztvevők dfejezték azt a kívánságukat s, a jövőben több ilyen to­ré bbképzést rendezzenek a számviteli dolgozóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents