Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-14 / 73. szám

2 Dunántúli napló 1980. március 14., péntek Földgáz, pb-gáz, benzin A meggondoltabb fogyasz­tásra serkentő takarékossági intézkedések eredményeként tavaly megállt a kőolajtermé­kek felhasználásának gyors nö­vekedése — közölte Péceli Bé­la, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató­helyettese csütörtökön az OKGT és az ÁFOR közös saj­tótájékoztatóján, a Magyar Sajtó Házóban. Tíz esztendőn ót évente át­lagosan 700 ezer tonnával nőtt a kőolajtermékek értékesítése. Ezen belül a motorbenzinek for­galma 1979 előtt évi 100 ezer tonnával emelkedett. Tavaly már csak 25 ezer tonna volt a növekedés, annok ellenére, hogy a személygépkocsik szá­ma 108 ezerrel nőtt. Tüzelő­anyagból 10 százalékkal csök­kent a felhasználás. Egészsé­ges szemléletváltozást tükröz­nek ezek a számok. Igazolják, hogy az ipar, a közlekedés és a lakosság is ésszerűbb ener­giafogyasztásra törekszik. Földgázból 1979-ben közel 200 ezer köbméterrel több fo­gyott, mint az előző évben. Ma már a háztartások 78,4 százaléka részesül gázellátás­ban. Ezzel egyidejűleg tovább csökkent a városigáz-termelés, mert a szolgáltató vállalatok sorra kapcsolják be a helysé­geket a földgáz-ellátásba. Emellett egyre nagyobb a je­lentősége a palackos pb-gáz- nak. Tavaly több mint 110 ez­ren jutottak gázpalackhoz. Megszűnt a fogyasztók sorban állása, jelenleg már csak Pest megyében és Borsodban kell egy-két hónapot várakozniuk az igénylőknek. Idén egyéb­ként megkezdődik a 2 és 5 köbméteres kis tartályok hazai gyártása. Ezzel a kisiparosok és a mezőgazdasági fogyasz­tók mellett akár kisebb 'lakás- csoportoknak a vezetékes gáz­zal egyenértékű hőellátása is megvalósítható. A fogyasztás kedvező alaku­lására alapozza idei törekvé­seit az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. A kőolajter­melést a jelenlegi szinten tart­ják. A továbblépést a maga­sabb feldolgozottságú petrol­kémiai termékek arányának nö­velése jelenti majd. A tröszt nemcsak ösztönöz az energia­takarékosságra, hanem élen­jár annok megvalósításában is. Az iparág vállalatai ugyan­is tavaly 60 millió forintot ta­karítottak meg ésszerű ener­giafelhasználással. Az idei ta­karékossági tervük 88 millió forint. Az AFOR idei tevékenységét Ternyák Benő vezérigazgató,is- mertette az újságírókkal. Eb­ben az évben további 40 'ben­zintöltő állomást alakítanak át önkiszolgálóvá. Folytatódik a fáradtalaj-gyűjtés, amire vár­hatóan ösztönzi majd a gép­jármű-tulajdonosokat, hogy áp­rilis 1-től 40'fillér helyett 2,20 forintot kapnak egy liter fá­radtolajért. Szakmunkások vetélkedője A Ki tud többet a Szovjet­unióról c. vetélkedősorozat me­gyei döntőjét tegnap délután bonyolították le a megye szak­munkástanulóinak részvételé­vel. öt intézet vett részt a ver­senyen: az Egészségügyi Szak­iskola (Pécs), az 502. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (Mo­hács), az 501. sz. (Komló); s az 500. sz. Ipari Szakmunkás­képző Intézet (Pécs), és a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet (Pécs) versenyében az utóbbi intézet tanulói, illetve csapata érte el a legtöbb pontszámot, így ők képviselhetik Baranyát április 11-én Veszprémben, az országos elődöntőn. Növekvő pán- és gazdaságpolitikai feladatok Több szenei kér az ország Szénbányászati pártbizottságok titkárainak tanácskozása Harkányban A magyar szénibányászattól az idén a népgazdaság 25,5 millió tonna szenet vár, s ez megnövekedett feladatokat ró a szénbányászokra. Erről, va­lamint a párt- és gazdaságpo­litikai feladatokról tanácskoz­tak két napon át — a Mecseki Szénbányák rendezésében — Harkányban, a bányászüdülő­ben a Magyar Szénbányászati Tröszthöz tartozó pártbizottsá­gok titkárai. A szerdán kezdődött tapasz­talatcserén dr. Schwarcz Jó­zsef, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára kö­szöntötte az ország szénbá­nyáinak képviselőit, s a ven­dégeket, közöttük dr. Kapolyi László nehézipari miniszter- helyettest. A tapasztalatcsere során Se­reg/ János, a Magyar Szénbá­nyászati Tröszt vezérigazgatója áttekintést adott a magyar szénbányászat helyzetéről, vá­zolta az ez évi feladatokat, majd Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák vezér- igazgatója a vállalat gazdál­kodásáról, a műszaki fejlesz­tés, illetve a kokszkoncentrá­Az iparági pártbizottságok titkárainak tanácskozásán a NIM, a Szénbányászati Tröszt és a Mecseki Szénbányák képviselői. Képün­kön: balról Aparácz Dénes, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes, dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára, Seregi János tröszti vezérigazgató és Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója. Fotó: Kóródi Gábor A MEZOGEP már termel a drávaszabolcsi volt lengyárban Szellőzőberendezéseket gyártanak Az Idén 15—20 millió forint termelési érték Új céglóblót kapott január elsejétől o drávaszabolcsi len­gyár: a Budaflax veszteséges, felszámolt üzemét átvette és villányi gyáregységéhez csatol­ta a cserkúti MEZŐGÉP. Cserkút - Jolyó gépi beruházásának egy részét átirányítva — meg­kezdte az átalakítási munkála­tokat és a berendezkedést, s ma már részben termel is a múlt év végén még igencsak tűm megduplázásának szüksé­gességéről beszélt. Felszólalt a tanácskozás során dr. Kapo­lyi László is, aki a kormány és a Nehézipari Minisztérium fej­lesztési elképzeléseit vázolta, hangsúlyozva, hogy ezek meg­valósításában nagy feladatok hárulnak a helyi üzemi, válla­lati erőkre, s szükség van ezek jobb hasznosítására. A tanácskozás első napja végén a résztvevők ellátogat­tak a vállalat anyagellátó üze­mébe, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályára és megte­kintették a pécsi bányászati gyűjteményt. A tapasztalatcsere második napi munkájában részt vett Lukács János, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának első titkára, Kiss Sándor, az MSZMP KB munkatársa és dr. Balkányi Bertalan, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezér­igazgató-helyettese is. Lukács János — egyebek mellett — arról beszélt, hogy o bányászokat, a bányászatot Baranyában megbecsülés öve­zi, s az energiahordozóról gon­doskodó iparág fejlesztését szorgalmazta. Műemlékvédelem 108 építészeti emlék felújításán dolgoznak Az országban 8691 épületet védünk: történeti múltunk pótol­hatatlan építészeti emlékeit, to­vábbá mintegy 200 műemlék tá- gabb környezetét is védetté nyilvánítottuk, tizenhat város és öt község történelmi magját, te­lepülésrészét pedig műemléki együttesként gondozzuk. A több mint 100 éves múltra visszatekintő magyar műemlék- védelem eredményeiről, gond­jairól és fejlesztésének távla­tairól tartott csütörtökön sajtó­tájékoztatót Jantner Antal épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes és Mendele Fe. renc, az ÉVM műemléki főosz­tályának vezetője, az Országos Műemléki Felügyelőség igazga­tója. Amint elmondották, műemlé­kekben nem tartozunk a leg­gazdagabb országok közé, de az utóbbi évtizedekben nem­zetközileg is elismert eredmé­nyeket értünk el a helyreállí­tási munkák elveinek, módsze­reinek fejlesztésében, a tudo­mányos kutatásokkal megalapo­zott korszerű építészeti eljárá­sok alkalmazásában. A műem­léki védettséget a történelmi ér­tékű épületeken túl kiterjesztet­ték az agrár- és ipartöréneti, munkásmozgalmi, legújabbkori emlékekre, és az emlékkertekre is. Jól bevált gyakorlat nálunk, a személyi tulajdonban lévő népi műemlékek karbantartásá. nak és a felújítási munkák egy részének anyagi támogatása, amelyre külföldön is csak ke­vés példa található. Mind széle­sebb társadalmi hátteret ad tör­ténelmi értékeink védelméhez és gondozásához az országban eddig megalakult 42 megyei, városi és községi műemléki al­bizottság és sok helyen segítik a munkát a társadalmi és tö­megszervezetek is. Az idei feladatokról szólva elmondották, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség szak­restaurátori, kivitelező részlegei 108 építészeti emlék felújításán 30 munkát fejeznek be az év végéig. Egyebek között két ne­vezetes műemlék városunkban, Sopronban és Kőszegen négy, illetve két középkori lakóházat állítanak helyre, Hollókőn, eb­ben a míves palóc faluban pe­dig a népi építészet újabb há­rom remekét Vámosatyán befe. jezik az ország egyik legszebb faácsolatú felső-tiszai fo ha- ranglábjának helyreállítását, Keszthelyen pedig a volt fe­rences-templom középkori fres­kóinak restaurálását Folytatják a várak helyreállítását Egerben, Szerencsen, Pécsváradon, Holló, kőn és számos kastélyban, kö­zépkori épületben végeznek felújítási munkálatokat. Az or­szágban 30 helyen restaurálnak becses falképet, 25 helyen pe­dig fafaragósos és kőszobrá­szati emlékeket. Akik a hírekben szerepelnek Vadász Lászlóné önkéntes tűzoltó II parancsnok férjhez méltó társként Vadász Lászlóné, a pécsváradi ön­kéntes tűzoltóparancsnok felesége a nőnapon vette át a Tűzbiztonsági Írem arany fokozatát Kosteleczky Sándor tű. ezredes, megyei tűzoltó­parancsnoktól. Öszhajú, szemüveges, jóke- délyű asszony fogad Pécsvára­don a lakásán. Zavarban va­gyok a megszólításnál, mert aki csak ismeri, Elza néninek, a fiatalabbja Elza mamának szó­lítja. — Nagyon meglepett és jól­esett ez a magas Jjjtüntetés. Hivatalosan tagja sem vagyok az önkéntes tűzoltó egyletnek, csak a parancsnok felesége va­gyok 39 éve. Az uram fél év­százada önkéntes tűzoltó, 1963. tói parancsnok Pécsváradon. összeáll a kép, hogy mit Is jelent valójában ez a monda­ta: „csak” a parancsnok fele­sége vagyok. — Édesapám is önkéntes tűzoltóparancsnok volt, gyerek­korom óta ebben nevelkedtem, szeretők segíteni. Valamennyien úgy vagyunk vele, hogy borzasz. tó az, ha baj van és nem segít senki. Ha nincs itthon az uram és szól a telefon, akkor intéz- kedek, riasztok, szervezek, ma­gam is oltok. Aztán a verse­nyekre való felkészítés, a köz­gyűléseken főzök a többi fe­leséggel, húsz éve zenekarunk is van. — Mely tűzesetek az emléke­zetesek az ön számára? — Sok volt, de kettőnél vol­tam borzasztóan megrémülve. Az egyik: égett o tárház, rohan, tarn riasztani, az uram a sofő­rért ment, eszembe jutott a ma­gasfeszültségű vezeték. Úristen, ha a fiúk elkezdenek vízzel ol­tani ... ! — rohantam a kör­zeti villanyszerelőhöz, mire oda­értek a gyerekek, már áramta- lanítottuk a vezetéket, olthattak a vízsugórral. A másik: aratási időben szóltak, hogy ég valami. Leállítottam egy személyautót és kivitettem magam a tűzhöz. Égett a tarló és a lángok egy­re jobban körbevették a két nagy szalmarakást, Letörtem egy ágat, elkezdtem oltani, for­gószél támadt, egyre jobban hozta felém a hömpölygő lán­gokat... mire jött a segítség, az egyiket megmentettem, a másik kazallal nem lehetett mit kezdeni. Harmincon vannak, meg egy negyed évszázados Csepel gép­járműfecskendő, ami felett el­járt már az idő. A lelkesedéssel nincs baj, tavaly is az aszály idején volt, hogy egy napon négyszer vonultak ki. Az állami tűzoltók elismerik a munkáju­kat, eredményeiket értékelik. Vadászék lakásán ott a telefon, fölötte kiragasztva a riadóterv, hogy a netán távollévő parancs­nok helyett a feleség tudja, mikor kit kell értesíteni. De nemcsak ezt tudja. Az évtizedek alatt elsajátította a szakma minden fogását: ha kell irá­nyít, ha kell, a végrehajtásban jeleskedik, férfimódra. Pécsvá­radon így, ilyennek ismerik és tisztelik, tudják, hogy bátor asszony, hogy nem kizárólag tűz esetén fordulhatnak csak hozzá. Alaptermészete a segí­tés, ezért is szólítják Elza néni­nek, Elza mamának. — A család? — A párommal nyugdíjasok vagyunk, ő asztalos volt, én meg kép keretező voltam. A nagyobbik fiam volt önkéntes tűzoltó, a kisebbik most az. Kisunokám, a nyolcadikos Ildi nyaggatja a nagyapját, állítson össze ismét lánycsapatot, mert ő is önkéntes tűzoltó akar len­ni. Hiábo, ez nálunk öröklődik, akár a többieknél, valameny. nyiünknél. A parancsnok-feleség a ki­tüntetéshez rangot is kapott: önkéntes tűzoltó főtörzsőrmester lett. Baranyában az önkéntesek között tolón ha félszózan van­nak a nők. Murányi siralmasan kinéző, elárvult gyárban. Tegnap erről győződ­hettünk meg, sőt örömmel nyugtázhattuk a két műszakra utaló jeleket, az egyik nagy üzemcsarnokban késő délutárí is mozgás volt, a panelépüle­tekbe beépítendő, alumínium- lemezből készülő szellőzőbe­rendezések gyártása folyt. A volt drávaszabolcsi lengyár tehát immár egyenesben var». Miközben a MEZŐGÉP fokoza­tosan átalakítja és berendezke­dik az elhagyott üzemépületek­ben, vele párhuzamoson meg­kezdte a termelést is. A Buda- flaxtól mindenkit átvettek. Vol­tak, akik időközben felmondtak — január elsejével például ti­zenöten, főként segédmunká­sok -, természetesen találtak máshol munkát. A drávasza­bolcsi üzemnek jelenleg 140 dolgozója van, közülük har­mincötén gyermekgondozási szabadságukat vagy katonai szolgálatukat töltik. A jelenlé­vők nagyobbik része a beruhá­zási munkálatokban működik közre, a szellőzőberendezések gyártását immár negyvenen- negyvenöten végzik. Mennyit produkál az idén o drávaszabolcsi üzem? Az elkép­zelések szerint 15-20 millió fo, rintnyi értéket. Ennek csaknem fele a már említett szellőzőbe­rendezés. Ezenkívül itt készül­nek majd a Villánytól átvett alumíniumhordók, a vasipari szalaganyagok tárolására szol­gáló konténerek. Dráva Sza­bolcs a palotabozsoki üzemmel együtt bedolgozik Villánynak, így különböző részegységeit készítik el a Törökországba szállítandó erőművi filtereknek, a szombathelyi fafeldolgozó által rendelt faipari gépeknek. Bközben egész évben folyik a beruházás, a volt lengyári épületek átalakítása és terme­lésbe állítása. Ki kell alakítani a műhelyeket, rendbehozni o szociális épületeket, a belső út­hálózatot, korszerűsíteni az energiaellátást. Rendezett gyári kereteket létrehozni, amihez persze a kerítés is hozzátarto­zik. Az egész gyárat bekerítik, leválasztva a volt lengyári szolgálati épületeket. A kerítés elkészítésére mellesleg már­cius 22-én kommunista műsza­kot teljesítenek. Itt említsük meg, a meglehetősen nagy te­rületet elfoglaló volt lengyár környékét a Bólyi Mezőgazda­sági Kombinát rendezi, felszed­ve a kisvasút kacskaringós sí­néit. A még itt sorakozó lenkaz­lak elszállítása után a területet felszántják, mezőgazdasági mű­velésbe vonják.- Kezd összekovácsolódni Drávaszabolcson a mezőgépe» gárda — hallottuk tegnap Vr- czencz Ottótól, a villányi gyár­egység Igazgatójától. Harminc­ötén, többségükben nők, éppen, a nőnap előtt fejezték be a he­gesztői tanfolyamot, mindnyá­jan sikeres vizsgát téve. A nő­nap egyébként jó hangulatban telt el, ilyen megemlékezés ko­rábban nem volt szokásos. A bérek ma még nem maga­sak, dehát a teljesítmények sem. Az indulásnál tartanak. Április elején mindenesetre fe­lülvizsgálják az alapbér-beso­rolásokat, s új besorolást ad­nak, miután teljesen , tisztába jöttek kinek-kinek a teljesítmé­nyével. Az Igazgató szerint Drá­va Szabolcs — ha a teljesítmé­nyek úgy alakulnak —, bérszín­vonalban egy-'két év alatt el­érheti az anyavállalat bérszín­vonalát. M. Z,

Next

/
Thumbnails
Contents