Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-14 / 73. szám

1980. március 14., péntek

Dunántúlt Tlaplo

3

Kongresszustól kongresszusig (3.)

A teljesítmény ygt rangja

Köroruosí rendelő vagy korházi ambulancia?

A járóbeteg-gyógyintézeti szakrendeléseket csak az illetékes orvos beutalása alapján lehet igénybe venni. A beteget a megfelelő járóbeteg-gyógyintézeti szakrendelésre kell beutalni, ha szakszerű vizsgálata, gyógykezelése, vagy betegségének, kereső- képességének, illetőleg munkaköri (szakmai) alkalmasságának szakszerű megállapítása csak így biztosított. (Részlet az egészségügyi törvényből.)

Oj egészségügyi törvényünk nyomán állampolgári jog lett az egészségügyi ellátás, általános és ingyenes, mindenki azo. nos starttal indulhat a gyógyítás-gyógykezelés intézmény- rendszerében. A törvény alapelveit mindannyion ismerjük — illetve hisszük, hogy ismerjük —, megpróbálunk élni vele. Az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nem minden vonatkozásban kamatoztatjuk megfelelőképpen a szocialista vívmányt. Emeljük csak ki e törvény egy mondatát: „Biztosítani kell, hogy a lakosság a települési viszonyoktól lehetőleg függetlenül, kellő időben hozzájuthasson o számára szükséges korszerű gyógyító-megelőző ellátáshoz.” Ebben a mondatban megfogalmazódik az egészségügyi vezetés felelőssége, kötelessége — azaz a megfelelő gyógyító hálózat létrehozásának szükségessége —, de megfogalmazódik az ellátást igénybe venni szándékozó joga és kötelessége is. Azaz: a számára szükséges ellátást veheti igénybe.

Informátoraink éppen ez utóbbi miatt ültek az asztalhoz. Dr. Berki László, a Megyei Kórház főigazgató-helyettese, dr. Bohenszky György megyei belgyógyász szakfőorvos és dr. Márton Zoltán megyei sebész szakfőorvos adatokkal támasztották aló a „betegvándorlós"- betegirányítás jelenlegi, nehezen tartható helyzetét. Ennék is azt a pontját, amikor a beteg „önállósul”, és maga dönti el, hogy melyik egészségügyi intézmény ajtaján kopogjon.

Miről is van szó tulajdonképpen?

Elterjedt, főleg az egészség- ügyi törvény megjelenése után, egy sajátos beteg-magatartás;

megkerüli körzeti orvosát, kihagyja a megfelelő szakorvosi rendelőt, elfelejt beutalót szerezni, s panaszaival közvetlenül a kórház ambulanciáján jelentkezik. Időről időre többen választják ezt az utat: kényelemből, megszokásból, vagy csak úgy vélve, hogy itt jobb, magasabb szintű ellátásban részesülnek. (?) Egy jellemző adat

1978-ból, amely éppen ezt a tendenciát hivatott alátámasztani: Baranya megyében 84 276 ember vette igénybe a kórházak ellátását és mindössze 10162-en érkeztek körzeti orvosi beutalóval. (Azok száma pedig egyenesen elenyésző, akik a szakrendelők beutalóit hozzák.) Csak jellemzésképpen: a Megyei Kórház belgyógyászati ambulanciájának beszélgetésünket megelőző napi adatai szerint 24 beteg közül csak 6 hozott beutalót.

Miért rossz ez? A kérdésre könnyen meg lehet adni a választ. A kórházi orvosok feladata ugyanis korántsem merül ki az ambuláns betegek vizsgálatával — a kórházi felvétel kérdésével —, sőt mindez feladataik kisebb részét képezi csak. A legtöbb időt kötelesek lennének a betegágynál tölteni, fenn a kórházi osztályokon. Az ambulancián jelentkező roham azonban az esetek döntő többségében hosszú időre elveszi az orvost a tényleg rászoruló betegtől.

így az ambulanciák, kórházi ügyeletek kritika nélküli igénybe vétele másutt egy magasabb szintű, minőségi ellátást akadályoz. Az egészségügyi törvény ugyan kimondja: sürgős szükség esetében a beteg: a kórházi ellátást orvosi javaslat nélkül, közvetlenül is igénybe veheti — ha a kórház orvosa a kórházi ellátás szükségességét

megállapította. (Az ambulancia, az ambuláns ellátás szintén kórházi ellátást jelent.) Az orvos azonban nyilvánvalóan csak a vizsgálatot követően dönthet; a beteg felvételre kerül, avagy hazamegy? Az esetek döntő többségében az ambulancián dolgozó orvos, ha kell, ellátja a beteget, megnyugtatja, s otthonába küldi. Etikai parancs számára, hogy ellátatlanul ne küldje el a beteget, bár jószerivel „megtehetné". Hiszen az egészségügyi törvény ezt is biztosítja számára, amennyiben a „kórházi ellátás szükségességét nem állapítja meg ..Tovább folytatva a gondolatsort: az orvos számára lelkiismereti parancsazis, hogy az osztályán fekvő betegét a lehető legmagasabbszin- tű ellátásban részesítse. Vajon hogy megy ez, amikor munkaidejéből egyre többet az ambulancián tölt?

Az egészségügy megyei illetékesei — köztük beszélgető- partnereim, okik e kérdésről tájékoztattak és a sajtó segítségét kérik — ezt az anomáliát saját hatáskörükben feloldani nem tudják. A kórházi ambulanciák, kórházi ügyeletek forgalmát adminisztratív intézke. désekkel nem lehet korlátozni: az egészségügyi törvény parancsa a beutaló nélkül érkező beteg fogadása is. Státuskérdés lenne esetleg több orvossal dolgozni: de megéri-e megerősített orvosi apparátussal a kórházak földszintjét „körorvosi rendelőkké, szakorvosi rendelőkké” alakítani? így hát marad a kérés, amelyet vagy megfogadunk, vagy nem: ki-ki keresse fel először az indulás, kor körzeti orvosát, este vagy éjjel a körzeti orvosi ügyeletet. (S ezt érdemes volna megszívlelni, éppen a kórházban fekvő érdekében.) Legyen ez az első lépés, hiszen ha szükséges, a kórházi beutaló úgysem marad el.

Kozma Ferenc

Cement és csempe magánépítőknek

A tavasz beköszöntővel dologhoz látnak az otthonteremtők is. Idén a tervek szerint 82 ezer lakásból 57 ezer épül fel magánerőből. Ezzel az építőanyagiparra fokozott teher hárul, annál is inkább, mert oz elmúlt esztendők során néhány keresett termékből akadozott az ellátás. Ebben az esztendőben — az ágazat- vezetés határozott intézkedése nyomán — javulás várható.

Fontos feladat a lakossági igények kielégítése cementből, csempéből és azbesztcement lefolyócsőből. A cement ellátási gondok a bélapátfalvai új gyár beindulásával várhatóan megoldódnak. Az importáruval együtt 1 millió 850 ezer tonna cement kerül a kereskedelembe. Falburkoló csempéből 400 ezer négyzetméterrel több jut a hozoi piacra, mint 1979-ben, és tovább szélesedik a termékskála is. Az arbesztcement-lefolyó- csőből pedig garancia a magánépítők ellátására, hogy közel 1500 tonna többlettermelés várható.

Tavaly a legtöbb ve- sződséget a födémszerkezetek hiánya okozta a magánerőből építkezőknek. Idén 3,3 százalékkal többet ad az ipar a nélkülözhetetlen födémszerkezeti elemekből. A lábatla- ni és dunaújvárosi beruházás befejeződése pedig 1 millió 400 ezer folyóméterrel több vasbeton gerendát jelent.

Erősödnek azok az elvi-gyakorlati szabályok, amelyek beláttatják velünk: fogyasztói szerepünket megelőzi — logikai és Időrendi sorrendben egyaránt — termelői létünk, a társadalmi murVka megosztásban elfoglalt

helyünk. S ez azért lényeges, mert a hetvenes években egyre többet igényeltünk fogyasztóként, s ehhez képest, valamint a világgazdaságban lezajló folyamatokhoz mérten is, egyre szerényebb teljesítményekkel próbáltuk meg előteremteni er. re a fedezetet Magyarán: hiteleztük magunknak a növekvő életszínvonalat. Tavaly megkezdtük ennek a különleges hi. telnek a törlesztését.

Csökkenő létszám

Folyamatos mozgás tanúi le. hetünk o szocialista szektorban foglalkoztatottak ágazati, területenkénti megoszlásánál. A szocialista iparban dolgozók száma 1975 és 1979 között 83 ezer fővel csökkent, s tavaly, az esztendő végén 1,66 milliót tett ki. Négy esztendő alatt az ipari dolgozók csoportja elsősorban Szabolcs-Szatmárban, Hajdú- Biharban, Szolnak megyében nőtt, míg Komárom, Veszprém, Csöng rád, Győr-Sopron megyében csökkent. A legtöbb ipari kenyérkereső 1975-ben is, 1979. ben is Borsodban és Pest megyében volt, a legkevesebb predig Tolnában és Somogybán.

Érdekes, s az előzőektől eltérő sorrendet kapunk, ha a tízezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak számát választjuk mércének. Ez a kétségtelenül reálisabb, mert ez o társadalmi szerkezetre is fényt vető mérlegelés azt mutatja, hogy első Komárom, a második Borsod, a harmadik Győr-Sopron. A leg. szerényebb arányt Szabolcs- Szatmár és Somogy könyvelheti el. Ami azonban nagyon lényeges: 1975 és 1979 között tovább csökkentek — valamennyi megyét beleértve — az ilyen értelmű különbségek. Azaz: a X. és XI. pártkongresszusnak a területfejlesztés ésszerűbb irányait, arányait megjelölő határozatai az ipari foglalkoztatásban is éreztetik mór hatásukat.

A hetvenes években, egészen 1979-ig folyamatosan nőtt a keresők reálbére, s a lakosság reáljövedelme, ám ez utóbbiban mind nagyobb arányt képviselt — tavaly száz forint jövedelemből 28,80-at — a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatás. Mindez egyre kiterjedtebb körű és gazdagabb tartalmú szociális ellátásról tanúskodik.

Napjainkban a munkások és alkalmazottak átlagbére 900 fo. rinttal nagyobb, mint a XI. kongresszus esztendejében, az összefoglaló adat persze terüle.

tenként — és még inkább egyénenként — jelentős eltéréseket sűrít. Mint említettük, növekvő szerep jutott ebben az időszak, ban a társadalmi juttatásoknak, napi. heti, havi járandóságokra

— illusztrációként: naponta a közlekedési dotációra, hetente az üzemi étkeztetési hozzájárulásra, havonta a családi pótlékra — most már a nemzeti jövedelemnek több mint az egyötödét költjük. A társadalmi gondoskodás kötelezettségeit egyetlen számadattal is érzékeltethetjük: a két kongresZ- szust összekötő esztendőkben 300 ezer fővel gyarapodott a nyugdíjasok száma.

Tavaly a szocialisto iparban foglalkoztatottak közül a bányászatban és a kohászatban dolgozók kapták o legmagasabb havi átlagbért, míg a legalacsonyabbat a kézmű. és hóziiparban, a textilruházati iparban levők. Kedvezőnek tart. hatjuk, hogy a fizikai foglalkozásúak havi átlagbére az egyéb alkalmazottakénál gyor. sabban emelkedett ebben az időszakban, bár hozzá kell ten. ni: a teljesítménybérben dolgozók aránya az összes ipari kere. sőn belül csökkent. A hatékonyság javításának ugyanis lényeges eleme a teljesítményt elismerő kereset. Itt hatalmasak a tartalékok, sőt szinte csak tartalékok vannak, mert annyira bátortalan, kezdeti a hosszú évek óta emlegetett — de ma még alig gyakorolt — differen. ciálás.

Az életszínvonal növelése

A hetvenes évek világgazdasági változásai közepette jelentős eredmény volt az élet- színvonal növelése — amit közvetve talán az is bizonyít, ■ hogy négy év alatt a takarékbetétállomány 50 milliárd forinttal emelkedett. Tavaly novemberben például csak munkabérként 19 milliárd forintot fizettek ki a népgazdaság különböző területein dolgozóknak, s nyugdíjakra — az egész esztendőben

— 48,7 miiliárdot. Hiba lenne elfeledkezni arról: a XI. kongresszus óta eltelt időben emelték központilag az egészségügy, ben, a közoktatásban dolgozók bérét, egységesítették a műszakpótlékokat, vált azonossá a népgazdaság minden területén

— Így a termelőszövetkezeti tagok esetében is — a nyugdíj- korhatár. Azaz: gondjaink és teendőink számontartása elengedhetetlen. Eredményeinké — nemkülönben.

Mészáros Ottó

(Következik:

4. A jobbért többet)

Tartalmas, sokszínű program Pécsett es Baranyában

Forradalmi ifjúsági napok

Beszélgetés dr. Varga Sabján Lászlóval

A három tavasz ünnepét 1967 óta ünnepeljük forradalmi ifjúsági napok néven, azóta készül a Kommunista Ifjúsági Szövetség megkülönböztetett figyelemmel március 15-re, március 21-re és április 4-re. Felkerestük dr. Varga Sabján Lászlót, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkárát, hogy megkérdezzük: az idén hogy ünnepel Baranya? Milyen programot kínál a KISZ a kiszistáknak és a KISZ-en kívüli fiataloknak?

— Előrébocsátanám — mondotta bevezetőjében a KISZ megyebizottságának első titkára —, hogy e három történelmi dátum egy-egy, a társadalmunk életében bekövetkezett forradalom dátuma. Úgy érzem, hogy a fiataloktól nem lehet azt várni, hogy maradéktalanul megértsék a jelent anélkül, hogy történelmünk múltját ne ismerjék. Ezért fontos nekünk ez az ünnep napjainkban, amikor egyre nagyobb hangsúlyt kap a történelmi tudat kiolakításának- formálásának kérdése. A ma forradalimisága is természetszerűleg felvetődik rendezvényeinken, az a program, amelyet a KISZ IX. kongresszusa így fogalmazott meg: „Forradalmi leiadatunk és történelmi felelősségünk a lejlett szocialista társadalom építése." Azaz: ikinek-kinek a munkahelyén, oz iskolapadban kell feladatát egyre magasabb szinten teljesíteni. Ez valóban forradalmi program.- Melyek lesznek a megyei kiemelt rendezvények?

— Pécsett a március 15-i koszorúzásokkal kezdődik a FIN- rendezvénysorozat. Délelőtt a Kossuth-szabornól, délután pedig a Petőfi-szobornál lesz koszorúzás és nagygyűlés. Március 21-én a Köztársaság téren koszorúzunk. Április 3-án este a pécsi felszabadulási emlékműnél tartunk ifjúsági megemlékezést, 4-én pedig ugyanitt KISZ-fogadalomtételre kerül sor. Április 4-ét szeretnénk színes ünneppé tenni: a város különböző pontjairól csillag- túrát és stafétát indítunk az emlékműhöz, az emlékmű környékén pedig különféle programok várják majd a város ap- roját-nagyját. Csak példaként: pol-beat program, különféle

táncegyüttesek fellépése, kultúrműsor, a Mandulásban meseóra színesíti a programot.

— Milyen események részese lesz ezen túl megyénk fiatalsága?

— Megyeszerte különféle kiállítások nyílnak, sportversenyek zajlanak ez idő alatt, sokszínű programból nyílik választási lehetőség. Március 22-én direktóriumi emléknap lesz Sásdon, Pécsett pedig az úttörő -teöhni kai szemle megyei döntőjét tartják. Ez idő tájt rendezik meg a VI. Pécs városi ifjúsági tömegsportnapokat is. Március 30-án pedig az „Egy napot a Mecsekért” társadalmi munkaakciót tartjuk KISZszervezetek, ifjúsági brigádok, úttörőcsapatok részvételével. E napon Mohácson nemzedéki találkozót tartanak az ifjúsági házban, a szigeten pedig akadályversenyt „Tábortűznél, vörös őrségben" címmel. Megemlíteném még a művészet és az ifjúság hetét — március 30. és április 4. között, s az ez alkalommal rendezendő egyetemi-főiskolai kulturális napokat.

— Természetesen ez csak a keret, nagyon sok megyei vállalati-intézményi KlSZ-szenre- zet tad majd külön megemlékezéseket- rendezvényeket.

— Ez így van. Ezen túl nagy lehetőségünk és feladatunk, hogy a KISZ-en kívüli fiatalokat is bevonjuk a FIN ünnepségeibe. De elmondhatom még azt is, hogy ez idő alatt zajlik politikai vitaköreinkben az a „vitakampány”, melynek mottója a munka, a munkához való viszony,

K. F.

Hol

kopog

a bete?

Megkerülik a körzeti orvost

Kezelésre várakozók a Megyei Kórház sebészeti ambulanciáján

Fotó: Proksza László