Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-02 / 61. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1980. MÁRCIUS 2. Könyv az állampolgári alapismeretékről A közelmúltban jelent meg a könyvesboltokban az alapvető állampolgári ismereteket összefoglaló kötet. Kelendőségét a gyorsan fogyó példányszámok bizonyítják. E rövid ismertetésnek ezért nem a reklámozás, hanem az általános értékelés az elsődleges célja. Társadalmi > életünkben bővül a közügyek iránti érdeklődés. Mind több embert foglalkoztat a társadalmi és állami döntések előkészítése. Növekszik azok száma, akik szívesen nyilvánítanak véleményt, fogalmazzák meg kezdeményező, javaslattevő vagy kifogásoló észrevételeiket. Egyre többen értékelik a jogosultságokat és kötelezettségeket tartalmazó határozatokat, és féltő aggodalommal kísérik figyelemmel a döntések végrehajtását. A szocialista demokrácia megvalósításában egyaránt fontos az, hogy kiknek az érdekében, milyen tartalommal és hogyan születnek a döntések, miért és mennyiben vállalják a közösség tagjai a határozatok kialakításában, végrehajtásában és ellenőrzésében a tevékeny részvételt, az érdemi közreműködést. A demokratikus közélet sokrétű feltételei között mellőzhetetlen a tudatosság, a szemlélet fejlettsége, a tájékozottság. Ehhez kíván hozzájárulni a Hazafias Népfront megbízása alapján készült kötet, amikor rendszerezett tájékoztatást nyújt a néphatalmat megvalósító állami szervek, valamint a politikai, az érdekvédelmi és egyéb feladatokat végző társadalmi szervezetek rendeltetéséről, tevékenységi formáiról és bemutatja a politikai hatalom gyakorlásának, az állampolgárok közérdekű közreműködésének lehetőségeit. A politikai hatalom gyakorlásának, a közérdekű társadalmi aktivitásnak keretei és lehetőségei közül először a társadalmi szervezetek általános jellemzőit, a társadalmi szervezetek és állami szervek közötti kapcsolatok jellegét és eszközeit, majd a társadalmi és állami élet elvi-politikai irányítását végző Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti felépítését és működési formáit, a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezetek, a szövetkezetek, a nemzetiségi szövetségek, a Kisiparosok Országos Szervezete, a Kiskereskedők Országos Szervezete, az egyesületek, a munkásőrség, az önkéntes rendőrség, a lakóbizottságok, a társadalmi bíróságok szerepét ismerhetjük meg. Nagy figyelmet fordít a kötet a közvetlen demokrácia, ezen belül a munkahelyi demokrácia és a lakóhelyi demokrácia (pl. a falugyűlés) szerepére és megvalósulási formáira, a nép- képviseleti szervek (a tanácsok és az országgyűlés, a népi ellenőrzési bizottságok és a népi ülnökök) választásának rendjére, a jelölés formáira, a választási szervek feladataira, a küldöttek és a választópolgárok kapcsolataira. Az állami szervek közül külön fejezetben tanulmányozhatjuk az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a minisztériumok, a bíróság, az ügyészség szervezetét, feladatait és tevékenységi formáit. A kötetet végül az állami és népi ellenőrzés rendszerének, a rendőrség feladatainak, valamint a honvédelmi igazgatás összetevőinek bemutatása zárja. E felsorolás is érzékelteti, hogy a kötet a közhatalmi és közéleti munkásság alapvető területeit dolgozza fel, mégsem léphetett fel a teljesség igényével. A bevezető utal azokra a területekre, így különösen az állampolgárok gazdasági, szociális, kulturális és egészség- ügyi jogaira, amelyeket más kiadványokból ismerhetünk meg. A terjedelmes (466 oldalas) és gazdag tematikájú könyv érthető, világos megfogalmazásban elvileg megalapozott, az összefüggéseket is érzékeltető, eléggé részletes ismereteket nyújt. Az egyes fejezeteket a témát jól ismerő, tekintélyes szakemberek —pl. dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész, dr. Varga József, a Minisztertanács Titkárságának vezetője, dr. Szentistványi Gyu- láné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Névai László, dr. Takács Imre, dr. Schmidt Péter egyetemi tanárok — írták. A szerzők között találjuk dr. Varga-Sabján Lászlót, megyénk KlSZ-bizottságá- nak első titkárát, valamint dr. Ádám Antal professzort, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnökét, aki egyben a kötet szerkesztésének feladatait is elvégezte. Előnyös megoldása a könyvnek, hogy a jelzett ismeretek összegezésén kívül a szerzők utalnak a témát érintő jelentősebb szakirodalomra és jogszabályokra is. Ezáltal megkönnyítik az érdeklődőknek, hogy tájékozottságukat egyéb források tanulmányozásával is kiegészítsék. Kívánjuk, hogy a kötet minél szélesebb körben váljon ismertté, és járuljon hozzá a közéleti aktivitás tudatosabbá válásához és eredményesebb gyakorlásához. Dr. Sükösd Ferenc A Siroki Fémművek két svájci gyártmányú gép megvásárlására kétmillió forintot költött az elmúlt évben. Az egyiken tubusokat, a másikon aerosolpalackot készítenek. A Fémművek termékei NSZK, belga, holland, osztrák és dél-amerikai piacokon találnak gazdára. A mecseknádasdi új utcasor Fotói Erb János A MAGUNK EREJÉBŐL I MINTHFHLU Munkások milliót érő házakban Szorgalom és társadalmi összefogás Mecseknádasdon Rauschenbergerék nappali szobája Ahogy Pécs felől a 6- os úton kibukkanunk a mecseknádasdi szerpentinről, először a csodálatos kis XII. századbeli István-kápolna tűnik szembe, majd ugyancsak balról egy szép hosszú házsor már a XX. századvégi Magyarországot idézi. Bent a községben megkeresem ezt az utcát. Aszfaltozott burkolat, gondozott árkok, betonozott kocsibejárókkal, s kétoldalt szép kétszintes házak. De olyanok ám, hogy bár nem vagyok szakértő becsüs — szerintem valamennyi megér legalább egymilliót. íme. Mecsek- nádasd legújabb arca. Először szentül meg voltam győződve, hogy az a munkaruhái férfi, aki az úton a gödröt ásta a díszcserjéknek, o község fizetett alkalmazottja. Bár az izzasztó szorgalma meglepett kissé, hiszen a kihalt úton leg. feljebb az élelmet keresgélő varjak ellenőrizhették. Hamar kiderül, hogy Rauschenberger István (csendesen nevetett, amikor jegyzetfüzetemben a nevét készültem rögzíteni) a szomszéd házban lakik az új soron.- Éjszakás voltam, gondoltam délelőtt elültetek itt az úton annyi díszcserjét, ameny- nyit tudok, aztán ebéd után alszom egyet. így este frissebben megyek a munkába. Kossuth-bányán főcsatlósként dolgozik, itthon pedig a község társadalmi munkát szervezőinek egyik motorja. A házba invitál, s míg a pincéjéig elérünk, nem lesz sáros a cipőm, pedig esett az éjjel. Mindenütt patikatisztasóg, a ház előtt és az udvarban is betonozott járda. A pince előterében zsaluk közt félkész betonlapok száradnak. — Ezekkel burkolom majd le a ház előtt az árkot. így nem veri fel a gyom, könnyebb lesz majd tisztítani is — mondja vendéglátóm, majd hozzáteszi: — gondolom, ezzel majd másnak is kedvet csinálok hasonlóhoz. Hét évvel ezelőtt kezdte építeni a házát, amelyre most némi irigységgel bárki rácsodálkozhat. Csakúgy a többire, meg az aszfaltozott útra, járdára. De meggyőződésem, hogy csak az irigykedik, aki nem ismeri az előzményeket. És nem ismeri, nem sajátja az a már-már önsanyargató szor- gclom, amelynek nyomán kialakult a jelenlegi kép. Mert minden félreértést 'tisztázandó, hozzá kell tenni, hogy az utca lakói többségükben kétkezi munkások. A bányászatban, faiparban, építőiparban dolgoznak. Véletlenül sem szeretném úgy feltüntetni a dolgot mintha ezek a foglalkozások a gyors meggazdaqadás lehetőségeit kínálnák. Valami magyarázatnak mégis lennie kell, mert elég végignézni a szépen rendezett községen, tiszta házakon, ápolt közterületeken, vagy arra gondolni, hogy a mecseknádasdi takarékszövetkezetben 30 millió forint a betétállomány. Fóris János tanácselnök segített ismerkedni a községgel: — Környékünkön nincs számottevő mezőgazdaság, évszázadok óta az iparosok települése Mecseknádasd. Az 1150 munkaképes lakos közül több mint hatszázan ingáznak. Sokan járnak el elsősorban a Me. cseki Szénbányákhoz, Bony- hádra, Pécsváradra, Hidasra, de .még Pécsre is. Itt helyben is adódik munkaalkalom, a Pécsi Faipari Szövetkezet például 120 főt foglalkoztat, ugyancsak ilyen létszámú a Bonyhádi Cipőgyár felsőrészkészítő üzeme, ahol a nőknek sikerült munkaalkalmat teremte, ni. A családok többségénél a férj és feleség is dolgozik, s szinte alig van olyan ember, aki munkaviszonya mellett ne vállalna valamilyen szabad időben végezhető munkát, keresetkiegészítésül. — Mindezt hallván már csak az nem tér a tejembe, hogy honnan jut idő, energia a társadalmi munkára? — A szükség ráviszi az embert. Az elmúlt évben el akartuk készíteni az új házsor szilárd burkolatát. Volt ehhez a költségvetésben 400 ezer forintunk, a tényleges költség meghaladta az egymillió forintot. Társadalmi munkát szerveztünk. Nem. is olyan nehéz ez, ho az emberek pontosan látják értelmét és ha kellőképpen sikerül összehangolni a munkát, biztosítani az anyagot, gépeket. No, azért nem ment ez olyan könnyen, mert később megtudtam, hogy néhány feleség így berzenkedett a férjével: „menj, költözzél az utódra . ..” És tolón egyáltalán nem sikerült volna, legalábbis ilyen hamar, ha nem segített volna a KPM Közúti Igazgatósága, olycn készséggel és önzetlenül, amelyről a tanácselnök a legnagyobb köszönet hangján szólt. Ez az út legfeljebb reprezentálja, de korántsem meríti ki azt a társadalmi összefogást, amelyre méltán büszkék a me- cseknádasdiak. Az elmúlt évben önként végzett munkájuk értéke meghaladta a kétmillió forintot. Idén sem akarnak a babérokon pihenni. A következő nagy feladat o Dózsa György út szilárd burkolása:, mely várhatóan 800 ezer forintba kerül. Ennek mintegy 50 százalékát társadalmi munkával szeretnék megoldani. Ugyancsak sürgősen szükséges az iskola napközis konyhájának bővítése, ehhez mintegy 300 ezer forint értékű munkával nyújtanak segítséget. * Dr. Kövessy Béla körzeti orvos ugyanúgy lapátolt, ásott, követ hordott oz útépítésnél, mint a tanácselnök és bárki más. Több mint tizenkét év óta dolgozik itt, szinte már kívül- belül ismeri a körzetében élőket.- Rendkívül szorgalmas és összetartó emberek élnek itt — mondta. — Egy házépítés például nemcsak a szűkebb rokonság, hanem* szinte egy egész utca ügye. így vagyunk ezzel az egész községet érintő munkáknál is. Hogy is fogalmazzak, hogy elkerüljem a nagyotmon- dás látszatát is? Szóval szeretnénk itt amolyan mintafalut létesíteni. — Vonatkozhat ez szociális körülményeikre, egészségi állapotukra is? — Ügy látom, hogy a lokos- ság alapellátása megoldott. A körzeti orvosi rendelő felszereltsége jó, még EKG-vizsgálato- kat is végezhetek itt. Hogy mégis nagyobb itt o táppénzes napok aránya a megyei átlaghoz képest, az elsősorbon az itt élő bányászok nagy számával magyarázható. De az is közrejátszik, hoqy a átlagosnál nagyobb a foglalkoztatottság. A nagy betegforgalomban is megmutatkozik oz, hogy itt a nyugdíjasok többsége is dolgozik. * Amíg a tanácselnökkel járjuk a nádasdi utcákat, nagy lelkesedéssel vázolja a jövő képét: — Az eddig parcellázott telkeket mind értékesítettük, a beépítésük még ebben oz évben befejeződik. Már kész az új kisajátítási terv is, idén erre is tudunk pénzt biztosítani. Közben meg-megállítanak bennünket a falubeliek, egyikük a bemutatkozás utón arra kér: — Aztán nehogy csupa jót írjon rólunk, mert. odafent még azt hiszik, hogy mindent meg tudunk oldani a magunk erejéből ... Kurucz Gyula
