Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1980-03-12 / 71. szám

2 Dunántúli napló 1980. március 12., szerda Hogyan tovább a termelőszövetkezetek? Jövedelmezőbbé tenni a gazdálkodást A tagszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának tapasztalatait és az ez évi feladatokat vitatta Ülést tartott a TESZÖV elnöksége még jelenleg is folyamatbún lé­vő árváltozásokat, még nem ké­szültek el. Ä megyei összesítés is csak informativ, és csakis a naturáliákra vonatkozóan ad nagyjából megbízható támpon­tot, a bevétel-ráfordítás tekin­tetében nem. Az elnökség úgy döntött, hogy március 20-ra összehívja a tagszövetkezetek küldöttközgyűlését, ahol sokol­dalúan vitatják majd megi az 1980. évi feladatokat. Ezzel is segítséget adva az utóbbi tíz ev legnehezebb körülmények között zajló tervezési munkájá­nak. — Rné — Az OVH sajtótájékoztatója IntézkeJések a Balaton védelmére (Munkatársunk telefonjelen­tése) Amit évtizedek során elron­tottunk, azt néhány év alatt lehetetlen helyrehozni. A Ba­laton megmentéséről, vizének, élővilágának megóvásával kapcsolatban mondta ezt dr. Illés György, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökhelyettese tegnap Budapesten, az OVH tanácstermében megtartott sajtótájékoztatón. A kijelentés ÍGY közlekedünk m/ Nagy pontosságú, műszeres fényszóró-beállítás az Autóklub pécsi műhelyében Fotó Erb János Fények az úton Jól látni és látszani Tüzesetek! Az elmúlt hónapban 56-szor riasztották az állami tűzoltókat megyénkben. A Baranya megyei Tűzoltóparancsnokság összesíté­se szerint 38 tűzeset volt két személy megsérült, a keletkezett kár 231 000 forint, szabálysérté­si feljelentést 20 személy ellen tettek az I. fokú tűzvédelmi ha­tóságok. A februári tűzesetek keletke­zési okai között vezet a dohány­zás és az elektromos áram 7— 7 esettel, tüzelőberendezések műszaki hibája 6, sugárzó hő 5, gyerekjáték 2 alkalommal okozott tüzet, ezeken túl gyújto­gatás és robbanás is szerepel a tűzstatisztikában. Kezdjük a fűtési idény jellem­ző tűzeseteivel: Bakócán a pos­tahivatalban az olajtartály fel­töltése előtt ugyan kikapcsolták az olajkályhát, de nem várták meg, amíg az lehűl, a kiloccsanó olaj meggyulladt a forró égő­téren . .. Villányban egy műsza­ki hibás olojkályha gyulladt ki, a kár 4000 forint. Siklóson a fürdőszobában olajbojler gyúj­totta meg a száradó ruhaneműt és o centrifugát, 7 ezer forint kárt okozva. Pellérden a kultúr- házban elfelejtették az olajkály­ha begyújtásának aranyszabá­lyát és a begyújtás után azon­nal maximumra állították az adagolót, a belobbanó olajgőz 9 ezer forint értékű kárt okozott Több mint egy hónap után de­rült ki egy bezedeki asszony olajkályha-balesete: megcsú­szott kannával a kezében, az olaj a kályhára löttyent és tü­zet fogott égett az asszony ru­hája is, aki emiatt II. fokú égé­si sérülést szenvedett. Komlón, legényszállán egy szobában hárman laktak, az egyik cigarettaparazsától meg­gyulladt az ágynemű, a másik azt hitte, hogy egy pohár vízzel ' eloltotta és tv-t nézni ment, végül a harmadik észlelte a tü­zet. A tüzet okozót és a felüle­tes oltót feljelentették. Sziget­váron utazási lázban égő asz- szony égő cigarettával a kezé­ben matatott a szekrényben, a parázs beesett a ruhák közé az asszony elutazott... a közeiben dolgozók észlelték a tüzet. Szentlőrincen a romos kultúrház padlásán ismeretlenek tartóz­kodtak és valószínűleg dohá­nyoztak ... A födém kigyulladt, az épület végében lévő orvosi rendelő berendezése is elégett. A ritka tűzesetek kategóriájá­ba tartozó robbanást és gyúj­togatást is rögzít a februári tűz- mérleg. Berkesden öngyilkossági szándékkal egy férfi bevitte a pb-palackot a fürdőszobába és megnyitotta a szelepet. A gáz­elegy valamitől belobbant, az épületben 45 ezer forint kór ke­letkezett. Rádfalvón családi per­patvart követően a fiatal férj meggyújtotta a lakásban lévő ruhaneműket, hogy bosszút áll­jon, A tüzet a szomszédok elol­tották. Murányi A Duna Bizottság 38- ülésszaka Kedden Budapesten — a nemzetközi szervezet Benczúr utcai székházában — meg­kezdődött a Duna Bizottság rendes évi, sorrendben , 38. ülésszaka. Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, a Duna Bizottság elnöke nyitotta meg a tíznapos tanácskozást beve­zető plenáris ülést, amelyen jóváhagyták az ülésszak napi­rendjét és a munkacsoportok programját. Az ülésszakon a bizottság hét tagországának nagyköve­tek vezette küldöttségén kívül részt vesznek az Európai Gaz­dasági Bizottság, a KGST, az ENSZ környezetvédelmi prog­ramja, a Meteorológiai Világ- szervezet és az Odera Bizott­ság képviselői, valamint az NSZK közlekedési miniszté­riumának szakértői. meg egyebek közt tegnapi ülé­sén a Baranya megyei Tsz-ek területi Szövetségének elnöksé­ge. Az ülést Kerner Ádám, a TESZÖV elnökhelyettese vezette le. A vita tárgyát képező be­számolót dr. Túrós Sándor, a termelésfejlesztési és közgazda­sági bizottság elnöke terjesz­tette elő. Befejeződtek a zárszámadá­sok. A 63 tagszövetkezet közül 11 zárta veszteséggel, 4 pedig alaphiánnyal az elmúlt gozda. sági évet. A 15 szövetkezetben ^9 millió forint jövedelemhiány jelentkezett, hatósági veszte­ségrendezésre azonban csak egy — az egyházasharaszti Jó­barát — tagszövetkezetben ke­rült sor. Az elnökség megálla­pította: a tagszövetkezetek tér. melési struktúrája alaptevé­kenység jellegű, vagyis a ter­melés több mint 85 százaléka a klasszikus mezőgazdasági tevé­kenységből — növénytermelés, állattenyésztés — származik. Ez, szemben a 25-30 százalékos ipari tevékenységet folytató me­gyékkel — Veszprém, Komárom, Pest megye stb. — Saranyót se­bezhetőbbé tette az időjárási és egyéb, a mezőgazdaságot súj­tó körülményekkel szemben. Ezért hiába magasak a fajla­gos terméshozamok, jövedelme, zőségben, a megyék sorrendjé­ben az utolsó előtti helyet fog­lalja el Baranya. Ez a ..kitettség” mindkét fő­ágazatot sújtotta. A növényter­melés árbevétele — a szárazság okozta termelésikiesések ellen- súlyozására tett erőfeszítések, valamint a hektáronként 6,1 tonnás rekord kukoricatermés ellenére 59 millió forinttal ma­radt el az előző évitől. (Rekord- eredményt, hektáronként 2,12 tonnás termést adott a napra­forgó és ugyancsak rekordot, hektáronként 6,72 tonna ter­mést adott a lucerna.) Minden más növény, beleértve a zöld­ségféléket is, megsínylette a szárazságot, s hozamban alatto maradt a tervezettnek. Az állattenyésztési főágazat növelni tudta mennyiségi ter­melését és árbevételét is. Nőtt a vágóállat-értékesítés, javultak a fajlagos hozamok, 37 tagszö­vetkezet tehenészetében növe­kedett a tejtermelés, amely 6,7 százalékkal haladta meg az előző évit. Az egy tehénre eső fajlagos tejhozam meghaladja a 3500 litert, s a tehénállomány 21 százaléka 4000 liter felett termel. Megváltozott a baromfi­értékesítés termékszerkezete. Csökkent a vágóliba- és telje­sen megszűnt a vágókacsa-elő- állítós, felére csökkent a tojás­értékesítés, ezzel szemben több mint kétszeresére nőtt a pulyka­tenyésztés. Az állattenyésztési főágarat mégsem jövedelmező, mivel az 52 millióval több ár­bevételt 65 millióval nagyobb ráfordítással érték el. Mindezek eredményeként 6,3 milliárd forint árbevételből 403 millió forint nyereség kép­ződött, 91 millióval kevesebb ez előző évinél, s ez elsősorban a növénytermelés 87 millió forin­tos eredménykiesésének a kö­vetkezménye. Ez meghatározta a tsz-ek fejlesztési lehetőségeit is. A gazdasági év eredményé­ből mindössze 165 milliót for­díthattak fejlesztésre, 71 millió­val kevesebbet az előző évinél. A kedvezőtlenebb gazdasági év hatása megmutatkozott a mun­kadíjak, munkabérek és kiegé­szítő részesedések alakulásá­ban is, amelyek együttes ösz- szeae csak 1,4 százalékkal nö­vekedett Az 1980. évi tsz-tervek végle­ges formájukban, tekintve o Az éjszakai országúton kis­haján végzetes balesetet oko­zott a rosszul beállított fényszó­ró. A szembejövő autó vezető­jét elvakították a fényék és ké­sőn vette észre az előtte hala­dó, kivilágítatlan kerékpárost. Nagy lélekjelenlét és jó fékbe­rendezések kellettek ahhoz, hogy ne következzen be tragé­dia. A rendőrségi járőrkocsi még idejében, a Szigeti úton állítot­ta le egy szentdénesi kismama Ladáját. A jármű helyzetjelző lámpákkal vett részt a forga­lomban. A vezetőnő is érezte, hogy valami nincs rendben a világítással, de azért útnak in­dult. Az intézkedő rendőr fi­gyelmeztette o szabálytalan­ságra, majd pedig elkísértük a legközelebbi autószervizbe, hogy a világításkapcsoló hibá­ját kijavítsák. A Fürst Sándor utcában egy PB-s Ladára lettünk figyelme­sek, amelynek baloldali fény­szórója jóval halványabb volt mint a másik. Kiderült, hogy egy koccanás eredményéként megsérült a foncsor alatt! le­mez és a szükséges javítás még nem történt meg. A helyszíni bírság alighanem nyomós érv volt a gépkocsivezető számára ahhoz, hogy' megfelelő állapot­ba hozza a világítóberendezést. Felesleges a példákat tovább folytatni, hiszen mindannyian tapasztaljuk, hogy a gépjármű- vezetők nem fordítanak kellő gondot a világítóberendezések beállítására, karbantartására. A rossz világítás pedig olyan bal­eseti veszélyforrás, amely nem. csők az adott gépjármű vezető­jét és utasait, hanem a közle­kedés más résztvevőit is súlyos helyzetekbe sodorhatja. Olykor egy izzócsere is elég ahhoz, hogy elállítódjon a fényki bocsá­tó szálak helyzete. A KRESZ azt is előírja, hogy a fényszórókban azonos színű és fényerősségű izzókat kell elhelyezni. Sokan erről is hajlamosak megfeled­kezni. Néhány gépjármű fény­szóróinál kis karral lehet beál­lítani az izzók helyzetét, a ter­helésnek megfelelően. Sajnos, alig akad autós, aki venné a fáradságot és ezt alkalmanként megfelelően módosítaná. A fényszórók beállítása aránylag egyszerű művelet. Né­hány paricol óhelyen ehhez meg­felelő táblák is útbaigazítást adnak, de garázskapuknál, ház­falaknál is elvégezhető. Évente több alkalommal az autóklub és más intézmények - újabbon a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola is — díjmente­sen vállalja a fényszóró-beállí­tást. Talán éppen azért, mert látszólag csekélységről van szó, kevesen veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Pedig a gépjármű műszaki állapotának igen fontos biztonsági tényező­je a világítóberendezések kar­bantartása. Minden autós alap­vető érdeke, hogy jól lásson és őt is jól lássák. Hogy a „látni és látszani” elvének eleget tud­junk tenni, ahhoz pedig az kell, hogy e kérdés fontosságát is jól lássuk! azonban semmiképp sem bo­rúlátást tükrözött, hiszen ép­pen azt fejtegette a sojtó mun­katársai előtt, hogy mit tesz a Vízügy a Balatonért. Tegyük hozzá mindjárt, hogy sokat. Legalábbis a ta­valy hozott minisztertanácsi határozat óta már számos olyan kezdeményezést és in­tézkedést tettek, amelyekkel nagyöbb anyagi ráfordítás nél­kül egyes vízszennyező hatá­sokat meg lőhetett szüntetni. A Minisztertanács a Balaton vízgyűjtő területét kiemelt víz­minőség-védelmi területté nyil­vánította, ahol a szennyvíz­bírságolásnál o szokásoshoz képest háromszoros értékkel számolnak. Úgy tűnik azon­ban, hogy ez sem elegendő visszatartó erő, mert tavaly a balatoni üdülőövezet terüle­tén levő szenyező üzemek mintegy 30 millió forint szenny, vízbírságot fizettek. Mindez persze csak arra irányulhat, hogy az adott hely­zet lehetőleg ne romoljék to­vább. A végső cél a víz- és környezetvédelmi problémák megszüntetése. Ennek érdeké­ben került sor a balatoni víz­gazdálkodási fejlesztési prog­ram bővítésére és korszerűsíté­sére. Ez határozza meg már ebben az évben, de főképp a következő tervidőszakra és hosszabb távra is a tennivaló­kat. Ezek — nagy általánosság­ban - a kis-’balatoni tározó megépítése, a déli partok ún. berekvizeit rendező marcali és táskái tározók létrehozása, az üdülőterületek szennyvíz­tisztításának megoldása, a me­derkotrás kiterjesztése, a hí- nártalanítás, és a víz felszínén összegyűlt hulladék összegyűj­tése, kiemelése. Nagy reményeket fűznek a szakemberek e célok megva­lósulása elé, de mint dr. Illés György mondta a sajtótájékoz­tatón, a vízügyi szakemberek igyekezete csak valamennyi érdekelt üzem, vállalat, taná­csi szervek közös összefogásá­val, az egész vízgyűjtő-terület rendbe hozásával lehet hatá­sos. Kurucz Gyula Száz alkotása pécsi Janus Pannonius Múzeumból . A pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közös rendezésében nagy sikerű képzőművészeti ki­állítás nyílt nemrég London­ban, a Hayward Galériában: A Nyolcak és az Aktivisták' címmel. A 185 alkotásból és mintegy félszáz korabeli do­kumentumból álló egyéb kiál­lítási anyag (folyóiratok, köny­vek, plakátok, fotók) o mo­dern képzőművészeti törekvé­seket Magyarországon meg­honosító század eleji művész- csoport, a Nyolcak és szellemi utódaik, a Kassák Lajos és köréhez tartozó magyar Akti­visták munkásságát ábrázolja századunk első negyedében. A rendezés oroszlánrészét és a művek nagyobb részét (kb. 100 alkotást) a pécsi múzeum vállalta, illetve bocsátotta ren­delkezésre: 50 mű a Nemzeti Galéria tulajdonából, a többi hazai és külföldi magángyűj­teményekből való. Ilyen mére­tű, teljességre törekvő repre­zentatív tárlaton a magyar avantgárdnak ez a két fontos korszaka még hazánkban sem 11 magyar Aktivisták sikere Londonban szerepelt a nyilvánosság előtt. A kiállítást Aknai Tamás pé­csi művészettörténész és Szabó Katalin (Nemzeti Galéria) ren­dezte. A kiállítás alkalmából Lon­donban reprezentatív kataló­gust adtak ki, amely öt ma­gyar szerző e témával, stílu­sokkal, illetve magával a kor­szakkal foglalkozó tanulmá­nyát, életrajzokat, katalógust, korabeli publikációkat közöl (egyebek közt a Ma és a Nyu­gat cikkeiből például Kassák­tól, Fülep Lajostól) és alapos bibliográfiát is közread az ed­digi irodalomból. A pécsi mú­zeum tervezi a katalógus ma­gyar nyelvű kiadását. A magyar, avantgárdot rep­rezentáló kiállítás élénk sajtó- visszhangot keltett. A BBC rá­dió- és tv-riportot sugárzott, és rövidesen tv-filmet készít. A The Daily Telegraph három- hasábos kritikája igazi felfe­dezésnek nevezi ezeket a mű­veket, és Ady forradalmat jós­ló írásait idézve méltatja a magyar képzőművészet meg­újulásának mély összefonódá­sát a haladó gondolattal. A Sunday Times és a Sunday Te­legraph nagy elismeréssel mél. tatja a kiállítást, amely nyá­ron Rómában, ősszel Párizsban látható hasonló keretek kö­zött. W. E.

Next

/
Thumbnails
Contents