Dunántúli Napló, 1980. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1980-03-12 / 71. szám
1980. március 12., szerda Dunántúli napló 3 Kongresszustól kongresszusig (1.) A gyarapodás j «változó jÉw sorrendje M a kezdődő cikksorozatunk feleimé — Kongresszustól kongresszusig — öt esztendőt fog át. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa 1975. március 17—22. között tanácskozott, a XII. kongresszus pedig az idén március 24-én kezdi meg munkáját. Fél évtized a társadalmigazdasági fejlődésben már jelentősebb időszak, azaz: van miről mérleget készíteni, van mit összegezni. Ahogy azt az MSZMP Központi Bizottsága irányelvei a XII. kongresszusra megállapítják: „Az elmúlt öt esztendőben pártunknak, népünknek bonyolultabb és nehezebb helyzetben kellett dolgoznia. Ennek ellenére az elért eredmények jelentősek.” Túl a 10,7 millión Négy év alatt, 1976 és 1979 között másfél százalékkal gyarapodott az ország lakossága, s túlhaladta a 10,7 milliót. A növekedés mértéke lassúbb, mint volt az azt megelőző négy esztendőben, s ez elsősorban az élveszületések számának viszonylagos csökkenésére vezethető vissza. A legnépesebb megye Pest, majd Borsod-Abaúj-Zemplén, Sza- bolcs-Szatmár a sorrend — ez volt 1975-ben is —, míg legkevesebben Nógrád, Tolna, Vas megyében élnek. A lakosság gyarapodása a két kongresszus közötti időszakban Pest, Fejér és Győr- Sopron megyében bizonyult a leggyorsabbnak, ugyanakkor Békés megyében néhány tizedszázalékkal csökkent a népesség. Érdekes képet mutat a megyeszékhelyeken élők számának alakulása. A szóban forgó időszakban — százalékos arányban — Zalaegerszeg a listavezető, itt nőtt a legjobban a lakosság száma, majd Szekszárdé a dobogó második foka. A népességmozgás irányai bonyolult tényezők hatására változnak, de szembetűnő a nagyobb városok lakosságának gyors bővülése, valamint a kisebb községekben élők számának folyamatos mérséklődése, s ez nem mindig fedi a tényleges társadalmi érdekeket. Hullámzó haladás Tavaly az esztendő végén 16—17 százalékkal volt nagyobb a nemzeti jövedelem, mint a XI. kongresz- szus évében, 1975-ben. Növekedésének évenkénti átlaga szerényebb, mint az évtized elejének négy esztendejéé. A létrehozott új érték emelkedése 1,5 és 8 százalék között ingadozott az 1976—1979-es tervszakaszban. Az 1977-es év kiemelkedő nyolcszázalékos nemzeti jövedelem növekedését értékelve ugyanakkor már figyelembe kell venni a közben fölhalmozódott feszültségeket, a költségvetés nehezedő terheit, a népgazdasági egyensúly kedvezőtlen alakulását. Ami mindezek ellenére egyértelmű pozitívum: a két kongresszus közötti fél évtizedben a nemzeti jövedelem gyarapodását teljes egészében a termelékenység emelkedése fedezte. Folyó áron 1979-ben a nemzeti jövedelem értéke 140 milliárd forinttal volt nagyobb, mint 1975-ben, s megtermelésében a fontossági sorrend élén változatlanul az ipar áll, sőt tovább növelte részesedését. Ami a létrehozott új érték felhasználását illeti, itt sok gondot okozott a készletfelhalmozás egészségtelen arányú növekedése — főként 1978-ban —, valamint a beruházások tervezettet jóval meghaladó mértéke. Mivel a termelési ráfordítások az indokolhatónál gyorsabban emelkedtek, végül is az egységnyi erőforrásra jutó nemzeti jövedelem — ami valójában a hatékonyság fő mutatója — az 1976 és 1979 közötti időszakban átlagosan két százalékkal lett nagyobb. Számítások szerint ennek a kétszerese felelne meg a kívánatos mértéknek. Mindezek ismeretében érthetővé válik, hogy az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiben így fogalmaz: „A tervező- munkában azzal kell számolni, hogy a nemzeti jövedelem — a VI. népgazdasági terv idején, 1981 és 1985 között — a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebben növekedhet. A növekedés teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. A nemzeti jövedelem felhasználása legyen összhangban a gazdasági fejlődés belső és külső feltételeivel, az egyensúly követelményeivel.” Közös haszon Négy év alatt majdnem 800 milliárd forintot költöttünk beruházási célokra. A népgazdaság anyagi és nem anyagi ágaiban folyamatosan emelkedett az így elköltött pénz. Az állóeszköz- vágyon ötödével volt nagyobb 1979 végén, mint 1975-ben. A szocialista szervek beruházásaiból — a főváros után és százalékos arányban számolva — a két kongresszus közötti esztendőkben a legnagyobb rész Borsod, Pest, Hajdú-Bihar, Fejér megyének jutott. Ha egy lakosra számítjuk az összeget, akkor viszont ez a sorrend: Fejér, Borsod, Tolna, Komárom. Tovább nőtt ebben az időszakban az ipar részesedése a beruházásokból. Minden száz forintból 41 jutott ide. Ezekben az években az ország egész lakosságát gyarapító létesítmények sora készült el, mint amilyen például a 750 kilovoltos távvezeték, a Testvériség-gázvezeték, a Gyulai Húskombinát, a Hajdúsági Cukorgyár, a Borsodi Vegyikombinát új pvc-gyára, a kőolaj- és földgáztermelés bővítése Szeged térségében, s olyan, kisebb súlyúnak tűnő tényezőkről sem szabad elfeledkezni, mint évente négy és fél ezer traktor vagy 2 ezer gabonakombájn szolgálatba állítása a mezőgazdaságban. Mészáros Ottó (Következik: 2. Amennyit megtermelünk) Jövőre kezdik építeni Az életszínvonal emelkedésével fejlődik a csomagolástechnika, így aztán egyre több szemét kerül a háztartásokból a gyűjtőedényekbe, a falusi porták szemétdombjára, a városi szeméttelepekre és sajnos mind több jut az erdők szélére, árkok, ba, mindenhová. A háztartásokban keletkező szemét mennyisé- Ebben az évben még a Kénes úti szemétlerakóra szállítják a város háztartási hulladékát ge tízévenként megduplázódik, így az egyre hatalmasodó szeméthegyek elhelyezése és ártalmatlanítása mind nagyobb gondot jelent és egyre több pénzbe kerül. Őrségi barangolás Megváltozik — ho nem is a világ —, de a táj mindenképpen, ha Zala határát elérjük. Átalakul a szelíd, lankás táj. Hegyek lépnek elénk, komorságukat derítik a télen is zöld színek: az itt-ott kibukkanó füvek és oz óriásira nőtt fenyők, mellettük szorosan nyújtózkodó, növekvő kicsikkel. Nem „sima” az út. Kocsival főleg nem; keskeny, Zalaegerszeg és a Vas megyei Őrség „közepe", vagyis Őriszentpéter között. Reggel meglepetéssel ébred, tünk Égerszögen — ahol álmunkban elkísért az esti fényben látott, híres csipkeházak kecsessége — a jobb hátsó kerék defektes. Irány egy gumija, vító. Mindez szombaton! Csak egy óra múlva indulhattunk volna utunk célja felé. Felszereltük a pótkereket, aztán hajrá! A rádió figyelmeztetett, vigyázzanak az autósok, az olvadó jég megtévesztő. Az volt, de meg- úsztuk. Nem mondom, hogy minden szívdobogás nélkül. De végre odaértünk, az Őrségbe. Nyáron láttam ezt a tájat, amelyben akkor a zöld volt az uralkodó szín. Most ha nem is „uralkodott”, de azért volt belőle bőven. Az Őrség időjárását az Alpok közelsége meghatározza; sok az eső, talán ezért is harsányabbak a zöldek. Ezt a tájat ezért nagyon kedvelik a fák. Ügy terem ott egy-egy nagy rét mellett az erdőcsoport, mint. ha odahintették volna. A természetvédelem ezen a vidéken azt kívánja, hogy az ember védekezzen az erdők ellen. Furcsa ugye, de ott nem szeretnék, ha néhány esztendő alatt előrenyomulna, és elfoglalná a réteket. Mitől is Őrség az Őrség? Honnan ered a neve? Megkaptam a feleletet Őriszentpéter könyvtárában: neve a honfoglalást követő időből ered; akkor telepítették ide o székelyeket, határőr-szolgálatra. A katonáskodás és a honvédelem volt a dolguk, maguk választották vezetőiket, az őrispánt és az őrnagyot. Szabadok voltak. Szabadságuk akkor szűnt meg, amikor a hadviselési kötelezettséget a várbirtokkal kapcsolták össze: az 1681-es ország- gyűlés után már nem katonák, hanem jobbágyok az itt élők. Az Őrségben letelepedett emberek a dombok tetejére építkeztek, ebben minden bizonnyal hadászati szempontok is szerepet játszottak. Az egykor 18 községből álló történelmi Őrség akkori központjában, Őriszentpéteren ma is felfedezhetők ennek a településformának a nyomai. Az itt élők nem voltók gazdag emberek. A házak építőanyagát a természet kínálta, a lakóépületek legnagyobb része ha. sított tölgyfalapból készült, melyet sárral tapasztottak be. Ilyen házakat most már hiába kerestem, legszebb maradványaikat a Pityer-szeri néprajzi múzeumban láthatják a régmúltra kíváncsiak. A természetvédők azt szeretnék, ha a szép is megmaradna, de a fa hasznáról se kellene lemondani. A gazdálkodó embert nem lehet hibáztatni, ha elsősorban a gazdasági értékeket nézi és a szépnél elpbb veszi észre a hasznosat. Az „igazságtevés” egyik módja az értékes természeti és egyéb kincsekben gazdag vidék tájvédelmi körzetté nyilvánítása. Az Őrség tájvédelmi körzet lett. Ezen a 38 ezer hektáros területen — amely 38 községet foglal magába — az élet ugyanúgy foA pécsi Kénes úti szeméttelep várhatóan még ez évben megtelik. A Pécs városi Tanács 1978 decemberében megbízta a Dél-dunántúli Tervező Vállalatot a város szemét- és hulladékelhelyezési megoldásainak kidolgozására, feltételül meqszabva a következőket: az új telep legalább 15 évre oldja meg a város szemetének környezetkímélő elhelyezését, bekalkulálva, hogy ez a mennyiség évről évre növekszik. A szigorú környezetvédelmi-egészségügyi szempontokon belül a területfejlesztés és rendezés, a természetvédelem, a klíma, o szélviszonyok, a vízminőségvédelem, a földtani viszonyok is mind döntőek a terület kiválasztásánál. Az is lényeges, hogy az I. ütemnél a tömörítéses takaróanyagos fedésen túl a tér. vezett II. ütemben lehetőséget teremtsen a hulladék-visszanyeréssel és -hasznosítással kombinált ártalmatlanító üzem létesítésére. Végül az jem mindegy a hely kiválasztásánál, hogy milyen messzire esik a várostól, van-e, vagy mennyiért építhető oda úthálózat stb. A kérdés, hogy létezik-e ilyen, minden szempontból megfelelő terület az új szeméttelep* kialakítására, a DTV válasza: igen. Hol? A Kökény és Szilvás községek között lévő Hidegvölgy mintegy 15 hektáros területe, Pécstől kb. 10 kilométerre délre. A napi 800—1000 köbméter szemét elhelyezését biztosító telep kialakítása a beruházási terv szerint 23 millió forintot igényel. A városi tanács idén egymilliót tud adni a kiviteli tér. vekre és a kisajátításra. A VI. ötéves terv fejlesztési alapjából a hiányzó pénzösszeg előteremtésével 1981-től várható a kivitelezés indítása. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat az új hi- degvöigyi telepet két műszakban üzemelteti. A szállítójárművek prizmás lerakással öntik le a szemetet, azt a dózer bedolgozza, naponta takarják földdel és tömörítik. Locsolóautó köti le a port, Rapidtor permetező berendezéssel csökkentik a bűzt és fertőtlenítenek. A hatmilliós gépigénybe dózer, tömörítőgép is beletartozik, aztán a takaró- anyag-száíl ítá sra billenőplatós teherautó és önjáró markoló- rakodó. A hidegvölgyi új szeméttelep belépésével ugyancsak megemeli a város szemételhelyezési költségeit, a számítások szerint évente mintegy 15 millió forinttal. Ebben jelentős tétel a szemétszállító gépkocsik fuvarköltségének növekedése, mert amíg átlagban o Kénes úti fuvar 12, a hidegvölgyi fuvar már 17 kilométert jelent. M. L. Szelíd lankák, zöld erdők, patakok lyik, mint a „nyilvánítás” előtt. Féltő szemek vigyázzák a tájat, .piostani szépségét. A könyvtáros már kilenc éve dolgozik Őriszentpéteren. Hívták ugyan a művelődési házba népművelőnek — hiszen ez is szakmája — ha nem is fontosabbnak, de célszerűbbnek találta a könyvtárban maradni, melynek bővítésére évente mintegy 18 ezer forintot kap. Nem is tudná kevesellni az összeget, mert helye sincs a könyvek számára. Okoson elrendezett, szép könyvtár. Mindenki megtalálhatja benne a kedvére valót. Az emeleten az Őrség történetéből készítettek kiállítást. Délután száraz úton, félelem nélkül szemlélhettem az Őrséget. Dombok hajoltok lágyan felénk, az út szalagként kúszott előttünk, kis patakok szegélyezték utunkat, és tudtam, már akkor; ha visszatérek ide, nem tévesztem e| az utat. Ha szépet akarok látni, a nyári zöldellő Őrségre gondolok. Hallom a könyvtáros szavait: „Gyertek ismét, minél előbb! Az Őrséget nem lehet elfelejteni, aki egyszer itt járt. az mindig visszatér.” Bódi Ágnes Féltő szemek vigyázzák a szép tájat Pécs új szeméttelepe a Hidegvölgyben
