Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-05 / 35. szám
2 Dunántúlt napló 1980., február 5., kedd Pártérteke jeletek Baranyában A jövőnek nevelünk” Pártértekezlet a pécsi középfokú oktatási intézményeknél Az MSZMP Pécs városi Középfokú Oktatási Intézményeinek Bizottsága 1976. januárjában alakult, s o 14 alapszervezetben a taglétszám 231 volt. A négy év alatt aZ alapszervezetek száma 16-ra, a taglétszám 254 főre nőtt — hangzott el tegnap a Leöwey Klára Gimnáziumban a Középfokú Oktatási Intézmények pártértekezletén. A tanácskozáson részt vett dr. Török Imre, az MSZMP KB munkatársa, Rajnai József, a megyei pártbizottság és Antal Gyula, a városi pártbizottság osztály- vezetője is. Az eltelt 4 év mérlegét megvonó beszámolót Kovács József, a pártbizottság titkára terjesztette a pártértekezlet elé. A beszámoló bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az elmúlt években jelentős változások következtek be az oktatás-nevelés területén az iskolákban. Új tantervek, módszerek késztetik erőfeszítésre a pedagógusokat, s mindez jótékony hatással volt oktatás-neve lés színvonalára. Szorosabbá vált az iskolákban a párttagság és a párton kívüli pedagógusok együttműködése. A beszámoló részletesen foglalkozott az MSZMP KB 1972-es oktatáspolitikai határozatának végrehajtásával. Megállapította, hogy javult az oktatás-nevelés minősége, fejlődtek az iskolák és a köz- művelődési intézmények kapcsolatai, erősödött az iskolai demokrácia, kedvezően változtak a pedagógusok élet- és munkakörülményei. Az iskolákban erősödött a nevelés szocialista tartalma, ugyanakkor azonban a nevelői munka hatékonysága még mindig elég egyenetlen. A cél a jövőben talán még jobban mint eddig o neveléskörpontú iskola megvalósítása, a tanulók között az esélyegyenlőség megteremtése és a tehetségekre való nagyobb figyelem. A pártértekezleten a kongresz- szusi irányelvek vitáinak tapasztalataiból leszűrve megfogalmazódott a pedagógus párttagok programja: „A jövőnek nevelünk, egységes felfogásban kell cselekednünk, fegyelmezetten kell dolgoznunk, nincs más alternatíva”. A pártbizottság beszámolóját követő vitában 15-en szólaltak fel, köztük dr. Török Imre, az MSZMP KB munkatársa is. Valamennyien a beszámolóhoz fűztek kiegészítéseket, s egyben azt .elemezték, hogy a jövőben milyen feladatok várnak a pedagógusokra, milyen szemléletváltozás szükséges, hogy az oktatás-nevelés korszerű és hatékony legyen, meghatározza az ifjúság szo- cia'ista személyiségformálását. A pártértekezleten a vitát követően megválasztották az MSZMP Pécs városi Középfokú Oktatási Intézményeknek új 31 tagú pártbizottságát és a városi pártértekezlet küldötteit. A Középfokú Oktatási Intézmények pártbizottságának első ülésén újra Kovács Józsefet választották meg a bizottság titkárának. D. I. A hét végén Baranya megyében számos helyen tartották meg az üzemi, az intézményi és a községi pártértekezleteket. A Ikét napirendi pont a pártbizottságok beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkákéról, állásfoglalás a kongresz- szusi irányelvekről, illetve a pártbizottságok tagjainak és a magasabb pártszervezetek párt- értekezletére a küldöttek megválasztása volt. Villányban az MSZMP községi pártértekezletén — ahol részt vett Csizmán Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága munkatársa is — a pártbizottság titkárává Spengler Gellértet választották meg. * Bolyban, a Mezőgazdasági Kombinát pártértekezletén a pártbizottság titkárává ismét Fóris Kálmánt választották meg. Részt vett a pártértekezleten Koós László, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. * Fáber Zsigmondot választották meg az MSZMP Szentlőrinci nagyközségi pártbizottsága titkárának a hét végén tartott pártértekezleten, amelyen részt vett Gráf József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága munkatársa is. Pártértekezletet tartottak Új- petrén is, ahol titkárnak Éva Lászlót választották meg. Részt vett a pártértekezleten Szarka Árpád, a siklósi városi-járási párt-végrehajtóbizottság tagja is. % A Mecseki Ércbányászati Vállalat négy üzemében tartottak a hét végén [jártértekezleteket. Az Ércdúsító üzem pártértekezletén Sajgó Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezető-helyettese vett részt ahol az üzemi pártbizottság titkárának Tukora Istvánt választották meg. ' A III. üzem pártértekezletén Cser Jánost választották meg az üzem pártbizottsága titkárának. Részt vett a pártértekezleten Bimbó János, a vállalati pártbizottság tagja is. A IV. üzem pártértekezletén Kovács István, a vállalati párt- bizottság titkára vett részt. Az üzem párttitkárának Honti Lajost választották meg. Pártértekezletet tartottak a Mecseki Ércbányászati Vállalat szolgáltató üzemében is, amelyen részt vett Kiss György, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gsztályvezető-helyettese. Az üzemi pártbizottság titkárának Kisdaróczi Jánost választották meg. * A Mecseki Szénbányáknál is több üzemben tartottak pártértekezletet. A Vasas Bányaüzem- fjen részt vett a pártérekezle- ten dr. Kovács József, az MSZMP KB munkatársa. Az üzemi pártbizottság titkárának Klepach Ottmárt választották meg. A Kossuth Bányaüzem [jártértekezletén dr. Schwarcz József, a vállalati pártbizottság titkára vett részt, ahol Juhász Istvánt választották meg az üzemi pártbizottság titkárának. A Zobák-bányaüzem pártbizottsága titkára Bankos Benő lett. A pártértekezleten részt vett Zentai József, a vállalati párt- bizottság titkárhelyettese is. A Pécs-bányaüzem pártértekezletén Aparácz Dénes, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa vett részt. Az üzemi pártbizottság titkárának Krauter Györgyöt választották meg. A Pécsi Szénelőkészítő üzem pártbizottságának titkárává Steiner Istvánt választották meg. Részt vett a pártértekezleten Bálint István, a vállalati pártbizottság munkatársa. * A Pécs városi Rendőrkapitányság pártértekezletén dr. Garányi László, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezető-helyettese vett részt. A pártbizottság titkárának ismét Szőke Attilát választották meg. Kulturális életünk időszerű Pozsgay Imre kulturális miniszter tegnap délután Kulturális életünk időszerű kérdései és a film címmel előadást tartott. Beszédében — egyebek között >— a következő, két mondotta: — Előbb arról szeretnék szólni, hogy a 70-es években milyen társadalmi-politikai környezetben fejlődik a kultúra, a magyar kulturális élet. Az utóbbi évek valósága hogyan hatott a kultúrára, a társadalmi tudatra, a közgondolkodásra. S nem különben fontos kérdés, hogy a kultúra, a társadalmi tudat hogyan hatott vissza ennek a valóságnak az alakulására, fejlődésére. A hetvenes évtized elejére megváltozott a gazdasági felhalmozás természete. Egy intenzív fejlődési korszak következett. Nagyjából erre az időszakra esik a társadalmi változások ex- tenzív korszakának lezárulása is. A társadalmi mobilitásnak nagy mozgalmakkal összekötött, milliókat kimozdító ideje lejárt, a társadalmi mobilitás mértéke jelentősen csökkent és megváltozott karaktere is. Korábbi nagy elhatározásokból adódó, és az egyéni mérlegelést jórészt figyelmen kívül hagyó mozgások helyébe egy szervesebb haladás és vele az egyén személyes döntését is figyelembe vevő társadalmi mobilitás lépett. Mai program IFJÚSÁGI HÁZ 9.30: Az Objektív Filmstúdió sa jtótá jékoz tatája. 10.30: Milyen magyar filmekre van szükség a 80-as években? Az Objektív Stúdió vitája. Vitavezető: Marx József stúdióvezető. PETŐFI FILMSZÍNHÁZ 18.00: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (Szász Péter) 20.00: Harcmodor (Szaloi Györ- Gyi — Dárdai István). KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ 16.00: Égigérő fű (Palásthy György). 18.00: Ki beszél itt szerelemről? (Bacsó Péter) 20.00: Téglafal mögött (Makk Károly). 22.00: Föld űrutazás (P. Hayams, USA). SAGVARI FILMSZÍNHÁZ 18.00: Útközben (Mészáros Márta). 20.00: Októberi vasárnap (Kovács András). 22.00: Picasso kalandjai (T. Da- nielsson, svéd). IFJÚSÁGI HÁZ 20.00: Meztelenek (tv-film, Esztergályos Károly). 22.00: Apokalipszis most I—II. (F. Coppola, USA). ::CÍIÍIÍ^ÍéÍÉ: Kon rád Tamás géplakatos O t esztendeje láttam utoljára Konrád Tamást, Baranya egyik küldötte volt a XI. pártkongresszuson, bizony látszik rajta, hogy azóta sem tétlenkedett, miként az azt megelőző két évtizedben sem. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát pártértekezletén beszélgetünk, a károly- 'majori üzem pártalapszerveze- tének titkára csak néhány szóval említi kongresszusi élményeit, aztán minden átmenet nélkül arról kezd beszélni, hogy az ő közvetlen környezetében mi valósult meg abból, amit ott feladatként meghatároztak. — Elkezdtük a régi cseléd- lakások felszámolását, 35 család már szép új lakásban él, sajnos lelassult ez a folyamat, 40 cselédlakásban még nyugdíjasak laknak, nekik nincs anyagi erejük, hogy a gazdaság adta lehetőségekkel éljenek. Az úthálózat sem olyan jó. mint kellene ... Konrád Tamás azonban saját munka- és lakóterületén kívül a Kombinát feladatait is pontosan ismeri, azt mondja, hogy sokat emlegetjük a szükségszerű takarékosságot, ennek azonban csak akkor van értelme, ha megfelelő érdekeltségi rendszert is kidolgoznak hozzá. — Mi az elmúlt években csökkenő létszámmal, jó szervezéssel, az új, nagy erőgépek jó kihasználásával évről évre jobb eredményeket értünk el. Az 1979-es kedvezőtlen időjárás sem volt képes ezt megakadályozni. A jövőben azonban ennél is sokkal nagyobb erőfeszítésre lesz szükség ... Konrád Tamás géplakatos a károlymajori üzemben, mint említettem, alapszervi párttitkár, az MSZMP Mohács járási végrehajtóbizottságának és a Kombinát pártbizottságának tagja, nem tartom véletlennek tehát, hogy közvetlen környezeténél sokai szélesebben lássa a tennivalókat. — Nálunk a munkások többsége hasonlóan gondolkodik — mondja. Konrád Tamás szülei Sárokon földművesek voltak, fiuk a mohácsi szakmunkásképzőben tanulta ki a szakmát, ahonnan rögtön mostani munkahelyére került. Sárokon 1957-ben a KfSZ alapítótagja, majd később a honvédségnél egyik század KISZ-tifkára volt. Immár csaknem két évtizede párttag, s már tizedik éve él Kislippón családjával a Kombinát segítségével épült kis családi házban. Egyik fia szakmunkástanuló, a másik Pécsett, a Széchenyi gimnáziumban tanul. A negyvenedik esztendő az ember életében amolyan választóvíznek tűnik, ettől kezdve már semmiképpen sem tartják fiatalnak. Konrád Tamás egyszer sem gondolt erre, munkabírása, szaktudása egyre nőtt, saját munkáján kívül már azt is jól látja, mire kell a vezetése alatt dolgozó kommunistákat ösztönöznie. L. J. kérdései és a film Pozsgay Imre kulturális miniszter előadása Pécsett A miniszter ezután beszélt azokról a társadalmi vitákról, melyek az elmúlt évtizedben szellemi életünket jellemezték: — Nyíltabban kellene beszélni arról, hogy milyen természetű a demokráciánk és abban hogyan működnek az in. tézmények. Ehelyett minduntalan azt bizonygatjuk a világ előtt, hogy o mi intézményeink pontosan olyanok, csak még jobbak, mint amilyeneket a polgári demokrácia kialakított. Ahelyett, hogy világosan megmondanánk és felmutatnánk, hogy nálunk hol születnek a va. lóságos nagy társadalmi hatású politikai döntések, hogy a párt szerves része e kormányzati rendszernek. Ez a kormányzati rendszer nem hasonlít s nem is akar hasonlítani arra a kormányzati rendszerre, amelyet a burzsoá parlamentarizmus ki- lakított (ahol a parlament egyébként szintén felettébb kétes értékű intézmény). Intézményrendszerünk éppen társadalmi céljaink különbözősége miatt lényegesen különbözik az övéktől, s ezért a szabadság rendje is eltér a fejlett tőkés országok úgynevezett emberi jogokra épülő szabadság fogalmától. — A továbbiakban néhány szót arról szólnék, hogy a társadalom hogyan reagál a kulturális folyamatokra, a szellemi éleiben előforduló jelenségekre. Az irodalomnak és a művészetnek Magyarországon még mindig sajátos küldetés-tudata van. a nemzet lelkiismeretének tartják magukat, s ezzel, mint társadalmi ténnyel, a politikának ma is számolni kell. A művészetek nevelő funkciójából adódóan mi magunk is szorgalmazzuk az elkötelezettségen tú| a művészek aktív részvételét a társadalmi közéletben, s azt is, hogy ez műveikben fejeződjék ki. A művészetek és a művészeti publicisztika ezért ma is erősen közéleti érdeklődésű, reagál a társadalmi fejlődésre, az ellentmondásokra, a bajokat néha kifejezetten és dramatizálva juttatja kifejezésre. Emiatt az a látszat keletkezik, hogy a baj a művészetekben van. Sokan nem hajlandók észrevenni, hogy az említett társadalmi ellentmondások többnyire még ma is a művészetekben törnek nyilvánosságra. Két dolgot azonban el kell választanunk; tudnunk kell, hogy vannak valóságos feszültségek, ellentmondások és ezeknek szóhoz kell jutniuk a művészetben is, de azt is tudnunk kell, hogy a művészek egy része nem megfelelően megalapozott társadalmi tudással ábrázolja ezeket az ellentmondásokat. Végül a kulturális miniszter q magyar filmművészet értékeiről, eredményeiről, gondjairól, a közönséggel való kapcsolatainak problémáiról szólt. B. L Kultúrpolitika, alkotók, közönségigény Marx József stúdióvezető az Objektív Stúdió filmjeiről A XII. magyar játékfiimszem- lén a MAFIUM Objektív Stúdiót öt alkotás képviseli. Ezek közül egynek sem Pécsett volt az első vetítése. Kettőt mégis úgy könyvel el Marx József stúdióvezető, mint amelyiknek bemutatkozása ősbemutatónak számít: — Rózsa János Vasárnapi szülők című alkotását egy héttel előbb ugyan már levetítettük Budapesten, ám az szakmai programnak számít, a pécsi a film hivatalos ősbemutatója. Szabó István filmje, a Bizalom ugyan már átesett a nyilvános tűzkeresztségen, a pécsi közönség azonban egy tíz perccel megrövidített változatot láthatott. így ez az előadás is nyugodtan besorolható az ősbemutatók közé. Stúdiónk filmtermését reprezentálta még Jancsó Miklós Allegro barbaro, Gyarmathy Lívia Minden szerdán, valamint Bácskai Lau ró István Mese habbal című műve. Stúdiónk tervezett vitájában —, melynek címe: Milyen magyar filmekre van szükség a 80-os években? — izgalmas kérdésekre számítunk, annak előrebocsátásával, hogy nem könnyű a helyzetünk. Az úgynevezett társadalmi elvárás, illetve igény fogalomköre meglehetősen tisztázatlannak látszik. Más igényeket közvetít ugyanis hozzánk a kultúrpolitika, mást az alkotó életművek építésének belső logikája, és megint mást a nézőszámokkal lemérhető közönségigény. Alapkoncepciónk szerint a három ismérv nincs ellentmondásban egymással. Mégis csak igen értelmes, gazdag vitában juthatunk ilyen fontos ^alapin- formációkhoz, amelyék nemcsak az Objektív Stúdió számára lehetnek hasznosíthatók. A vitánkban résztvevő rendezőkkel, moziforgalmazókkal, írókkal és más szakemberekJelenetkép az Objektív Stúdió Vasárnapi szülők című új filmjéből. kel együtt valamennyien tudp- tosítani akarjuk a nézőkben, hogy a vágyak és a remények meglehetősen feszes gazdasági keretek között kell hogy megvalósuljanak. A vita ezért nemcsak a filmtémák, a feldolgozási módok megvitatásának fóruma lehet, hanem a forgalmazási, gyártási és megrendelői mechanizmus feletti közös gondolkodás színtere is — mondotta Marx József, az Objektív Stúdió vezetője. Jocha Károly * Az Objektív Stúdió ma, kedden reggel sajtótájékoztatót tart fél 10 órától az Ifjúsági Házban. Ezt követően 10.30-kpr kezdődik a vita Marx József stúdióvezető irányításával arról, hegy milyen magyar filmekre van szükség a 80-as években. A stúdió vezetői különösen az irodalom- és történelemtanárok, a filmklubvezetők és film klub-tagok véleményére kíváncsi, de természetesen minden érdeklődőt szívesen látnak.
