Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-10 / 40. szám
1980. FEBRUÁR 10. HAGYOMÁNY DN HÉTVÉGE 7. I ......EGY LEÁNY ' j NA PLÓJÁBÓL] mm verb J ]| VokdItottá**™M I • II POrrATAtc CMBÄCÄ KÖNYVNYOMDA f/VONAia Kner Imre geometrikusán felépített könyvborító terve (1910) Kozma Lajos boritóterve (1917) A Kner-klasszikusok 12 kötetes sorozatának puha kötésű kiadásából. A borító szedésről készült, Kozma Lajos körzetdíszével és fametszetű vignettájával. Kneréknél Gyomán A legszebb magyar könyvek műhelye immár egy évszázada változatlanul egy alföldi nagyközség. 120 esztendeje, 1860 februárjában született Kner Izidor, aki 1882-ben alapította meg nyomdáját Gyomán. Ebben az időben a hazai nyomdászat állapotára Kner szavaival élve, a „komisz papír és a kulimász festék" volt jellemző. Kner Izidor 75 forintnyi tőkével alapított nyomdájának könyvei rendezett tipográfiájukkal szép tiszta, éles nyomásukkal már az első években a kor nyomdai világszínvonalát érték el. A Kner-család nemcsak páratlan hozzáértésével, hanem kiadói finanszírozóként is támogatta minden időben, a kor legjelentősebb szellemi erőit. A gyomai Kner-műhelyből kikerülő könyvek megpezsdítették nemcsak a hazai, hanem az európai könyvművészetet is. A Kner-klasszikusok, a Monumen- ta Literarum, a Röpke lapok, a Kozma-orncmensek páratlan konstrukciói a magyar nyomdászat csúcsait jelentették. Az elmúlt évek könyvaukcióin már tízezrekért kerültek kalapács aló a Kner-ritkaságok. A jó felszereltséggel, szilárd üzleti bázissal, kitűnően képzett szakembergárdával, önálló stíluskísérletekkel, a nagyon magas termékminőséggel, a pontos szállításokkal világhírnevet vívott ki magának a nyomda. Hogyan gazdálkodnak az utódok a páratlan kultúrkincs- csel? Milyen a Gyomai Kner Nyomda 1980 februárjában, 120 évvel az alapító születése után, két esztendővel a centenárium előtt? Kner Imre, az lapító fia, aki kiteljesítette az apai célokat, több írásában hangoztatta, hogy a könyvkészítés technológiai-esztétikai hagyományainak újjáteremtése csakis a múlt, a jelen és a jövő dialektikus egységének szemlélete alapján történhet. Kner Imre elhatárolta magát a konzervatív hagyomány-értelmezéstől: „Tisztelet és becsület azoknak a törekvéseknek, amelyek a múlt eredményeinek konzerválásában látják az élet legfőbb célját. Nékik bizonyosan csak kedves lehet mindaz, amit a tradíció pontosságáról elmondottunk ... Nekünk mégiscsak elsősorban a jövő a fontos, a tradíció nem öncél előttünk ... Mi a folytonosságot akarjuk. Azt akarjuk, hogy a múltban megszerzett erők ne vesszenek el, hanem szárnyat adjanak a mának és segítsenek meghódítani a jövőt; de főként azt, hogy ne kelljen a mának újra és újra megállnia olyan feladatok előtt, amelyet már a múlt megoldott...” — Mit jelent a korszerű hagyománytisztelet ma Gyomán? Erre kértünk választ Petőcz Ká- rolytól, a Gyomai Kner Nyomda vezetőjétől. — A Gyomai Kner Nyomda a háború után hosszú ideig nem talált magára. Hosszú éveken át nem is készültek itt könyvek, csak más nyomtatványok. A létszám is egyre csökkent, 30 fő körül volt a mélypont. A fellendülés 1963-ban kezdődött. Azóta ismét a könyv- készités határozza meg tevékenységünket, amelyhez megteremtettük a megfelelő műszaki és szakmai hátteret. Mi igyekeztünk megőrizni bizonyos Kner-kvalitásokat. A fegyelmezett és jó minőségű munka, a pontos szállítás mq is jellemző Gyomára. A legdöntőbb különbség abból adódik, hogy míg Kneréknél egy-egy kiadvány megjelenését igen hosz- szú és mindenre kiterjedő mérlegelés előzte meg, addig bennünket már kiadói megrendelések kötnek. A régi időkben sokszor maguk a szerzők és a fordítók keresték fel Kneréket, ismerve a nyomda álláspontját és művészeti törekvéseit. Mi szeretnénk ezt a legfontosabb Kner-hagyományt is ápolni. Éppen ezért a nyomda nem törekszik a nagy szériák előállítására, nem tartozik a profiljába a tudományos vagy szakkönyvek készítése. A minőségigényes, szépirodalmi könyvkategóriát honosítottuk meg sikerrel, kis- és középpéldány- számokkal. — Talán egyedülálló a helyzetünk abban, hogy hozzánk igen tudatosan megtervezve kerülnek be a megrendelések — mindig a nyomda viszonyaira szabottan. A Kner nyomda vezetése válogat a megrendelésekben. Bizonyos megrendeléseket nem fogadunk el, mert szeretnénk hogyha itt mindig is minőségi könyvek készülnének. Bíráljuk, véleményezzük a kiadói programot és ami a hazai nyomdák jelenkori történetében igazi ritkaság: kiadóként is társulunk, ha jó ügyről van szó. Elég itt csupán a Tevan- amatőr sorozatra utalni. Nagy örömünkre szolgál egyes kiadóink bizalma, amellyel teljesen ránk bízzák a könyv elkészítését. Ilyenkor van a legtöbb lehetőségünk arra, hogy a Kner- minőséget és a Kner-hagyományt ápoljuk. Magunk képezzük szakembereinket és Kner- hagyomány az is, hogy a kitűnő diósgyőri papírgyár külön Kner-vízjeles, bordázott papírt szállít Gyomára. A szép könyvek hazai versenyén a Kner nyomda az utóbbi esztendőkben mindig az első helyen végzett. A Gyomai Kner Nyomda ma is kisüzem. 200 dolgozója évente átlagosan 100 könyvet készít — összesen egymillió példányban. A szedőtermekben, a kötészetben, a nyomda egész területén érződik, hogy az itt dolgozók a jó gazda gondosságával ténykednek munkahelyükön. A hangulat ma is familiáris. Megbecsült emberek, mert jól tudják, hogy csak a mindennapok precíz munkájával őrizhető meg az, hogy a Kner nyomda és a kiváló minőség fogalma a jövőben is szorosan összetartozzék. Erdős Ákos Eltűnt pecs-baranyai irodalom Kocsis László, a dóm költője Szűkebb hazájában, Pécsett, nem tudták róla, hogy országos hírű költő, a Janus Pannonius Társaság alelnöke, a Szent István Akadémia tagja, akiről a régi és az új irodalmi lexikonok is megemlékeznék. Illyés Gyula már 1933-ban értékeli költészetét: „Alázatos s a külvilág iránti érzéseiben van valami Szent Ferenc állandó meghatódottsá- gából. Egyenetlen költő, de megérezni, midőn igazi élmény érinti; nyelvezete, mely máskor könnyen szédül a szavak örvényébe, ilyenkor meghitt és egyszerű." (Ingyen lakoma, 1964. I. 186.) Versei olyanok voltak, mint élete: egyszerűek, üdék, őszinték. „Táncolva jár az érzések tavaszias mesevilágában, köny- nyű lépésekkel, csengettyűszavú szélben, virágzó fák áttetsző sátrai alatt” — írja költészetéről Vórkonyi Nándor. (Az újabb magyar irodalom, 1942. 419.) Szőcén született 1891. október 20-án tanítócsaládból. Atyja csakhamar Rábagyarmatra került tanítónak, ahol Kocsis László gyermekkora legszebb éveit töltötte. (Ma Rábagyar- maton utcanév és emlékszoba emlékezik reá.) Szombathelyen járt a premontrei gimnáziumba Ősz Ivánnal, s már diákkorukban Rőzselángok címmel közös verskötetet adtak ki. Nemzedékek címmel Váth Jánossal, a Balaton írójával könyvkiadói vállalkozásba is kezdtek, s mintegy negyven kötetnek váltak nemcsak fedőnévadóivá, hanem összetartóivá is. A papi élet hivatást választja, de még a szemináriumban sem szakad el kedves íróitól, Adytól és Krúdytól, akiket titokban olvas. 1916-tól papi elkötelezettségének munkahelyei: Magyarszék, Mecsekszabolcs, Magyar- keszi, Vásárosdombó, Dombóvár, majd 1926-tól Pécsett hitoktató. Tíz éven át járta a falvak világát esőben, sárban, télen és nyáron, hogy a kunyhók asztalán mécs legyen, hogy tudása kincses tarisznyájából rminden rászoruló kaphasson. Hatodik kötetében, az Arany- ampolnában írja: „A rétre rázom / Az ég mosolyát / S tündökölnek az / Üti pocsolyák. / Tőlem lesz szelíd / Erdők viharja / S az eget kékkel / Kezem kivarrja." (A pásztor) Költészete Pécsett teljesült ki. Itt ismerkedik meg az élet és a költészet nehezebb formáival. Ha kétségek gyötrik, a Puturluk utca népéhez, a Mecsek természeti szépségeihez menekül. A költészet keményebb kötései pedig megszabadítják kedvenc mesterei, Juhász Gyula, Kosztolányi követésétől, hogy új utakra térve zengesse hegedűjét. Gyakran lehetett látni, amint elmélkedve a dóm előtt sétált, vagy költőtársait fogadta a dóm mögötti kis kert fapadján. Derült lelkének békéje ott zsongott a négy zömök őrszem előtti park fái között, mert „tavasz szerelmén, nyári estén, őszben itt villog a város koszorúja". S amikor megkondult a dóm Pé- ter-harangja, Kocsis László évszázadok hangját vélte hallani az érces, öblös kongásbán. Mert itt élt Jonus Pannonius, Tinódi Sebestyén, Faludi Ferenc, Virág Benedek és még oly sokon mások, költőelődök. Szép versben emlékezik Janus Panno- niusra: Püspök-sírod ma puszta ismeretlen. Alszol a Dóm kövei közt csendben. Híred az áléit század rejtekén Nem kincs, nem csillag, nem fény, nem remény, Száz évvel ezelőtt Pécsett született Fejér Lipét matematikus Pécs ama ritka vidéki városok közé tartozik, amelynek történelmi falai között számos tehetség született, aki azután az idők folyamán neves író, költő, festőművész, zenész, botanikus, tudós, újságíró, történész lett. Ebben a Mecsek alján elterülő városban ringatták bölcsőjét többek között: Csorba Győző, Kóczián Sándor, Vórkonyi Nándor, Suchich Mária, Péchy Blanka, Pál Rita író, Vasarely (Vásárhelyi) Viktor, Gábor Jenő, Lantos Ferenc, Matyasov- szky-Zsolnay Vilmos festőművész, Zlatko Prica és Petar Dobrovics jugoszláv festőművész, Gruber Lajos csillagász, Horvay János szobrászművész, Németh Béla és Mátyás Flórián történész, Schuszter János orvosdoktor, Fáncsy Lajos színész, Janka Viktor botanikus, Nendtvich Károly kémikus, Viz- kelety (Wiezner) Andor és Bu- day László statisztikus, Lenkei Lajos és Henrik újságíró, Wei- dinger Imre fagottművész, Piat- sek József, Lauber László, Breuer Marcel, Molnár Farkas Ferenc, Pilch Andor építész. Száz évvel ezelőtt, 1880. február 9-én ugyancsak Pécsett született Fejér Lipót, a huszadik század egyik legjelentősebb matematikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kossuth-díjas. Elemi és középiskolai tanulmányait Pécsett végezte. Már középiskolás korában érdeklődésének középpontjában a matematika állott. Az 1894-ben indult Középiskolai Matematikai Lapokban meghirdetett matematikai feladatok kiváló megoldója volt és hamarosan munkatársa lett hasonló célkitűzésű francia lapnak. Pályázatokon is sikerrel vett részt. Elemi aritmetikai és geometriai feladatmegoldásokat tartalmazó munkájával elnyerte a pécsi Nemzeti Kaszinó 4 aranyból álló pályadíját. 1897-ben érettségizett, majd főiskolai tanulmányait a budapesti műegyetemen, továbbá a berlini, göttengeni és párizsi egyetemeken végezte. A Matematika-Fizika Társulat őszi tanulmányi versenyén II. díjat nyert és átiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karára. Az 1899—1900-as tanévet Berlinben töltötte. Itt H. A. Schuwara hatására figyelme a Fourier-sorok felé fordult. Lényegében erről szól az 1902- ben megjelent doktori értekezése is. „Ezzel a trigonometriS mégis ahányszor dómkaput kell nyitnom, Te lépsz be reneszánsz pompában titkon. Kedves tervet dédelgetett magában. Szerette volna, ha városokhoz hasonlóan, Pécsett is lett , volna olyan irodalmi park, ahol a lenyugvó nap fényében fölelevenednének azok a régi arcok, akik egykor a váró? rőten égő kövei közt sétáltak, akiknek verszenéjét várják az öreg kövek. Még megérte, hogy ötszáz év után Janus Pannoniusnak Pécsett szobrot emeltek, de azt mór nem, hogy a megbízásából Bárdosi Németh János által összeállított, Aranyampolnák című válogatott verseinek kötete megjelenhessék. 1973. március 9-én a dóm költőiének szíve megszűnt dobogni. Koporsójánál az egykori vasi jóbarót, Bárdosi Németh János búcsúzott a szív, a lélek békés költőjétől, Kocsis Lászlótól. Róla is elmondhatjuk, amit ő írt 1936-ban az írott Kőben: Nincs két értéke. Költő. Ember, ölelkezik a végtelennel. Dr. Tóth István kus sorok modern elméletének alapjait rakta le, az egész analízisre vonatkozó kutatásoknak hatalmas lökést adva és a matematika más ágaiban is jelentős eredményeket hozva" — olvassuk róla. 1902 nyarán az ógyallai csillagdában hullócsillag-megfigyelőként dolgozott. 1905 márciusáig a budapesti egyetem Matematikai Intézetéhez, majd a kolozsvári egyetemre került repetítornak. Innen kezdve Fejér Lipót életpályája rohamosan ívelt felfelé. 1905—11-ig magántanár és adjunktus volt a kolozsvári tudományegyetemen, 1911-től a kolozsvári tudományegyetemen qyilvános és rendkívüli, s ugyanazon évben a budapesti tudományegyetem nyilvános rendes tagjává nevezték ki. Tagja volt az országos tanárvizsgáló bizottságnak is. A Magyar Tudományos Akadémia 1908-ban levelező tagjai sorába választotta, s 1911- ben „INTERPOLATIORÓL" c. munkájáért az Akadémia nagyjutalmát nyerte el. A Circolo Matematico di Palermonak igazgatósági és folyóiratának szerkesztőségi tagja volt. (1909). Ö töltötte be a Cambridge- ban tartott V. nemzetközi matematikai kongresszus alelnöki tisztét. Tagja volt a GötLingeni Tudományos Társaság matematika-fizikai osztályának, a bajor és a lengyel tudományos akadémiának, a calcuttai matematikai társaságnak is. 1933-ban a chicagói világkiállításra meghívott négy legkiválóbb európai tudós egyike volt. Fejér Lipót nagy műveltségű, haladó gondolkodású ember volt. Nem véletlen, hogy barátja volt Ady Endrének is. Körülötte és Riesz Frigyes körül alakul) ki a világhírű matematikai iskola. Az elmúlt fél évszázad során az alkotó matematikusok generációit nevelte fel. A fehér terror, majd a nyilas uralom alatt Fejér Lipót igen sokat szenvedett. „Tudományos eredményei közül kiemelkedik a folytonos függvények Fourier-sorának szummabilitására vonatkozó alapvető tétele, mely nagy hatást gyakorolt az analízis újabb fejlődésére. A komplex függvénytan számos fejezetében elért, valamint az interpoláció-elmélettel kapcsolatos (például az ún. Hermite-féle interpolációs parabolák konvergenciájára vonatkozó eredményei is nagy fontosságúak" — írják róla a szakemberek. Fejér Lipót matematikai írásai, javarészt francia és német nyelven jelentek meg. Lehetetlen valamennyit felsorolni, így csak néhányat említünk meg közülük: Sur les fonctions et intergiabes; Beispilele stetiger Functionen mit divergenter Forurreiche? Interpolation konforme Abbildung; Mechanische Quadraturen mit positiven Cot- tesschen Zahlen; Beistimmung von Grenzen für die Nullstellen des Legendarstellung desselben; A sympotikus értékek meghatározásáról (akadémiai székfoglaló értekezés, 1908.) Fejér Lipót 21 évvel ezelőtt, 1959. október 15-én halt meg. Pécsett a Déryné és Zetkin Klára utca sarkán ma is emléktábla örökíti meg nevét. Rajta a következő felírás: E házban született FEJÉR LIPÓT 1880. február 9-én. Pusztai József