Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-10 / 40. szám

1980. FEBRUÁR 10. HAGYOMÁNY DN HÉTVÉGE 7. I ......EGY LEÁNY ' j NA PLÓJÁBÓL] mm verb J ]| VokdItottá**™M I • II POrrATAtc CMBÄCÄ KÖNYVNYOMDA f/VONAia Kner Imre geometrikusán fel­épített könyvborító terve (1910) Kozma Lajos boritóterve (1917) A Kner-klasszikusok 12 kötetes sorozatának puha kötésű ki­adásából. A borító szedésről készült, Kozma Lajos körzetdí­szével és fametszetű vignettá­jával. Kneréknél Gyomán A legszebb magyar könyvek műhelye immár egy évszázada változatlanul egy alföldi nagy­község. 120 esztendeje, 1860 februárjában született Kner Izi­dor, aki 1882-ben alapította meg nyomdáját Gyomán. Eb­ben az időben a hazai nyom­dászat állapotára Kner szavai­val élve, a „komisz papír és a kulimász festék" volt jellemző. Kner Izidor 75 forintnyi tőké­vel alapított nyomdájának könyvei rendezett tipográfiájuk­kal szép tiszta, éles nyomásuk­kal már az első években a kor nyomdai világszínvonalát érték el. A Kner-család nemcsak pá­ratlan hozzáértésével, hanem kiadói finanszírozóként is tá­mogatta minden időben, a kor legjelentősebb szellemi erőit. A gyomai Kner-műhelyből kikerü­lő könyvek megpezsdítették nemcsak a hazai, hanem az európai könyvművészetet is. A Kner-klasszikusok, a Monumen- ta Literarum, a Röpke lapok, a Kozma-orncmensek páratlan konstrukciói a magyar nyom­dászat csúcsait jelentették. Az elmúlt évek könyvaukcióin már tízezrekért kerültek kalapács aló a Kner-ritkaságok. A jó felszereltséggel, szilárd üzleti bázissal, kitűnően képzett szakembergárdával, önálló stí­luskísérletekkel, a nagyon ma­gas termékminőséggel, a pon­tos szállításokkal világhírnevet vívott ki magának a nyomda. Hogyan gazdálkodnak az utódok a páratlan kultúrkincs- csel? Milyen a Gyomai Kner Nyomda 1980 februárjában, 120 évvel az alapító születése után, két esztendővel a cente­nárium előtt? Kner Imre, az lapító fia, aki kiteljesítette az apai célokat, több írásában hangoztatta, hogy a könyvkészítés techno­lógiai-esztétikai hagyományai­nak újjáteremtése csakis a múlt, a jelen és a jövő dialek­tikus egységének szemlélete alapján történhet. Kner Imre elhatárolta magát a konzerva­tív hagyomány-értelmezéstől: „Tisztelet és becsület azoknak a törekvéseknek, amelyek a múlt eredményeinek konzervá­lásában látják az élet legfőbb célját. Nékik bizonyosan csak kedves lehet mindaz, amit a tradíció pontosságáról elmon­dottunk ... Nekünk mégiscsak elsősorban a jövő a fontos, a tradíció nem öncél előttünk ... Mi a folytonosságot akarjuk. Azt akarjuk, hogy a múltban megszerzett erők ne vesszenek el, hanem szárnyat adjanak a mának és segítsenek meghódí­tani a jövőt; de főként azt, hogy ne kelljen a mának újra és újra megállnia olyan felada­tok előtt, amelyet már a múlt megoldott...” — Mit jelent a korszerű ha­gyománytisztelet ma Gyomán? Erre kértünk választ Petőcz Ká- rolytól, a Gyomai Kner Nyomda vezetőjétől. — A Gyomai Kner Nyomda a háború után hosszú ideig nem talált magára. Hosszú éveken át nem is készültek itt könyvek, csak más nyomtatvá­nyok. A létszám is egyre csök­kent, 30 fő körül volt a mély­pont. A fellendülés 1963-ban kezdődött. Azóta ismét a könyv- készités határozza meg tevé­kenységünket, amelyhez meg­teremtettük a megfelelő mű­szaki és szakmai hátteret. Mi igyekeztünk megőrizni bizonyos Kner-kvalitásokat. A fegyelme­zett és jó minőségű munka, a pontos szállítás mq is jellemző Gyomára. A legdöntőbb kü­lönbség abból adódik, hogy míg Kneréknél egy-egy kiad­vány megjelenését igen hosz- szú és mindenre kiterjedő mér­legelés előzte meg, addig ben­nünket már kiadói megrendelé­sek kötnek. A régi időkben sok­szor maguk a szerzők és a for­dítók keresték fel Kneréket, is­merve a nyomda álláspontját és művészeti törekvéseit. Mi szeretnénk ezt a legfontosabb Kner-hagyományt is ápolni. Éppen ezért a nyomda nem tö­rekszik a nagy szériák előállí­tására, nem tartozik a profiljá­ba a tudományos vagy szak­könyvek készítése. A minőség­igényes, szépirodalmi könyvka­tegóriát honosítottuk meg si­kerrel, kis- és középpéldány- számokkal. — Talán egyedülálló a hely­zetünk abban, hogy hozzánk igen tudatosan megtervezve ke­rülnek be a megrendelések — mindig a nyomda viszonyaira szabottan. A Kner nyomda ve­zetése válogat a megrendelé­sekben. Bizonyos megrendelé­seket nem fogadunk el, mert szeretnénk hogyha itt mindig is minőségi könyvek készülné­nek. Bíráljuk, véleményezzük a kiadói programot és ami a ha­zai nyomdák jelenkori történe­tében igazi ritkaság: kiadóként is társulunk, ha jó ügyről van szó. Elég itt csupán a Tevan- amatőr sorozatra utalni. Nagy örömünkre szolgál egyes kiadó­ink bizalma, amellyel teljesen ránk bízzák a könyv elkészíté­sét. Ilyenkor van a legtöbb le­hetőségünk arra, hogy a Kner- minőséget és a Kner-hagyo­mányt ápoljuk. Magunk képez­zük szakembereinket és Kner- hagyomány az is, hogy a kitű­nő diósgyőri papírgyár külön Kner-vízjeles, bordázott papírt szállít Gyomára. A szép köny­vek hazai versenyén a Kner nyomda az utóbbi esztendők­ben mindig az első helyen vég­zett. A Gyomai Kner Nyomda ma is kisüzem. 200 dolgozója éven­te átlagosan 100 könyvet készít — összesen egymillió példány­ban. A szedőtermekben, a kö­tészetben, a nyomda egész te­rületén érződik, hogy az itt dolgozók a jó gazda gondos­ságával ténykednek munkahe­lyükön. A hangulat ma is fa­miliáris. Megbecsült emberek, mert jól tudják, hogy csak a mindennapok precíz munkájá­val őrizhető meg az, hogy a Kner nyomda és a kiváló minő­ség fogalma a jövőben is szo­rosan összetartozzék. Erdős Ákos Eltűnt pecs-baranyai irodalom Kocsis László, a dóm költője Szűkebb hazájában, Pécsett, nem tudták róla, hogy országos hírű költő, a Janus Pannonius Társaság alelnöke, a Szent Ist­ván Akadémia tagja, akiről a régi és az új irodalmi lexikonok is megemlékeznék. Illyés Gyula már 1933-ban értékeli költésze­tét: „Alázatos s a külvilág irán­ti érzéseiben van valami Szent Ferenc állandó meghatódottsá- gából. Egyenetlen költő, de megérezni, midőn igazi élmény érinti; nyelvezete, mely máskor könnyen szédül a szavak örvé­nyébe, ilyenkor meghitt és egy­szerű." (Ingyen lakoma, 1964. I. 186.) Versei olyanok voltak, mint élete: egyszerűek, üdék, őszin­ték. „Táncolva jár az érzések tavaszias mesevilágában, köny- nyű lépésekkel, csengettyűszavú szélben, virágzó fák áttetsző sátrai alatt” — írja költészetéről Vórkonyi Nándor. (Az újabb magyar irodalom, 1942. 419.) Szőcén született 1891. októ­ber 20-án tanítócsaládból. Aty­ja csakhamar Rábagyarmatra került tanítónak, ahol Kocsis László gyermekkora legszebb éveit töltötte. (Ma Rábagyar- maton utcanév és emlékszoba emlékezik reá.) Szombathelyen járt a premontrei gimnáziumba Ősz Ivánnal, s már diákkoruk­ban Rőzselángok címmel közös verskötetet adtak ki. Nemzedé­kek címmel Váth Jánossal, a Balaton írójával könyvkiadói vállalkozásba is kezdtek, s mintegy negyven kötetnek vál­tak nemcsak fedőnévadóivá, hanem összetartóivá is. A papi élet hivatást választja, de még a szemináriumban sem szakad el kedves íróitól, Adytól és Krúdytól, akiket titokban ol­vas. 1916-tól papi elkötelezett­ségének munkahelyei: Magyar­szék, Mecsekszabolcs, Magyar- keszi, Vásárosdombó, Dombó­vár, majd 1926-tól Pécsett hit­oktató. Tíz éven át járta a fal­vak világát esőben, sárban, té­len és nyáron, hogy a kunyhók asztalán mécs legyen, hogy tu­dása kincses tarisznyájából rminden rászoruló kaphasson. Hatodik kötetében, az Arany- ampolnában írja: „A rétre rá­zom / Az ég mosolyát / S tün­dökölnek az / Üti pocsolyák. / Tőlem lesz szelíd / Erdők vihar­ja / S az eget kékkel / Kezem kivarrja." (A pásztor) Költészete Pécsett teljesült ki. Itt ismerkedik meg az élet és a költészet nehezebb formáival. Ha kétségek gyötrik, a Puturluk utca népéhez, a Mecsek ter­mészeti szépségeihez menekül. A költészet keményebb kötései pedig megszabadítják kedvenc mesterei, Juhász Gyula, Koszto­lányi követésétől, hogy új utak­ra térve zengesse hegedűjét. Gyakran lehetett látni, amint elmélkedve a dóm előtt sétált, vagy költőtársait fogadta a dóm mögötti kis kert fapadján. Derült lelkének békéje ott zson­gott a négy zömök őrszem előt­ti park fái között, mert „tavasz szerelmén, nyári estén, őszben itt villog a város koszorúja". S amikor megkondult a dóm Pé- ter-harangja, Kocsis László év­századok hangját vélte hallani az érces, öblös kongásbán. Mert itt élt Jonus Pannonius, Tinódi Sebestyén, Faludi Ferenc, Vi­rág Benedek és még oly sokon mások, költőelődök. Szép vers­ben emlékezik Janus Panno- niusra: Püspök-sírod ma puszta ismeretlen. Alszol a Dóm kövei közt csendben. Híred az áléit század rejtekén Nem kincs, nem csillag, nem fény, nem remény, Száz évvel ezelőtt Pécsett született Fejér Lipét matematikus Pécs ama ritka vidéki váro­sok közé tartozik, amelynek tör­ténelmi falai között számos te­hetség született, aki azután az idők folyamán neves író, költő, festőművész, zenész, botanikus, tudós, újságíró, történész lett. Ebben a Mecsek alján elterülő városban ringatták bölcsőjét többek között: Csorba Győző, Kóczián Sándor, Vórkonyi Nán­dor, Suchich Mária, Péchy Blanka, Pál Rita író, Vasarely (Vásárhelyi) Viktor, Gábor Je­nő, Lantos Ferenc, Matyasov- szky-Zsolnay Vilmos festőmű­vész, Zlatko Prica és Petar Dobrovics jugoszláv festőmű­vész, Gruber Lajos csillagász, Horvay János szobrászművész, Németh Béla és Mátyás Flórián történész, Schuszter János or­vosdoktor, Fáncsy Lajos szí­nész, Janka Viktor botanikus, Nendtvich Károly kémikus, Viz- kelety (Wiezner) Andor és Bu- day László statisztikus, Lenkei Lajos és Henrik újságíró, Wei- dinger Imre fagottművész, Piat- sek József, Lauber László, Breuer Marcel, Molnár Farkas Ferenc, Pilch Andor építész. Száz évvel ezelőtt, 1880. feb­ruár 9-én ugyancsak Pécsett született Fejér Lipót, a husza­dik század egyik legjelentősebb matematikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­mia tagja, Kossuth-díjas. Ele­mi és középiskolai tanulmá­nyait Pécsett végezte. Már középiskolás korában érdeklődésének középpontjá­ban a matematika állott. Az 1894-ben indult Középiskolai Matematikai Lapokban meg­hirdetett matematikai feladatok kiváló megoldója volt és hama­rosan munkatársa lett hasonló célkitűzésű francia lapnak. Pályázatokon is sikerrel vett részt. Elemi aritmetikai és geo­metriai feladatmegoldásokat tartalmazó munkájával elnyerte a pécsi Nemzeti Kaszinó 4 aranyból álló pályadíját. 1897-ben érettségizett, majd főiskolai tanulmányait a buda­pesti műegyetemen, továbbá a berlini, göttengeni és párizsi egyetemeken végezte. A Mate­matika-Fizika Társulat őszi ta­nulmányi versenyén II. díjat nyert és átiratkozott a buda­pesti tudományegyetem bölcsé­szeti karára. Az 1899—1900-as tanévet Berlinben töltötte. Itt H. A. Schuwara hatására figyelme a Fourier-sorok felé fordult. Lé­nyegében erről szól az 1902- ben megjelent doktori érteke­zése is. „Ezzel a trigonometri­S mégis ahányszor dómkaput kell nyitnom, Te lépsz be reneszánsz pompában titkon. Kedves tervet dédelgetett magában. Szerette volna, ha városokhoz hasonlóan, Pécsett is lett , volna olyan irodalmi park, ahol a lenyugvó nap fé­nyében fölelevenednének azok a régi arcok, akik egykor a vá­ró? rőten égő kövei közt sétál­tak, akiknek verszenéjét várják az öreg kövek. Még megérte, hogy ötszáz év után Janus Pannoniusnak Pécsett szobrot emeltek, de azt mór nem, hogy a megbízásából Bárdosi Németh János által összeállított, Aranyampolnák cí­mű válogatott verseinek kötete megjelenhessék. 1973. március 9-én a dóm költőiének szíve megszűnt do­bogni. Koporsójánál az egykori vasi jóbarót, Bárdosi Németh János búcsúzott a szív, a lélek békés költőjétől, Kocsis László­tól. Róla is elmondhatjuk, amit ő írt 1936-ban az írott Kőben: Nincs két értéke. Költő. Ember, ölelkezik a végtelennel. Dr. Tóth István kus sorok modern elméletének alapjait rakta le, az egész ana­lízisre vonatkozó kutatásoknak hatalmas lökést adva és a ma­tematika más ágaiban is jelen­tős eredményeket hozva" — olvassuk róla. 1902 nyarán az ógyallai csil­lagdában hullócsillag-megfi­gyelőként dolgozott. 1905 már­ciusáig a budapesti egyetem Matematikai Intézetéhez, majd a kolozsvári egyetemre került repetítornak. Innen kezdve Fe­jér Lipót életpályája rohamo­san ívelt felfelé. 1905—11-ig magántanár és adjunktus volt a kolozsvári tu­dományegyetemen, 1911-től a kolozsvári tudományegyetemen qyilvános és rendkívüli, s ugyan­azon évben a budapesti tudo­mányegyetem nyilvános rendes tagjává nevezték ki. Tagja volt az országos tanárvizsgáló bi­zottságnak is. A Magyar Tudományos Aka­démia 1908-ban levelező tag­jai sorába választotta, s 1911- ben „INTERPOLATIORÓL" c. munkájáért az Akadémia nagy­jutalmát nyerte el. A Circolo Matematico di Palermonak igazgatósági és folyóiratának szerkesztőségi tagja volt. (1909). Ö töltötte be a Cambridge- ban tartott V. nemzetközi ma­tematikai kongresszus alelnöki tisztét. Tagja volt a GötLingeni Tu­dományos Társaság matemati­ka-fizikai osztályának, a bajor és a lengyel tudományos aka­démiának, a calcuttai matema­tikai társaságnak is. 1933-ban a chicagói világkiállításra meg­hívott négy legkiválóbb euró­pai tudós egyike volt. Fejér Lipót nagy műveltségű, haladó gondolkodású ember volt. Nem véletlen, hogy ba­rátja volt Ady Endrének is. Kö­rülötte és Riesz Frigyes körül alakul) ki a világhírű matema­tikai iskola. Az elmúlt fél év­század során az alkotó mate­matikusok generációit nevelte fel. A fehér terror, majd a nyi­las uralom alatt Fejér Lipót igen sokat szenvedett. „Tudományos eredményei kö­zül kiemelkedik a folytonos függvények Fourier-sorának szummabilitására vonatkozó alapvető tétele, mely nagy ha­tást gyakorolt az analízis újabb fejlődésére. A komplex függvénytan számos fejezeté­ben elért, valamint az interpo­láció-elmélettel kapcsolatos (például az ún. Hermite-féle interpolációs parabolák kon­vergenciájára vonatkozó ered­ményei is nagy fontosságúak" — írják róla a szakemberek. Fejér Lipót matematikai írá­sai, javarészt francia és német nyelven jelentek meg. Lehetet­len valamennyit felsorolni, így csak néhányat említünk meg közülük: Sur les fonctions et intergiabes; Beispilele stetiger Functionen mit divergenter Forurreiche? Interpolation kon­forme Abbildung; Mechanische Quadraturen mit positiven Cot- tesschen Zahlen; Beistimmung von Grenzen für die Nullstel­len des Legendarstellung des­selben; A sympotikus értékek meghatározásáról (akadémiai székfoglaló értekezés, 1908.) Fejér Lipót 21 évvel ezelőtt, 1959. október 15-én halt meg. Pécsett a Déryné és Zetkin Klára utca sarkán ma is emlék­tábla örökíti meg nevét. Rajta a következő felírás: E házban született FEJÉR LIPÓT 1880. február 9-én. Pusztai József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents