Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-10 / 40. szám

DN HÉTVÉGE 6. NEMZETKÖZI MAGAZIN 1980. FEBRUÁR 10. A dél-lengyelországi Ostrowiec Swietokrzyskiben épül az ország második legnagyobb acélkombi­nátja. A képen: hatalmas gépek az új forgácsoló üzemben Zarnowiecben új hőerőművet építenek. Képünkön: aszfalttal burkolják az erőmű víztárolójának fe­nekét és oldalát. Lengyelország — pártkongresszus előtt A Lengyel Egyesült Munkás­párt Vili. kongresszusa február 11-én kezdi meg munkáját. A számvetés Lengyelország életé, ben mérföldkő lesz, amely meg­határozza a következő évek ten­nivalóit. A hetvenes évek kezdetével a gazdaság minden területén komoly elhatározások születtek az akkor lelassult fejlődés fel­lendítésére. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Edward Gierek el­ső titkár vezetésével olyan prog­ramot hirdetett meg, amely az azóta élteit időszakot az ország legújabb kori történetének leg­fontosabb évtizedévé tette. A nemzeti vagyon csaknem két­szeresére, az ipari termelés két és félszeresére nőtt, nagymér­tékben korszerűsödött a gazda­ság, igen fontos társadalmi re­formokat vezettek be 1970 óta. A kongresszusi irányelvek en­nek a tíz esztendőnek a mérle­gét adják és ambiciózus prog­ramot vázolnak fel a nyolcva­nas évekre. Az össztársadalmi vita szinte valamennyi résztve­vője hangsúlyozta, hogy a tár­sadalmi és a gazdasági célok­kal összhangban továbbra is az életszínvonal folyamatos emelé­sét tartja kívánatosnak. Ezzel összefüggésben érdemes emlé­keztetni azokra a fő feladatok­ra, amelyek az elmúlt eszten­dőkhöz hasonlóan, a jövőben is elsőbbséget élveznek. Ezek: a lakásépítés ütemének gyorsítá­sa, az energetikai beruházások növelése, az egészségügyi há­lózat bővítése, valamint az ex­portra és a hazai piacra kerülő árucikkek gyártásának fokozá­sa. Ez utóbbi azért is rendkívül jelentős, mert az elmúlt időszak­ban a lengyel lakosságnak a belső ellátás zökkenői okozták a legtöbb gondot. A vásárlói igényekkel — min­denekelőtt a mezőgazdaság je­lenlegi színvonala miatt — ma még nincs összhangban a ter­melés. S ez nemcsak a lengyel mezőgazdaság egyéni gazdasá­gokra épülő rendszeréből fakad, hanem abból is, hogy az utóbbi négy esztendőben katasztrofá­lis időjárási körülmények között kellett megtermelni és betaka­rítani a termést. Mindenesetre az elképzelések, a jövő tervei világosan mutatják: az ország vezetői tisztában vannak a re­formok fontosságával, a mező- gazdasági termelés fellendítésé­nek szükségességével, mint ahogy azzal is, hogy mindez csak fokozatosan, lépésről lé­pésre, a mezőgazdasági gép­gyártás és a kemizálás össze­hangolt fejlesztésével érhető el. A lengyel parlament tavaly decemberi ülésén Piotr Jarosze- wicz miniszterelnök a mezőgaz. daság vonatkozásában két na­gyon fontos döntést ismertetett. Az egyik: a takarmánymegtaka­rítás premizálási rendszerének bevezetése. Ennek célja az, hogy érdekeltté tegyék a gaz­dákat a takarmány gazdasá­gos felhasználásában, valamint abban, hogy növeljék saját ta­karmánytermelésüket, s állat­tartásukat erre alapozzák. A másik döntés, hogy 1980. feb­ruár 15-től. felemelik a tej lite­renkénti felvásárlási árát, ami a mezőgazdaság jövedelmét 6 milliárd zlotyval növeli. Ez a két fontos intézkedés is bizonyítéka a LEMP és az Egyesült Paraszt, párt összehangolt mezőgazda­sági politikája következetes megvalósításának. Nem csupán a mezőgazda­ságra, hanem a lengyel gaz­daság egészére vonatkozik az a megállapítás, amit Edward Gierek a kongresszust megelőző XVI. plénumon tett: „Célunk a további rendszeres, bár óvato­san és reálisan tervezett gaz­dasági fejlődés”. Ezt az elha­tározást teljes támogatásukról biztosították a kongresszust megelőző össztársadalmi vita résztvevői. Az előirányzatok sze­rint az új évtized első ötéves tervidőszakában a fogyasztás 13—15 százalékkal, a reálbérek szintje pedig 9—11 százalékkal növekszik. A nyolcvanas évek­ben Lengyelország dinamikusan folytatja a felszabadulása óta eltelt 35 esztendő alapvető céljainak valóra váltósát A len. gyei nép változatlanul nagy je­lentőséget tulajdonít a Szovjet­unióval és a többi szocialista testvérországokkal való, sokol. dalú együttműködésnek, s to­vábbra is munkálkodik a Var­sói Szerződés védelmi erejének és a világbéke érdekében ki­fejtett tevékenységének fokozá­sán. Most, a LEMP kongresszusa előtt az irányelvek ismeretében elmondható: átgondolt, az ál­lampolgárok érdekeit messze­menően szem előtt tartó prog­ramról kezd tanácskozást a len­gyel testvérpárt legmagasabb fóruma, amely az új, belső és külső körülmények figyelembe­vételével, továbbra is a VI. és a VII. kongresszuson elfogadott politikai irányvonalat folytatja. Krassó László „Kozmosz szálló Moszkvában Moszkvában a közelmúltban 27 emeletes, elsőosztályú szál­lodát adtak át, amely az Olim­pia vendégeit is fogadja majd. Az összesen 3500 férőhelyes hotel Moszkva egyik festői ke­rületében épült — az Osztan- kinói Tv-torony mellett, a Nép- gazdasági Eredmények Kiállítá­sának bejáratánál. Az új Koz­mosz szállóban egy- és két­ágyas szobák, lakosztályok, bárok, éttermek, fürdő, szau­na és ajándékboltok vannak. Fejlődik Eszék keleti iparvidéke Távol a lakónegyedektől A modern városok, ha vala­mennyire is egészséges kör­nyezetet akarnak biztosítani la. kóiknak, egyre-másra szorítják ki az ipartelepeket a peremvi­dékekre. Mint annyi más he­lyen, ez a folyamat játszódik le Eszéken is, ahol már húsz éve arra törekednek, hogy az ipar a lakónegyedektől távol kerül­jön. A legerősebb iparkoncent­ráció a város úgynevezett „ke­leti iparvidékén” történik. Kü­lönösen az utóbbi időkben vált intenzívvé az ipartelepítés, melynek tervszerű végrehajtá­sa 1962-ben megkezdődött a Sloboda keksz- és ostyagyár üzemének megépítésével. 1965- ben a Standard fémipari üzem Kapcsolataink Délkelet-flzsiával 1979 végén magyar keres­kedelmi delegáció tárgyalt Dél- kelet-Ázsia három országában: Thaifödön, Malaysiában és In­donéziában. A térség a magyar külke­reskedelem számára elsősor­ban azért fontos, mert innen származik a nyersgumi, ón, bors és kávéimportunk jelen­tős része, közel 45 millió dol­lár értékben. Kivitelünk viszont mindössze 4,5 millió dollárt tesz ki, elsősorban gyógy, és vegyszereket, valamint műsze­reket és izzólámpákat szállítunk ezen országokba, A küldöttség vezetője — a hazaérkezés után — arról szá­molt be, hogy mindhárom or­szág szívesen fogadna magyar árukat, van tehát lehetőség a külkereskedelmi mérleg javítá­sára. Thaifötdön a mezőgazdaság fejlesztésében, a geológiai ku­tatásokban és az egészségügyi hálózat kiépítésében látnák szí­vesen a magyar részvételt. Malaysiában is elsősorban a mezőgazdaság fejlesztése sze­repel a napirenden. Lehetősé­geink elsősorban komplex rend­szerek szállításában, műtrágya- és növényvédőszerek exportjá­ban vannak. Szerepünk lehet ezen túlmenően mozgó egész­ségügyi klinikák berendezései­nek szállításában is. Indonézia kiemelt program­ként kezeli az egészségügy fejlesztését. A tárgyalások al­kalmával szóba került a gyógy­szeripari együttműködésen túl, a kórházi berendezések szállí­tása. Lehetőség van még ko­hászati és élelmiszeripari üze­mek, berendezések exportjára. A magyar küldöttség véle­ménye szerint, a magyar vál­lalatok jobb, átgondoltabb ajánlatokkal megvethetik lá­bukat ezen az értékes piacon, tartós jelenlét megszerzése ese­tén pedig igen számottevő exportot érhetnénk el ezekben az országokban. — TERRA — építését kezdték meg ebben a zónában. Az „Eszék 2000-ben” címen elfogadott általános város- fejlesztési terv szerint a keleti iparvidéket észak felöl a Dráva, keleten Nemetin község, délen a várost megkerülő főútvonal határolja. Ahol erre lehetőség nyílt, biztosították a tartalék- területeket is a várható későb­bi bővítésekre. Az iparterület a rajta futó közlekedési háló­zattal együtt 1050 hektáron te­rül el. Ami a szélesebb értelemben vett közlekedési hálózatot illeti, itt találkozik a 3. és 5. számú főút, érinti a területet a vasúti teher- és személyforgalom. Az úthálózat fejlesztésében szem előtt tartanak egy regionális és egy helyi forgalmat: az előzőt a várost megkerülő főútra terelik, ezzel tehermentesül Eszék városi forgalma. Ezt a körutat az épít­kezések első fázisában fogják megépíteni, négysávos, kivitel­ben, magasabb fokú biztonsági és kapacitásbeli követelmények­kel (például kétszintű lesz min­den kereszteződés). A személyszállítást is meg kell szervezni az iparterületre: Eszék város fejlesztési terve a vasútvonalaknak a városkörnyé­ki forgalomba való intenzív be­kapcsolását irányozza elő. A város alapvető közlekedési esz­köze a távolabbi jövőben is a villamos marad. Ennek hálóza­tát is kibővítik a keleti iparvi­dék irányában. Eddig a következő termelő, kiszolgáló és raktározó-kapaci­tásokat alakították ki Eszék ke­leti iparvidékén: Tejüzem, Ana- lit, Sloboda, Opeka téglagyár, az eszéki Sörgyár, Elektroslavo- nija, Gradnia építőipari üzem, Cukor- és csokoládégyár. INA (a horvátországi ÁFOR), Ferim­port, Export-import és Autosla- vonija. Most van költözőben a Saponija vegyigyár, a Tranzit szállítóvállalat és a Tehnika- beton. A kiköltözés iránt érdek­lődik a Mobilija bútorgyár, az Elektroosijek és az Elektrometal. A közeljövőben kezdik meg élelmiszeripari, vegyi- és ener­getikai és elektroipari komp­lexumok építését. A területen eddig megépült üzemek nem­csak korszerű munkacsarnokokat biztosítanak dolgozóiknak, ha­nem, mint például az Elektro- slavonija, korszerű éttermet és pihenőcentrumot is. A területen jelenleg dolgozó 6 ezer munkás létszáma az ezredfordulóra ugyanis 20 ezerre duzzad. A felsoroltakon kívül az ipar­területhez tartozik a kikötő komplexuma is, a területi vas­útállomás, a kamionbázis, és a közelben készül el Eszék—Klisa regionális repülőtere is, a ta­vaszra. A keleti zóna mellett azért Eszék más területein is te­lepül ipar: a város nyugati vé­gére kerülnek a tisztább üze­mek, mint például a Mara kö­töttárugyár. a Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Frigis. Terve­zik déli iparvidék kiépítését is a Brijest faipari és az OLT öntő­üzemmel. Egy harmadik terü­leten pedig raktár- és szerviz­bázis épült. Ugyanakkor költöznek kifelé az üzemek“ a belvárosból: most bontják a Sörgyár régi épületét, hogy a megtisztított telken fel­épülhessen a Hotel Osijek má­sodik épülettömbje. A Srctan Petrov térről rövidesen eltávo­lítják a Vodovod és a Panoni- ja üzemét, s most folyik az Al­só-városban elhelyezkedő Matel fémipari üzem kitelepítése is. Zlatko Petrovic

Next

/
Thumbnails
Contents