Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-10 / 40. szám

DN HÉTVÉGE 4.

BELPOLITIKA

1980. FEBRUÁR 10.

Tájneveink

védelmében

Kéraényháború a Garay utcában

A nyelvészek, a történészek régtől, a honismerettel foglalkozók pedig immár 20 esztendeje szervezetten igyekeznek megismerni a tájat, amelyen élnek, főként pedig azokat a földrajzi neveket, amelyekhez történelmi emlékek fűződnek. A honismereti mozgalom egyik célja éppen a helynevekben, dűlőnevekben stb. megőrzött események megismerése. Ha a jelen és a múlt értékeinek — népi építészeti emlékek, haladó hagyományok, munkásmozgalmi események, műemlékek, táj, falukép stb. — megőrzése nálunk társadalmi feladat is, senki nem vonhatja kétségbe, hogy az értékek védelmébe, a tájvédelembe magának a táj nevének védelme is beletartozik.

Ugyanakkor azonban, amikor tekintélyes anyagi és szellemi erőt mozgósítunk földrajzi neveink összegyűjtésére és közreadására, szomorúan kell látnunk bizonyos fórumok olyan intézkedését, amely névtorzításhoz, fogalomzavarhoz vezet.

1940-ben Baranya északi részét nem Hegyhátnak, hanem Völgységnek jelölte meg egy térkép, a Hegyhátat pedig Tolna megyébe, nagyjából a volt gyönki járással azonos területre helyezte át. Hiába bizonyították azóta többen is, hogy a Völgység tája eredetileg a Völgység-patak vízgyűjtő területe, illetve a bonyhádi, egykor Völgységi járás, a térképeken a Völgység észak felé Baranyából teljesen kiszorította a Hegyhátat.

A helyzet azóta sem változott.

A közelmúlt egy intézkedése újabb melléfogással szolgált. A „Magyarország földrajzinév-tá- ra I. Fontosabb domborzati, táj- és víznevek” c. kiadványban (MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal, Budapest, 1971, 57 I.) közreadott

rendelkezés a Zselicség nevet helyezi előtérbe és a Zselic elnevezést nem javasolja. Az a veszély is fenyeget, hogy az új — történetieden, tudománytalan és kavarodást okozó — név. amely 1976 óta már az iskolai atlaszban szerepel, rákerülhet az új turistatérképre is.

Nincs ok az ősi Zselic név mellőzésére.

I. László király 1093 körül a pannonhalmi Szt. Benedek apátság részére adott birtokokat előszámlálván, 15. jószágul megnevezett egy birtokot, amely a Zselic (Selez) erdő alatt fekszik, amelyet éppen ő adományozott az apátságnak disznók legeltetésére 30 telek kondással és 300 disznóval. (Árpád-kori Új Okmánytár, I. 131. I.) Nem kívánunk itt történeti és nyelvészeti bizonyítékokat fölsorolni a Zseliz = Zselic név használatára, de kimutatható, hogy évszázadokon át csak ezt a nevet ismerték a táj megjelölésére.

A helyi lakosság, ennek a tájnak szülöttei, jobb ismerősei a legutóbbi időkig csak Zse- licről beszéltek. A Joh. Matth. Korabinsky lexikonjához (Presz- burg, 1786) mellékelt térképen jól látható a M. Zelics, azaz Zelics-hegy megjelölés a Kaposvár—Szigetvár közötti vidéken. Maga a lexikon Hedre- helynél és Kaposvárnál is említi, hogy a Zelisch hegynél fekszik.

A tudós Kitaibel Pál 1799- ben még azzal a többlettel is szolgál naplójában, hogy megadja a Zseliz szó német névelőjét (die) és közli, hogy ez a táj Baranya megyébe is átterjed. (L. Diaria Itinerum Pauli Kitai- belii.—Gombocz Endre, Bp., 1945. — A 429. lapon.)

Céltalan dolog lenne itt szakemberek sorát idézni, akik az ősi Zselic elnevezést használták vagy használják, hiszen ezekre az említett földrajzinév-bizottság is rátalálhatott volna döntése meghozatala előtt. Aligha volt helyes tájneveink ügyében a döntést csak földrajzosokra vagy térképészekre bízni, mert a helyes név megállapításához történeti és nyelvészeti (néha még idegen nyelvi) szakműveltség is kell.

Nem vitatható, hogy földrajzi neveink műveltségünk részét alkotják, de az sem lehet kétséges — említett két példánk alapján, — hogy a földrajzi nevek térképi használatbavételének ma még nem biztos alapja a Földrajzinév-tár. Megyénk Zselic Munkabizottsága 10 éve törődik a Zseliccel, nevének, határainak kérdéseivel. Magam mint ennek a tájnak szülötte és régi kutatója elvetem a tájnév -ség képzős alakját. Akik nyelvünk életét ismerik, tudják, hogy benne önálló szavakból idővel képzők fejlődtek, így alakult pl. a régi ség főnévből a -ság, -ség képző; az is tudott dolog, hogy ezek milyen gyakori, milyen termékeny képzők, sőt, még az is világos, hogy a „térszínformát jelentő alapszóból keletkezett származékokban nagyító (s esetleg gyűjtőnévi) értelmet fejez ki a -ság, -ség”, mint pl. a pusztaság, róna-ság, hegy-ség, me- ző-ség stb. szavakban. Ma is használt ilyen tájneveink a Hanság, Jászság, Ormánság stb., és az Őrség, Nyírség, Völgység stb. Ahogy azonban nem volt és hisszük, hogy nem Göcsej-ség, hanem csak Göcsej, úgy csak hibásan volt, de nem lesz Zselic-ség, hanem csak Zselic, amiképp azt a táj népi és művelt emberei régtől használják a vidék megjelölésére, falunevek elkülönítésére. (Pl. Zselicszentpál, Zselickislak, Zselicszentjakab stb.)

Példák tömegével igazolhatjuk, hogy a földrajzi nevek megállapítása, jóváhagyása több szaktudomány embereinek együttműködését igénylő szakmunka, nem pedig a helyi tanácsokkal való egyeztetés, a helyi adatközlőkkel történő megegyezés dolga. Földrajzi neveink átadása közművelődési feladat is, ezért csak azt az álláspontot fogadhatjuk el helyesnek, amely azt szorgalmazza, hogy „a neveket valamely testület által alaposan megfontolt^ módon és jól körülhatárolt elvek szerint rendezzék.” (Földrajzinév-tár. Előszó.) A leggondosabban kell ügyelnünk arra, hogy hibás, téves, népidegen, történetieden, a hagyománynak, a tudomány mai álláspontjának meg nem felelő neveket ne adjunk át a jövendőnek. Egyenesen szorgalmazni kellene történelmi vonatkozású földrajzi neveink megőrzését, népszerűsítését. Elsietett munkának nincs helye, mert a rossz térkép hibáit a sok-sok látási típusú ember nemcsak maga viszi el, hanem azokat környezetének és a jövendőnek is továbbadhatja.

Nem szeretnénk, hogy tájunk ősi nevét (amint ez a tájvédelmi körzetről szóló rendeletben is megtörtént) félredobva, végül még „Zselicség" szállodába kelljen bemennünk Kaposvárott, vagy Zselicség expressz- re kelljen jegyet váltanunk. Legyen csak Zselic a szálloda és Zselic az expressz továbbra is! Álljon csak Zselic az új atlaszban és a turistatérképeken, hogy ez a név vésődjék bele fiataljaink és tájunk minden vándora emlékezetébe, a szívükbe pedig ennek a tájnak meleg és áldozatos szeretete!

Tájneveink használata nem egyedül földrajzi, hanem sokkal inkább nyelvi és történeti kérdés. A Hegyhát és a Zselic a tömegek ajkán ma is élő elnevezések, ősi nyelvi tények.

Dr. Vargha Károly

Kitört a kéményháború. Az arcvonal egyik oldalán a kilószámra dagadó különféle rendű és rangú akták, a paragrafusok védősáncaiba beásva győ- zelemittasan lesik az ellenfél, a pécsi Garay utca 25. és 27. sz. szövetkezeti lokóházak 36 lakásában élők kétségbeesett vergődését. A 25-ös ház lakói elvéreztek, azaz fagyoskodnak a fürdőszobáikban, és zuhanyozás helyett a gáztűzhelyen melegített vízben lavórban mosdhatnak már december 7-e óta.

o

A Szigeti II. Lakásszövetkezet még 1978. október 21-én kérte a Baranya megyei Kéményseprő Vállalattól a hozzá tartozó Garay u. 25. és 27. sz. házak kéményeinek füstnyomáspróbá- ját, illetve műszaki felülvizsgálatát.

A válasz, hivatalos szakvélemény formájában: a kémények műszaki hibásak, nem füstgáz- tömörek. A 4/1974. (Vili. 1.) BM sz. rendelet IX. § 1. bekezdése kimondja: „Olyan kéményt nem szabad használni..., omelynek műszaki állapota nem megfelelő . . .” (A gáztömörtelenség lényege, hogy az égéstermék bármikor visszaáramolhat és szerencsétlen esetben tragédiát okozhat.)'

A házban oz 1960 óta tökéletesen működő kettős falú ter- mofor kémények — a gázbojlerek és a fürdőszobai gáz falipajzsok 'kiszolgálói — és a téglakémények — a szobai olaj- és szénkályhák, valomint a gáz- konvektorok füstelvezetői — mit sem tudtak a jogerős halálos ítéletről, továbbra is kifogástalan huzattal nyelték a füstöt.

Megkezdődött az aktagyártás. Először egy felszólítás, hogy a kéményeket három hónapon belül javítsák ki — földiq bontva építsék újra, vagy lássák el béléscsövei, vagy vakoltassá'k belülről kaminittel stb. — aztán az első fokú építészeti hatóság már hivataloson küldte ki az ultimátumot a lakásszövetkezetnek. A Garay utca 27-ét 1979. február 9-én a 1072, és a Garoy utca 25-ét február 22-én 829/79. hivatkozási számmal. A békéltetés utolsó lehetőségének határideje 1979. október 15.

A szövetkezet 1979. V. 21-én megrendeli a munkákat, a lakásszövetkezetek karbantartó részlegénél. Nem vállalják.

Október 17-én újabb jogerős határozat rögzíti, hogv az eredeti határidő lejárt, 5000 forintos pénzbírság kilátásba helyezésével az újabb határidő október 30. (Ezt már a Szigeti Lakásszövetkezet igazgatására ha- tósóqi megbízottként kinevezett dr. Molnár Ervin, a Makár Lakásszövetkezet elnöke kapja.)

A hatósági megbízott az egészre felülvizsgálati kérelmet ad be. Eredmény: újabb 30 napos határidőmódosítások követik egymást.

1979. december 4. Levélben felkérik a BÁÉV-et, mint generálkivitelezőt, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a kéményekkel kapcsolatos hiányosságokat és végezze el a javítási munkákat. A január 15-i válasz: elutasítás, még térítés

ellenében sincs erre lehetősége a vállalatnak.

©

Kitör a háború. A türelmi idők lejártával a tanács utasítja a DDGÁZ-t, hogy kapcsolja ki a két házban a vízmelegítőket, a falipajzsokat és a szobai kéményekbe bekötött gázkonvektorókat.

December 7-én a gázosok a tanácsi utasítást teljesítik a Garay u. 25-ben. A 27-ben hiába is próbálkoznak, a lakók nem engedik be őket a lakásukba.

A Garay u. 25-ben az e témában összehívott lakógyűlés másnapján. A már említett gázkészülékeken ott fityeg a lezáró plomba. Egyöntetűen állítják, egyetlen lakásban sem végeztek qáztömörségi vizsgálatot a kéményseprők.

B. B.: — Azóta közfürdőben és a gyerekeknél fürdünk. A kéményseprő tavaly nyáron mondta a tisztításkor: „Űröm, a téli meleget ne a kályhájának, hanem a jó kéményének köszönje”. összkomfortos lakásunkban áldatlan állapotok között élünk majd két hónapja. És meddig még? Nem voqyok szakember, de tudom, hogy a gáztömörségi vizsgát a lakásokban és minden kéményre el kell végezni.

S. /. bottal jár, a felesége gyerekkorától mozgássérült, velük él a felesége idős anyja: — Jöttek a qázműtől. hogy azonnal ki kell kapcsolni a gázt, a szobai kéménybe kötött konvektort is. Fel se ocsúdtunk, már mentek is tovább. Hiába is telefonálgattam bárhová . . . Délután a gázosok a szobafűtést visszaállították, de mondták, hogy csak december végéig. Akkor végleq lezárták és hoztak egv Szieszta pb-oolackkal üzemelő gázkályhát. El se tudom. mondani, milyen jól esett a segítségük. Legalább fűteni tudunk.

H. Gy.-ék 26 hónapos kislányát a feleség lavórban füröszti a szobában, a gázon melegített vízben.

— Szerencsénkre ablak olatti qázkonvektorunk van. Ez a két fazék most a „bojler”, a jéqhi- deq fürdőszobát 1000 wattos hősugárzóval melegítjük. Kollégáim felajánlották: osszuk be, a hét melyik napján kihez menyünk lezuhanyozni, mosni, üqyünkben nincs hová fordulni, reménytelen így az egész. Ki tudio, mikor lesz itt a házban ismét normális élet?

Az „ellenálló" S. I.: — Be sem enaedtem a gázosokat, mert tudtam, hoqv mi következik. Kérdeztem: Miért köti ki? „Tanácsi rendeletre". Akkor mutassa a papírt - mondtam neki. „Majd hozom” — közölte és elment. Azóta se iött. Még hogy nem aártömör? Ez típusterv, eav csomp szerv felülvizsgálta — mégse jó?

o

A „szomszédvárban", o Garay u. 27-ben nem tudták plombákkal elnémítani a készülékeket. Egyetlen lakó sem engedte be a gázosokat.

Miért?

R. /.-né: - Láttuk, hogy a másik házban mi van, milyen pokollá tették az életüket. Miért pont a tél kellős közepén?

R. ].: — A ház átadásakor

1960-ban költöztünk ide. Hozzám nem jöttek a gázosok, de be sem engedtem volna őket. Nemrég cserélték ki a gáztűzhelyeinket és a gázbojlereket — akkor nem néztek kéményt? Megszületett egy papír és elindította a lavinát, az alapján minden fórum ítéletet hozott és senki se győződött meg, hogy az olappapír állítása hitelt érdemlő és minden lakásra, minden kéményre helytálló-e. Ha valóban hozzáértők jönnek vizsgálni, beengedem őket és ha rossznak tartják a kéményt, zárják le, mi megjavíttatjuk. De így? Három éve kéményseprőt sem láttam.

A „koronatanú" Gy. R.: — Éppen üdültem, így nem tudtak bejönni hozzám. Tavaly bontottam le a cserépkályhámat és kértem az engedélyt, hogy kéménybe bekötött gázkonvektort szereltethessek fel. Tavaly, tehát 1979. októberben négyen jöttek a kéményseprőktől, az alattam levő lakásban és az enyémben ellenőrizték, mérték, nézték a kéményt, hogy rendben van-e. örültem, amikor mindent jónak találtak és megadták az engedélyt: a kémény bírja a aázt. Az engedélyükkel a DDGÁZ október végére bekötötte a gázkonvektort. Előttem talán egy évvel a házmesternél kötötték rá ugyanígy.

©

A döntő jelentőségű december 7-i fordulat után a Makár Lakásszövetkezet vezetője újabb rohamra indult, hogy mielőbb végleges döntésre vigye az ügyet

December 18.: megrendelés a Somogy megyei Kéményseprő Vállalatnak, a kaminites belső kéményvakolás specialistáinak. A január 9-i válasz: „Nem javasoljuk kettősfalú kéményekbe”. Csak tanácsot adtak: bélés- csövezéssel, a kémény teljes újjáépítésével megoldható...

1980 január 4-e. Megrendelés a Baranya megyei Kéményseprő Vállalatnak. Kiderül, nem foglalkoznak ilyennel.

Január 5.: megrendelés a hasonló témákban már ugyancsak specialistának számító PIK-nek. A 17-i válaszukban közük, hogy

1980-ra nincs szabad kapacitásuk. A Pécsi Építőipari Szövetkezet is elállt,* kapacitás hiányában. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat is sajnálattal közölte: „Nem áll módunkban elvégezni".

o

A szövetkezet műszaki gondnoka, Martini András:

— Mindkét Garay utcai háznak 12 termofor és 18 falazott kéménye van. Megpróbáltam beépíthető béléscsöveket felhajtani az országban, de a szóba jöhető westernforminoxid béléscső — a nekünk megfelelő 180- as átmérőjű métere 582 forint, kéményenként 15 méter kellene — most megrendelve is talán csak a III. vagy o IV. negyedévben érkezne meg. Mikor és ki

építené be? A szobák füstjét kivivő falazott kéményeket nem lehet lebontani, mert azok tető- tartó-pillérek is egyben, így azokkal csak egyet tehetünk, kiiktatjuk. A lakók a gyűlésen ráálltak, hogy mindenki parapet- konvektort szereltet a szobájába, így a fűtést megoldhatjuk. A melegvizet és a fürdőszobai fűtést csak béléscsövezés után lehet visszaállítani.

— Valóban nem füstgáztö- mörek a kémények?

— Azt nem tudom. A kéményseprők szakvéleménye szerint nem azok, a lakók egyöntetűen állítják: nem tudják, hogy kinél, mikor végezték el az ilyen méréseket. Több mint furcsa ellentmondás, hogy a kéményseprő vállalat a megállapítása óta is kiadott engedélyt gázkonvektor kéménybe kötésére.

©

Az ÉMI szokvéleménye január 31-én érkezett meg 70 001 (T) 80. sz. alatt. A padlástéri vizsgálat után megszülető ÉMI szakértői vélemény megállapításai : a füstcsatornák az előírásnak megfelelő lyukbőséggel épültek, a kéménytesteken kóros alokváltozást nem észleltek, összefoglalva: A vizsgált kettősfalú qyűjtőkéményeket (ter- moforkémények) az akkor érvényben levő OÉSZ II. kötet Építési Előírások 33. § előírásainak megfelelően építették. Viszont: a falazott kémények, a 6 füstcsatornás tömör téglaké- ménvek nem az OÉSZ előírásoi alapján épültek, a kémények építését nem a falazatok szabályszerű kötésének megfelelően véqezték ... A füstcsatornák között nincs meg az előírt minimum 12 cm falvostagsáq.

Az ÉMI szakértői véleménye azt is közli, hoqy a gáz(füst) tömörségi vizsgálatra a Baranya megyei Kéményseprő Vállalat hivatott, továbbá, hoqy az intézet nem végez nyomáspróbavizsgálatot.

Ismét a műszaki gondnokot kérdem.

— Mit tudnak tenni a lakók érdekében?

— Az ÉMI szakvéleménye birtokában felkérjük a Baranya megvei Kéményseprő Vállalatot az úiabb vizsaólat elvégzésére. Ha azt állaoítják meg, hogy rosszak a kémények és megmondják, hogy melyik kémény, melyik szakaszon, akkor, ha találunk kivitelezőt, kijavíttatjuk a hibákat. Ebben oz esetben a lakóknak hosszúlejáratú lakás- felújítási kölcsönt kell felvenniük az OTP-től. mert a ház fel- úiítási alapián levő összea esek elenyésző hányada a várható tényleges bekerülésnek.

A kéményháború újságíró „haditudósítója” a szembenálló feleket figyelve képtelen eqyér- telműen megállapítani, hogy valójában ki is az „ellenség".

A Garay u. 25. lakói biztosan nem. ők vesztesként szenvedik az egész, számukra teljesen érthetetlen és ellentmondásokkal teli csatározást. És reménykednek, hogy mielőbb elfeledhetik ezt a számukra különösen kemény telet. Murányi László