Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-10 / 40. szám

2 DunQntmt napló 1980. február 10., vasárnap Hatékony beruházások a BÉV-nél Az építőipar a figyelem kö­zéppontjában van. Hozzáértő szakemberek keresik a kiutat a hibákból, a hatékonyabb tech­nológiák, munkaszervezés meg­valósításának lehetőségeit. Lai­kusok ezrei — ha máson nem, az új lakások minőségén ke­resztül — bírálják az ipart és dolgozóit, kérik számon a jobb teljesítményt az építőktől. Önkritikus és előremutató beszámoló hangzott el tegnap délelőtt a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat pártér­tekezletén. Medveczky Antal, a pártbizottság titkára nem feled­kezett meg a hibákról sem, de ezekkel együtt megállapíthat­ta: a BÉV fejlődésének dina­mikus szakaszában van, s a kö­vetkező tervidőszakban is ha­sonló lendületre lehet számíta­ni. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban a vállalat feladata 5,4 milliárd forintos termelési érték elérése volt. Bár még nem va­gyunk a végén, már most meg­állapítható, hogy ezt túltelje­sítik. Céljaik között szerepelt a kiterjedt lakásépítkezés, a kor­szerű, előregyártott épületszer­kezetek, a monolit betontech­nológiák használata, több és jobb munka a befejező és sze­relőipari szakmák területén, a mélyépítőknél. Közismert, hogy a beruházá­si igények és a kivitelezési ka­pacitás között sok helyütt még mindig feszültségek vannak. Áll ez annak ellenére is, hogy a BÉV építési-szerelési kapacitá­sa az 1976. évi 990 millió fo­rintról 1979-re 1 milliárd 232 millió forintra emelkedett. A dinamikus fejlődésnek még számos jelével találkozhatunk: bizonyítja ezt a panelgyár re­konstrukciója, az építőipari géppark felújítása, az új köz­ponti telep létrehozása, az épí­tőipari technológiák fejleszté­se. A beruházások célszerű fej­lesztésével azt is sikerült elér­ni, hogy a rekonstrukció ideje alatt a lakásgyártást nem kel­lett csökkenteni. A BÉV komplex beruházása összességében a tervezett költ­ségeken belül valósult meg. Az új beruházások eredményeként — egyebek mellett — a válla­lat lakástermelése elérte az évi 1500-at. A segédipari termelés az 1979-re tervezett 340 millió forint helyett 500 millió forint lett. A fejlődés egyik legszem­betűnőbb mércéje: az egy fizi­kai dolgozóra jutó termelé­kenység 1975 és 1979 között 33 százalékkal nőtt. Az elmúlt öt évben arra is gondot fordítottak, hogy a te­rületi építőipari szervezetek kö­zött jobb legyen az együttmű­ködés. Ennek eredménye a Te­rületi Építőipari Társulás és a Megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társulása, amely az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága segítő közreműködésével alakult meg. A társaság elsődleges célja:az építési igények és a megvalósí­tásra vállalkozó kapacitások közötti feszültség enyhítése, a területi és profilelhatárolás, il­letve a koordináció. A legszélesebb körben az embereket a lakásépítés, annak is a minősége érinti. A leg­utóbb tartott pártértekezlet fel­adatként jelölte meg a minőség javítását. Ezért szervezték meg a BÉV-nél a MEO-rendszerét, amelynek lényege: a bér a munka minőségétől függ. Ered­ményeként csökkentek a hiá­nyok, a szavatossági költségek. Ezzel együtt még mindig nyu­godtan lehet mondani: a la- késépítkezések terén a BÉV-nek a jobb minőség biztosítása ér­dekében van még tennivalója. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál tegnap tartott pártértekezleten részt vett Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első tit­kára is. A BÉV pártbizottsága titkárának ismét Medveczky Antalt választották meg. * Tegnap a megye számos vál­lalatánál és községében tartot­tak pártértekezletet. A Volán 12-es számú Vállalatának párt­értekezletén részt vett dr. Petö- házi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának tit­kára. A vállalat pártbizottsá­gának titkárává ismét Héra Istvánt választották meg. * A Pécsi Bőrgyárban tartott pártértekezleten részt vett dr. Geisz Mihály, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottság mun­katársa is. A vállalati pártbi­zottság titkárának ismét Csiga Istvánt választották meg. * A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat II. üzemében ugyancsak tegnap tartották meg a pártér­tekezletet, amelyen részt vett Gráf József, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának mun­katársa. Az üzemi pártbizottság titkárának Barcsa Zsigmondot választották meg. * A kereskedelmi dolgozók is tegnap tartották Pécsett párt­értekezletüket, amelyen Tóth András, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munka­társa vett részt. A kereskedelmi pártbizottság titkárának ismét dr. Földes Jánosáét választot­ták meg. * Pártértekezlet volt Sellyén is, amelyen Gábor János, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának munkatársa vett részt. A községi pártbizottság titká­rának ismét Bozsics Józsefet választották meg. * Mázaszászváron mór koráb­ban megtartották a pórtérte- kezletet. Részt vett ezen dr. Bunna Gyula, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának munkatársa. A mázaszászvári pártbizottság titkárának Jónás Gyulát választották meg. * Pártértekezlet volt tegnap Mágocson is, amelyen részt vett Kutnyánszky Géza, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa. A községi pártbi­zottság titkárának ismét Triker Istvánt választották meg. * A Szigetvári Állami Gazda­ságban tartott pórtértekezleten részt vett Illés István, az MSZMP Szigetvári járási Bizottságának első titkára. Az állami gazda­ság pártbizottságának titkárá­vá ismét dr. Kovács Jánost vá­lasztották meg. * Pártértekezlet volt tegnap a Pécsi Kesztyűgyárban is, ame­lyen részt vett Varga István, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese és Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizott­ságának titkára is. A kesztyű­gyári pártbizottság titkárának ismét Zentai Ferencnét válasz­tották meg. Termelőszövetkezeti zárszámadások Újpetrén nyereséggel, Hidason veszteséggel zárták a gazdálkodást Ujpetrei termelőszövetkezet Újpetre, o megye legna­gyobb termelőszövetkezete 21,8 millió forint eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt. Csütörtökön és pénteken a részközgyűléseken Bohár Ernő elnök a vezetőség beszámolóját ismertetve elmondta: a 10 500 hektáros gazdaságnak nagy ká­rokat okozott az elmúlt évi idő­járás. A búza, kukorica és bor­só terméscsökkenése 11,6 millió forint veszteséget okozott. A tervezettnél jobb a termés nap­raforgóból és repcéből — 24, illetve 21 mázsa —, de ez csak részben pótolta a növényter­mesztési veszteséget. 1980-ra célul tűzték ki az 58 mázsás kukorica és 44,4 mázsás hektáronkénti búza termésátla­got. Kevesebb műtrágyát hasz­nálnak, több istállótrágyát jut­tatnak a földekre. Állattenyésztésük túlteljesítet­te tervét. Az értékesített tej mennyisége 9 százalékkal ha­ladta meg a tervezettet, ami 235 000 liter többlet. Az egy te­hénre jutó tejtermelés 3805 li­ter. A sertéstenyésztés is több­letbevételt biztosított, összes­ségében az állattenyésztés nye­resége 5 785 000 forint, 3,5 mil­lió forinttal több a tervezettnél. Ez a többlet azonban nem pó­tolta a növénytermesztés vesz­teségét. Gondatlanság és gyermekjáték A tűzesetek okai 'között a fűtési szezon, a feledékenység a műszaki hiba áll az első helyen. A legszomorúbb mégis a felnőttek nemtörődömsége: az elöl hagyott gyufa a gyere­keket játszásra ösztönzi — Komlón .két kisgyerek lelte ha­lálát. A Baranya megyei Tűzoltó- parancsnokság januári tűzmér- Iegének adatai: 64 riasztás, 48 tűzeset, 'ketten meghaltak, hár­man megsérülteik, a kár 360 ezer forint. A túzokok között a fűtési szezon 21 tűzesettel vezet, a nyílt láng használata 7, a gyer­mekjáték 6, és az elektromos áram 4 esetben okozott tüzet. Az I. fokú tűzvédelmi hatósá­gok 36 személy ellen tettek szabálysértési feljelentést. A leggyakoribb esetek. A kisgyerek mindenre kíváncsi — az elölhagyott gyufa sem ke­rüli el a figyelmét. Komlón o magára hagyott 6 éves Dániel és a 6 hónapos Peggy halálát okozta, hogy a feltehetően tűz­zel játszó kisfiú ténykedése miatt lángot fogtak a műanyag játékok, a termelődő mérgező gázok kioltották mindkettőjük életét. Hosszúhetényben is egyedül maradtak a gyerekek, megtalálták a gyufát — elöl volt! Meggyulladt a gyermek- ágy, a szomszédok éberségén múlott, hogy nem következett be újabb gyermektragédia. Somogyviszlón 4 éves kisfiú a melléképületben levő baromfi- szálláson a kályhából kipisz- kálta a parazsat, játékának szerencsére csak 30 csirke lett az áldozata. Pécsett eddig is­meretlen gyerekek gyufával játszottak az emeletes ház alagsori közös használatú he­lyiségében, az ott tárolt búto­rok meggyulladtak, a kór 20 ezer forint. Pécsújhegyen 5 éves kisfiú harmadmagával gyufával gyújtotta meg az asztalon levő ruhaneműket. A szomszéd kimentette őket, ő és egy kisgyerek megsérült. A termelőszövetkezet vezető­sége az aszálykár elhárítására tervet dolgozott ki, amelyben előírta a mór meglévő eredmé­nyek fokozását és a mellékipa­ri tevékenység nagyobb mérvű növelését. Megalakultak az úgynevezett „aszálybrigádok’', melyek azokból a termelőszö­vetkezeti dolgozókból álltak, akiket más ágazatokból cso­portosítottak át a megemelt tervű munkahelyekre. Ennek végeredménye, hogy a szövet­kezet eredményesen zárta az 1979-es esztendőt, 4,9 százalé­kos bérfejlesztésre volt lehető­ség, a havi átlagjövedelem 3622 forint. Az 1980-as tervről a terme­lőszövetkezet elnöke elmondta, hogy céltudatos gazdálkodást igényel. Fontos feladat a tarta­lékok feltárása, az ésszerű ta- korékosság. Növelni kell az egyszemélyi felelősséget és a vezetői határozottságot, bizto­sítani a megfelelő munkakörül­ményeket és megkövetelni a munkafegyelmet. A közgyűlésen a termelőszö­vetkezet ipari főágazatának két brigádja a Damjanich és a Hámán Kató szocialista bri­gád csatlakozott a Sziklai Sán­dor vasöntő brigád felhívásá­hoz és március 22-i szabad szombatjukon dolgoznak. Mun­kadíjukat a kozórmislenyi óvo­dának ajánlották fel. Hidasi termelőszövetkezet Szemnek szép a dimbes- dombos vidék, amelyen a hi­dasi Mecsekkapu Termelőszö­vetkezet területe húzódik. A gazdálkodás szempontjából azonban nem előny ez a szép­ség. A szántó 55 százaléka szabdalt, eróziónak kitett, gyen­ge tenmőképességű terület. Hidason különösen érvénye­sülni kellene, hogy a lehető­ségeket a leghatékonyabban használják ki. Ez a hidasiak­nak az elmúlt évben nem si­került: veszteségesen zárták az évet. Elsősorban ezekről a gon­dokról számolt be a tegnapi zárszámadó közgyűlésen a tsz elnöke, Eszenyi János. A gazdaság összterülete 3271 hektár, ebből szántó 1402. Őszi búzából — 211 hektáron ter­mesztettek — 36 mázsás át­lagtermést tervezték, de az eredmény csak 19,5 mázsa lett Kukoricát 443 hektáron vetet­tek az elmúlt évben és a hek­táronként tervezett 75 mázsa helyett csak 62 mázsát tudtak betakarítani. A növénytermelés tervezett 17 255 000 forint árbevétele he­lyett csak 12166 000 forintot értek el, ugyanakkor a ráfor­dított költség 12 796 000 forint volt. A lemaradás elsősorban az időjárás következménye, ugyan­akkor a szakvezetés levonta a következtetést az elkövetett hi­bákból is. Rendkívül gazdaságtalanul állította elő termékeit az állat- tenyésztés is. Az árbevételi terv 3 955 000 forint volt, a tényleges bevétel viszont 5 060 000 forint lett, azonban az összes költség a 7 390 000 forintot is meghalad­ta. A juhászaiban is csak mér­sékelt előrelépést sikerült vég­rehajtani. Kidolgozás alattvan ugyan a juhászat fejlesztése, de az előrelépés egyelőre nem lesz olyan ütemű, hogy gyor­san éreztesse hatását. Az idei évi kemény felada­tokról szólva az elnök megem­lítette: nagy segítség lenne számukra, ha a felügyeleti szervek felülvizsgálnák a tsz sajátos helyzetét és javasol­nák, hogy legalább átmeneti­leg a támogatott termelőszö­vetkezetek közé kerüljenek. 1980-ban új tevékenység be­vezetését kíséreli meg a gaz­daság. A Bajai Mezőgazdasá­gi Kombinát kukoricatermeszté­si rendszerének felkérésére hib­ridkukorica vetőmag előállítá­sára kötöttek megállapodást. Az elvetett búza eddig kedve­ző eredményt mutat, s remélik, sikerül 32 mázsa hektáronkénti átlagtermést betakarítani. A termelőszövetkezet tagjai ugyan nem nagy lelkesedéssel hallgatták a gyenge eredmé­nyekről szóló beszámolót, elfo­gadták, hogy 1979. évi munká­juk csupán ezt eredményezte. A vitában elhangzott: érthe­tetlennek tartják egyes helye­ken, miért engedhetik meg maguknak a tagok a fegyel­mezetlen munkát, amelynek hatását most érzik igazán. Alföldi János, a Komlói járá­si Pártbizottság titkára kemé­nyen fogalmazott: „Nehéz év van o tsz mögött, váltás volt a vezetésben, az időjárás is kedvezőtlenül alakult, ez azon­ban mégsem elég ok arra, hogy o gazdálkodás színvonala ennyire alacsony legyen. A hi­dasiaknak tudniuk kell, hogy nagyon lemaradtak, ezt a fo­lyamatot már 1980-ban meg keli állítani, az eredményeken javítani.” Hidason tehát a mostaninál jobban kell mindenkinek dol­goznia, keresniük kell olyan lehetőségeket, amelyekből pénzt lehet csinálni. A tsz mellékte­vékenységére vonatkozó tervek már sejteni engedik, hogy Hi­dason gondolkodnak ezen. S. Zs. 100 éve született Pécsett a nagy matematikus Koszorúzás, díjkiosztás Fejér Lipót emlékére A száraznak kikiáltott tudományban is érvényesülhet a szépség Huszonegy évvel ezelőtt ren­dezte meg először o pécsi Nagy Lajos Gimnázium KlSZ-szerve- zete és matematika munkokö- zössége a pécsi születésű mate­matikus, Fejér Lipót emlékére a megyei matematikai versenyt, amely azóta is rangos erőpró­bának számít. Tegnap délelőtt a huszadik verseny ünnepélyes eredményhirdetésére került sor o Pécsi Nagy Lajos Gimná­ziumban. Ezt megelőzően az MTESZ, a Neumann János Szá­mítógéptudományi Társaság, a Bolyai János Matematikai Tár­sulat és o Nagy Lajos Gimná­zium KISZ-szervezete koszorúzá- si ünnepséget tartott a Fejér Lipót, Zetkin Klára utcai szülő­házán elhelyezett emléktáblá­nál, a nagy matematikus szü­letésének 100. évfordulója al­kalmával. A koszorúzást emlékülés kö­vette a Nagy Lajos Gimnázi­umban, melyen Fejér Lipót ta­nítványa, Sain Márton, nyugal­mazott szakvezető tanár idézte fel professzora életútját. Fejér tudományában is művészlelkű szellem volt aki a matematikai levezetések egyszerűségére, eleganciájára törekedett. Hir­dette, hogy ebben a száraznak kikiáltott tudományban is érvé­nyesülhet a szépség, az esztéti­kum. Húszéves korában röpí­tette nevét szárnyra a világhír, ő azonban a külföld csábítása ellenére is itthon maradt, a ko­lozsvári, majd a budapesti egyetemen kutatott, oktatott. Kolozsváron Ady Endrével volt jó barátságban. Fejér Lipót körül matematikai iskola ala­kult, melyre a külföld is felfi­gyelt, neki és tanítványainak is köszönhető, hogy a magyar matematikának rangjo van az egész világban. Az emlékülés zárásaként Dobay József igazgató kihirdet­te a 20. Fejér Lipót matematikai verseny eredményét Egyéni ver­senyben a nem tagozatos tanu­lók között első helyezést ért el Pataki Anikó és Szabó Gábor (Nagy Lajos Gimnázium), Van- tus Éva (Táncsics Mihály Gim­názium, Siklós), Zavarkó Olga (Kun Béla Gimnázium, Komló). A tagozatos tanulók versenyé­ben Búza Klára és Verner János (Nagy Lajos Gimnázium) lett oz első. A részt vevő iskolák kö­zül a pécsi Nagy Lajos Gimná­zium csapata érte el az első helyezést. G. O. Tüzesetek! A győztesek egy csoportja az eredményhirdetésen

Next

/
Thumbnails
Contents