Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-28 / 58. szám
2 DunQntmt napló 1980. február 28-, csütörtök Az országot átfogó termelési rendszer Jubilál az IKR Magas műszaki színvonal, kiemelkedő terméseredmények (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) Jubileumi ülést tartott tegnap a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer igazgató tanácsa. 10 éve annak, hogy az iparszerű kukoricatermeléshez Bábolnára érkeztek az akkor legfejlettebb műszaki színvonalat jelentő gépsorok, a nagy termőképességű vetőmagvak, vegyszerek, amelyek iparszerű rendszerezéséből programozott munkavégzéssel alakult ki a mai IKR. Már az első évben Bábolna egész kukoricaterületén 18 mázsával ugrott meg a hektáronkénti hozam. És ennek a többlettermésnek az exportja képezte a behozott gépek fedezetét. Egymilliárdos közös vagyon Ma már 22 növénytermelési rendszer működik az országban, amelyekhez a mezőgazdasági üzemek 80 százaléka csatlakozott. A legfontosabb növények 70 százalékát rendszerek keretében termelik. Tavaly a rendszerek 10 mázsával több kukoricát, 8 mázsával több búzát, 4,5 mázsával több napraforgót termeltek, mint az országos átlag. Csupán az IKR taggazdaságai 1,8 millió tonna többlet kukoricát adtak az elmúlt 10 évben. A bábolnai rendszerhez csatlakozott gazdaságok 1973-ban alapították közös vállalatukat, am'elynek 229 taggazdasága küldte vezetőjét az igazgató tanács tegnapi ülésére, Tóth János igazgató elmondta, hogy a vállalat közös vagyona közel egymilliárd forint. Ez az összeg garanciát nyújt arra, hogy a vállalat taggazdaságai hosszú távon a bővített újratermeléshez szükséges eszközhöz, anyaghoz jussanak. A vállalat 10 év alatt 4,8 milliárd forint értékű gépet helyezett ki taggazdascígaihoz, és rendelkezésükre bocsátja a legkorszerűbb biológiai anyagokat és kemikáliákat. Ma már a felhasznált vetőmag 98 százaléka, a növényvédőszer 34 százaléka, a speciális műtrágya 100 százaléka, a tőices eredetű gépek 50 százaléka — magyar. Bábolna kezdeményezte a Rába Steiger-traktor, az eke- és tárcsacsalád gépeinek, a permetezőgépek és kombinátorok, a kukoricacsőtörő-adapter, és több takarmánybetakaritó gép gyártását. És ezekből a gépekből az idén már 17 millió dol- ,**• lár értékben exportálnak is. A kedvezőtlen időjárás ellenére az IKR tavaly érte el fennállása óta a legnagyobb kukorica átlagtermést — hektáronként 63,1 mázsát. És ezt 222 ezer hektár átlagában. 18,6 százalékkal több kukoricát termeltek, mint 1978-ban. A vállalat 868 millió forintért vásárolt tavaly gépeket, és már az ősszel kihelyezte az 1980-ra igényelt traktorokat, munkagépeket. Mivel tavaly igen sok panasz volt az IFA-tehergépko- csi alkatrész-ellátására, az IKR most felajánlotta taggazdasá- gainak, a teljes tehergépkocsiellátást magára vállalja. 1516 szerelőt, gépkezelőt és más szakembert képeztek tovább tavaly, és eredményeik nagy őszi szemléjét, a bábolnai napokat 15, ezer hazai és külföldi szakember látogatta meg. Napjainkban újra értéket kapnak a mezőgazdasági melléktermékek ,— a szalma mázsája 170 forint —, és megkülönböztetett hangsúlyt az energiatakarékosság. Az IKR bevezette a szárítás nélküli kukoricabetakarítást és a szemes kukorica nyers tárolási technológiáját. Tavaly már 50 ezer tonna kukoricát tároltak nyersen, és 5 ezer tonna csőzúzalékot készítettek. Mindkét technológiát a szarvasmarhatartó gazdaságoknak javasolják. Az elmúlt évtől kezdve számítógéppel elemzik a kukoricatermelésre ható valamennyi tényezőt. Kiderült: a korai érésű kukoricák vetésváltásban, a kései érésűek három-négy éves monokultúrában adnak nagyobb termést. A lombtrágyák terméstöbbletet produkáltak, különösen a cytozyme, amely négy és fél mázsával növelte a hozamot. Legszembetűnőbb a tőszám hatása: 50 ezres tőszámmal 58,5, 60 ezres tőszámmal 65, 70 ezer felettivel 66,7 mázsát takarítottak be. Nyereséges kukoricatermelés Az egész országot átfogó IKR adatai most is azt mutatják, hogy a kukoricatermelés nyereséges ágazat. Tíz év alatt a költségek 55 százalékkal nőttek. Ennek ellenére az egy hektárra vetített eredmény 2500 forintról 4400 forintra emelkedett. 81 mázsa felett termelő gazdaságoknak pedig 9100 forint a hektáronkénti nyereség. Ha már a rekordoknál tartunk, ismét Dél-Dunántúl — Dombóvár, Zomba és Nágymányok vezet 105, — 98—96 — mázsás átlaggal. A taggazdaságok versenyében ők a győztesek. Báling József Arany oklevél a legjobbaknak Tudományos, technikai úttörőszemle Pécsett Márciusban megyei döntő A múlt héten pénteken és szombaton rendezett vetélkedőkkel befejeződött a pécsi úttörők tudományos, technikai szemléje. Az úttörőtechnikusok versenyén 22, egyenként háromhárom fős csapat vett részt. Közülük az l-es számú Gyakorló Általános Iskola, a Mecsekaljai Általános Iskola és a Meszesi Általános Iskola csapata szere, pelt a legjobban. A társadalomkutatók közül a Jókai úti Általános Iskola, a Lvov-kertvárosi lll-as számú Általános Iskola, (Anikó utca) és a Meszesi Általános Iskola csapatának tagjai bizonyultak a legjobbnak. Á természetkutatók versenyéből az Építők úti, a Kertvárosi l-es számú és a Pécsszabolcsi Általános Iskola csapata került ki győztesen. Az orosz nyelv barátainak versenyében a Karikás Frigyes úti és a Kertvárosi l-es számú Általános Iskola csapata szerepelt a legeredményesebben. Az első helyezett csapatok arany oklevélben részesültek. Ök képviselik a pécsi úttörőket a március 22-én sorra kerülő megyei döntőn. Előtérben a távközlöhálózat fejlesztése Postai műszaki- forgalmi konferencia A Pécsi Postaigazgatóság ez évi legfontosabb feladatait vitatta meg a több mint kétszáz forgalmi és műszaki dolgozó tegnap a Pécsett megtartott műszaki-forgalmi konferencián. Idén is legfontosabb feladat a távbeszélő-hálózat fejlesztése, ami rendkívül feszített mun. kát igényel. Az igazgatóság négy megyéjében, Baranyában, Tolnában, Somogybán és Zalában ez év végéig 3500 új távbeszélő-állomást, kapcsolnak be, ebből Pécsett 1500-at terveznek bekötni. Ehhez kapcsolódva fejlesztik a hálózatot Or- fűn, Szalántán, Pellérden, Boksán és Görcsönyben. A Paks környéki, valamint a zamárdi telefon-vég központokat végleg beszerelik és üzembe helyezik egy bővítés keretében. A helyi hálózat rekonstrukciós munkáira kerül sor Siklóson, Komlón, Csurgón, Babarcon Zalakaro- son és Siófokon: ezek a legfontosabb felújítások színhelyei. Ebben az évben befejezik a pécs—baksai körzetkábel építését és hozzáfognak a boksa— siklós1 körzetkábel kivitelezéséhez. Új távbeszélő-készülékek beszerzésére mintegy hárommillió forintot fordítanak, míg a távközlési ütemek műszer- és munkagép-ellátottságát csaknem másfél millió forint értékben javítják. Kevesebbet költhetnek új beruházásra, műszaki fejlesztésre. A siófoki telephely után hamarosan átadják a kaposvárit és a dombóvárit, Szigetváron és Balatonmárián az új portahivatal már készül. Tavaly 120 millió forintot költöttek épületek, hálózat, hírközlő eszközök és gépkocsik karbantartására, vaqy az állóeszközt majdnem félmilliárd forint értékben fejlesztették. Idén mindezzel nagyon szerény keretek között foglalkozhatnak. De mit tesz a csaknem nyolcezer dolgozó, hogy mégis jó eredményeket érjen el? Véleményüket 15 felszólaló tolmácsolta, és mind egyetértett abban, hogy a munkafegyelmet, a munka hatékonyságát nagymértékben javítsák. Egyre inkább szükséges eldönteni, hogy a hivatalokban mi is a reális létszámigény. Ha emberfeíesleg van, az: minél gyorsabbon irányítsák át a szolgáltatás legfontosabb területeire. Igazi, vagyis valóban mérhető teljesítményeket állítsanak fel elsősorban a műszakiaknál. Leginkább megterheltek a kézbesítők, o végrehajtó szolgáltatás dolgozói. Megoldást jelenthetne, ha m:nél több úgynevezett egyesített felvevő állna szolgálatba, aki tud felvenni pénzt, csomagot, táviratot, levelet is és nemcsak épp az egyik elvégzésére „specializálódott". Ésszerűnek látszik besegítőket négy órában alkalmazni. Egy dolgozó egyidejűleg több fontos feladatot láthatna el, így például a táviratot kihordó vihet levelet vagy csomagot is. Az autóvezetők amíg ácsorognak, addig soksok más feladatot is teljesíthetnek, oéldául csomaqot, táviratot kézbesíthetnek. E téren méq alig van előrelépés, pedig a jövőben a mindenhez értő és azonnal mozgósítható postai szakmunkás élvez majd előnyt. Tavaly a négy megyében a 470 postai gépjármű csaknem 10 millió kilométert tett meg, ezalatt 12 millió forint értékű üzemanyagot használt fel. Nem mindegy, hogy a járművek javítása, kiszolgálása hogy történik. Ezért fontos, hogy legalább az új telephelyek a modern követelményeknek feleljenek meg. Méq mindig alacsony a járművek kihasználtsága és üzemeltetésük sem gazdaságos. Követendő példaként említették a Somogy megyei távközlési üzemet, ahol az üzemanyag-takarékosság é'”°rű normáit alakították ki. Nem szabad megengedni, hogy 100 ezer kilométernél már megválni akarjanak egy szállítójárműtől, ugyanis kiselejtezésükre legfeljebb 180 ezer kilométernyi megtett út után lehet gondolni. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Buják Konstantin, a Posta Vezérigazgatóság vezérigazgató-helyettese, dr. Mészáros Ferenc, a Posta Vezérigazgatóság pártbizottságának titkára, Baranyai Gézáné, a Postások Szakszervezete osztályvezetője, valamint Varga Sándor igazgató. Cs. J. Indul a régészeti szezon A kelta leletek, feldolgozás előtt Az egészséges táplálkozás jegyében Diétás élelmiszerbemutató a POTE-n Ma: tanácsadás és kóstoló lisztérzékenyeknek A kiállítás egyik tábláján olvasható jótanácsot érdemes megfogadni: „Reggelidet edd meg magad, ebédedet felezd meg barátoddal, vacsorádat add az ellenségednek^” Egy másik felirat már mértéktartóbb és inkább kifejezi a magyor gyomorra jellemző állapotot, mármint azt, hagy szeretünk enni: „Az élet sokoldalú, táplálkozásunk se legyen egyoldalú.” Az első intelmet nehezebb betartani, a másodikhoz könnyen tarthatjuk magunkat, ha megnézzük a kiállított élelmiszereket — melyek megvásárolhatók az újmecsekaljai su- permarketben. Az egészséges táplálkozás és a diétás étrend így vagy úgy mindinkább hangsúlyt kap napjainkban, az ügy érdekében közösen fáradoznak orvosok, egészségügyiek és kereskedők, sőt az összefogás eredményeképpen az ipar is mindjobban betársul — hisz valahol létrejön az érdekközösség, melynek varázsszava, az egészséges élet és étrend. A Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztálya koordinálásával, a POTE és a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat közös rendezésében tegnap nyitotta meg a pécsi 400 ágyas klinika előcsarnokában dr. Jávor Tibor professzor, az I. sz. Belklinika igazgatója, a POTE dietetikai szolgálatának vezetője és Vé- csei Kálmán, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese azt a kóstolóval egybekötött diétás élelmiszerbemutatót, mely tükrözi az összefogás eredményeit. A Baranya megyei Tejipari Vállalat, a Baranya megyei és a Pécsi Sütőipari Vállalat, a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, valamint a Boranya-Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kiállított élelmiszerei között egyaránt találgató kalóriaszegény és kalóriadús, rostgazdag, lisztérzékenyeknek, cukorbetegeknek és sok más diétázóknak javallt készítmény. A szervezők nem tagadják bemutatójuk hármas célját: fel mérés, propaganda és tanács adás. Arra is büszkék lehetnek, hogy az összefogással elért eredményeik országosan is kö vetendő példát mutatnak. Az egyetem megteremtette és továbbfejleszti a korszeiű élelmezés feltételeit a konyhától a diétás nővérig, az orvosi szolgálatig. Az orvos- és nővér, képzésben a gyakorlatban és tudományos kutatásként is helyet kap e témakör. A négy diétás nővér — dr. Tóth László né, Mátis Györgyné, Könczöl Lászlóné és Némethné Kiss Katalin — a betegeket egyenként faggatja, hogy a diétán belül mit enne, összeállítják az ét rendet, naponta 30-féle menüt szervíroznak 450 betegnek. Mindezt a többletmunkát szocialista brigádvállalásként teszik a konyhai dolgozókkal és Nim Györgyné cukrásszal együtt. Kérik, aki diétás ügyben tanácstalan, forduljon hozzájuk bizalommal, keressék a Kürt utcai konyhán őket. A tegnap, szép számú érdek lődő jelenlétében megnyitott kiállítás naponta 10-től 18 óráig várja az érdeklődőket péntek estig. A kiállítás külön érdekessége, hogy ma, csütörtökön 10.30—11.30 és 16.30— 18 óra között a lisztérzékenyek nek tartanak kóstolóval egybe kötött bemutatót és tanács adást. Murányi László Leletmentések, feltárások Fordulat várható a román kori kőtár ügyében Bár zúzmara fed mindent és nulla fok körül ingadozik a hőmérő higanyszála, a Janus Pannonius Múzeum régészei már megkezdték a leletmentéseket. Vasasról középkori, Cserkútról kelta település nyomait jelentették be, és természetesen folyamatosan érkeznek a leletbejelentések Pécs területéről is. Innen faragott román kori kőtöredék került a tél folyamán o múzeum birtokába — valószínűleg a román kori székesegyház egy részletéről van szó. A Janus Pannonius Múzeum nemrég megjelent 23. évkönyvének régészeti szekciója jól tükrözi az elmúlt évek ásatási és tudományos tevékenységét — ezt folytatják idén is a pécsi régészek. A Dél-Dunántúl kora bronzkorának történelmi kérdéseit dr. Ecsedy István tárgyalja Zók-várhegyi kutatásai alapján. A terület kora vaskorának, a Jakab-hegyi földvárnak és halomsíroknak problémakörét Maráz Borbála múzeumi osztályvezető, a Pécs város területén előkerült értékes középkori leletanyagot pedig Kárpáti Gábor tanulmánya dolgozza fel. A leletmentések, feltárások és a tudományos feldolgozómunka teljes erőbevetést kíván, különösen, ha hozzávesszük, hogy a régészetnek meg kell oldania olyan problémákat, mint a pécsi román kori kőtár megmentése. A Janus Pannonius Múzeum által kezdeményezett, immár halaszthatatlannak tűnő akcióhoz a Baranya megyei Ta. nács anyagi segítségét várják. Mihelyt ezt sikerül megnyerni a kőtár épületének átalakításához, tatarozásához, folyamatosan gondoskodni kell Európa egyik legértékesebb román kori kőanyagának megóvásáról. Az Országos Műemlékfelügyelőség restaurátorai már megkezdték a kövek kiemelését az ideiglenes téglafalból, s megtisztítják, konzerválják a fa. ragvónyokat. Jelenleg is zajlik a múzeum Széchenyi téri épületének renoválása, a statikailag bizonytalan részek helyreállítása. Ha az épület elkészül, újra megnyitja kapuit az állandó ré. gészeti kiállítás. Ugyanakkor jelentős raktárterülettel bővülő régészet, s ezzel lehetőség nyílik az ország egyik leggazdagabb régészeti gyűjteményének, a sok tízezer tárgynak méltó elhelyezésére. Tavasszal tovább folytatódik a kővágószöllősi római villa és sírkamra feltárása, a pécsi városfalkutatás és a mecsekná- dasdi Schlossberg ásatása. Az utóbbi műemlék helyreállítására is valószínűleg sor kerül ebben az évben. G. O.
