Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-27 / 57. szám

a Dunflntult napló 1980. február 27., szerda Várospolitikai fórum Újmecsekalján A lakosság kérdez, az illetékesek válaszolnak így közlekedünk mi Kitűnően világított Pécsett a magasháznál lévő gyalogátkelőhely A gyalogátkelőhelyek megvilágítása Várospolitikai fórumot tartot­tak tegnap este az újmecsek- aljai Mozgalmi Házban a Ha­zafias Népfront Pécs városi Bi­zottsága szervezésében. A fóru­mot a 4-es számú újmecsekaljai körzeti népfrontbizottság kez­deményezte, így természetszerű, leg a kérdések zöme Pécs nyu- goti városrészére vonatkozott. A fórumon részt vett a városi ta­nács tervosztályának és az építési és közlekedési osztályának, a városi KÖJÁL-nak, a DéDÁSZ- nak, a Kertészeti és Parképítő Vállalatnak, a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnak, az Ingatlankezelő Vállalatnak, a 12-es Volán Vállalatnak és a városi rendőrkapitányságnak a képviselője. És a város nyugati részének lakói közül mintegy 150 érdeklődő. A DÉDASZ-hoz két kérdés ér­kezett írásban. O Amióta az új 6-os utat át­adták, azóta az Építők útja és a Münnich Ferenc utcai részen nincs megfelelő köz- világítás; hol az egyik olda­lon égnek a lámpák, hol a másikon. 2. Miért van az, hogy az Úttörő utcában de­cemberben hol volt, hol nem volt közvilágítás? A kérdésekre Varga János, a DÉDASZ Pécsi üzemigazgatósá­gának igazgatóhelyettese vála­szolt: az Építők útja közvilágí­tásának bizonytalanságát a transzformátor-állomás egyik fő. kapcsolójának a meghibásodá­sa okozta, február közepén a hibás főkapcsolót kicserélték, tehát most már nem lehet a vi­lágítással probléma. Az Úttörő utca: a környéken nagyobb re­konstrukciót hajtottak végre az év végén, amely januárra is át. húzódott, s ezek a munkálatok zavarták ideiglenesen a közvi­lágítást. Azóta többek között át­építették a közvilágítási transz­formátort is, és nagyobb teljesít, ményű fényforrásokat helyeztek el, gyakorlatilag nemcsak hely. re állt a december előtti álla­pot, hanem jelentősen javult is a közvilágítás. Q Milyen lesz az új 6-os út két oldalának parkosítása, s mi­korra készül el? Erre a kérdésre a városi ta­nács építési és közlekedési ősz. tályának csoportvezetője, Lovas Attila, Kalla Gábor, a Kerté­szeti és Parképítő Vállalat osz­tályvezetője és Csepeli Zoltán kerttervező szakmérnök vála­szolt. A parkosítás terve elké­szült, s nemcsak az esztétikai szempontokat vették figyelem, be, hanem a növényzet zajcsök­kentő és porfogó hatását is megtervezték. Lesznek ezen a te­rületen önálló fák és cserjék, fa. és cserjecsoportok és faso­rok egyaránt, a Páfrány utcá­nál pedig különleges díszfák is, tekintve, hogy ez a város nyu­gati „kapuja”. Mindez mintegy négymillió forintba kerül és négy ütemben négy év alatt ké. szül el, ha az évenkénti egymil­liós költségfedezetet a tanács biztosítani tudja. A parkosítás gyakorlatilag már el is kezdő­dött. © Kiss Elemértől, a 12-es Vo­lán személyforgalmi üzem­igazgatójától kérdezték a ' helybeliek, hogy terveznek-e változást Újmecsekalja tö­megközlekedésében ? Válasz: nem terveznek, most vizsgálják, hogy az új járatok a 20/A és a 28/A mennyire te­hermentesítik a csúcsidő forgal. mát, s amennyiben szükség lesz rá, elképzelhető, hogy ősztől sű­rítik a 20-as járatot. O A KÖJÁL-tól kérdezték, hogy lesz-e patkányirtás Újme­csekalján? A válasz: a költségek nem teszik lehetővé, hiszen két év­vel ezelőtt 27 millió forintba ke. rült volna, azóta a vegyszer­árak jelentősen emelkedtek, most már kétszer annyiba ke­rülne, s erre nincs költségfede­zet. Q Az építési osztálytól kérdez­ték, mikor készül el az új fe­lüljáró, illetve kérték, hogy a Szent István tér szétomlott lépcsőit javítsák ki. Válasz: a felüljáró 1982-ben készül el, az alsó sétatér lép­csőit pedig mór elkezdték javí­tani, csak a fagy miatt abba kellett hagyni. Mindez a kérdéseknek és vá­laszoknak csak igen kis töredé. ke, de azért sejteti, hogy a teg. nap esti fórum elérte célját: a várospolitika gyakorlati megva­lósítói és a városrész polgárai kölcsönösen tájékozódhattak az időszerű gondokról, feladatok­ról. (A lapzárta után feltett kérdé. sekre és válaszokra, témákra lapunkban visszatérünk.) D. I. Magam is autózom, és sok­mindentől joggal tartok vezetés közben, például a gyalogosok­tól. Nappal még könnyű a dol­gom, mert láthatók a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket jelző táblák, a „zebrák” is szembe­tűnnek, a járdán toporgó, lelép­ni készülő vagy az áthaladást végző gyalogost is könnyűszer­rel észreveszem. Ami a nappali vezetés kimondhatatlan előnye: észre lehet venni a gyalogos szándékát, hogy vár. vagy már unva a várakozást elindult a túl. só oldalra ... A közlekedési baleseti statisz­tikák a megmondhatói, mennyi gyalogost ér baleset az úttesten történő áthaladása közben még a „zebrán” is. Különösen az es. ti órákban. Figyeltem a komlói, szigetvári és pécsi kijelölt gya­logátkelőhelyek esti életét és bevallom őszintén, csodálkoz­tam, hogy „csak” ennyi balese. ti krónikában szerepelnek . . Tanultam a KRESZ-t, tudom, hogy mindenkor a látási, és útviszonyoknak megfelelően kell vezetni, tudom, hogy az átha­ladó gyalogosnak van elsőbb­sége — ha nem féktávolságon belül lép le a járdáról —, tu­dom, hogy a kijelölt gyalogos- átkelőhelyeket óvatosan kell megközelíteni, és mégis. A gyalogosok áthaladása fő­leg az esti órákban mégis ve­szélyes, mert nem,. vagy csak alig láthatók. Azt nem lehet el­várni egyetlen gyalogostól sem, hogy a saját testi épségét meg. óvandó zseblámpával világítsa meg magát míg áthalad a „zeb­rán”, azt viszont mégiscsak jó lenne elérni, hogy áthaladás előtt és alatt is jól láthatók le­gyenek. A kijelölt gyalogos-át­kelőhelyek megvilágítása mond­hatnám kritikán aluli, néhány helyen villogó sárga fény hívja fel a gépjárművezetők figyelmét a veszélyhelyzetre. (Itt joggal lassít a vezető, látni mégis csak o már áthaladó gyalogost látja, sokszor későn veszi így is ész­re.) Mi tehát a megoldás? Pécsett a toronyháznál néhány éve kí­sérletképpen sárga fénnyel vi­lágították meg a zebrát — ez jelezte a gépjárművezetőknek a veszélyt, ugyanakkor az áthala­dó gyalogost is jól észrevehető­vé tette. A sikeren felbuzdulva a DÉDÁSZ a Doktor Sándor út— Szigeti út közvilágításának fel­újításakor 7 kijelölt gyalogos- átkelőhelyet jófényű és minden szempontból megfelelő megvilá. gítással látott el. Borkovits György, a DÉDÁSZ műszaki fej­lesztési szakfőmérnöke tegnap, o MTESZ-ben e témában tartott előadásában a következőkben foglalta össze az újdonság lé­nyegét: — A fénysűrűségelmélet kerül előtérbe, a lényege, hogy mit lát a gépkocsivezető az úttes­ten, sőt a járdán. A 7 helyen felszerelt nagynyomású 400 wat. tos nátriumlámpa sárgás-vörö­ses fénye a háttérnél négy-öt- szörte jobb megvilágítást ad és helyes színvisszaadásával is se­gíti a biztonságot, mert térben már a járdán jól láthatóvá te­szi a gyalogost. Az újfajta lám­pák — átkelőhelyenként kettő kell — helyének, magasságának pontos kiszámítása itt a döntő. így igaz. A 7. helyen már a járdán váró gyalogos szándéka is felismerhető. Jó lenne, ha mielőbb valamennyi forgalma­sabb gyalogos-átkelőhelyen ilyen lámpák vigyáznák a gyalogoso­kat. Drágább ugyan, de bizton­ságos. M. L. Várják a jelentkezőket Fiúk egészségügyi pályán A közvélemény talán cso­dálkozva fogadja, az egész­ségügy számára azonban a legtermészetesebb dolog, hogy a kórházak, klinikák ápolószemélyzetében egyre több a férfidolgozó — és nemcsak az orvosok körében. Hazánkban több intézmény folytat férfiápoló-képzést, és szeptembertől ezzel a profil­lal gazdagodik a pécsi Janus Ponnomius Gimnázium és Szakközépiskola egészségügyi tagozata is. Fiúk jelentkezé­sét várják az idei tanévre, olyanokét, akik vonzódnak az egészségügyi munkához, akik szívesen segítenek bajba ju­tott embertársaikon. A kémia és a biológia o szakhoz leg­szükségesebb alaptantárgy, legfontosabb azonban az egyénben meglevő segítő­készség, a pálya iránti von­zódás. A férfiápoló szak hall­gatói ugyanúgy részt vesznek a gyermekgondozás-órákon, mint a lányok, az iskolában folytatott laboratóriumi, majd kórtermi gyakorlaton, az utol­só két évben pedig bekap­csolódnak a kórházak, klini­kák munkájába. Nyáron ösz- szefüggő gyakorlaton vesz­nek részt ezekben az egész­ségügyi intézményekben. Az egészségügyi szakközép, iskola végzősei általános ápolói és általános asszisz­tensi képesítést kapnak az érettségi bizonyítvány mellé. Ez később a gyakorlatban természetesen kiszélesíthető, lehetőség van a különböző szakasszisztensi vizsgák leté­telére, s a legjobbak felvé­telizhetnek az egészségügyi főiskolára, illetve az orvosi egyetemekre is. A végzős férfié polákra szükség van számos területen — és nem­csak a fizikái erő miatt, ha­nem mert egyes területek ki­fejezetten férfi ápolószemély, zetet igényelnek. Ilyen az urológia, az ideg- és elme- klinikák, kórházak és a men­tők. Valamennyi területen le­hetőség van a továbbtanulás­ra, a szakosodásra. Várják a férfiápolókat, gondozókat a szociális otthonokban, a fi­zikoterápiás, mozgásszervi megbetegedéseket gyógyke­zelő intézetekben, a gyógy­fürdőkben - is. üzemorvosok mellett, különösen a sok fér­fit foglalkoztató gyárakban, üzemekben is segíthetik mun­kájukkal a gyógyító-megelő­ző tevékenységet. G. O. idegenkedik a csaknem 100 000 hektárnyi földterületének a Du­nából való öntözésétől, hiszen az érdekeiket képviselő Bólyi Mezőgazdasági Kombinát fel­kérte a VÍZITERV-et, hogy az Lesz-e intözőfiirt Mohács térségében ? A mohácsi öntözőfürtöt már 33 éve meg akarták valósítani; akkor Mo­hácstól délre mintegy ezer hek­tár földet kívántak magas szín­vonalon öntözni. Tervezésébe fogtak 1962-ben, 1974-ben, majd 1977-ben: azóta csak a különböző tanulmány-és kon­cepciótervekre majd tízmillió forintot költöttek el. Kezdetben negyedmilliárdbo került vol­na, míg napjainkban a beru­házás várható költsége megkö­zelíti a másfél milliárd forintot. A kezdeményezések sorra du. gába dőltek, elsősorban az érintett gazdaságok tartózko­dása miatt. Napjaink terveit, elképzelé­seit is a megvalósítást illetően inkább a bizonytalansági té­nyezők jellemzik. Igaz, hogy az öt mezőgazdasági üzem nem A legtöbb az öt gazdaság összefogásán múlik üzemi művek beruházási prog­ramját ez év májusára készítse el. Míg a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság a VIZITERV- nél ez év márciusi határidővel a főművek beruházási program­ját rendelte meg. Már ezekben a hetekben sorra járja a VÍZIG szakembergárdája a mohácsi, szajki, majsi, lippái tsz-t, vala­mint a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátot, hogy véleményü­ket összegyűjtse, majd felter­jessze az OVH-hoz. Súlyos a tét a pénzügyi vo­natkozást tekintve, hiszen a be­ruházás majdnem másfél mil­liárdos költségéhez az üzemek 700—800 millió forintos hozzá­járulását - várják. Egyébként minden ezen múlik, ugyanis amennyiben ez az összeg ösz- szeáll, akkor az állami hozzá­járulás sem marad el és a ha­todik ötéves terv időszakában alig öt év alatt megépülhet az öntözőfürt. A gazdaságok nagyon jól is­merik a szolnoki Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Inté­zet 1979-re elkészült agrár­hasznosítási tervét. Tudják, hogy a bólyi és a mohácsi sík­ság kevés, patakból kitermel­hető öntözővízzel rendelkezik, hogy tíz év vonatkozásában négy esztendőben nagyon ke­vés az eső, míg háromban ked­vezőtlenül oszlik meg. Azt is megértették, hogy rendszeres öntözéssel stabilizálni lehet a még magasabb átlagokat ezen az amúgy is gazdagon termő tájon. Például őszi búzából ilyen úton 12, cukorrépából 140, kukoricából 25, lucernából 40, szójából pedig 10 mázsa többlet produkálható. Termé­szetesen a bennük élő bizony­talanságot erősíti a korábbi évek néhány kellemetlen ta­pasztalata, hiszen volt időszak, hogy ezen a vidéken csak a meliorációra gondoltak, vagy amikor maguk a központi szer­vek vetették el az öntözőfürt megvalósítását; hivatkozva szű­kös pénzkészletre. Csupán zá­rójelben jegyezzük meg, most sem tiszta a kép, hogy a fel­sőbb, állami szervek valóban reagálnak-e egy egyöntetű, po­zitív tsz-kezdeményezésre. Érre az érvre is hivatkoznak az üze­mek. S tartanak a beruházási stop szigorától is. Az idegenkedésben közreját­szik az is, hogy nagyon meg­drágultak a csövek, hogy sok­ba kerülnek a gépek és rend­kívül magasak a hálózatköltsé­gek. Hajdan közvetlenül a Du- na-partra települt volna az ön­tözőfürt, de most már attól csak jó pár kilométerre lehet kialakítani. Ez is csak növeli a költségeket. Megszívlelendő tény, hogy a tsz-ek modern, valóban biztonságos berende­zések beszerzésére semmi pénzt sem sajnálnak, ha az öntözés valóban a precíz agrotechnikát szolgálja. Nem akarnak olyan gépi parkhoz jutni, amit 5—10 év múlva óriási beruházással kell felújítani. Baján és Tolna megyében, a Sió bal partján már régót» üzemel öntözőfürt. Ha most elmulasztjuk a baranyai öntö­zőfürt realizálásának lehetősé­gét, akkor 2000-ig ez az igény szóba sem jöhet. Hangzott el a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szer­vezetének e témában Pécsett, február 26-án megtartott an­két ján. Csuti I.

Next

/
Thumbnails
Contents