Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-27 / 57. szám
a Dunflntult napló 1980. február 27., szerda Várospolitikai fórum Újmecsekalján A lakosság kérdez, az illetékesek válaszolnak így közlekedünk mi Kitűnően világított Pécsett a magasháznál lévő gyalogátkelőhely A gyalogátkelőhelyek megvilágítása Várospolitikai fórumot tartottak tegnap este az újmecsek- aljai Mozgalmi Házban a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága szervezésében. A fórumot a 4-es számú újmecsekaljai körzeti népfrontbizottság kezdeményezte, így természetszerű, leg a kérdések zöme Pécs nyu- goti városrészére vonatkozott. A fórumon részt vett a városi tanács tervosztályának és az építési és közlekedési osztályának, a városi KÖJÁL-nak, a DéDÁSZ- nak, a Kertészeti és Parképítő Vállalatnak, a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnak, az Ingatlankezelő Vállalatnak, a 12-es Volán Vállalatnak és a városi rendőrkapitányságnak a képviselője. És a város nyugati részének lakói közül mintegy 150 érdeklődő. A DÉDASZ-hoz két kérdés érkezett írásban. O Amióta az új 6-os utat átadták, azóta az Építők útja és a Münnich Ferenc utcai részen nincs megfelelő köz- világítás; hol az egyik oldalon égnek a lámpák, hol a másikon. 2. Miért van az, hogy az Úttörő utcában decemberben hol volt, hol nem volt közvilágítás? A kérdésekre Varga János, a DÉDASZ Pécsi üzemigazgatóságának igazgatóhelyettese válaszolt: az Építők útja közvilágításának bizonytalanságát a transzformátor-állomás egyik fő. kapcsolójának a meghibásodása okozta, február közepén a hibás főkapcsolót kicserélték, tehát most már nem lehet a világítással probléma. Az Úttörő utca: a környéken nagyobb rekonstrukciót hajtottak végre az év végén, amely januárra is át. húzódott, s ezek a munkálatok zavarták ideiglenesen a közvilágítást. Azóta többek között átépítették a közvilágítási transzformátort is, és nagyobb teljesít, ményű fényforrásokat helyeztek el, gyakorlatilag nemcsak hely. re állt a december előtti állapot, hanem jelentősen javult is a közvilágítás. Q Milyen lesz az új 6-os út két oldalának parkosítása, s mikorra készül el? Erre a kérdésre a városi tanács építési és közlekedési ősz. tályának csoportvezetője, Lovas Attila, Kalla Gábor, a Kertészeti és Parképítő Vállalat osztályvezetője és Csepeli Zoltán kerttervező szakmérnök válaszolt. A parkosítás terve elkészült, s nemcsak az esztétikai szempontokat vették figyelem, be, hanem a növényzet zajcsökkentő és porfogó hatását is megtervezték. Lesznek ezen a területen önálló fák és cserjék, fa. és cserjecsoportok és fasorok egyaránt, a Páfrány utcánál pedig különleges díszfák is, tekintve, hogy ez a város nyugati „kapuja”. Mindez mintegy négymillió forintba kerül és négy ütemben négy év alatt ké. szül el, ha az évenkénti egymilliós költségfedezetet a tanács biztosítani tudja. A parkosítás gyakorlatilag már el is kezdődött. © Kiss Elemértől, a 12-es Volán személyforgalmi üzemigazgatójától kérdezték a ' helybeliek, hogy terveznek-e változást Újmecsekalja tömegközlekedésében ? Válasz: nem terveznek, most vizsgálják, hogy az új járatok a 20/A és a 28/A mennyire tehermentesítik a csúcsidő forgal. mát, s amennyiben szükség lesz rá, elképzelhető, hogy ősztől sűrítik a 20-as járatot. O A KÖJÁL-tól kérdezték, hogy lesz-e patkányirtás Újmecsekalján? A válasz: a költségek nem teszik lehetővé, hiszen két évvel ezelőtt 27 millió forintba ke. rült volna, azóta a vegyszerárak jelentősen emelkedtek, most már kétszer annyiba kerülne, s erre nincs költségfedezet. Q Az építési osztálytól kérdezték, mikor készül el az új felüljáró, illetve kérték, hogy a Szent István tér szétomlott lépcsőit javítsák ki. Válasz: a felüljáró 1982-ben készül el, az alsó sétatér lépcsőit pedig mór elkezdték javítani, csak a fagy miatt abba kellett hagyni. Mindez a kérdéseknek és válaszoknak csak igen kis töredé. ke, de azért sejteti, hogy a teg. nap esti fórum elérte célját: a várospolitika gyakorlati megvalósítói és a városrész polgárai kölcsönösen tájékozódhattak az időszerű gondokról, feladatokról. (A lapzárta után feltett kérdé. sekre és válaszokra, témákra lapunkban visszatérünk.) D. I. Magam is autózom, és sokmindentől joggal tartok vezetés közben, például a gyalogosoktól. Nappal még könnyű a dolgom, mert láthatók a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket jelző táblák, a „zebrák” is szembetűnnek, a járdán toporgó, lelépni készülő vagy az áthaladást végző gyalogost is könnyűszerrel észreveszem. Ami a nappali vezetés kimondhatatlan előnye: észre lehet venni a gyalogos szándékát, hogy vár. vagy már unva a várakozást elindult a túl. só oldalra ... A közlekedési baleseti statisztikák a megmondhatói, mennyi gyalogost ér baleset az úttesten történő áthaladása közben még a „zebrán” is. Különösen az es. ti órákban. Figyeltem a komlói, szigetvári és pécsi kijelölt gyalogátkelőhelyek esti életét és bevallom őszintén, csodálkoztam, hogy „csak” ennyi balese. ti krónikában szerepelnek . . Tanultam a KRESZ-t, tudom, hogy mindenkor a látási, és útviszonyoknak megfelelően kell vezetni, tudom, hogy az áthaladó gyalogosnak van elsőbbsége — ha nem féktávolságon belül lép le a járdáról —, tudom, hogy a kijelölt gyalogos- átkelőhelyeket óvatosan kell megközelíteni, és mégis. A gyalogosok áthaladása főleg az esti órákban mégis veszélyes, mert nem,. vagy csak alig láthatók. Azt nem lehet elvárni egyetlen gyalogostól sem, hogy a saját testi épségét meg. óvandó zseblámpával világítsa meg magát míg áthalad a „zebrán”, azt viszont mégiscsak jó lenne elérni, hogy áthaladás előtt és alatt is jól láthatók legyenek. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyek megvilágítása mondhatnám kritikán aluli, néhány helyen villogó sárga fény hívja fel a gépjárművezetők figyelmét a veszélyhelyzetre. (Itt joggal lassít a vezető, látni mégis csak o már áthaladó gyalogost látja, sokszor későn veszi így is észre.) Mi tehát a megoldás? Pécsett a toronyháznál néhány éve kísérletképpen sárga fénnyel világították meg a zebrát — ez jelezte a gépjárművezetőknek a veszélyt, ugyanakkor az áthaladó gyalogost is jól észrevehetővé tette. A sikeren felbuzdulva a DÉDÁSZ a Doktor Sándor út— Szigeti út közvilágításának felújításakor 7 kijelölt gyalogos- átkelőhelyet jófényű és minden szempontból megfelelő megvilá. gítással látott el. Borkovits György, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési szakfőmérnöke tegnap, o MTESZ-ben e témában tartott előadásában a következőkben foglalta össze az újdonság lényegét: — A fénysűrűségelmélet kerül előtérbe, a lényege, hogy mit lát a gépkocsivezető az úttesten, sőt a járdán. A 7 helyen felszerelt nagynyomású 400 wat. tos nátriumlámpa sárgás-vöröses fénye a háttérnél négy-öt- szörte jobb megvilágítást ad és helyes színvisszaadásával is segíti a biztonságot, mert térben már a járdán jól láthatóvá teszi a gyalogost. Az újfajta lámpák — átkelőhelyenként kettő kell — helyének, magasságának pontos kiszámítása itt a döntő. így igaz. A 7. helyen már a járdán váró gyalogos szándéka is felismerhető. Jó lenne, ha mielőbb valamennyi forgalmasabb gyalogos-átkelőhelyen ilyen lámpák vigyáznák a gyalogosokat. Drágább ugyan, de biztonságos. M. L. Várják a jelentkezőket Fiúk egészségügyi pályán A közvélemény talán csodálkozva fogadja, az egészségügy számára azonban a legtermészetesebb dolog, hogy a kórházak, klinikák ápolószemélyzetében egyre több a férfidolgozó — és nemcsak az orvosok körében. Hazánkban több intézmény folytat férfiápoló-képzést, és szeptembertől ezzel a profillal gazdagodik a pécsi Janus Ponnomius Gimnázium és Szakközépiskola egészségügyi tagozata is. Fiúk jelentkezését várják az idei tanévre, olyanokét, akik vonzódnak az egészségügyi munkához, akik szívesen segítenek bajba jutott embertársaikon. A kémia és a biológia o szakhoz legszükségesebb alaptantárgy, legfontosabb azonban az egyénben meglevő segítőkészség, a pálya iránti vonzódás. A férfiápoló szak hallgatói ugyanúgy részt vesznek a gyermekgondozás-órákon, mint a lányok, az iskolában folytatott laboratóriumi, majd kórtermi gyakorlaton, az utolsó két évben pedig bekapcsolódnak a kórházak, klinikák munkájába. Nyáron ösz- szefüggő gyakorlaton vesznek részt ezekben az egészségügyi intézményekben. Az egészségügyi szakközép, iskola végzősei általános ápolói és általános asszisztensi képesítést kapnak az érettségi bizonyítvány mellé. Ez később a gyakorlatban természetesen kiszélesíthető, lehetőség van a különböző szakasszisztensi vizsgák letételére, s a legjobbak felvételizhetnek az egészségügyi főiskolára, illetve az orvosi egyetemekre is. A végzős férfié polákra szükség van számos területen — és nemcsak a fizikái erő miatt, hanem mert egyes területek kifejezetten férfi ápolószemély, zetet igényelnek. Ilyen az urológia, az ideg- és elme- klinikák, kórházak és a mentők. Valamennyi területen lehetőség van a továbbtanulásra, a szakosodásra. Várják a férfiápolókat, gondozókat a szociális otthonokban, a fizikoterápiás, mozgásszervi megbetegedéseket gyógykezelő intézetekben, a gyógyfürdőkben - is. üzemorvosok mellett, különösen a sok férfit foglalkoztató gyárakban, üzemekben is segíthetik munkájukkal a gyógyító-megelőző tevékenységet. G. O. idegenkedik a csaknem 100 000 hektárnyi földterületének a Dunából való öntözésétől, hiszen az érdekeiket képviselő Bólyi Mezőgazdasági Kombinát felkérte a VÍZITERV-et, hogy az Lesz-e intözőfiirt Mohács térségében ? A mohácsi öntözőfürtöt már 33 éve meg akarták valósítani; akkor Mohácstól délre mintegy ezer hektár földet kívántak magas színvonalon öntözni. Tervezésébe fogtak 1962-ben, 1974-ben, majd 1977-ben: azóta csak a különböző tanulmány-és koncepciótervekre majd tízmillió forintot költöttek el. Kezdetben negyedmilliárdbo került volna, míg napjainkban a beruházás várható költsége megközelíti a másfél milliárd forintot. A kezdeményezések sorra du. gába dőltek, elsősorban az érintett gazdaságok tartózkodása miatt. Napjaink terveit, elképzeléseit is a megvalósítást illetően inkább a bizonytalansági tényezők jellemzik. Igaz, hogy az öt mezőgazdasági üzem nem A legtöbb az öt gazdaság összefogásán múlik üzemi művek beruházási programját ez év májusára készítse el. Míg a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a VIZITERV- nél ez év márciusi határidővel a főművek beruházási programját rendelte meg. Már ezekben a hetekben sorra járja a VÍZIG szakembergárdája a mohácsi, szajki, majsi, lippái tsz-t, valamint a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátot, hogy véleményüket összegyűjtse, majd felterjessze az OVH-hoz. Súlyos a tét a pénzügyi vonatkozást tekintve, hiszen a beruházás majdnem másfél milliárdos költségéhez az üzemek 700—800 millió forintos hozzájárulását - várják. Egyébként minden ezen múlik, ugyanis amennyiben ez az összeg ösz- szeáll, akkor az állami hozzájárulás sem marad el és a hatodik ötéves terv időszakában alig öt év alatt megépülhet az öntözőfürt. A gazdaságok nagyon jól ismerik a szolnoki Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Intézet 1979-re elkészült agrárhasznosítási tervét. Tudják, hogy a bólyi és a mohácsi síkság kevés, patakból kitermelhető öntözővízzel rendelkezik, hogy tíz év vonatkozásában négy esztendőben nagyon kevés az eső, míg háromban kedvezőtlenül oszlik meg. Azt is megértették, hogy rendszeres öntözéssel stabilizálni lehet a még magasabb átlagokat ezen az amúgy is gazdagon termő tájon. Például őszi búzából ilyen úton 12, cukorrépából 140, kukoricából 25, lucernából 40, szójából pedig 10 mázsa többlet produkálható. Természetesen a bennük élő bizonytalanságot erősíti a korábbi évek néhány kellemetlen tapasztalata, hiszen volt időszak, hogy ezen a vidéken csak a meliorációra gondoltak, vagy amikor maguk a központi szervek vetették el az öntözőfürt megvalósítását; hivatkozva szűkös pénzkészletre. Csupán zárójelben jegyezzük meg, most sem tiszta a kép, hogy a felsőbb, állami szervek valóban reagálnak-e egy egyöntetű, pozitív tsz-kezdeményezésre. Érre az érvre is hivatkoznak az üzemek. S tartanak a beruházási stop szigorától is. Az idegenkedésben közrejátszik az is, hogy nagyon megdrágultak a csövek, hogy sokba kerülnek a gépek és rendkívül magasak a hálózatköltségek. Hajdan közvetlenül a Du- na-partra települt volna az öntözőfürt, de most már attól csak jó pár kilométerre lehet kialakítani. Ez is csak növeli a költségeket. Megszívlelendő tény, hogy a tsz-ek modern, valóban biztonságos berendezések beszerzésére semmi pénzt sem sajnálnak, ha az öntözés valóban a precíz agrotechnikát szolgálja. Nem akarnak olyan gépi parkhoz jutni, amit 5—10 év múlva óriási beruházással kell felújítani. Baján és Tolna megyében, a Sió bal partján már régót» üzemel öntözőfürt. Ha most elmulasztjuk a baranyai öntözőfürt realizálásának lehetőségét, akkor 2000-ig ez az igény szóba sem jöhet. Hangzott el a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezetének e témában Pécsett, február 26-án megtartott ankét ján. Csuti I.
