Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-27 / 57. szám

1980. február 27., szerda Dunántúlt napló 3 Fellángoltak a viták A csillapíthatatlan ener­giaéhség és a takaré­kos energiafelhaszná­lás követelményei újra és újra átírják az ország ener­giaháztartását. Olajra min­denképpen szükségünk van, de ahol csak lehet egyre inkább előtérbe kerül a nagy mennyiségben rendel­kezésünkre álló energiahor­dozó: a szén. Az új paneles városré­szekben tért hódított és mind jobban tért hódit a távhőszolgáltatás. Az ener­giatakarékosság jegyében most e körül lángoltak fel a viták a szakemberek köré­ben: keresik a minden téren legjobb megoldást Hogyan és mivel fűtsük a lakóne­gyedeket leggazdaságosab­ban? — Az Országos Ener­giagazdálkodási Intézet fő­osztályvezetőjét, Halzl Jó­zsefet kértük, összegezze a jelenlegi helyzetet. Távhőszolgáltatás energiatakarékosán — Szénnel, tüzelőolajjal, fű­tőolajjal. gudronnal — másné­ven mazuttal — üzemeltetjük je­lenleg a hőközpontokat. A jö­vő, ahol erre adottak a műszaki lehetőségek, feltételek, minden­képpen a szén mellett szól. Iga­zolásul: 1 GCal, azaz 4,18 GJ (gigajoule) hasznosított hő elő­állítása szénnel 250, fűtőolajjal 650, tüzelőolajjal 750 forint tü­zelőanyag-költséget jelent. A szén tehát a legolcsóbb: áram- termelésre 30—35 százalékos, ha áramtermelés mellett a hőhulla, dékot lakások fűtésére is kihasz­náljuk, akkor már 80 százalékos hatásfokot is elérhetünk. Ilyen kettős rendszerrel átalakítás ré­vén dolgozik jelenleg a pécsi, a tatabányai, a dorog-esztergomi, az ajkai, a kazincbarcikai, az oroszlányi és a komlói erőmű. Ahol más megoldás számítás­ba sem jöhet, főleg kis egysé­gekben még a drágább tüzelő, olajat égetik a kazánok. A fű­tőolaj vagy pakura a kezelé­si, téli előmelegítési költségei ellenére is olcsó energiahordo. zók. Budapesten pakurát, Mis­kolcon pakurát és földgázt hasz­nálnak. A legolcsóbb olajszár­mazék, a gudron vagy mazut, viszont csak az olajfinomítók köz­vetlen közelében hasznosítható gazdaságosan. Használatos még a földgáz, főleg kisebb lakó­telepeken — pl. Zalaegerszeg — a lakásokat egyedi gázkon­vektorokkal fűtik. így a haszno­sítása kevésbé gazdaságos, mégis a lakók a nekik szüksé­ges meleget állíthatják elő és ha túlfűtenek, a zsebük bánja. Ugyanez nem mondható el a távfűtéses lakásokban élőkre. Egyénileg nem szabályozhatják a szükséges hőmérsékletet, vi­szont ha az utcát fűtik, akkor is csak 18 forintot fizetnek lég­köbméterenként egy fűtési sze­zonra. — A tényleges bekerülésnek talán csak a felét fizetik. A je­lenlegi norma 1 légköbméterre 80 000 KCal, azaz 334 400 KJ hasznos hőenergiával számol évente. Méréseink igazolják, hogy a lakások általában túlfű- töttek és ehhez hozzászoktunk. Tetemes energiamegtakarítást várunk az éjszakai fűtés csök­kentésétől, a közintézményekre már kijött a rendelkezés, a la­kóépületekre nemsokára meg­jelenik. A lakó egyénileg is tud takarékoskodni, ha szigetelted a nyílászárókat, ezzel a meg­felelő hőmérséklet kevesebb hő­igénnyel is kielégíthető. Ez ele­nyésző része lehét csak az egésznek. — Mi a megoldás? — Országos gond, hogy rósz. szül méretezik a lakások lokális hőigényét. Ezeket egyedileg el­számolni egyébként sem lehet, mert műszakilag megoldhatat­lan, és megtérülne-e valaha, jo­gilag is támadható. A haszná­lati meleg víz egyedi felhaszná­lásának mérése viszont napi­renden szerepel. Hazánkban leggyakoribb — Pécsett is ez van — az indirekt távfűtési rendszer: az erőműből érkező pimér hálózat forró vize a há­zak hőkicserélőin keresztül fűti a secunder fűtővizet, illetve a használati meleg víznek a hideg vizet. A házon belüli fűtés mű­szaki megoldása felett egyre jobban fellángolnak a szakmai viták. — Egycsöves vagy kétcsöves rendszerek legyenek? — Kétségtelenül mindkettő mellett érvek szólnak. A két­csöves rendszer a régebbi meg­oldás: lakásonként szabályozha­tó vagy elzárható a radiátor anélkül, hogy zavarná a többi lakás fűtését. Ennél egyénileg szabályozni lehet(nel) a hőmér­toztatni, mivel nincs szelep, ha a meleget az ajtón engedik ki, lehűtik a többi lakást. — Tehát, melyik a legjobb, minden téren leggazdaságosabb megoldás? — Az egycsöves tiszta átfo­lyás rendszert ki szeretnénk kü­szöbölni, mert o hazai tapasz­talatok szerint nem vált be, túl­zottan nagy a lakások közötti hőmérsékletszórás. A vélemé­nyek különbözőek, folynak a kísérletek, számítások, hogy vé­gül is melyik kapjon egyedüli lehetőséget: az alsó-felső elosz. tás, a kétcsöves, avagy az egy­csöves rendszer átkötőszakasz- szal. vállalatokon múlik ezek végre­hajtása és a lakosságon, hogy megértse, erre szüksége van o népgazdaságnak. — A fűtőművek milyen tüze­lőanyaggal fognak tüzelni? — Új szénerőmű építését ter­vezik Győrnek. Ahogy az ivóvíz­nél úgy a távhőszolgáltatásnál is előtérbe kerülnek a regioná. lis vezetékek, mert a forró vizet 30—40 kilométeres távolságra még gazdaságos eljuttatni. A bicskei szénerőmű elláthatná Budapest déli részét, a borso­di hőerőmű fűthetné Miskolcot, de tanulmányi szinten keressük a lehetőségét, hogy Miskolcot földgázüzemű erőmű fűtené és csak csúcsidőre segítene be a Pécs első távfűtő központja 1962 óta üzemel a Tüzér utcában. 5500 lakás és a városrész közin­tézményeinek fűtéséről gondoskodik. Fotó: Erb János sékletet a maximumon belül, de: az ehhez szükséges termoszta­tikus radiátorszelepek túl drá­gák, kérdés, használnák-e, meg­térülne-e. Ahol van ilyen sza­bályozószelep, ott meg a lakók felpiszkálják — sajnos. Az egy. csöves beruházói előnyei: ke­vesebb csőanyag kell, előre­gyártható, így kevesebb hely­színi élőmunko-ráfordítással sze­relhető. Ennél viszont a fűtő­felületet kell lakásonként vál­— Csak a központi beszabá­lyozás marad, mint egyedüli le­hetőség a takarékosságra? — A távfűtő-rendszerek üzem­módját úgy kell beszabályozni, hogy lecsökkentsék a kiugróan nagy hőmérsékletű lakások szá­mát, nem adhatjuk fel, hogy a lakó a maximum értéken belül egyénileg is szabályozhasson. Az igazi megtakarítás csak a központi lehet, a hőszolgáltató pakura. A jövő mindenképpen a szén és egyre inkább az atom- erőművi távhőellátó rendszerek mellett szól. összegzésül: a táv­fűtő energiamegtakorítás első­sorban rendszertervezői feladat, elérhető megfelelő üzemeltetési szabályozással — pl. éjszakai csökkentés — és csak utoljára beszélhetünk a lakó megtakarí­tási szándékáról. Murányi László Épül már az új iskola Közös célokért Az összefogás eredményei Szabadszentkirályon A szabadszentkirólyiak joggal büszkék azokra a létesítmé­nyekre, amelyeket társadalmi összefogással hoztak létre tanácsi körzetükben. Nemcsak azért, mert ezáltal 1978- ban elnyerték a megye községei közötti társadalmi munka ver­senyében az első helyeket — a tanácsi körzet egészében a lakosság által végzett társadalmi munka összértéke 1978-ban 2 687 220 forint volt —, hanem elsősorban azért, mert munkájuk nyomán saját, mindennapi életüket tették jobbá, kényelmeseb­bé, környezetüket varázsolták szebbé, szabad idejük eltöltését kulturáltabbá. 1978-ban gázcseretelep léte­sült a társközségekben mintegy 70 ezer forint értékből társadal­mi munkában. Az ugyancsak 1978-ban elkészült orvosi ren­delő és lakás költségeihez a termelőszövetkezet 500 ezer fo­rinttal, a lakosság 300 ezer fo­rinttal járult hozzá. Egv ember­ként vett részt a körzet aprcnja- nagyja oz egyéb községszépíté- si munkákban, utcák tisztán tar­tásában, fásításban, parkosítás­ban. A termelőszövetkezet pe­dig időről időre elvégzi a dűlő- utók karbontartását. így Sza- badsrentkirály és a társközsé­gek határában ezek az utak is járhatók személyautóval. 1979-ben 300 adagos üzemi konyha kezdte meg működését a termelőszövetkezet központjá­ban, ahol a szövetkezeti tago­kon kívül bárki étkezhet. Múlt évben adták át az új postaépü­letet, melynek bővítését úgy folytatják, hogy be lehessen kapcsolni oz országos távhívó rendszerbe. (A munkák kivitele­zését a termelőszövetkezet vál­lalta.) A község szívében levő 12 hektárnyi terület nemcsak a fia­talságnak, de a környék lakos­ságának is legkedvesebb pihe­nőhelye. A 8x16 méteres torna­terem mellett fürdő, öltöző, szertár is helyet kapott. Az új, bitumenes pálya mellé 8 lőállá- sos kispuska-lőtér létesült a termelőszövetkezet sportköre és oz MHSZ részére. A lövészet mellett tekepálya, asztalitenisz, kézilabda, és labdarúgópálya áll az érdeklődők rendelkezésé­re. 1979 szeptemberében itt rendezték az általános iskolások honvédelmi napjain kívül az if­júmunkás és szakmunkástanulók megyei sportnapjait. A termelő- szövetkezet szocialista brigádjai o gyermekév alkalmából sokfé­le játékkal, különböző hinták­kal, rrvászókákkal felszerelt ját­szóteret építettek a legkisebbek­nek. 1980-ban is nagyszerű dol­gokat kezdtek el Szabadszentki­rályon. Elkészült már egy új lakótelep terve. A termelőszö­vetkezet fiatal, építeni szándé­kozó dolgozóinak 50-60 ezer forint készpénz támogatást és 50 százalékos fuvarkedvezményt cd. Az évek óta nagyon ered­ményesen gazdálkodó termelő- szövetkezet messzemenően tá­mogatja a tanácsot községpoli­tikai célkitűzései megvalósítá­sában. A pórt-, tanácsi és Szö­vetkezeti vezetés célja közös: megtartani a családokat s fő­ként a fiatalokat a körzetben. S amint az eredmények szembe­tűnően bizonyítják, nagyon jó együttműködés alakult ki e cél elérésében a vezető szervek és a lakosság között is. Ez évi legnagyobb akciójukat az új iskola felépítését is ezzel a közös összefogással kívánják megvalósítani. Az 1903-ban lé­tesült iskolaépület évenkénti tatarozása szinte teljesen hiá­bavaló erőfeszítés, az új iskola szükségessége ma már nem vi­tatott. A központi keretből ka­pott 2 millióhoz a termelőszö­vetkezet 1 mii IIiát tett hozzá, továbbá fix-áras kivitelezéssel magára vállalta az építés gond­ját. A többit a lakosság adja: eddig közel százezer forint ér­tékben fogytak el téglajegyek. Az egyébként kétszintes, s egyelőre 4 tantermes iskola ha­gyományos módszerrel, s a to­vábbi bővítés lehetőségével épül, s ottjártunkkor már javá­ban folyt az alapozás. A ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén a tagság egyhan­gúlag megszavazta a kongresz- szusi és felszabadulási munka­verseny felhíváshoz való csat­lakozást az általános iskola fel­építése érdekében. Hegedűs Magdolna Oürl>fe*f!ui<iS Hányszor halljuk: az állam nem fejőstehén. Meg azt is, hogy ne várjuk a sültgalam­bot, sőt még megtoldják: reá­lis igényeink, ha megvalósítá­sukért mi magunk is teszünk, előbb válnak valóra. Alig néhány percre a Szé­chenyi tértől, közvetlenül az Asztalos János út fölött a Görbe-dűlőben vagy tíz csa­ládnak vágyálom a csapból folyó víz, a fürdés és zuha­nyozás, és minden ezzel járó kényelem, számukra a való­ság a vödrözés a mosáshoz és tisztálkodáshoz, több száz méterről hordják az ivóvizet. Hallgatom a dűlő lakóinak majd két évtizedes kálváriá­ját, olvasom a tanácsnak címzett leveleiket, melyekben hivatkoznak, érvelnek és kér­nek, olvasom a hivatalos vá­laszleveleket. Hajósék, Katonáék, Kreszék, Spenglerék, Zámbóék, Dras­Megássák az árkot is, csak hozzák a vizet kócziék, Kaszáék, Hollósiék és a legújabb építkezők hely­zete nem irigylésre méltó. Hajós Imre szinte már törzs­vendég a tanácsnál, az UNI- BER-nél, a Pécsi Vízműnél, jó ideje már nemcsak kér sors­társai nevében, hanem ígér is: pénzzel vagy kétkezi munkával társulnak be a ve­zetékes vízbe, csak a másik fél se álljon el kérésük tel­jesítésétől. A tanács szerin­tük egyedül is győzné anya­giakkal, mégis részesei sze­retnének lenni a saját ügyük­nek, egyedül ők viszont kép­telenek lennének megoldani gondjukat. Tizennyolc éve tanácstagi beszámolókon, levelekben is három kívánságuk volt: köz- világítás, vízvezeték és nor­mális út — hogy ha már egy életre adósságba verték ma­gukat a saját otthon terem­téstől hajtva a belterületi ré­szen, akkor élvezzék is a vá­rosi élet előnyeit. Közös pénz­ből építettek kutat — tavaly derült ki róla, hogy a vizének 104 milligrammos a nitráttar­talma, tehát terhes és szop­tató anya, kisgyerek számára különösen veszélyes. Remények és csüggedések, levelek, panaszok után két éve elkészítették a közvilágí­tást a dűlőben. Azóta any- nyival könnyebb... A bútor, építőanyag, tüzelő, fűtőolaj, pb-gáz szállító teherautók to­vábbra sem merészkednek fel a szűk, meredeken emelkedő, hepehupás dűlőbe — ha még­is, minimum a visszapillantó tükrük és a kerítések bánják. A beteget úgy viszik le az aszfaltos deltába a mentő­autóhoz. Tavaly júniusi levelekben a tanács már felcsillantotta a reményt a vízvezeték ügyé­ben: „A jelzések szerint az ez évi kezdés a valószínű". Tavalyelőtt még 1979-re ígér­ték. Az 1979. szeptember 10-i hivatalos válaszlevél nyomán fellélegeztek a lakók: „A jel­zések szerint az ez évi kez­dés 1980. évi befejezéssel látszik valószínűnek”. Még csak el se kezdték 1980 február végén. Az igaz, hogy a Városi Ta­nács megbízta az UNIBER-t a lebonyolítással, az Tneg a Pécsi Vízmüvet kérte fel kivi­telezőnek, mely a közös te­repszemlén kijelentette, csak úgy vállalja, ha az útalap durva tereprendezését elvég­zik, hogy a gépeivel végez­hesse el a munkát. Az UNI- BER erről értesítette az ÉKO-t és szeptemberben erre vonat­kozó megbízás-kiegészítést kért. A lakók továbbra is állít­ják: pénzzel „beszállnak”, vagy saját kézzel, netán bé­relt gépekkel elvégzik az árokósást, tereprendezést, csak legyen végre vizük. M. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents