Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-27 / 57. szám
1980. február 27., szerda Dunántúlt napló 3 Fellángoltak a viták A csillapíthatatlan energiaéhség és a takarékos energiafelhasználás követelményei újra és újra átírják az ország energiaháztartását. Olajra mindenképpen szükségünk van, de ahol csak lehet egyre inkább előtérbe kerül a nagy mennyiségben rendelkezésünkre álló energiahordozó: a szén. Az új paneles városrészekben tért hódított és mind jobban tért hódit a távhőszolgáltatás. Az energiatakarékosság jegyében most e körül lángoltak fel a viták a szakemberek körében: keresik a minden téren legjobb megoldást Hogyan és mivel fűtsük a lakónegyedeket leggazdaságosabban? — Az Országos Energiagazdálkodási Intézet főosztályvezetőjét, Halzl Józsefet kértük, összegezze a jelenlegi helyzetet. Távhőszolgáltatás energiatakarékosán — Szénnel, tüzelőolajjal, fűtőolajjal. gudronnal — másnéven mazuttal — üzemeltetjük jelenleg a hőközpontokat. A jövő, ahol erre adottak a műszaki lehetőségek, feltételek, mindenképpen a szén mellett szól. Igazolásul: 1 GCal, azaz 4,18 GJ (gigajoule) hasznosított hő előállítása szénnel 250, fűtőolajjal 650, tüzelőolajjal 750 forint tüzelőanyag-költséget jelent. A szén tehát a legolcsóbb: áram- termelésre 30—35 százalékos, ha áramtermelés mellett a hőhulla, dékot lakások fűtésére is kihasználjuk, akkor már 80 százalékos hatásfokot is elérhetünk. Ilyen kettős rendszerrel átalakítás révén dolgozik jelenleg a pécsi, a tatabányai, a dorog-esztergomi, az ajkai, a kazincbarcikai, az oroszlányi és a komlói erőmű. Ahol más megoldás számításba sem jöhet, főleg kis egységekben még a drágább tüzelő, olajat égetik a kazánok. A fűtőolaj vagy pakura a kezelési, téli előmelegítési költségei ellenére is olcsó energiahordo. zók. Budapesten pakurát, Miskolcon pakurát és földgázt használnak. A legolcsóbb olajszármazék, a gudron vagy mazut, viszont csak az olajfinomítók közvetlen közelében hasznosítható gazdaságosan. Használatos még a földgáz, főleg kisebb lakótelepeken — pl. Zalaegerszeg — a lakásokat egyedi gázkonvektorokkal fűtik. így a hasznosítása kevésbé gazdaságos, mégis a lakók a nekik szükséges meleget állíthatják elő és ha túlfűtenek, a zsebük bánja. Ugyanez nem mondható el a távfűtéses lakásokban élőkre. Egyénileg nem szabályozhatják a szükséges hőmérsékletet, viszont ha az utcát fűtik, akkor is csak 18 forintot fizetnek légköbméterenként egy fűtési szezonra. — A tényleges bekerülésnek talán csak a felét fizetik. A jelenlegi norma 1 légköbméterre 80 000 KCal, azaz 334 400 KJ hasznos hőenergiával számol évente. Méréseink igazolják, hogy a lakások általában túlfű- töttek és ehhez hozzászoktunk. Tetemes energiamegtakarítást várunk az éjszakai fűtés csökkentésétől, a közintézményekre már kijött a rendelkezés, a lakóépületekre nemsokára megjelenik. A lakó egyénileg is tud takarékoskodni, ha szigetelted a nyílászárókat, ezzel a megfelelő hőmérséklet kevesebb hőigénnyel is kielégíthető. Ez elenyésző része lehét csak az egésznek. — Mi a megoldás? — Országos gond, hogy rósz. szül méretezik a lakások lokális hőigényét. Ezeket egyedileg elszámolni egyébként sem lehet, mert műszakilag megoldhatatlan, és megtérülne-e valaha, jogilag is támadható. A használati meleg víz egyedi felhasználásának mérése viszont napirenden szerepel. Hazánkban leggyakoribb — Pécsett is ez van — az indirekt távfűtési rendszer: az erőműből érkező pimér hálózat forró vize a házak hőkicserélőin keresztül fűti a secunder fűtővizet, illetve a használati meleg víznek a hideg vizet. A házon belüli fűtés műszaki megoldása felett egyre jobban fellángolnak a szakmai viták. — Egycsöves vagy kétcsöves rendszerek legyenek? — Kétségtelenül mindkettő mellett érvek szólnak. A kétcsöves rendszer a régebbi megoldás: lakásonként szabályozható vagy elzárható a radiátor anélkül, hogy zavarná a többi lakás fűtését. Ennél egyénileg szabályozni lehet(nel) a hőmértoztatni, mivel nincs szelep, ha a meleget az ajtón engedik ki, lehűtik a többi lakást. — Tehát, melyik a legjobb, minden téren leggazdaságosabb megoldás? — Az egycsöves tiszta átfolyás rendszert ki szeretnénk küszöbölni, mert o hazai tapasztalatok szerint nem vált be, túlzottan nagy a lakások közötti hőmérsékletszórás. A vélemények különbözőek, folynak a kísérletek, számítások, hogy végül is melyik kapjon egyedüli lehetőséget: az alsó-felső elosz. tás, a kétcsöves, avagy az egycsöves rendszer átkötőszakasz- szal. vállalatokon múlik ezek végrehajtása és a lakosságon, hogy megértse, erre szüksége van o népgazdaságnak. — A fűtőművek milyen tüzelőanyaggal fognak tüzelni? — Új szénerőmű építését tervezik Győrnek. Ahogy az ivóvíznél úgy a távhőszolgáltatásnál is előtérbe kerülnek a regioná. lis vezetékek, mert a forró vizet 30—40 kilométeres távolságra még gazdaságos eljuttatni. A bicskei szénerőmű elláthatná Budapest déli részét, a borsodi hőerőmű fűthetné Miskolcot, de tanulmányi szinten keressük a lehetőségét, hogy Miskolcot földgázüzemű erőmű fűtené és csak csúcsidőre segítene be a Pécs első távfűtő központja 1962 óta üzemel a Tüzér utcában. 5500 lakás és a városrész közintézményeinek fűtéséről gondoskodik. Fotó: Erb János sékletet a maximumon belül, de: az ehhez szükséges termosztatikus radiátorszelepek túl drágák, kérdés, használnák-e, megtérülne-e. Ahol van ilyen szabályozószelep, ott meg a lakók felpiszkálják — sajnos. Az egy. csöves beruházói előnyei: kevesebb csőanyag kell, előregyártható, így kevesebb helyszíni élőmunko-ráfordítással szerelhető. Ennél viszont a fűtőfelületet kell lakásonként vál— Csak a központi beszabályozás marad, mint egyedüli lehetőség a takarékosságra? — A távfűtő-rendszerek üzemmódját úgy kell beszabályozni, hogy lecsökkentsék a kiugróan nagy hőmérsékletű lakások számát, nem adhatjuk fel, hogy a lakó a maximum értéken belül egyénileg is szabályozhasson. Az igazi megtakarítás csak a központi lehet, a hőszolgáltató pakura. A jövő mindenképpen a szén és egyre inkább az atom- erőművi távhőellátó rendszerek mellett szól. összegzésül: a távfűtő energiamegtakorítás elsősorban rendszertervezői feladat, elérhető megfelelő üzemeltetési szabályozással — pl. éjszakai csökkentés — és csak utoljára beszélhetünk a lakó megtakarítási szándékáról. Murányi László Épül már az új iskola Közös célokért Az összefogás eredményei Szabadszentkirályon A szabadszentkirólyiak joggal büszkék azokra a létesítményekre, amelyeket társadalmi összefogással hoztak létre tanácsi körzetükben. Nemcsak azért, mert ezáltal 1978- ban elnyerték a megye községei közötti társadalmi munka versenyében az első helyeket — a tanácsi körzet egészében a lakosság által végzett társadalmi munka összértéke 1978-ban 2 687 220 forint volt —, hanem elsősorban azért, mert munkájuk nyomán saját, mindennapi életüket tették jobbá, kényelmesebbé, környezetüket varázsolták szebbé, szabad idejük eltöltését kulturáltabbá. 1978-ban gázcseretelep létesült a társközségekben mintegy 70 ezer forint értékből társadalmi munkában. Az ugyancsak 1978-ban elkészült orvosi rendelő és lakás költségeihez a termelőszövetkezet 500 ezer forinttal, a lakosság 300 ezer forinttal járult hozzá. Egv emberként vett részt a körzet aprcnja- nagyja oz egyéb községszépíté- si munkákban, utcák tisztán tartásában, fásításban, parkosításban. A termelőszövetkezet pedig időről időre elvégzi a dűlő- utók karbontartását. így Sza- badsrentkirály és a társközségek határában ezek az utak is járhatók személyautóval. 1979-ben 300 adagos üzemi konyha kezdte meg működését a termelőszövetkezet központjában, ahol a szövetkezeti tagokon kívül bárki étkezhet. Múlt évben adták át az új postaépületet, melynek bővítését úgy folytatják, hogy be lehessen kapcsolni oz országos távhívó rendszerbe. (A munkák kivitelezését a termelőszövetkezet vállalta.) A község szívében levő 12 hektárnyi terület nemcsak a fiatalságnak, de a környék lakosságának is legkedvesebb pihenőhelye. A 8x16 méteres tornaterem mellett fürdő, öltöző, szertár is helyet kapott. Az új, bitumenes pálya mellé 8 lőállá- sos kispuska-lőtér létesült a termelőszövetkezet sportköre és oz MHSZ részére. A lövészet mellett tekepálya, asztalitenisz, kézilabda, és labdarúgópálya áll az érdeklődők rendelkezésére. 1979 szeptemberében itt rendezték az általános iskolások honvédelmi napjain kívül az ifjúmunkás és szakmunkástanulók megyei sportnapjait. A termelő- szövetkezet szocialista brigádjai o gyermekév alkalmából sokféle játékkal, különböző hintákkal, rrvászókákkal felszerelt játszóteret építettek a legkisebbeknek. 1980-ban is nagyszerű dolgokat kezdtek el Szabadszentkirályon. Elkészült már egy új lakótelep terve. A termelőszövetkezet fiatal, építeni szándékozó dolgozóinak 50-60 ezer forint készpénz támogatást és 50 százalékos fuvarkedvezményt cd. Az évek óta nagyon eredményesen gazdálkodó termelő- szövetkezet messzemenően támogatja a tanácsot községpolitikai célkitűzései megvalósításában. A pórt-, tanácsi és Szövetkezeti vezetés célja közös: megtartani a családokat s főként a fiatalokat a körzetben. S amint az eredmények szembetűnően bizonyítják, nagyon jó együttműködés alakult ki e cél elérésében a vezető szervek és a lakosság között is. Ez évi legnagyobb akciójukat az új iskola felépítését is ezzel a közös összefogással kívánják megvalósítani. Az 1903-ban létesült iskolaépület évenkénti tatarozása szinte teljesen hiábavaló erőfeszítés, az új iskola szükségessége ma már nem vitatott. A központi keretből kapott 2 millióhoz a termelőszövetkezet 1 mii IIiát tett hozzá, továbbá fix-áras kivitelezéssel magára vállalta az építés gondját. A többit a lakosság adja: eddig közel százezer forint értékben fogytak el téglajegyek. Az egyébként kétszintes, s egyelőre 4 tantermes iskola hagyományos módszerrel, s a további bővítés lehetőségével épül, s ottjártunkkor már javában folyt az alapozás. A termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén a tagság egyhangúlag megszavazta a kongresz- szusi és felszabadulási munkaverseny felhíváshoz való csatlakozást az általános iskola felépítése érdekében. Hegedűs Magdolna Oürl>fe*f!ui<iS Hányszor halljuk: az állam nem fejőstehén. Meg azt is, hogy ne várjuk a sültgalambot, sőt még megtoldják: reális igényeink, ha megvalósításukért mi magunk is teszünk, előbb válnak valóra. Alig néhány percre a Széchenyi tértől, közvetlenül az Asztalos János út fölött a Görbe-dűlőben vagy tíz családnak vágyálom a csapból folyó víz, a fürdés és zuhanyozás, és minden ezzel járó kényelem, számukra a valóság a vödrözés a mosáshoz és tisztálkodáshoz, több száz méterről hordják az ivóvizet. Hallgatom a dűlő lakóinak majd két évtizedes kálváriáját, olvasom a tanácsnak címzett leveleiket, melyekben hivatkoznak, érvelnek és kérnek, olvasom a hivatalos válaszleveleket. Hajósék, Katonáék, Kreszék, Spenglerék, Zámbóék, DrasMegássák az árkot is, csak hozzák a vizet kócziék, Kaszáék, Hollósiék és a legújabb építkezők helyzete nem irigylésre méltó. Hajós Imre szinte már törzsvendég a tanácsnál, az UNI- BER-nél, a Pécsi Vízműnél, jó ideje már nemcsak kér sorstársai nevében, hanem ígér is: pénzzel vagy kétkezi munkával társulnak be a vezetékes vízbe, csak a másik fél se álljon el kérésük teljesítésétől. A tanács szerintük egyedül is győzné anyagiakkal, mégis részesei szeretnének lenni a saját ügyüknek, egyedül ők viszont képtelenek lennének megoldani gondjukat. Tizennyolc éve tanácstagi beszámolókon, levelekben is három kívánságuk volt: köz- világítás, vízvezeték és normális út — hogy ha már egy életre adósságba verték magukat a saját otthon teremtéstől hajtva a belterületi részen, akkor élvezzék is a városi élet előnyeit. Közös pénzből építettek kutat — tavaly derült ki róla, hogy a vizének 104 milligrammos a nitráttartalma, tehát terhes és szoptató anya, kisgyerek számára különösen veszélyes. Remények és csüggedések, levelek, panaszok után két éve elkészítették a közvilágítást a dűlőben. Azóta any- nyival könnyebb... A bútor, építőanyag, tüzelő, fűtőolaj, pb-gáz szállító teherautók továbbra sem merészkednek fel a szűk, meredeken emelkedő, hepehupás dűlőbe — ha mégis, minimum a visszapillantó tükrük és a kerítések bánják. A beteget úgy viszik le az aszfaltos deltába a mentőautóhoz. Tavaly júniusi levelekben a tanács már felcsillantotta a reményt a vízvezeték ügyében: „A jelzések szerint az ez évi kezdés a valószínű". Tavalyelőtt még 1979-re ígérték. Az 1979. szeptember 10-i hivatalos válaszlevél nyomán fellélegeztek a lakók: „A jelzések szerint az ez évi kezdés 1980. évi befejezéssel látszik valószínűnek”. Még csak el se kezdték 1980 február végén. Az igaz, hogy a Városi Tanács megbízta az UNIBER-t a lebonyolítással, az Tneg a Pécsi Vízmüvet kérte fel kivitelezőnek, mely a közös terepszemlén kijelentette, csak úgy vállalja, ha az útalap durva tereprendezését elvégzik, hogy a gépeivel végezhesse el a munkát. Az UNI- BER erről értesítette az ÉKO-t és szeptemberben erre vonatkozó megbízás-kiegészítést kért. A lakók továbbra is állítják: pénzzel „beszállnak”, vagy saját kézzel, netán bérelt gépekkel elvégzik az árokósást, tereprendezést, csak legyen végre vizük. M. L.