Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-27 / 57. szám

ÚJABB CSATLAKOZÁS: A Sziklai Sándor nevét viselő brigád felhívásához a Pécsi Dohány­gyár dolgozói is csatlakoztak. Ez év első negyedében 50 millió „Fecske” cigarettát gyár­tanak terven felül, mintegy 7 millió forint termelési értékben. A brigádok munkabérük egy részét gyermekintézményekre fordítják. Szokolai feiv. Világ proletárjai, egyesüljetek! Korának, ízlésének Az elmúlt esztendőben javult az export-import mérlegünk Tovább nehezednek a piaci feltételek MBnBMWMKaaMWMaMB' hezebb lesz a külkereskedelmi munka. Nehéz ugyan a tőkés piacok reagálás"-1, a mostani nemzetközi helyzetben ponto­san felmérni, kétségtelen azon­ban, hogy a feltételek nehezed­nek. A termelő vállalatok és külkereskedelmi vállalatok leg­szorosabb együttműködésére van szükség az információk cse­réjétől a termékek minőségé­nek, árának megállapításáig. Ugyanez vonatkozik a külkeres­kedelmi joggal rendelkező vál­lalatokra, vagy azt most kérők­re is. Csak megfelelő piaci in­formációk birtokában, magas minőségi színvonallal s megfe­lelő ármunkával lehet a külke­reskedelmi egyenlegének hiá­nyán javítom, mindemellett el­engedhetetlen a takarékos im­portgazdálkodás, hiszen export- termékeink egyre nagyobb arányban tartalmaznak import­ból származó anyagokat. A külkereskedelmi tevékeny­séget azonban nem szabad az előnyös, rossz esetben hát­rányos szerződések körére szű­kíteni, sok nogyon fontos ténye, ző mellett elégséges csak a szállítási gondokra hivatkozni, amelyek például 1979-ben a korábbinál is nagyobb feszült­séget jelentettek. A közlekedé­si és a közlekedéshez csatla­kozó infrastrukturális háttér fejlesztése valamennyi KGST- országban, így hazánkban is megfelelő A jelenlévő hölgyek szeme diszkréten tapadt Szemere Fe- rencnének, a Konzern Áruház igazgatónőjének lábára. öz- barna, velúrból készült, magas sarkú, bokáig érő, zárt, saját anyagából fűzős cipője kivívta az érdeklődést. Meg- hökkenve tapasztaltuk, hogy a bemutatott cipők egyike kö­szönt vissza a lábáról. Tegnap a Dunántúli Cipő­kereskedelmi Vállalat bemuta­tót rendezett a baronyai áru­házak és cipőboltok vezetőinek az 1980-as évi tavaszi és nyári női-férfi-gyermekcipők'ből. Hat nagy cipőgyár, az Alföldi, Bonyhádi, Duna, Minőségi, Szombathelyi és Tisza, valamint 34 ktsz mutatta be mintakol­lekcióját, mely 396 modellből állt. Az új fazonú cipők néme. lyike már az üzletekbe került, így a Konsum Áruházban a megjelenést követően rövid időn belül elfogyott az említett barna velúrcipő. Az érdeklődők megnyugtatására — újabbakat rendeltek, mely hamarosan is­mét kapható lesz. — Milyen is az idei cipődivat - erről tájékoztatta a kiskeres­kedőket Huba József, a Du­nántúli Cipőkereskedelmi Vál­lalat raktárházának igazgatója. A magyar cipő követi a nyuga. ti divatirányzatot. Puha karak­terű, bőrökből, velúrból, nap­cipőt pából és a valódi bőrhöz ha­sonlítható műbőrből készülnek, általában natúr színekben. Ér­dekes módon reneszánszát éli a lakk újra, igen divatosak az ebből készült lábbelik, illetve a lokk- és velúrkombinációval készült cipők. A cipősarkok is eltérést mutatnak, a 8—12 cen­timéteres tűsarkak mellett tért hódított a XV. Lajos-forma — melynek rakottsarok a neve — és három-hat centiméteres ma­gasságú. A férficipők lapos és maga­sabb fazonúak, míg a gyer­mekcipőknél kis nőies és kis férfias forma a jellemző. A bé­bicipők igen puha bőrből ké­szültek, széles lábfejű kivitele- zésűek. A műbőr talpakat ki­szorították a bőrből készült ci- pőtalpok. Figyelembe vették a cipőtalp és a bőrszín harmo­nizálását is, valamint az is az idei divatra jellemző, hogy a világos színhez alacsony sarok, széles cipőorr illik, míg a söté- tebbhez magas sarok és he­gyes orr tartozik. Új fazonokkal is jelentkezett a cipőipar, így a gyermek- és tinédzser-, disz­kócipők, valamint a nyers bőr­ből készült férfiklumpák és női saruk. A tervezők gondoltak a gyer­mekekre is, 23-as számozástól kaphatók a gyermek sportcipők fehér-kék színnel kombinálva. A gyárak kapacitása alapjár» a bemutatott termékekből a ta­vaszi megrendelést húsvét előtt egy-két héttel szállítják az üz­letekbe, míg a nyári szandálok június 31-ig kerülnek az üzle­tek pultjaira. De tessék, nézzék meg a kiállított cipőket, melyek alapján várjuk a megrendelé­süket — mutatott a cipőkkel megrakott asztalok felé. A szép női velúrcipők, me­lyek bokapántos fazonban, szürke, barna és kékes árnya­latban 'készültek, egyöntetűen kivívták az elismerést. Mellet­tünk Máltesics Imre, a Mecsek Áruház igazgatója „váloga­tott”. „Ezt a fekete spanyolos alkalmit, azt a magas, barna, fonott szandált, ezt a két lapos, barna cipőt, azt a férfiklum­pát, ezt a gyeremkcipőt. Szinte mindet elvihetném, biztos, hogy elkelne, a vásárló is jobban tudna válogatni koránok, ízlé­sének megfelelőt" — mondotta. Azt hiszem, mindenki megnyu­godhat, mert a bemutatott ci- pőmodellék a pénztárcákhoz megfelelően alkalmazkodnak, középárban kaphatók. Adóm Erika Veress Péter külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója a Parlamentben (Munkatársunk telefonjelen­tése) Nehéz ma a népgazdaság bármely ágának képviseleté­ben elemzőén számot adni az 1979-es esztendő tevékenységé­ről, megjelölni az idei feladato­kat. Különösen nehéz felada­tot jelenthet ez a külkereske­delem vezetőinek, a közvéle­mény ugyanis hajlamos arra, hogy népgazdaságunk gondjcit leegyszerűsítve a nemzetközi munkamegosztásban betöltött sokszor háládatlan, nehéz, de mindenképpen szükségszerű részvételünknek tulajdonítsa. Tegnap délelőtt a Parlament­ben mintegy félszáznyi újság­író kérdéseiben is o kétségte­lenül meglevő hibák elemzése, okaik kutatása szerepelt. Veress Péter külkereskedelmi miniszter a kiadott írásos anyagban, előadásában és a kérdésekre adott válaszában alapos elemzést adott az itt-ott még akadozó külkereskedelmi munkáról, annak feltételeiről és gondjairól is, végső megál­lapításában azonban az el­múlt esztendőben a gazdasági egyensúly javítása szempontjá­ból döntő fontosságú külkeres­kedelmi tevékenységünk javult, mint ezt a miniszter számada­tokkal iís bizonyította. A nemzeti jövedelmünk a ter­vezettnél kisebb volt ugyan, de a termelés mérsékelt növeke­dése főként az exportárualapo­kat bővítette. Az elmúlj évi gazdasági folyamatokat érté­kelve kitűnik, hogy az export­célú fejlesztések hatása kibon­takozóban van, ez az áruszer­kezet változásában is észreve­hető már. 1979-ben a kivitt áruk mennyisége 13 százalék­kal meghaladta az előző évi mennyiséget, a behozatal vi­szont 3 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Exportter­mékeink árszínvonala 4, míg az importé 5,6 százalékkal volt magasabb, végsősoron a csere, arány romlása o tervezettnél kedvezőbben alakult. A teljes kivitelben, a növekedési ütemek jelentős eltérése miatt, 47,5 százalékról 51,3 százolékra emelkedett a nem rubel-elszá­molású forgalom, míg a beho­zatalban bár kisebb mértékben, de ellenkező folyamat játszó­dott le. Az elmúlt évben a leg­dinamikusabb fejlődés a fejlett tőkés országokkal szembeni külkereskedelmi munkánkban volt, miközben a szocialista or­szágokkal szemben minden ál­lamközi szerződésben vállalt kötelezettségeinket is teljesí­tettük. Az idén azonban sokkal ne­elmarad azoktól a feltételektől, amelyeket a dinamikusan nö­vekvő árucsere-forgalom meg­követel. Ugyancsak fontos a külkereskedelmi szervezet fej­lesztése, amelyben alapvető kö­vetelmény, hogy a külkereske­delmi és termelő szervezet kö­zött hatékony érdekeltségi kap­csolatok alakuljanak ki. Ha­zánkban már most elengedhe­tetlenül szükséges az eredmé­nyes külkereskedelmi tevékeny­séghez a külkereskedelmi jog ki' e’esítése, a külkereskedelmi vállalatok profiljának bővítése, a hatékonyabb piaci formák keresése, amelyek szükségessé teszik a külkereskedelmi válla­latok nagyságának felülvizsgá­latát, esetleg több kisebb pro­filú szervezet kialakítása mellett vegyesprofilú külkereskedelmi vállalatok létrehozását is. A hatékonyabb piaci munka, a jobb árak elérése érdekében a termelő és felhasználó vállala­tok az eddigieknél szorosabb információs rendszerére van szükség beruházási döntéseik­hez, illetve üzleti tevékenysé­gükhöz. A külkereskedelem szerteága­zó tevékenységének javítása tehát megkezdődött, illetve folytatódik. Nézzük, 1980 első hónapjában vannak-e ennek kézzelfogható eredményei? Igen! Tőkés külkereskedelmi mérlegünk 1980 januárjában 9,5 millió doflár passzívumot mutat az előzetes felmérések alapján, míg 1979 januárjában ennek éppen a tízszerese volt... Lombosi Jenő Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Dunántúlt XXXVII. évfolyam, 57. szám 19B0. február 27., szerda Ára: 1,20 Ft IIGLDLO Janus-arcú bonni politika Egyes kommentátorok azzal ijesztgetik a nyugat-európaia­kat, hogy ha nem sorakoznak föl egyértelműen az amerikaiak mögé, az Egyesült Államok hátat fordít nekik, sorsukra hagyja őket. A háború utáni korszak tanulságai alapján azonban megállapítható, hogy ez a „veszély” nagy távlatok­ban sem fenyeget. Vance ame­rikai külügyminiszter nyugat­európai körútja is erre utalt: a francia elutasitás miatt nem jöhetett létre a nyugati hatal­mak külügyminisztereinek „Af- ganisztán-értekezlete”, így Carter emberének kellett sorra járnia a szóban forgó fővároso­kat. Az együttműködésnek és a vitának ebben az összefonódá­sában kulcsszerepe van az NSZK-nak. Megmutatkozott ez már a decemberi, a dicsősé­gesnek nem mondható szerep­ben, amelyet Bonn a közép­hatósugarú rakétákról szóló határozat körül játszott. Kötöt­te az ebet a karóhoz, rábe­szélte a részvételre a kisebb nyugat-európai államokat — ahelyett, hogy segített volna megragadni azt a kitűnő lehe­tőséget, amelyet a berlini Brezsnyev-beszédben foglalt tárgyalási ajánlat nyújtott. Több tekintetben más jellegű volt a nemrég kelt közös fran­cia—nyugatnémet nyilatkozat. Mindketten szolidaritásukról biztosították az Egyesült Álla­mokat Afganisztánnal kapcso­latban, de elhatárolták magu­kat a konkrét lépésektől, a boj­kottól. Ugyanez történt Vance bonni látogatásakor is. Mindebből nem szabad el­hamarkodott következtetéseket levonni. Sok erős szál köti ösz- sze az NSZK-t az Egyesült Ál­lamokkal, szinte függetlenül attól, hogy milyen párt van hatalmon Bonnban. Mintegy háromszázezer amerikai kato­na állomásozik az országban, és ezt a nyugatnémet állam biztonságpolitikája, katonai fel­fogása, stratégiája részének tekinti. Az a történelmi távla­tokban remélt, de mégiscsak szóba kerülő elgondolás, Kogy a két német állam egyszer majd nyugati égisz alatt egye­sül, ugyancsak elképzelhetet­len — még elvileg is — a ten­gerentúli nagyhatalom támo­gatása nélkül. S végül, az NSZK csakúgy, mint az USA, a Nyugat fő rendszerének, az Atlanti Szövetségnek a tagja, alapvető érdekek kötik össze őket. Bizonyos tényezők azonban el is választják a két országot egymástól. Willy Brandt mond­ta nemrég: a szövetségesi hű­ség nem követeli meg, hogy mindig ugyanazt mondjuk, mint a másik. Az NSZK nem szuperhatalom, és közelebb is fekszik a Varsói Szerződés ha­táraihoz mint Amerika. Bármi­lyen feltételezett katonai ösz- szecsapás esetén elsősorban ennek a térségnek az államai pusztulnának el. Az NSZK szociáldemokrata­szabaddemokrata kormánya igyekszik hatást gyakorolni Carter elnökre; enyhíteni Wa­shington lépéseit. Kérdés, mennyire sikerülhet megőrizni . az együttműködést az ameri­kaiakkal és egyúttal érvényesí­teni a nyugat-európai érdeke­ket olyan körülmények között, amikor az Egyesült Államok ál­talánosan — földrészünkön is — lehűti a kapcsolatok hő­fokát. Tatár Imre

Next

/
Thumbnails
Contents