Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-24 / 54. szám
A Dunántúli napló 1980. február 24., vasárnap Párt érf efr ezf ef efrrőf jelentjük Siklós varos, faros Hatékonyabb munkával a közös célokért Az előző öt év munkájának eredményeit számbavevő városi-járási pártértekezletet tegnap tartották Siklóson a pártbizottság nagytermében. Az eltelt idő sok szempontból emlékezetes, ezek közül első helyre a szervezeti változások sorolhatók: Siklós várossá avatása, a Siklós nagyközségi Pártbizottság megszűnése és a városi pártbizottság megalakítása, majd 1978 decemberében a Siklós városi és járási Pártbizottság összevonásával létrejött a terület gazdasági, politikai és társadalmi életét irányító Siklós városi és járási Pártbizottság. Megszűnt a HNF járási bizottsága, ugyanakkor a KISZ, a bíróság, a rendőrség, a munkásőrség, az ügyészség és a NEB városi-járási feladatok ellátására kapott megbízást. A területátszervezés következtében 25 község került a siklósi járáshoz a volt pécsi járástól, tőlük 5 község került o szigetvári járáshoz. Az átmeneti feszültségekkel jól megbirkóztak a terület vezetői és kommunistái, erről ad. tak számot a tegnapi pártérte- kezleten, melyen részt vett Lajtai Vera, az MSZMP KB képviselője, a fártélet főszerkesztője és dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, a megyei párt- vb tagja, valamint ott voltak a küldötteken kívül a terület párt-, állami, gazdasági és társadalmi vezetői. Az elnöklő Nagy Béla, a villányi általános iskolaigazgató megnyitója után Kovácsovics Márk, az MSZMP Siklós városijárási Bizottságának első titkára fűzött az írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészítést, melyben kiemelte, hogy a 11 ezer lakosú Siklós és a több mint 50 ezer lakosú járás életében végbemenő gazdasági és társadalmi változások eredményei ellenére sem gondnélküliek. Az összes foglalkoztatottak egyharmada munkás, a félszáz ipari tevékenységet folytató üzem mégis tarka képet mutat, mert legtöbbje megyei, vagy budapesti nagyvállalat egysége, így a termékszerkezet és a gazdaságosság terén nem önálló tényezők. A BCM, a Sellye! Agrokémia és egy sor más üzem az eltelt 5 év során félezerrel több munkást foglalkoztat mint korábban, 180 brigád 3200 dolgozója vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. A mezőgozdaság területén több mint tízezren dolgoznak, 20 tsz működik a területen, az állattenyésztés erősebb, mint a növénytermesztés, a kép mégis vegyes, mert az egyenlő adottságú mezőgazdasági üzemék gazdasági eredményei között nagyok a különbségek. A nemzetiségi politikáról szólva említette, hogy a lakosságnak 12 százaléka nemzetiségi — német és szerb-horvát —, emellett az igazi gondot a cigánylakosság társadalmi fel- emelkedésének biztosítósa jelenti. Szólt a társadalmi munkákról, az egészségügyi ellátásról, a közművelődés és az oktatás helyzetéről, elemezte a pá rtéi etet. A vitában felszólalók az eredményekről és a megoldásra váró feladatokról szóltak. Szujkó Margit, a Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója a közoktatás személyi és tárgyi feltételeit tárta fel, dr. Horváth Károly nőgyógyász főorvos az egészségügy helyzetéről adott képet, sürgetve a siklósi kórház bővítését, Bozsits József, a sellyei nagyközségi Pártbizottság titkára a társadalmi munkák szükségességét húzta alá. Králik Ivánná, a BCM üzemi pártbizottság titkára az 57 szocialista brigádot tömörítő szocialista brigádmozgalom minőségi fejlesztését, a formalizmus elleni küzdelem ki- szélesítését javasolta, Gyuris Jánosné, a Siklósi Kesztyűgyár alapszervezeti párttitkára az üzem 709 nő dolgozójának életét vázolta, a tényleges egyenjogúság elérését szorgalmazva. Muhi András határőr alezredes a lakosság és a határőrök egymást segítő, jó, eredményes kapcsolatáról beszélt. Szarka Árpád, a Siklósi városi Tanács elnöke várospolitikai kérdésekkel, a lakásépítéssel, vízellátással, a szolgáltatások fejlesztésével, egészségügyi ellátással, a közművelődéssel foglalkozott felszólalásában, kiemelve, hogy míg a lakosság 1977-ben 2,2, addig tavaly mór 7 millió forintnál is nagyobb értékű társadalmi munkát végzett. Kerner Adóm, a szalántai Hunyadi Tsz elnöke a mező- gazdasági üzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok eredményeiről, gondjairól számolt be. Csokona József, a fegyelmi bizottság elnöke értékelésében kiemelte, javult a párttagok fegyelme. Fischer Jolán egyhá- zasharaszti pedagógus a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének segítését szorgalmazta, vázolva lakás, egészségügyi és oktatási helyzetüket. Németh Antal, a KISZ városijárási bizottságának titkára a terület fiataljainak, Gulyás József, a Munkásőrség városi-járási parancsnoka a munkásőrök életéről, mindennapi helytállásáról adott számot, Németh Lászlóné beremendi gyógyszerész a párt- és a tömegoktatási formákról, a propagandisták naprakész felkészüléséről beszélt. Lajtai Vera, az MSZMP KB jókívánságait tolmácsolta, belpolitikai helyzetünkről szólva értékelte a gazdasági eredményeinket, gondjainkat, vázolta a tennivalókat, külön kiemelve a jó időbeosztás szükségességét a munkában, és főleg hogy még több időt kell szakítani az emberekre, a velük való őszinte beszélgetésre. Nemzetközi kérdésekkel foglalkozva beszélt a szocialista tábor bé- kepolitikájáról. Dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság és a párt-vb nevében köszöntötte a pártértekezletet és vonta meg a terület pártmunkájának elmúlt öt évi mérlegét. Hangsúlyozta, hogy a pártbizottság irányító és ellenőrző tevékenysége javult, több figyelmet fordítottak az alapszervezetek munkájára, jónak értékelte a társadalmi és tömeg szervezetek pártirányítását, valamint az állami szervek tevékenységét, kiemelve a megoldásra váró feladatokat. A vitában elhangzottakat Kovácsovics Márk összegezte, majd a küldöttek megválasztották a városi-járási pártbizottság 55 tagját és a megyei pártértekezlet 55 küldöttét. Az újonnan megválasztott pártbizottság első ülésén megválasztotta a vb tagjait és vezetőit, valamint a 4 munkabizottság vezetőit és tagjait. A Siklós városi-járási Pártbizottság első titkára ismét Kovácsovics Márk, titkára Horváth Alajos és Ledvináné Kosztán Erzsébet lett. A 11 tagú végrehajtó 'bizottság tagjai lettek: Dohoczki Antal, Horváth Alajos, Kemény János, Kerner Adóm, Kovácsovics Márk, Ledvináné Kosztán Erzsébet, Lőrinc Lajoiné, Nagy Béla, Szarka Árpád, Szikszói Tibor és Tom- kó Julianna. A fegyelmi 'bizottság elnökévé Farkas Tivadart választották. Dr. Jerszi István, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, a megyei párt-vb tagja köszöntötte a megválasztott vb-tago. kát és a vezetőket, a munka- bizottságok tisztségviselőit és tagjait, majd további eredményes jó munkát kívánt. Kovácsovics Márk, a Siklós városi-járási Pártbizottság újra választott első titkára megköszönte az előlegezett bizalmat és kérte a résztvevőket is, hogy odaadóbb, fegyelmezettebb és hatékonyabb munkával tegyenek meg mindent a közös célok valóra váltásáért. Az elnöklő Nagy Béla zárszavával, majd az Internacio- nálé eléneklésével ért véget a Siklós városi és járási pártértekezlet. Szígetuarí járás Jelentős fejlődés az elmúlt öt évben A főként mezőgazdasági arculatú szigetvári járás jelentős fejlődést ért el az elmúlt öt esztendőben. Mindez jól követhető volt tegnap is, az MSZMP Szigetvár járási pártértekezletén, amit a járási bizottság székházában tartottak meg. A járás kommunistáit képviselő százötven küldött nagy tapssal nyilvánította ki tetszését, mikor a mozsgói általános iskola úttörői köszöntötték a pártértekezleten részt vevőket. A pártértekezlet ezt követően kezdte meg munkáját dr. Nagyváradi János elnökletével. A szigetvári járás kommunistáinak pártértekezletén többek között megjelent a Központi Biozttság képviseletében Petrák Ferenc, a KEB tagja, valamint Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Illés István, a járási Pártbizottság első titkára a korábban kiadott s öt esztendő munkáját felölelő írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítést. Többek -között elmondta, hogy a járásban működő párt- alapszervezetek mélyrehatóan elemezték a XI. kongresszus óta végzett munkát, szólt arról is, hogy a beszámolókban 'kitértek az elkövetkezendő időszak feladataira, amelyek nagymérvű elkötelezettséget és helytállást követelnek — a nehezebb körülmények miatt — minden kommunistától. Bejelentette, hogy a járás területén működő valamennyi gazdasági egység csatlakozott pártunk Xil. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját méltón köszöntő mun- kaverseny-felajánlásokhoz: miszerint a járás mezőgazdasági és ipari üzemeiben dolgozó szocialista brigádok március 22-én és 29-én kommunista műszakot tartanak és bérüket a gyermekintézmények fejlesztésére ajánlják föl. De mindenekelőtt vegyük sorra azokat az eredményeket, amit a szigetvári járásban öt esztendő alatt elértek! A járás életében jelentős változást hozott, hogy az elmúlt év januárjában végrehajtott közigazgatási határok módosítása következtében új területek kerültek a járáshoz. Ennek következtében a társadalmi és tömegszervezeteket tekintve, létrejöttek a közös városi-járási szervek, a községi tanácsók összevonásával emelkedett a körzeti tanácsok száma. Az elfriúlt időszakban megfelelően érvényesült a párt vezető szerepe, erősödött a párttagság eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége, javult a pártmunka mozgalmi jellege. Nőtt a párt tömegbefolyása, tovább erősödött a munkás-paraszt szövetség. Az írásos beszámoló részletesen elemzi — és erre Illés István első titkár szóbeli kiegészítésében is kitért —, hogy szélesedett a párt ideológiájának hatóköre és vonzereje, emelkedett a marxista világnézet terjesztésének színvonala. Az elmúlt időszakban új formákkal gazdagodott és javult a politikai és állami oktatás, a közművelődési tevékenység, amelynek hatására nőtt a lakosság műi veltségi színvonala. A járási pártbizottság az elmúlt öt év során arra törekedett, hogy járási, valamint üzemi szinten a helyi sajátosságokat figyelembe véve irányítsa, szervezze és ellenőrizze a gazdaságpolitikai munkát. Ennek érdekében a pártpolitikai munka legfontosabb feladatának a gazdasági jellegű kérdéseket tartotta. A járásban jelenleg tíz termelőszövetkezet, két állami gazdaság és huszonegy egyéb jellegű gazdasági egység működik. Az elmúlt öt esztendőt tekintve a beszámoló megállapította, hogy a mezőgazdasági üzemek eredményesen dolgoztak, termelésük dinamikus volt: annak növekedési aránya meghaladta a harminc százalékot. A járás mezőgazdasági üzemeiben fejlődött az állattenyésztés: mindez a javuló tenyésztői munkának köszönhető főképpen. Nőtt a szarvasmarha- és sertésállomány, minőségileg javult a hízóállat-előállítás, emelkedett a tejtermelés. A beszámoló kitért arra is, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban a legdinamikusabban a sertés- és baromfitermelés fejlődött, emellett jelentős a kisüzemek zöldség- és gyümölcsértékesítése is. Az elmúlt év elején végrehajtott területátszervezéssel a járás lakóinak száma közel tizenhétezer fővel nőtt. A járás településein ma mintegy harminchétezer ember él, többségük a mezőgazdaságban dolgozik. Érthető tehát, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok jelentős szerepet játszanak és részt vállalnak a lakóterület gondjainak megoldásából is, nagy segítséget nyújtanak a községek társadalmi és kulturális életében. A járás településein öt év alatt 562 lakás épült, az óvodák bővítésével újabb 250 gyermek elhelyezését biztosították, továbbá 32 általános iskolai tanterem lett átadva és további tizenkettő építésével az eredeti terveket jelentősen túlteljesítik. A beszámolót követő vitában közel harmincon kértek szót. Tizenhármán szóban mondhatták el hozzászólásukat, a többi küldött írásban nyújtotta át a pártértekezlet elnökének a hozzászólását. Az írásos beszámolóhoz és a1 szóbeli kiegészítéshez véleményt mondtak és azt elfogadásra javasolták: Tompa György (Bicsérd), dr. Gáspár László (Szentlőrinc), András István (Drávafok), dr. Hortobágyi Ferenc (Szentlőrinc), Pogács Anna (Szigetvár), Hauszknecht Sándor (Szigetvár), dr. Kern József (Szentlőrinc), Lieber István (Nagype- terd), Kovács Béla (Szabadszentkirály), Jancsula Vince (Szentegát), Markovics Katalin (Felsőszentmárton) küldöttek. A hozzászólók, a pártmunka szinte minden területét érintették, kiemelten foglalkoztak a gazdasági munka eredményei: vei és a jelentkező gondokkal, érintették o művelődéspolitika, a kulturális munka és a nemzetiségi politika kérdéseit is. A vita során Petrák Ferenc, a Központi Ellenőrzési Bizottság tagja, az MSZMP Központi Bizottsága jókívánságait tolmácsolta a pártértekezlet küldötteinek, Bocz József pedig az MSZMP Baranya megyei Bizottsága nevében köszöntötte a küldöttértekezletet. A megyei Pártbizottság titkára örömét fejezte ki: a járás mezőgazdasági üzemei úgy alakították termelési szerkezetüket, hogy az igazodik a természeti adottságokhoz. Gratulált az eredményekhez, de egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy a további jó munkához nagyobb felelősségre van szükség. A jövőben még jobban előtérbe kerül a közgazdasági szemlélet, ebből is következik, hogy a mezőgazdasági üzemeknek több közgazdászt kellene foglalkoztatni, emellett jobban ki kell használni a meglevő szellemi kapacitást. A pártbizottság munkáját értékelve elmondta, hogy az eredményesen dolgozott a kongresszusi határozatok megvalósításán, tevékenységük céltudatos volt. Végezetül külön elismerését fejezte ki azért, hogy a közigazgatás korszerűsítése során a lakosság nem érezte meg az új szervezetek létrejöttével kapcsolatos dolgokat. A vita lezárását követően Németh Lajos, a jelölőbizottság elnöke tett javaslatot a 47 tagú pártbizottságra és a megyei pártértekezlet 19 küldöttére. A javaslatot a pártértekezlet titkos szavazással elfogadta. A megválasztott pártbizottság első ülésén ismét Illés Istvánt választották meg első titkárnak, a pártbizottság titkára Petőh Sándor lett. A végrehajtó bizottság tagjoi: András István, Gazdag Ilona, ifj. Horváth János, Illés István, Kasó József, Kiszt József, Mustos Erzsébet, dr. Nagyváradi János, Petőh Sándor, Szabó Imre és Vadál Béla. Megválasztották a munkabizottságokat, a fegyelmi bizottság elnöke Jancsula Vince lett. A pártértekezletekről tudósítottak: Báling József, Bódé László, Kozma Ferenc, Mitzki Ervin, Murányi László, Salamon Gyula. Fotó: Cseri László, Erb János, Szokolai István.
