Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-21 / 51. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naniö Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A KSH Baranya megyei Igazgatóságának Jelentése az 1979. évről A nehézségek ellenére szép eredmények 1 979-ben a megye szocialista iparának termelése 3,4 százalékkal, bányászat nélkül 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszeripar és a nehézipar is az előző évi szintet meghaladó termelést érte el, mig a könnyű, és egyéb iparban visszaesés jelentkezett A nehéziparon belül kiemelkedő volt a bányászat és a gépiper termelésnövekedése. A kitermelt feketeszén mennyisége elérte a 3 millió tonnát, ami 1,7 százalékkal több a múlt évinél, fűtőértékben számítva pedig 4,5 százalékos volt az emelkedés. A gépipar termelése 14,9 százalékkal növekedett XXXVII. évfolyam, 51. szám 1980. február 21., csütörtök Ara: 1,20 Ft flz idei esztendő nagyobb feladatokat ró a közös vállalatra Pécs és a megye üzleteibe kerülnek a csirkecsomagok a Baromfi, feldolgozó Vállalat szalagjáról. — Szokolai felv. — Munkásgyülés a pécsi baromfifeldolgozóban Választások és külpolitika Február 24-én a Szovjetunió valamennyi köztársaságában parlamenti és tanácsi választásokat tartanak. Már jó ideje folynak a választási gyűlések, amelyek során a képviselő-, illetve a tanácstagjelöltek találkoznak választóikkal és alaposan megvitatják az országos kérdéseket, az egyes köztársaságok, megyék és járások problémáit. A választási gyűléseken persze megnyilvánul a szovjet választók, az állampolgárok aggodalma a nemzetközi helyzet éleződése miatt is, amit az amerikai imperializmus kelt. A szovjetellenes hadjárat washingtoni szervezői nyilván azzal is számolnak, hogy a Szovjetunióban éppen választásokra készülnek. Az amerikai kormányzat — különféle embargókkal, gazdasági szankciókkal, hamis propagandával — nyomást szeretne gyakorolni a szovjet közvéleményre. Ám minden ilyen kísérlet meddő. Sőt pontosan az ellenkező reakciót váltja ki: a választók egy emberként hangsúlyozzák, hogy az SZKP a korábbiakhoz hasonlóan a mostani választáson is olyan világos és egyértelmű programmal indul, amely számol a dolgozók alapvető érdekeivel — a szovjet gazdaság további fejlesztésével. az emberek életszínvonalának emelésével, és kellő módon szavatolja az ország biztonságának érdekeit. Az ötéves tervidőszak eltelt négy esztendejében több mint 20 százalékkal növekedett az ipari termelés, a nehézségek ellenére jelentősen fejlődött a mezőgazdaság, ezen belül haladás történt a gabona-probléma megoldásában. A lakosság reáljövedelme — a teljes foglalkoztatottság biztosítása és a kiskereskedelmi árak általános szintjének tartása mellett — több mint 13 százalékkal emelkedett. Negyvenmilliónál is többen kaptak új, iíletve jobb lakást. S az elkövetkező években a tervek szerint tovább nő az ipari és a mezőgazdasági termelés, gyorsítják a fogyasztási cikkek gyártásának ütemét. Emelkedik a munkások és alkalmazottak átlagbére, nő a kolhoztagok jövedelme. Tökéletesítik a nyugdíjellátást a kolhozokban, emelik a munkaképtelenek segélyét. Egyre több lakást, iskolát, kórházat, klubot és más kulturális, illetve jóléti intézményt építenek. Az SZKP külpolitikája — amely mindenekelőtt a békét és jószomszédságot szolgálja —, mindig is élvezte a szovjet nép helyeslését és támogatását. A szovjet emberek számára idegen az agresszió politikája és pszichológiája. Idegen földekre, idegen javakra nem áhítoznak, s osztják pártjuk és kormányuk aggodalmát Washington és Peking provokációi miatt. így az afgán forradalomnak nyújtott internacionalista segítség általános helyeslésre talált országszerte. Az SZKP és a szovjet kormány a választások küszöbén határozottan kijelenti, hogy a Szovjetunió — a korábbiakhoz hasonlóan — sikraszáll az enyhülés mellett. Az az álláspontja, hogy a nemzetközi kapcsolatok kulcskérdéseiben elérendő megállapodások érdekében folytatni kell a tárgyalásokat. A választási gyűlések is bizonyítják, hogy ezt a politikát helyesli és támogatja az egész szovjet nép. Export, foglalkoztatottság A megyei székhelyű vállalatok, szövetkezetek, valamint a megyei telepek együttes export, ra történő értékesítése 4,8 milliárd forintot tett ki, ami 13,4 százalékkal több az előző évinél. A nem rubel viszonylatú értékesítés csaknem 30 százalékkal nőtt az év során, így a kivitelen belüli aránya is az 1978. évi 38 százalékról 44 százalékra emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma közel 1 százalékkal, több mint 600 fővel kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A visszaesés teljes egészében a fizikai dolgozók létszámcsökkenéséből adódott, míg a nem fizikai dől. gozóknál kis mérvű létszám- emelkedés jelentkezett. A megyei székhelyű szocialista építőipar által teljesített építési-szerelési munkák volumene mintegy fél százalékkal volt több 1979-ben. az előző évinél. A tanácsi építőipar 6 százalékkal fokozta, a szövetkezeti építőipar ugyanennyivel csökkentette termelését. A megye legnagyobb építőipari vállalata változatlan árakkal számolva, kb. ugyanakkora építőipari termelést ért el, mint egy évvel korábban. A befejezett fővállalkozói termelés túlnyomó többsége beruházási munka volt, a felújítások részaránya 1979-ben mindössze 12 százalékot tett ki, 1 százalékkal kevesebbet, mint egy esztendővel korábban. A lakásépítés részaránya a befejezett fővállalkozói termelésből 32 százalékos volt. 1979-ben 1685 lakást adott át megrendelőinek az építőipar, 201-gyei kevesebbet, mint az előző évben. A lakásépítkezések szervezetten, általában határidőre, többnyire paneltechnológiával valósultak meg. Baranyában is — az országos irányzathoz hasonlóan — lényegesen kevesebb építmény kivitelezését kezdték meg az építőipari vállalatok 1979-ben, mint az előző évben. A kivitelezés alatt álló építmények átlagos költségvetési értéke mérsékelten növekedett. A fizetőképes építési igényeket jobban kielégíthette az építőipar, mint az ötéves tervidőszak korábbi esztendeiben. A kapacitáshiány mérséklődött, az útépítési-ágazatban már kapacitásfelesleg jelentkezett 1979-ben tovább bővült az építőipar gépparkja, gyorsan fejlődött az ipari háttér. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés 1979-ben összességében alig haladta meg az előző évi szintet. Az aszály jelentős kiesést okozott a kalászosok hozamában: búzából az előző évinél 20 százalékkal kevesebb termett, és ugyancsak kisebb hozamot adott a borsó, a burgonya és egyes zöldség-gyümölcsfélék is. A kiesést csak részben pótolta az őszi betakarítású növények kedvező hozama: kukoricából oz előző év igen jó eredményét megközelítő termést értek el a gazdaságok, s jó volt a cukorrépa, a lucerna és a napraforgó termése is. A termelési érdekeltség növekedése eredményeként az állattartásban az elmúlt évek során jelentkező fejlődés 1979- ben is folytatódott, és a jelentős arányt képviselő kisüzemek termelése egyre szorosabban kapcsolódott a nagyüzemekéhez. A mezőgazdasági üzemek ne. héz gazdasági évet zártak, s a gazdaságok — főként a termelő, szövetkezetek — eredményeiben nagyok a szóródások, több az alaphiányos termelőszövetkezet. Az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági terme, lőszövetkezetekben foglalkoztatottak átlagos létszáma 1979- ben 30 000 volt, ami 2,9 százalékos csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. Beruházások Baranyában az előző évhez képest tovább növekedett a teljesített beruházások volumene. Állami és vállalati beruházások, ra egyaránt többet, szövetkezeti beruházásokra viszont kevesebbet fizettek ki megyénkben, mint egy évvel korábban. Az összes kifizetés megközelítette a 6 milliárd Ft-ot. A fejlesztési tevékenységet korlátozó központi intézkedések hatása sokoldalúan jelentkezett. Viszonylag kevés beruházást kezdtek meg az év folyamán, az erőket elsősorban a már folyamatban lévő fejlesztésekre ossz. pontosították. Továbbra is előtérben maradtak a tőkés külkereskedelmi fizetési mérleget ja. vító fejlesztések. Csökkenő irányzatot mutatnak (főként Pécsett) az állami lakásberuházások. A tanácsi beruházások összességükben nem haladták meg a központilag meghatározott színvonalat. A gépberuházások aránya az előző évihez képest nem sokat változott, a tőkés országokból származó Nehéz, de eredményes esztendőt tudhat maga mögött a hazai baromfiipar és ezzel együttvéve a Baranya megyei Baromfifelvásárló és Feldolgozó Közös Vállalat. A vállalat az elmúlt évben a tervezett 1428 vagon baromfi felvásárlásával szemben 1574 vagonnal vett át, főként csirkéből, pulykából és pecsenye- libából. A gondot elsősorban az okozta, hogy a tojásexport piaca bedugult tavaly és ennek következtében a baranyai vállalatnak kilencmillió forinttal csökkent az árbevétele. Az első félévben úgy nézett ki, hogy éppen ezért nem lesz nyereséges a közös vállalat tevékenysége: viszont a második félévre készített intézkedési terv következetes megvalósításának köszönhetően tegnap mégiscsak arról számolhattak be a vállalat vezetői a pécsi feldolgozó tanácstermében tartott munkásgyűlésen, hogy a kétmilliós eredmény hat nap nyereségrészesedés kifizetését teszi lehetővé. Az igen élénk hangvételű munkásgyűlésen többek között megjelent Németh Ferenc, az MSZMP KB munkatársa is. Az elmúlt évet elemző főkönyvelői beszámoló részletesen foglalkozott a közös vállalat eredményeivel és gondjaival. Elhangzott, hogy a nyúlfelvásárlást tekintve nem értek el a tervben szereplő mennyiséget: az elvárt ötszáz vagon helyett négyszázhúsz vagon nyulat vásároltak fel. Tavaly jelentősen javult az 1978-as évhez viszonyítva az első osztályú áru aránya, amely meghaladta a 96 százalékot. A minőség javulása természetesen azzal is ösz- szefügg, hogy ma már mintegy száz főre tehető a szakmunkásgárda. Ugyanakkor sok gondot okozott a vállalati és a technológián dolgozó vezetőknek, hogy még az elmúlt esztendőben is negyvenöt százalékos volt a fluktuáció, ami nagyban nehezítette a dinamikusabb előrelépést. A pécsi baromfifeldolgozó termékeit ma már jól ismerik a nyugati, illetve a közel-keleti országokban, továbbá a Szovjetunióban, az NDK-ban és Romániában is: tavalyi termelésük hatvanöt százalékát szállították külországokba. Az exportkötelezettségek teljesítésén túl legalább any- nyira fontos feladatuk volt a belföldi ellátás is, A júliusi áremelések után a lakosság érdeklődése megnőtt a baromfihús iránt, a második félévben ötven vagonnal több baromfit értékesítettek, mint az év első hat hónajában. Az idei tervekről Kincses Tibor, a közös vállalat igazgatója elmondta, hogy 1980-ban 1660 vagon baromfi felvásárlását tervezik: ebből a 900 vagon csirke, a 240 vagon pulyka és a 323 vagon pecsenyekacsa a legnagyobb tétel. A .májliba mellett az idén százötven tonna hízott kacsát kívánnak felvásárolni, ami új programot jelent a vállalat számára. Boldogasszonyfai telepükről 540 000 napos pulykát adnak át a mágocsi termelőszövetkezetnek, amit aztán a kistermelők hizlalnak tovább. A nyúltenyésztési kedv fokozása érdekében ebben az esztendőben nyúlketrechez juttatják a termelőket. A munkásgyűlésen többen kértek szót: az észrevételek nagyrészt a munka- és technológiai folyamatokban fellelhető hiányosságok megszüntetését sürgették. A „Bláthy Ottó" szocialista brigád vezetője pedig csatlakozva a Vörös Csillag Gépgyár szocialista brigádjának országos felhívásához, javasolta a vállalati szocialista kollektíváknak, hogy kommunista műszak tartásával köszöntsék pártunk XII. kongresszusát, illetve hazánk fel- szabadulásának" 35. évfordulóját. A munkásgyűlés a javaslatot egyhangúlag megszavazta, a bért pedig a vállalati óvoda fejlesztésére fordítják majd. S. Gy. (Folytatás a 3. oldalon) Tizenkét lakásos társasházat épít Pécsett, a Nagy Jenő utcában a Pécsváradi Építő Szövetkezet Az épület földszintjén férfi- és női fodrászat, valamint egy szauna is helyet kap. Fotó: Cseri
