Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-18 / 48. szám

Műterem Bekaspusztean Ferenc terveiről Olykor lovak néznek be a mű­terem ablakán, ismerősként üd- vözlik az ott merengőket, o gipszbe, fémbe, agyagba szo- bort alakokat, Trischler Ferenc műtermének lakóit. Békáspusz­tán, néhány kilométerre Boly­tól, oz istállók között kapott a szobrász műtermet a kombinát­tól. — Itt voltam ipari tanuló, s hogy elkerültem innen, tovább­ra is figyelemmel kísértek. Tud­ták, hogy szobrász lettem, meg­kerestek, s felajánlották, adnak műtermet. S adnak azóta is, többet anyagot, mindent, ami kell. Mondhatnám önzetlenül, teljesítik minden kívánságom, könnyű hát viszonoznom, ha plakettre, domborműre van szükség. Elmélyült alkotáshoz ugyan­csak alkalmatos a hely, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát dol­gozói is hamar megbarátkoztak Trischler Ferenc szobrásszal. Be-bejönnek a műterembe, vé­leményüket is elmondják, „jó­kat1' is mondanak, méltánylan. dót. — Falun nőttem fel, némiképp most is köztük élek, természe­Trischler tesnék tartom, hogy ők el­mondják szobraimról a vélemé­nyüket, mint ohagy én is elmon­dom róluk véleményem a szob­rokban. Érdekelnek, izgatnak az emberi kapcsolatok, talán ezért is, hogy csak figurális dolgokat készítek. Elszállításra váró, öntés előtt álló gipszszobrok, nagyobb szobrok makettjei, tervek, váz­latok, rézdomborítások — való­ban mind az embert idézik. Jó­kai Mór mellszobra Harkányba kerül majd az arborétumba, Ju- ranics Lőrincé Szigetvárra, s ugyancsak öntés előtt az a két- alakos kompozíció, amely a most átadott kaposvári ifjúsági ház előtt áll majd. Szék támlájának támasztva egy domborműterv, József Attila szabadulna a sík felületből. „Ezt a bólyi kombinátnak készítem, a művelődési házba, amely a költő nevét viseli. Szeretném megjeleníteni azokat a korlá­tokat, akadályokat, melyek el­lenében lett költőóriássá József Attila." Hangulatos, eleven, játékos a pécsi sportcsarnok elé ké­szülő szoborcsoport: a birkózók még csak jelezve, a nézők azonban már készre idézve ígé­rik lendületét, szépségét. A mű­teremsarokban bronzlapak sora­koznak, a Képcsarnok rendelt a Fiatal Képzőművészek Stúdió­ja kiállításán is szerepelt dóm. borművéből — cizellálásra vár­nak, hogy lakások díszéül vál­hassanak. — Mint minden szobrász, én is dolgozom megrendelésre. Szerencsére nem kellett még el­vállalnom olyan szobrot, ami kedvem, érdeklődésem ellenére esett volna. Tudják, hogy elég jól tudok portrét mintázni, így megrendeléseknek sem vagyok híján. Most készítem például annak a nagy domborműnek a terveit, omely majd a zalakaro- si, hajógyári üdülőbe kerül. Hatszor egy méteres lesz, több vázlatot is készítettem, ha min­den rendben történik, jövő ta­vasszal fel is állítják. Úgy tu­dom, ez lesz Zaldkaroson az el­ső képzőművészeti alkotás Né­meth János zalaegerszegi kera­mikus munkájával együtt. Ö ugyanoda, a kertbe készít egy plasztikát. A hét tanítással kezdődik, Trischler Ferenc a Pécsi Művé­szeti Gimnáziumban tanít min­tázást és rajzot. Kedden buszra szokott szállni, Bólybon kerék­párra ül, mert várják Békás­pusztán kész és tervbe vett szobrai. Disznóvágáson készült rajzok, még papíron levő nép­viseletű asszonyok; az agyag és c művész ujjai rejtik még a formákat. — A falusi életről szeretnék plasztikákat, izgat, hagy milyen módon lehet felhasználni pél­dául a falusi népviseletet. De úgy, hogy az ne legyen natu­rális másolás, megdermedt élet­kép, hanem szobrászati megfe­lelője az életnek. A Jelenkor szerkesztőségé­ben levő Nagy László-portré, a Pécsi Nemzeti Színházban a Bohóc, Hímesházán a Petőfi- mellszobor ígéri ennek lehető­ségét. B. L Fürdőbővítés, szállodaépítés Zalakaros - télen Éppen hogy csak kidereng a ködből a Zalakarosi Termál­fürdő jellegzetes épülete, de hogy ilyenkor is sokan megta­lálják, azt jelzi, hogy alig ta­lálni helyet még a fizető par­kolóban is. Húsz éve éppen, hogy olajat kerestek Zalakaros határában, s noha azóta meg­tanultuk megbecsülni a fekete aranyat, nem kisebb kincs tört fel akkor ott a földből: száz- fobos gyógyvíz. Addig sem vol­tunk híján gyógyító hévizek­nek, de Zalakaros nevét egy­hamar emlegetni kezdték, még az országhatáron is túl. Különösképpen megnőtt az érdeklődés 1975 óta, akkor ké­szült el ugyanis a harmónika- tetős csarnok, benne két me­dencével, s így az idényfürdő télen is a gyógyulni vágyók szolgálatába lépett. Ma igazi nagyüzem Zalakaros, a szau­nától kezdve a fogínymasz- szózsig tízféle gyógyszolgálta- tásban részesíti az odalátoqató SZTK-beutaltakat és turistákat. Tavaly 750 ezren keresték fel Zalakarost, ennek egyharmada külföldről érkezett. Mert van­nak már törzsvendégek Jugo­szláviából és Ausztriából is. Még többen jönnének, ha fo­gadni tudnák őket. Hamarosan javulnak ennek feltételei is. Már áll a SZOT-szálló épülete, 450 személyt fogadhat majd egyszerre. Jövőre lesz kész, s vendégei akár fürdőruhában is átmehetnek az úton túlra, hisz föld alatti, fűtött folyosó köti össze a termálfürdővel. Szállo­dát építenek az osztrákok is, most mérik fel a területet, hogy a Gambius kezelésében 200 ágqyal bővítsék a zalakarosi gyógyulási lehetőségeket. — Mi is fejlesztést tervezünk - mondta Bende József, a ter­málfürdő igazgatója. — Most készülnek a kiviteli tervei az új fedett résznek, ezzel az duplá­jára nő majd. Két gyógyme­dence lesz benne, az egyik úgy kialakítva, hoqy az egé­szen súlyos mozqósszervi bete­gek is használhassák: gépek segítik majd a ki- és beszál­lást. — Négy új kutat fúrtak ta­valy, s ezek eloszlatták azt a rémhírt, hogy nincs elég víz Zalakaroson, fejlesztéseinket is ezekre alapozzuk. Nyárra el­készül egy szabadtéri gyerek­medence, s jövőre megteremt­jük a lehetőségét a téli sza­badtéri fürdésnek is. Körbe vezetnek a gyógyásza­ti részen is, az egyik szobában fiatal lány hajol egy gépezet fölé. Takáts László fogszakor­vos mutatja az újdonságot, a szájzuhanyt. o Hétfői — A zalakarosi víz összetéte­le eredményesen gyógyítja a reumatikus betegségeket, jó a nőgyógyászati hatása, és ideg- bántalmakra is jótékony hatá­sú. A víz fluor-, jód- és bróm- tartalma minden gyulladásra jó, így eredményesen alkal­mazható a fogínygyulladásra is. Kúraszerű alkalmazással töké­letesen gyógyítható a fogíny­gyulladás — ezért is nem ért­jük, hogy az SZTK miért zárkó­zik el, hogy ilyen kúrára is utaljon be betegeket. A szájba vehető zuhanyrózsa jótékonyan masszírozza az ínyt, megjavítja a vérkeringést, s ha netán a karosi vízből hiányozna valami jobbító, hát gyógyszer is keverhető bele. Megcsillanhatott a szemem, amikor a szaunához érkeztünk, megragadtam hát az ajánla­tot, hogy a Dél-Dunántúlon nem gyakori lehetőséget kipró­bálhassam. A zalakarosi szau­na azon ritka magyarországiak közé tartozik, ahol nemcsak hi­deg zuhany, hanem úszásra al­kalmas hideg vizes medencék teszik teljessé északi rokonaink nagyszerű találmányát. A szau­nában minden hely foglalt, nagykanizsai sportolók fogyaszt­ják a téli „pluszt”, de vannak hozzám hasonló „maszek" ér­deklődők is. A kilencven fokos hőség után újjászületve veregeti vállon az ember a jó télapót, ki utolsó­kat erőlködve leheli dérbe a zalai tájat. (bodó) A SZENTLŐRINCI ÁLLAMI GAZDASÁG tarcsapusztai kerületébe, gépüzemelésvezetői munkakörbe felvesz 1 mezőgazdasági mérnököt Jelentkezés írásban, eddigi működés részletes megjelölésével. Levélcím: SZENTLŐRINCI A. G. 7940 Szentlőrinc, Pf.: 5. Dali - Daliról Három dolog tette híressé: pödört bajusza, a botrányok, amelyeket tréfából kevert, va­lamint lágyan szétfolyó órái, amelyeket az idő múlásának érzékeltetésére festett. Salva­dor Daliról már sok mindent mondtak, szinte minden lehet­ségest elmondtak, (amihez kü­lönös élete és különös művei bőséges adalékot szolgáltat­nak). Nézzük hát most: Dali — Daliról. „Ha én festek, az óceán morajlik, míg a többiek a bo­rotválkozóvízben pancsolnak." „Hatévesen szakács akartam lenni, hétévesen Napóleon. Az­tán Dali lettem" . .. Tartalmas emelkedés. „Nem vagyok oda a nőkért. Ha odalennék, kevésbé jól fes­tenék” ... És mégis, 50 évé el­választhatatlan feleségétől, Gálától. A szürrealistákkal tör­tént szakításakor találtak egy­másra az orosz származású Elena Diaranoff-fal, aki, mi­előtt Gala Dali lett volna, Max Ernst német festő múzsája volt és Paul Eluard francia költő fe­lesége. 1929-ben a Costa Bra- van ismerkedtek meg és azóta elválaszthatatlanok. Gala ideá­lis feleség az egocentrikus fes­tő számára: szerető és anya, modell és menedzser. Kritizál és vigasztal, ösztönöz, szervez és intézi a pénzügyeket. A mű­vészet szupersztárja, aki egyéb­ként nem tűr meg maga mel­lett már istenségeket, a 40-es évek óta így jegyzi képeit: Ga­la Salvadoré Dali, vagy rövi­den: Gáli. Gala nagy hatással van Da­lira, aki köztudottan nem sokat tart a nőkről. Mégis mi köti immár fél évszázada ehhez az asszonyhoz? „A szerelem — válaszolja. — Én pontosan a megszokott ellentétét csinálom. Míg mások állandóan válnak, én újra és újra elveszem fele­ségül Gálát”. Gala 12 évvel idősebb férjénél, de tízzel fia- talabbnak látszik; borvörös blézer, farmerkék nadrág, ha­jában csábos kis masni. A nagy művész viszont fáradt, nem pó­zol, a showman szerepe meg­erőltetővé vált, redőzött kön­tös, fekete-piros bojtos sapka, formáját vesztett fehér köpeny. A 75 éves művész inkább Mo- liere „Képzelt beteg"-ére ha­sonlít, mintsem arra az ember­re, aki fél évszázada arról igyekszik meggyőzni a világot, hogy ő századunk legnagyobb Az „isteni Gala” — hátulnézet- ben — Dali rajzán művésze, a legnagyobb zseni. Világhírű pödört bajusza (Dali szerint ezek az antennái) is csak szánalmas, szürke marad­vány. Balatoni télutó Pihenő hajók, sétáló sirályok A jégen torzonborz, izgő- mozgó népség pletykálkodik: rikoltoznak, sápítoznak, talán a halellátás hiányosságairól zsi­natainak a sirályok. Az igazi kiabálás akkor tört ki, amikor egyikük kihalószta a legna­gyobb halat. — Hogy tudnak örülni — ne­veti őket Tolnai Béla, a MA­HART Balatoni üzemigazgató­ságának fómérnökhelyettese. — Télen mindig idegyűlnek, a jég­törő körül szálldosnak, talán már névről is ismerik a hajóso­kat Ahogy a parton beszélgetünk a sirályok között csöndesség támad, megnéznek maguknak, fölpillantanak a föléjük maga­sodó szép ívű hajóra, végül megállapítják, hogy ártalmat­lanok vagyunk és folytatják a disputát. A balatoni hajók a siófoki téli kikötőben pihennek. Ren­dezett sorokban állnak, keskeny jégcsíkók kalodájában. A szé­len levők a kikötő belsejében csillogó víz tükrében nézege­tik magukat, hátul a vén Be­loiannisz. Ha tudna, morgolód­na ... Egyetlen hajó — a Csobánc gépei duruzsolnak. Jégtörőként szolgál ilyenkor. Naponta for­dul néhányat a nyári kikötő korlátjai, hajómarasztó-bak- jai és a téli öbölben szunnya­dó társai között. — Miért kell a szobád víz­felület? — A hajókat körülvevő vé­kony jég még nem káros. De amikor befagy az egész kikötő, az összefüggő jég oly roppant nyomással nehezedik a hajótes. tekre, hogy szétrepednének, mint egy tojás. A fonyódi kikötőben a sirá­lyok gyalogolhatnak még a ví­zen, de embert már nemigen bír el a Balaton vékonyuló je­ge. Itt-ott csak hártyajég feszül a vízen, alatta az apró halak mutogatják ezüst hasukat a fá­tyolosán sütő napnak. A part mentén már jobban látszik, hogy vége felé közeledik a tél, gallyat, levelet, venyigét lob­bant a láng. A hét végén majd főszezoni autókaraván indult a parthoz, a tetőre kötözve kis­asztal, heverő, ladik, létra, bak s ezernyi más holmi érkezett a nyaralóba. Szőlőt, gyümölcsfát metszet­tek sokan, Fonyódligeten pedig a községi tanács ritkította a hatalmassá nőtt nyárfákat Az üdülőhely egykori jellegzetes­ségéből, az utcai nyárfasorok­ból már alig maradt, most a Kolozsvári utcában vágják ki őket gondosan, kötélen enged­ve le előbb a nagy ágakat, majd a törzset, helyet adva a nyári napsugaraknak. L. B.

Next

/
Thumbnails
Contents