Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-16 / 46. szám

2 Dunflntmt napló 1980. február 16., szombat Segített a mozdony- szerelő brigád Pécsett, a Madách Imre utca 3/a. alatt élő dr. Újhegyi Ilona gyermekparalízis következtében több évtized óta mozgásképte­len. A sok emelgetés miatt édesanyja maradandó hátge­rincsérülést szenvedett. Az elmúlt év nyarán problé­májukkal felkeresték a Mecse­ki Szénbányák pártbizottságát, ahonnan felkérték a Központi Gépüzem mozdonyszerelő szo­cialista brigádját egy olyan szerkezet elkészítésére, amely jelentősen megkönnyítheti a be­teg mozgatását, emelését. A Bánki Donét nevét viselő brigád társadalmi munkában a múlt héten befejezte a Ma­gyarországon minden bizonnyal egyedülálló, emelővel ellátott kocsit és tegnap délelőtt átad­ta dr. Újhegyi Ilonának. Tíz baranyai iskolai kórus részvételével Fock Jenő az ács Egyetértés Tsz zárszámadásán Mit ígér 1980-ra az élelmiszeripar? Nagyobb választék, magasabb biológiai érték Az élelmiszeripar a zavarta­lan . lakossági ellátáshoz és ex­portra a tavalyinál mintegy 5 százalékkal több árut ad az idén, elsősorban a magasabb biológiai értékű árukból — a baromfihúsból, a tejtermékek­ből és gyümölcsből növekszik a kínálat. Kalóriadús árukból, például a sertészsírból és a ce- reáliókból viszont nem fokozzák az értékesítést. A húsiparban az előirány­zat megvalósításához 7-7,1 millió vágott sertést és több mint 600 ezer vágómarhát vá­sárolnak fel. Bár a tavalyihoz képest nő a levágott sertések száma, ugyanilyen arányban nem bővül az üzletekbe kerülő hús mennyisége, mivel a gaz­daságosság érdekében a fel­vásárolt állatok átvételi súlyát mérsékelték. A húsipar lehető­ségeit bővíti, hogy a bajai és a kaposvári húskombinátok üzembe lépésével a tavalyinál nagyobb lesz a magasabb fel- dolgozási színvonalú áruk ará­nya. Az üzemek, azon túl, hogy több dobozolt sonkát és gyulai kolbászt adnak, tájegységi hús- készítményekkel, különleges­ségekkel is gyarapítják a vá­lasztékot. A tejipar, kihasználva a nö­vekvő termelői kínálatot, az idén a tavalyinál 84 millió li­terrel több tejet vesz át. Az évek óta alig-alig növekvő vaj­fogyasztás arra ösztönöz, hogy helyette magas zsírtartalmú egyéb termékeket állítsanak elő. Jó lehetőség kínálkozik a fagylalt-alapanyagok és más minőségi termékek gyártására. A megváltozott fogyasztói árak nyomán növekvő belföldi baromfikeresletre számítanak. Kielégítése kemény erőpróbát jelent mert az elmúlt év má­sodik felében némileg vissza­esett a broilerbaromfi-termelés. Az ipar 1980-ra lassú tempójú, de már határozott irányú ter­melésfejlesztést tervez a vágó­baromfiból, és erőteljesebb fel­futást a libaértékesítésnél. A tojástermelést 4—5 száza­lékkal mérséklik, ami nem je­lenti a belkereskedelemben for­galmazott mennyiség vissza­esését. Elsősorban a gazda­ságtalanul exportálható tojás termelését fékezik. Növekszik a tartósító iparok szerepe. A terv 500 ezer tonna zöldségkonzerv előállítását irá­nyozza elő, ennek döntő há­nyadát az állami iparban ké­szítik. Gyümölcsből több mint 200 ezer tonnát tartósítanak, A belföldi ellátás biztosítására, valamint exportra a konzervipar zöldségáruból 9 százalékkal, gyümölcsfélékből pedig 6 szá­zalékkal többet tartósít, mint az elmúlt esztendőben. A kül­földön is jól értékesíthető gyorsfogyasztott áruk termelé­sét az ipari átlagnál erőtelje­sebben, 11 százalékkal fokoz­zák. A boripar 1980-ban 210 ezer tonna szőlő, 700 ezer hektoli­ter must és bor felvásárlására készül fel. A prognózis szerint a fogyasztás továbbra is stag­nál, nemcsak nálunk, hanem a világ nagy bortermelő és borfogyasztó országaiban is. A sörgyártást négy százalék­kal fokozzák. A várt mennyiség azonban nem elégíti ki -a ha­zai igényeket, ezért továbbra is jelentős importtal számolnak. A kenyérfogyasztás csökken­tésének és a péksütemény- kereslet emelkedésének hosz. szabb ideje tartó folyamata az árrendezés hatására némileg módosult — „visszafordult” -, ennek a tendenciának a tartós­sága azonban kérdéses. Ezért fontos követelmény, hogy az ipar rugalmasan alkalmazkod­jék a fogyasztói igényekhez, ér­zékenyen reagáljon az esetle­ges változásokra. A sütőipar legfontosabb feladatai közé tartozik a műszaki feltételek to­vábbi javításával a minőség és a termékválaszték bővítése. ról látni is őket, s az URH-s adó-vevőn keresztül szólni is lehet hozzájuk. A nagy felüljáró teteje jelen­leg olyan, mint a sündisznó háta: dróttüskék sorjáznak elő a betonból, s ezek közét kell még újrabetonozni. Mindkét ol­dalra jól látszik az íve: szem­ben a város, a Megyeri út, a túloldalt az iparvágányok felet­ti átkelő: gyönyörű ívben talál­kozik a kettő, öröm lesz itt autózni.. . Gróf Dániel, a beruházási vállalat műszaki ellenőre el­mondotta, hogy az idén közei 40 millió forint kerül „beépí­tésre”; elkészül a Közraktár utca 700 méteres szakasza, járdával, közvilágítással. (Ev­vel megoldódik a közraktárak csapadékvíz-elvezetési gondja.) 18 millió forint értékű munka a vasúti sínek alatti távfűtő- vezetékek kiváltása — ez is idei program. A hővezetékeket külön csőhídon vezetik át a vasúti pálya felett. Véleménye szerint a jövő évre — 1981-re — már csak a Tüzér utcai sza­kasz korszerűsítése, bővítése, szélesítése marad hátra. A Városi Tanácstól kapott in­formációk szerint a felüljáró­ikrek 1982-ben készülnek el: tehát két év múlva lesz az avatás. Az egész létesítmény: a műtárgyak és a hozzá tartozó feljáró utak stb. mintegy 160 millió forintba kerül, ebből az összegből 50 milliót tavaly, 40 milliót az idén, a többit pedig 1981—1982-ben építik be. Ahogy fordulunk fotóriporter kollégámmal, hogy a sárgás töltésoldalon leszaladjunk, ép­pen fordul a daru is: egy kon- ténernyi betont emel a tetőre. A munkások kiürítik és mire a híd alá érünk, már küldik is vissza. K. F. Tíz baranyai közép- és álta­lános iskolás kórus vesz részt a Magyar Rádió és a Kórusok Országos Tanácsa által szer­vezett Éneklő Ifjúság című ver­seny kétnapos rádiófelvételén, amely tegnap kezdődött a Liszt-teremben. Ottjártunkkor a mohácsi Kisfaludy Károly Gim­názium vegyeskara készült ép­pen a felvételre. Vezetőjük Sas Zsuzsa, aki négy éve alakítot­ta meg az iskolai vegyeskart. A megalakulás utáni évben még nem, azóta viszont egy­folytában részt vesznek az Éneklő Ifjúság rádiós fórumán. A kórus tagjai gimnazisták, akiket, mint elmondták, a kö­zös éneklés szeretete vonz a kórusba, fiúkat, lányokat egyaránt, hiszen többnyire ze­nei általánosba jártak, s kórus nélkül hiányozna életükből a zene. Az előzetes meghallgatás után mikrofon elé lépett a sik­lósi II. számú általános iskola kórusa is, Csuka Lászlóné ve­zetésével. Ez az eredmény an­nál inkább' örvendetes, mivel iskolájukban nincs zenei tago­zat. A tegnap és ma folyó rádiófelvételen egyébként olyan rangos ifjúsági kórusok is részt vesznek, mint Komlóról Tóth Ferenc vezetésével a Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola énekkara, amely évek óta az Éneklő Ifjúság élmezőnyében szerepel. Ök többször nyertek nagydíjat is, akárcsak a kom­lói Kun Béla Gimnázium kóru­sa Nagy Ernő és a pécsi Dobó István utcai Gimnázium ének­kara Kertész Attila vezetésével. Új karnaggyal, Fekete Pál ve­zetésével áll a rádió mikrofon­ja elé a Művészeti Szakközép- iskola nagy múltú énnekara. Itt kívánkozik megemlítésre, hogy új, dinamikusabb rend­szer kezdődik meg az Éneklő Ifjúság mozgalmában. Eddig négy év is beletelt, amire egy kórus végigjárva a fórumokat, eljuthatott a rádióig s a nyil­vános sikerekig. Ez egy isko­lai énekkar életében igen nagy idő. Az új rendszer szerint évenként van lehetőség a fel­jutásra. Ez év tavaszától a te­rületi hangversenyek után a legjobbak a megyei gálamű­sorban lépnek fel, melyen zsűri dönti el a jutalmakat. Legyen az balatoni nyaralás, rádió­vagy hanglemezfelvétel, nem­zetközi zenei versenyen való szereplés vagy „Az év kiváló kórusa" cím. Az Éneklő Ifjúság most tavasszal induló forduló­jára a KISZ-bizottságokon s az úttörőelnökségen lehet je­lentkezni. Dolgoznak az „ikreken" Az átadás várható ideje: 1982 Kertváros és Uránváros kö­zötti közúti kapocs, nélkülöz­hetetlen segítőnk lesz az a ket­tős felüljáró — az építők ik­reknek nevezik —, amelynek építése a téli fagyszünet után ismét megkezdődött: a Híd­építő Vállalat 46-os üzemegy­ségének hegesztői, betonözói birtokukba vették a munkate­rületet. Pettermann János mű­vezető elmondotta: az iparvá­gány feletti „hídon" a pálya­lemez biztosítását végzik, a nagy felüljárón a pályalemez zsaluzása, betonozása a fel­adat. Elég hideg szél fúj, de a mű­vezető szerint kiváló az idő: — Csak ne essen és ne men­jen a hőmérő higanyszóla nul­la fok alá. így öröm dolgozni. Harmincon dolgoznak a Me­gyeri úti felüljárónál, a többi hídépítő a leendő pécsi jég­pályánál van elfoglalva. A híd­Következetes és szakszerű irányítással, fegyelmezett mun­kával rendkívül nagy fejlődést lehet elérni, ezt bizonyítja az ácsi Egyetértés Tsz példája. A három évvel ezelőtt mintegy 15 millió forintos mérleg- és alap­hiánnyal szanált közös gazda­ság a múlt évet 10 millió forin­tos nyereséggel zárta. Ennek megfelelően alakult a tagok jövedelme is. Amig korábban előfordult, hogy még a béreket is nehezen tudták kifizetni, most a rendszeresen dolgozó tagok éves átlagkeresetüknek 10 szá­zalékát kapták meg nyereség- részesedésként. A tsz vonzóere­jéről tanúskodik, hogy tavaly 52 új tagot vettek fel. Ezekről az eredményekről szóltak a kö­zös gazdaság pénteken meg­tartott zárszámadó közgyűlésén, amelyen részt vett és felszó­lalt Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja. Nemcsak az égre tekintenek Iféménden elégedetlenek önmagukkal Tíz esztendő óta nem volt olyan zárszámadás a véméndi termelőszövetkezetben, mint most, a számvetés során ugyan­is több rosszat voltak kénytele­nek gazdálkodásukról elmonda­ni, mint jót. Rótt Antal elnök beszámolójában is alapos, rész­letes és kritikus volt az 1979-es esztendő értékelése, később Bogos Ferencné, a szövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke újból elmarasztalta azokat a területeket, ahol sokkal jobb eredmények elérésére nyílott volna lehetőség. Ugyanezt tet­te a vitában dr. Németh Ele­mér, a Baranya megyei Tanács Éneklő Ifjúság rádiófelvétele Mohács járási Hivatalának el­nöke is. Természetesen Véménden sem csupán emberi tényezőkön múlott, hogy elmaradtak a várt eredmények. Tény, hogy tech­nológiai hiányosságok is vol­tak, a kalászosok egész tenyész- ideje alatti, valamint a július végi, augusztusi aszály döntően hozzájárult ahhoz, hogy búzá­ból csupán alig több mint 28, kukoricából pediq 51,4 mázsa legyen a hektáronkénti átlag­termés. Véménden egyébként a nö­vénytermesztésnél jelentősebb ágazat az állattenyésztés, az összes árbevétel nagyobb há­nyadát adja. Sajnos ez az ága­zat is a tervezett árbevétel mintegy 96 százalékát tudta csak teljesíteni. Éves átlagban egy tehén 3470 liter tejet adott, romlott az egy liter tejre vetített önköltséq is. Az állattenyésztés gyengébb eredménye azért is kifogásolható, mert Véménden van a megye legnagyobb ser­tésállománya, a tehenészet az óllatszámot tekintve pedig har­madik a megyében. Az idén már a sokadik zár­számadást végighallgatva sem: volt azonban olyan érzésem, hogy ebben a szövetkezeti gaz­daságban a kishitűség, a rossz eredmények miatti elkeseredés lett volna úrrá o tagokon. Vé­ménden hallottam először, hogy az elnök a saját munká­ját, a helyetteséét, a főagronó- musét és a főkönyvelőét külön elemezte, megállapította, hegy miben kell alapvetően saját munkájukon változtatni. A tag­ság bizalmát kérte, ugyanis az elkövetkezendő időben a veze. tőknek kockázatokat is kell vál­lalniuk, enélkül uqyanis nem, lehet majd gazdálkodni. Ezek a kockázatok természetesen a bukás lehetőséqét is magukban hordják, a lényeq az, hogy az eredményes kockázat legyen döntően túlsúlyban. Véménden . már az 1980-as esztendőre nagyon feszített ter­vet állapítottak meg, búzából például 45 mázsát, kukoricából 57 mázsát hektáronként, tejből pediq 3800 litert. Nagyon jól tudják, hogy ezt csupán azzal, hoqy az égre tekintenek és jó időjárást várnak, nem tudják el­érni, ezért nagyon sok munkára lesz szükség. Ezt hangsúlyozta felszólalásá­ban dr. Németh Elemér is, mint mondotta, a viszonylag gyengébb eredmény ellenére sem csökkent a tagok jövedel­me, sőt kicsit emelkedett is; ha azt akarják, hogy ez a folya­mat ne szakadjon meg, sokkal többet kell tenniük érte, mint eddig. L. J. A mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium vegyeskara énekel Sas Zsuzsa vezetésével

Next

/
Thumbnails
Contents