Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-16 / 46. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtuil napló XXXVII. évfolyam, 46. szám 1980. február 16., szombat Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejeződött a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusa Edward Giereket választották a Központi Bizottság első titkárává 0 Elfogadták a kongresszus határozatait, megválasztották a párt vezető testületéit Pénteken befejeződött a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Vili. kongresszusa. Délelőtt zárt ülé­sen fogadták el a kongresszus határozatát „A párt feladatai a szocialista Lengyelország to­vábbfejlődésében, o lengyel nép jálétének formálásában" címmel. Emellett külön határo­zatot is hozott a legmagasabb pártfórum „A béke megőrzé­séért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és az enyhülési politika folytatásáért” címmel, továbbá döntött a Visztula gaz. dasági hasznosításának átfogó programjáról és az ország víz­tartalékainak kihasználásáról, és felhívást fogadott el a Vili. pártkongresszus határozatának össznépi támogatására. E do­kumentum szolgál majd a nem­zeti egységfront választási plat­formjául a közelgő parlamenti és tanácsi választásokon. Ezután Josef Gruszka opolei párttitkár terjesztette elő a csü­törtöki zárt ülésen megválasz­tott Központi Bizottság és Köz­ponti Revíziós Bizottság tagjai­nak névsorát. Megtartotta első ülését a Lengyel Egyesült Munkáspárt új Központi Bizottságának plénu­ma. Az ülést Gerard Gabrys bányász nyitotta meg, javasolva, hogy Edward Giereket válasz­szák meg a Központi Bizottság első titkárává. A javaslatot a plénum egyhangúlag, nagy lel­kesedés közepette szavazta meg. Ezután Edward Gierek vette át a tanácskozás elnöki tisztét, és köszönetét mondott a biza­lomért. A továbbiakban meg­választották a Politikai Bizott­ság és a Központi Bizottság titkárságának tagjait, valamint a Központi Ellenőrző Bizottsá­got. A kongresszus záróülése pén. teken déli 12 órakor kezdődött Gerard Gabrys elnökletével. A küldöttek lelkes, szűnni nem akaró tapsa közepette jelentet­te be, hogy a Központi Bizott­ság ismét Edward Giereket vá­lasztotta meg első titkárává. Ismertette a Politikai Bizottság összetételét, amely a következő: Edward Gierek, Edward Ba- biuch, Zdzislaw Grudzien, Hen­ryk Jablonski, Mieczysláw Jagi- zelski, Wojciech Jaruzelski, Sta­nislaw Kania, Alojzy Karkoszka, Stanislaw Kowalczyk, Wladyslaw Kruczek, Jerzy Lukaszewicz, Jan Szydlak, Andrzej Werblan és Tadeusz Wrzaszczyk. A Politikai Bizottság létszá­ma nem változott. A vezető tes­tületnek Alojzy Karkoszka, Jerzy Lukaszewicz, Andrzej Werblan és Tadeusz Wrzaszczyk szemé­lyében négy új tagja van. A bizottságnak négy régi tagja maradt ki: Piotr Jaroszewicz, Józef Kepa, Stefan Olszowski és Józef Tejchma. Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Ana- tolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők tör­zsének főnöke — akik Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter meghívására tartózkodtak Magyarországon - pénteken elutaztak hazánkból. A vendégeket Czinege Lojos, valamint a Honvédelmi Mi­A Központi Bizottság titkárai: Stanislaw Kania, Jerzy Luka­szewicz, Józef' Pinkowski, Jerzy Waszczuk, Andrzej Werblan, Andrzej Zabinski és Zdzislaw Zandarowski. A KB új titkárai: Jerzy Waszczuk és Andrzej Za­binski. Az előző KB-titkárok kö­zül kimaradt — Edward Ba- biuch, Ryszard Frelek, Alojzy , Karkoszka és Stefan Olszowski. így az új Központi Bizottság titkárainak száma az előzőhöz képest kettővel csökkent. A 83 tagú Központi Ellenőr­ző Bizottság elnöki tisztébe Wladyslaw Kruczeket javasolták. A Központi Revíziós Bizottság első ülésén Jerzy Muszynskit vá­lasztották a bizottság elnökévé. A választás eredményeinek ismertetése utón Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának újjává­lasztott első titkára mondott beszédet. nisztérium katonai tanácsának több tagja búcsúztatta. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete, Jurij Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főpa­rancsnokának magyarországi képviselője és Vlagyimir Szive- nok vezérezredes, az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Bővül a magyar-szovjet belkereskedelmi választékcsere Február 11—15. között Buda­pesten tartotta 11. ülését a ma­gyar-szovjet belkereskedelmi munkacsoport, amely értékelte a két ország szakminisztériuma közötti együttműködés eredmé­nyeit és a kapcsolatok tovább­fejlesztéséről tárgyalt. A meg­beszélésen sikeresnek értékel­ték a két ország belkereskedel­mi árucseréjét, amelyben szov­jet részről hat köztársaság vesz részt. A tárgyalások befejeztével pénteken a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Lauthán Ferenc belkereskedelni minisz­terhelyettes és Szűrén Szaruha- nov kereskedelmi miniszterhe­lyettes aláírta az 1980. évi magyar-szovjet belkereskedelmi választékcsere és műszaki-tudo­mányos együttműködési megál­lapodást. A szerződés értelmében az idén kölcsönösen 1,3 milliárd forint értékű árut szállítanak egymásnak a partner kereske­delmi vállalatok. A választék­cserében a többi között porszí­vó, hordozható televízió, tran­zisztoros rádió, edényáru, evő- és tálalóeszköz bővíti a magyar üzletek árukínálatát. Változat­lanul szállít a szovjet kereske­delem órát, kerékpárt, különfé­le italokat, halkonzerveket. Cserébe konfekció- és bőrdísz­műárut, kozmetikai cikkeket, csillárokat, íróeszközöket, autó üléshuzatokat ad a magyar ke­reskedelem. A megállapodás szerint az idén első ízben rendeznek áru­sítással egybekötött termékbe­mutatót budapesti és moszkvai áruházakban. Nagyobb gondot fordítanak a két ország gasztronómiáját népszerűsítő nemzeti éttermek tevékenységére. Magyar közre­működéssel korszerűsítik pél­dául a moszkvai Budapest ét­termet. Folytatják a magyar és a szovjet belkereskedelmi szak­emberek kölcsönös információ-, dokumentáció és tapasztalat­cseréjét is. A munkacsoport' ülésén részt vett szovjet delegáció megis­merkedett Budapest és Heves megye kereskedelmi hálózatá­nak fejlesztési eredményeivel. A vendégek elismeréssel nyilat­koztak az új bevásárlóközpon­tok munkájáról. Elutazott hazánkból Kulikov marsall 120 tanuló ismerkedik a földmérési, illetve postaforgalmi alapismeretekkel a pécsi Komarov Gimnázium és Szak- középiskola tantermeiben. Képünk a két szakma gyakorlati foglalkozásain készült. A tanulók a szakmunkás-bizonyít­vány mellé érettségi oklevelet is kapnak — Szokolai felv. -— Kitisztul az égbolt a Széchenyi tér felett Három emelet mélységből a felszínre indul a bődön a Széchenyi tér alól, az épülő közműalagútból Fotó: Erb János Közműalagút a belvárosban távfűtővezetéknek m Az alagút egy része pincerendszer ■ Mélyvezetésű csapadékcsatorna épül A negyedik létra alján, a Széchenyi tér alatt 10 méter mélyen tágas, mozgásra alkal­mas a térség. Itt ér véget a csille sínpárja, a magasból le­eresztett bödönbe itt rakják ót a szép sárga homokot, amit az alagút végén — a volt megye­ház alatt — Vida Jenő délelőtti szakban dolgozó csapata ter­melt ki. Tegnap már elérték az alagút végpontját, s ott- jártunlkkor az utolsó másfél méter téglafalazásán dolgoz­tak. Itt a következő munka az lesz, hogy az épület alagsorá­ból egy aknát mélyítenek az alagút végéhez. Ha ez elké­szül, a Szentháromság-szobor tövében levő aknából egy újabb alagutat kezdenek épí­teni a Nádor Szálloda felé, utána pedig egy harmadik ág készül a Nagy Lajos Gimná­zium felé. Mindezt a szobor előtti akna alján mondta el Vida Jenő, akitől ezután egy lámpát kap­tunk, s elindultunk a közmű- alagút-rendszer elkészült részei felé. Egy újabb létrán értünk le ahhoz az alagúthoz, ami nyílegyenesen vezet a követ­kező aknához, amit a Tünde előtt mélyítettek. Innen a kö­vetkező szakaszba ismét lét­rán jutunk le. Ez .pedig az a pincerendszer, ami a Széchenyi tér alsó részét hálózza be a Bem utca torkolatánál, s amit már évekkel ezelőtt helyreállí­tottak. Egy szűk folyosón áthaladva tágas, teremszerű helyiségbe érünk, itt történik a távfűtő­csövek szerelése és itt van pil­lanatnyilag a vezetékrendszer vége. Innen kezdve a csövek követik a pinceágak útját — és mi is a csövekét — egészen a Zsolnay kútnál levő aknáig. Helyenként a csövek már közel vannak a felszínhez, azokhoz az épületekhez, amelyek e ve­zetékről kapnak majd távfű­tést. A belvárosi közműalagút az első, ami a pincerendszer egy részét használja fel közmű — jelen esetben a távfűtővezeték — befogadására. A mély- vezetésű közműalagút építése feltehetően többe kerül, mintha a szokásos módon felszínközeli közműcsatornát építettek volna, viszont megkímélte a belváros szívét a többszöri, hosszadal­mas útfelvágástól. További előny, hogy az új távfűtő-ge­rincvezetékről el lehet látni távhővel a Széchenyi téren és környékén levő intézményeket, amelyek jelenleg környezet- szennyező hagyományos fűtés­sel rendelkeznek. Egy másik jelentős föld alatti munkából a £écsi polgár még annyit sem láthat, mint a Szé­chenyi tér alatt folyó alagút- építésből. A Perczel utcától a Déryné utcáig épül már hó­napok óta a mélyvezetésű csa­padékcsatorna, amely elkészül­te után a belváros keleti ré­szének a befogadója lesz. A nagy átmérőjű csatorna mély­ben történő vezetését az indo­kolta, hogy ily módon meg le­hetett takarítani a kiépült köz­műrendszer megbolygatását, hi­szen az új csatorna azok alatt halad. A csatornában fúró- pajzs dolgozik, az termeli ki a földet, nyomában pedig azon­nal falaznak az aknamélyítők. Most a János utca alatt van­nak, s a pajzs irányának mó­dosítását végzik, innen ugyan­is egy enyhe kanyarral közelíti meg az alagút a Déryné utca és a Zetkin Klára utca keresz­teződésében kijelölt végpontot. H. I.

Next

/
Thumbnails
Contents