Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-12 / 42. szám

2 Dunántúli napló 1980. február 12., kedd Pártértekezletek A terv 2 millió 970 ezer tonna Szocialista brigádvezetők tanácskozása a Mecseki Szénbányáknál 10 ezer tonna többletvállalás a termelésben, 10 kg az össziizemi teljesítményben Francia szaxotonosok a FEK-ben Aligha gondolta Adolphe Sax az 1840-es évek Párizsában, hogy az általa kikísérletezett új hangszer, a szaxofon századunk­ban mennyire népszerű lesz. Bár Az arlesi lány című zene­kari szvitjében Georges Bizet már 1872-ben alkalmazta, a hangszer igozi lehetőségeit csak a XX. század új színekre fogé­kony zeneszerzése (például De­bussy és Kodály) és a jazzmu- zsika fedezte fel, jóval alkotó­ja halála után. Nálunk még kuriózum, de fő­leg francia nyelvterületen ter­mészetes jelenség a szaxofon, mint kancerthangszer. Kiváló művelőit ismerhettük meg a Pá­rizsi Szaxofon Kvartett (Daniel Liger szoprán-, Francis Caou- mont alt-, Alain Jousset tenor-, André Legros baritonszaxofon) hangversenyét. Puha és gömbö­lyű a hangzásuk, pedig nem is vibrálnak. Hangindításuk rend­kívül pontos, a dinamikai skálá­juk pedig igen változatos. El­zsong ító volt a műfaj egyik klasszikusának, az élete utolsó éveit Párizsban töltő Alexander Glazunovnak a műve. A ter­jedelmes darab tele volt szel­lemes ritmikai és hangzásbeli ötlettel. Claude Pascal kvartett­je maradéktalanul eleget tesz a francia zene több évszázados erényeinek: világosság, szelle­messég és érzékenység jellemzi. Antoine Tisne avantgarde ze­néje egy ötletre épült, érdekes mű volt, mégis a kvartett adta lehetőségek, az a gyönyörű or­gonaszerű, mégis személyesebb hang veszett így el. Végül néhány gondolat a ren­dezésről, következtetés nélkül. A Párizsi Szaxofon Kvartett pécsi koncertjét, a filmszemle egyik eseményeként, a Budapesti Francia Intézet fizette, itt csak ellátást és szállást kaptak. Pá­rizs tőlünk 2000 kilométerre van, kissé messzebb, mint a Fegyve. rés Erők Klubja. Megszámol­tam: a művészekkel együtt 35-en voltunk ... köztünk André Daou- dal úr, a Francia Köztársaság kulturális attaséja. Szkladányi Péter Zajlik a Tisza Az utóbbi napok enyhére for­dult időjárása nyomán több he. lyen megbomlott a Tisza Borsod megyei szakaszát borító össze­függő jégtakaró, s zajlik a fo­lyó. A felső-borsodi részen, Zemplénagárd térségében az összetöredezett 20—25 centimé­ter vasag jégtáblák egymásra csúsztak, és Cigánd fölött mint. egy 15 kilométer hosszan egy méternél vastagabb jégtorlasz alakult ki. A sásdi községi pártértekez­leten - melyet szombaton tar­tottak — a sásdi nagyközségi pártbizottság titkárának újra Szabad Józselet választották meg. A pártértekezleten részt vett dr. Vida József, a Komló járási Pártbizottság első titká­ra is. ' * A szombaton megtartott Harkány nagyközségi pártérte­kezleten — melyen részt vett Szikszói Tibor, a Siklósi járási- városi Pártbizottság végrehaj­tó bizottságának tagja — a községi pártbizottság titkárá­nak újra Trubics Balázst vá­lasztották meg. A Pécsi Tanárképző Főiskola 195 nyelvszakos hallgatója vett részt az elmúlt tanévben kül­földi nyelvtanfolyamon vagy részképzésen. Jelenleg is har­mincötén tanulnak az orosz szakos harmadévesek közül a vlagyimiri főiskolán, a szerb- horvát szakos harmadévesek pedig a jövő héten készülnek Eszékre, hogy az ottani peda­gógiai egyetemen töltsék el a második félévet. A kinti nyelvi környezet rend­kívül nagy segítséget jelent a leendő nyelvtanárok részére, hi­szen a mai, élő nyelvvel, az eleven nyelvi közeggel kerülnek kapcsolatba, s a kint töltött idő alatt lehetőség nyílik a diplo­mamunkák előkészítésére vagy éppen feldolgozására. így szü­letett például tdvaly olyan szakdolgozat, amely a testneve­lés szerb-horvát terminológiáját foglalta össze — anyagát ha­szonnal forgathatnák minden hazai délszláv nemzetiségi is­kolában. Eszékre a múlt év óta utaznak féléves részképzésre a szerb-horvát szakosok, ugyan­okkor mintegy tizenöt éves múlt­ra tekinthet vissza a főiskola kapcsolata az újvidéki egye­temmel. Hasonlóan hosszú idő­re tekinthet vissza a szovjet­unióbeli intézményekkel való kapcsolat is. Az orosz tanszék és a főiskola célja, hogy leg­alább egy alkalommal minden orosz szakos kikerüljön a Szov­jetunióba. A hathetes leningrá- di nyelvtanfolyamra azokat a hallgatókat küldik ki első év­ben, akik hátrányosan indulnak a nyelvtudást illetően — e kurzus célja a felzárkóztatás. A negyedik, ötödik félévet végzők közül viszont már azok mehet­Vasárnap a pécsváradi nagy­községi pártértekezleten - me­lyen részt vett Alföldi János, a Komló járási Párbtizottság tit­kára — ismét dr. Lakatos Bélát választották meg a nagyközsé­gi pártbizottság titkárának. * Pártértekezletet tartottak a Cement- és Mészmű Vállalat Beremendi Gyárában, amelyen részt vett Horváth Alajos, az MSZMP Siklósi városi-járási Bi­zottságának titkára, A vállalat kommunistái megválasztották az üzemi pártbizottságot. A titkár Klárik Ivánné lett. nek o féléves vlagyimiri rész­képzésre, akik a főiskolán töl­tött évek alatt szakmai és poli­tikai szempontból is bizonyítot­ták rátermettségüket. A vlagyi­miri főiskola tanárai már nagy rutint szereztek a külföldiek ok­tatásában, oktatóik is tanul­mányozzák a magyar nyelvet. A német szakos hallgatók a lipcsei főiskolával kialakult testvérkapcsolatok révén utaz­hatnak harmadéven féléves részképzésre. Ugyanakkor rend­szeresen lehet pályázni az NDK-ban megrendezett nyári nyelvtanfolyamokra, Ilmenau, Rostock, Magdeburg, Halle és más városokba, valamint a ber­lini Humboldt Egyetemre. A KISZ ugyanakkor nyári munka- lehetőségeket szervez a berlini ital kombinátba, vendéglátóipa­ri munkára a német tengerpart­ra, ahol a munkavégzés, pénz­kereset, kirándulások mellett elsősorban megintcsak a nyel­vi közeg, a nyelvtanulás jelent nagy hasznot a leendő taná­roknak, Kedveltek a Jugoszláviában szervezett nyári egyetemek is, melyeket ugyancsak rendszere­sen látogatnak a szerb-horvát szakos hallgatók. Belgrádba idén 7, Zadarba 2 hallgató ké­szül, hogy közelebbről is meg­ismerkedjenek a szerb és a hor- vát nép kultúrájával, történel­mével, mai életével. S adva van még egy kapcso­lat, a földrajzilag legtávolabbi — a nagy-britanniai Exeter fő­iskolája, ahová egyhónapos nyelvtanfolyamra indul idén februárban is 8 ongol szakos hallgató. Cserébe ottani föld­rajz szakosok érkeznek hazánk­ba tanulmányútra. G. O Meghirdették a Mecseki Szén. bányák 1980. évi munkaverseny- programját. Tegnap délután a Kossuth-aknai munkásklubban gyűltek össze a vállalat szocia­lista brigádvezetőinek küldöttei, a vállalat 370 szocialista közös, ségének képviseletében. Ga- ramvölgyi János vezérigazgató ismertette a vállalati munkaver­seny elmúlt esztendei eredmé­nyeit, amelynek köszönhetően a Mecseki Szénbányák 1979-ben túlteljesítette alapvető felada­tait Széntermelési tervét 101,1, vágathajtási terveit 101,9, hő­mennyiség tervét 101,7 száza­lékra teljesítette, összüzemi tel. jesítményben 2,3 százalékkal többet értek el a tervezettnél. Ezt követően került sor a vál­lalat 1980. évi feladatainak is­mertetésére, ezek teljesítése ér­dekében szervezték meg az ez évi munkaversenyt is, amelynek különös jelentőséget ad, hogy hazánk felszabadulásának 35. évfordulója van és a XII. párt- kongresszust is most tartják, va­lamint 1980 az ötödik 5 éves terv utolsó esztendeje. A Mecseki Szénbányák 1980- ban ismét csökkenő létszám mellett kell hogy 2 millió 970 ezer tonnás tervét teljesítse. Ez természetesen megköveteli a tel. jesítmények növekedését, a mű­szaki fejlesztési lehetőségek maximális kihasználását a ter­melés hatékonyságának növelé. seben, a kapacitások jobb ki­használásában, a nehéz fizikai munka részarányának csökken­tésében, a bányaművelés kon. centráltságának fokozásában és nem utolsósorban a bányamun­ka biztonságának növelésében. Az idén a munkavédelemben, szervezésben, beruházásban egész sor feladatot kell meg­oldani, akárcsak az anyagokkal, az eszközökkel és az energiák­kal való takarékosságban. En­nek rendelik alá bérpolitikáju­Tegnap délután szövetkezeti lakásokait adtak át a Siklósi vá­rosrészben. A 32 lakás a Me­cseki Ércbányászati Vállalat Munkáslakás-építő és Fenn­tartó Szövetkezet keretében épült fel, a Baranya megyei Építőipari Vállalat kivitelezésé­ben. Ebben az évben — a teg­nap átadott lakásokkal együtt— 94 szövetkezeti lakással gyara­podott az Ércbányász Lakás­építő és Fenntartó Szövetkezet. A Siklósi városrészben még kát is, amelyben különösen ki­hangsúlyozzák, hogy a nehéz fizikai munkát, a kedvezőtlen munkakörülmények között dolgo­zókat csakúgy kiemelten kell megfizetni, mint a vállalat cél­jait elősegítő alkotó műszaki te. vékenységet. A Mecseki Szénbányák részt vesz a Magyar Szénbányászati Tröszt által kezdeményezett lés irányított munkaversenyben, amely a népgazdasági célki­tűzéseket, a magyar szénbányá. szat feladatait tartalmazza. A Mecseki Szénbányák szakmai széntermelési tervét 10 ezer ton­nával kívánja növelni, hogy köz­ben — a fogyasztói igényeket figyelembevéve — a fűtőérték ne változzék. A bruttó termelési értéket 10 millió forinttal kíván, ják növelni, amelyből 7,5 mil­lióforint a szénárbevéteíből, 2,5 millió forint pedig egyéb tevé­kenységből adódik. A szakmai tervben rögzített összüzemi tel­jesítményt 10 kilogrammal kí­vánják emelni a tervben sze­replő 1182 kilogrammon felül, míg az összes foglalkoztatottra számított termelékenységi muta. tón dolgozónként 1000 Ft javu­lást kívánnak elérni. A tanácskozás résztvevői sa­ját munkaterületük gondjait is szem előtt tartva vázolták fel, mit tudnak tenni kisebb közössé­geikkel a munkaverseny célki­tűzéseinek teljesítéséért, majd Bischoff Antal Kossuth-bányai fejtési szocialista brigádvezető felhívására a vállalat valameny. nyi brigádja csatlakozott a Ma­gyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában dolgozó „Sziklai Sándor" szocialista bri. gád felhívásához, akik két kom­munista műszakot kívánnak ten­ni hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és a XII. pártkong­resszus tiszteletére. ebben az évben — mintegy há­romszázötven szövetkezeti la­kásba költöznek be a tulajdo­nosok. Az Ércbányász Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetnél épül­nek még szövetkezeti lakások a Mecsek-Nyugaton, a Szőlőskert vendéglő közelében és a Haj­nalka utcában. A Hajnalka utcában épülő 73 szövetkezeti lakás várhatóan az év közepére elkészül. Lukács József Eleven nyelvi kapcsolat Nyelvszakosok külföldön Magyar tanárjelöltek Vlagyimirban, Eszéken, Lipcsében és Exeterben EMBEREK KÖZELRŐL HargitainéSólymosi Beatrix Mondják, hogy a művezetők az ütközőpontban vannak. Meg kell birkózniuk azzal a kettős követelménnyel, hogy az álta­luk vezetett részleg, csoport, mű­hely gazdaságosan, jól dolgoz­zon, miközben egészen hirtelen is megváltozhatnak az elvárások, ugyanakkor szót kell érteni a munkásokkal is. Egyszóval: a közvetlen termelésirányítás gon­dokkal jár, tapasztalt embere­ket kíván. Éppen ezért volt meg. lepő, amikor Sólymosi Beatrix­szal, a Pécsi Porcelángyár mű­vezetőjével találkoztam: mind­össze 27 éves. A Zsolnayban az eozin de- korfestők művezetője. Nem dől. goznak sokan a keze alatt. — A Műszaki Főiskola szili- kát-vegyigépész szakán végez­tem, s pályázat alapján kerül­tem o gyárba. Három éve vagyok művezető, aminek azért is örül. tem, mert a termelésirányítás volt mindig az elképzelésem a nekem megfelelő beosztásról. — Miért? — Azért, mert szeretem, ha a munkám eredményét közvetle­nül is tapasztalhatom. Erre a művezetés lehetőséget ad. — Különösebb gondot nem okozott az sem, hogy irányítanom kel­lett. Úgy gondolom, az itt dol­gozók hamar elfogadtak, ha­marabb, mint ahogy én munka, körömbe beleszoktam. Ez külön­leges képességet nem igényelt: a fizikai dolgozók elvárják — jogosan —, hogy a kapcsolat közöttük és a közvetlen terme­lésirányító között ne a paran­csolásra épüljön. A bizalom a megfelelő hang az alapja a jó együttműködésnek. — Ezek szerint zökkenők nél­kül illeszkedett be a gyári mun­kába, az itt dolgozók közé. — Nem egészen. Korábban más volt a feladatom, több em­ber művezetője voltam. Úgy vé­lem, egy közvetlen termelésirá­nyító munkáját elsősorban az általa irányított részleg eredmé­nyei alapján lehet megítélni. Az én esetemben ilyen gond nem volt, mindiq teljesítettük a kö­vetelményeket. Ezért némileg meglepett, amikor kisebb rész­leg vezetésével bíztak meg. így az a helyzet állt elő, hogy — bár a művezetés állandó figyel­met kíván — a tulajdonképpe­ni munkaidőmben mást is el tu­dok végezni. Ez pedig a minő­ségi ellenőrzés rendszerének ki­dolgozása, később pedig a be­vezetése lesz. Herenden ezt már rendkívül jól csinálják, s őket ebben utolérni, ezt én nem csak személyemben, hanem gyári szinten is perspektívának tar­tom. — Az előbb említett változás csalódást jelentett? — Akkor igen, de már túltet­tem rajta magam. Ezzel együtt szeretek itt dolgozni, s még csak eszembe se jutott, hogy máshol is kereshetném a kényé, rém. Itt dolgozik egyébként a férjem is. De túltettem rajta ma­gam azért is, mert közvetlen ter­melésirányító akartam lenni, s most is az vagyok. Mészáros 130 éve született Kóczián Sándor S zázharminc esztendő­vel ezelőtt, 1850. február 12-én Pécsett szü­letett Kóczián Sándor köl­tő, akitől tanárai, osztály­társai, kortársai azt várták, hogy „Pécs Petőfije” lesz. Ezt nemcsak azért remélték, mert költői eszményképe Petőfi Sándor volt, vagy költeményeiben a nagy sza­badságharcos lírikus hatá­sa tükröződik, hanem azért is, mert Petőfi és Kóczián írói és emberi magatar­tása számos azonos vonást mutatott. Mindkettő a szabadság szerelmese volt, szerették a szülőföldet, a hazát, mind­ketten szókimondóak vol­tak, a politikai eseménye­ket állandóan figyelemmel kísérték és élénken reagál­tak azokra. Mindkettőnek if­júsága a szenvedések, nél­külözések sorozata volt, s mindkettőt egészen fiatalon ragadta el a halál. Kóczián Sándor a sza­badság- és hazaszeretetei édesapjától örökölte, aki 48-as századosként Perczel Mór segédtisztje volt. Édes­apját korán elvesztette, mindössze nyolcéves volt, amikor 1858-ban elhunyt. Kóczián Sándor középis­kolai tanulmányait a mai Nagy Lajos Gimnázium épületében végezte. Kez­detben az iskolai irodalmi kör II. aljegyzője, majd ké­sőbb alelnöke lett. Forra­dalmi lelkületére jellemző, hogy mint az iskolai irodal­mi kör II. aljegyzője megta­gadta egy tanulmány leírá­sát, mert az meggyőződésé­vel ellenkezett. Kóczián Sándor a kö­zépiskolában csak nagy anyagi nehézségek árán tudta tanulmányait folytat­ni. Hiányzott a tandíjra való pénze, ezért bead­ványt intézett az iskola se­gélyező egyesületéhez, hogy támogassák. Szegénysége súlyos betegséggel párosult. Évek hosszat betegeskedett. A betegség egyre job­ban elhatalmasodott rajta, s Kóczián Sándor, a Vlll-os gimnazista húszéves korá­ban, érettségi előtt, 1870. május 4-én, a mai Sallai utca 12, számú házban meghalt. Az akkori orvosi vélemény szerint halálát „veselob és fehérnyés víz­kór” okozta. A budai kül­városi régi temetőben he­lyezték örök nyugalomra, majd 1929-ben a temető parkírozásakor átvitték a pécsi központi temetőbe. K óczián Sándor irodal­mi hagyatéka válto­zatos: lírai és elbeszélő versek, műfordítások, pró­zai írások. Naplója pedig hűséges tükörképe annak o kornak, amelyben élt Iro­dalmi hagyatékát Verbőczi István cisztercita pap vette át A kiadás azonban hú­zódott, halasztódott, végül is elmaradt. Kóczián Sándor versei ek­kor Bolgár Etek bankigaz­gatóhoz kerültek. Ő sem adta ki. Végül kéziratait a Pécsi városi Múzeum vásá­rolta meq és azóta is ott őrzik. Ugyanott van 156 napos naplója is, amelyet 1869. december 6-tól 1870 áprilisáig vezetett. Naplója érdekes, változatos, élve­zetes olvasmány. Emlékét ma már Pécsett két tábla őrzi. Az'egyik a Sallai utcában lévő szülőt házon, valamint egy ró- lo elnevezett utca. Pusztai József Lakásátadás

Next

/
Thumbnails
Contents