Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-12 / 42. szám
1980. február 12., kedd Dunántúlt napló 3 Pártértekezletékről jelentjük Baranya megyei Rendör-fttkapitányság Gyenis Pál, a B. m. Rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkára szóbeli beszámolóját tartja n szocialista törvényesség a társadalom szolgálatában Mohács város Tanácskozás közben a Mohács városi pártértekezlet résztvevői Tovább javultak a város lakosságának életkörülményei sain „Személyi állományunk áldozatosan, következetesen és eredményesen hajtotta végre a tevékenységi körébe tartozó feladatokat. A jogpolitikai elvek és a szocialista törvényesség érvényesülését munkánk minden fázisában biztosítottuk.” A fenti megállapítás a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság kommunistáinak vasárnap reggel kezdődött pártértekezletén hangzott el. A meghívottak között jelen volt és felszólalt dr. Nagy József, '-az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára is. Az írásos beszámolóhoz, mely az elmúlt öt évben végzett munkáról adott összegző, átfogó képet, Gyenis Pál, a rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. Megállapították, hogy a belügyi munka pártirányítása a beszámolási időszakban maradéktalanul érvényesült. Erősödtek a vezetés demokratikus vonásai, a parancsnoki állomány többsége rendszeres pártmunkával is hozzájárult a szakmai feladatok sikeres teljesítéséhez. A politikai tevékenységben is nagyobb figyelmet fordítottak a rendőri munka társadalmi bázisának növelésére. Minden fórumon azt az álláspontot képviselték, hogy a rendőri munka eredményei elválaszthatatlanok a lakosság támogatásától. Az ideológiai élettel kapcsolatban megállapították, hogy erősödött a párttagság, a személyi állomány marxista felkészültsége, a szocialista társadalom iránti elkötelezettsége. Tevékenységüket a párt, a nép szolgálata, a szocialista törvényesség érvényesítése jellemzi. Egyre inkább értik és érzik a rendőri hivatás politikai jellegét és azt, hogy a mindennapi munka, a helytállás össz-bel- ügyi érdekeket, az egész társadalom célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. A politikai, ideológiai felkészültséget jellemzi az is, hogy az elmúlt öt évben tizenketten felsőfokú, tizennyolcán középfokú és harmincegyen alapfokú politikai iskolát végeztek. Megállapították, a KISZ pártirányításának elvei jól érvényesülnek, tervszerűbbé vált a KISZ-ben a párttaggá nevelés munkája. Ugyancsak jó eredményekről számolhattak be a szakszervezet tevékenységével kapcsolatban. Élénkebb lett a szakszervezeti élet, a vezetőség megfelelően képviseli a dolgozók érdekeit. A Megyei Pártbizottság irányító, segítő tevékenysége nagyban hozzájárul a főkapitányság eredményes munkájához, és ugyancsak gyümölcsöző a kapcsolat a Megyei Tanáccsal, amelynek következtében számos közös intézkedés történt a bűnözés megelőzésére. Nagy segítséget nyújtottak az önkéntes rendőri állomány fejlesztéséhez, munkájuk anyagi és erkölcsi megbecsüléséhez. A beszámoló részletesen elemezte azokat a területeket is, ahol további előrelépés, illetve bizonyos hiányosságok megszüntetése szükséges. Utalt a pártbizottság beszámolója a XII. pártkongresszusra, illetve annak majdan megszülető határozataira, amelyek várhatóan még magasabb szinten követelik meg valamennyi kommunista felelősségteljes, áldozatos helytállását. A pártértekezlet elnöke, dr. Gyöngyösi János ezután megnyitotta az írásbeli és a szóbeli beszámoló felett a vitát, amelyben elsőként Ágoston Endre kért szót. A pártbizottságnak az alapszervezeti munkát segítő tevékenységét taglalva szólt arról, hogy egyre nagyobb teret kapnak az alapszervezetek önálló kezdeményezései, jónak ítélte az alapszervezetek és a magasabb pártszervek információs és élő munkakapcsolatát. Cserép Attila a fiatalok körében folyó politikai munka fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve a főkapitányság párt-végrehajtóbizottságának segítőkészségét. Bagó Ottó az alapszervezetek tevékenységéről szólva többek között pozitívumként említette a felsőbb pártszervek határozatainak a helyi sajátosságokra való lebontását, a különféle feladatok differenciált megvalósítását. Lusztig Péter a rendőrségi munka társadalmi bázisának növeléséről, a politikai propagandamunka, illetve az imperialista fellazító tevékenység elleni küzdelem fokozásának fontosságáról szólt. Cservenka Károly a szociálpolitikai intézkedések eredményeit, az anyagi, technikai ellátottság fejlődését, ezzel kapcsolatban pedig az ésszerű takarékosság szükségességét taglalta. Orbán István, a megyei fő- kapitányság vezetője kifejtette, hogy a főkapitányság személyi állománya főbb mutatóiban, alapvetőén teljesítette azokat a feladatokat, melyek egyrészt a XI. pártkongresszus határozataiból, konkrétan pedig a Belügyminisztérium utasításaiból adódtak. Megyénkben a közrend, közbiztonság szilárd, ennek megtartása, erősítése továbbra is biztosított. Mindebben nagy szerepük volt az itt dolgozó kommunistáknak. Az elért eredmények között megemlítette még, hogy javult a parancsnokok vezetői munkájának színvonala, erősödött az „össz-belügyi” szemlélet, javult a pártbizottság, az alapszervezetek munkája, ezen belül a pártmegbízatások hatékony végrehajtása. Szólt a gondokról, a későbbiekben megvalósítandó feladatokról is, melyekhez a kommunisták fokozott segítségét, személyes példamutatását kérte. Dr. Nagy József elvtórs kért szót ezután. Tolmácsolta a Megyei Pártbizottság üdvözletét, majd röviden értékelte a főkapitányság kommunistáinak tevékenységét. Mint elmondta, eredményesen dolgoztak a XI. pártkongresszus határozatainak megvalósításán, tartalmas, színvonalas pártmunka folyt az elmúlt időszakban, öt év alatt megerősödött a párt- és a szakmai vezetés kapcsolata, nyílt, őszinte, kritikus légkör alakult ki. Ugyancsak az eredmények között említette meg az ideológiai, az agitációs és propagandamunkában elért jelentős fejlődést. A további feladatok között jelölte meg a népgazdaság vagyonvédelmének erősítését, a közúti és az erőszakos bűncselekmények számának visszaszorítását. Hosszabban és részletesebben fejtegette, hogy a fellazítás elleni harc sokoldalú, napjainkban egyre bonyolultabb, több feladatot ró a belügyi szervekre. Ehhez és a többi feladat sikeres végrehajtásához kérte a kommunistákat, rajtuk keresztül az egész személyi állományt, hogy továbbra is ilyen aktivitással, áldozatkészséggel álljanak helyt hivatásukban. Ezután Kiss György a párt- szervezetek és a szakmai vezetés egyre javuló kapcsolatáról szólt, majd Klucsik Béla értékelte a testületi munkát, Dolmány László pedig az ágit. prop. munkabizottság 5 éves munkáját elemezte. Az első napirendi pont Gyenis Pálnak, a pártbizottság titkárának a vitát összegező szavaival ért véget. Délután a választásokkal folytatódott a pártértekezlet. Az alapszervezetek küldöttei megválasztották a 29 tagú pártbizottságot és a megyei ' küldöttértekezletre delegált három küldöttet. Az új pártbizottság első ülésén titkárrá ismét Gyenis Pált választotta. A végrehajtó bizottság tagjai: Bagó Ottó, Cserép Attila, dr. Gyöngyösi János, Gyenis Pál, Klucsik Béla, Krancz Pálné és dr. Nyéki Károly. Munkabizottságok alakultak, s a fegyelmi bizottság elnökévé Gyimesi Jánost választották. K. Gy. Az elmúlt öt esztendő eredményeit foglalta csokorba az a jelentés, melyet vasárnap Mohács város kommunistái vitattak meg s fogadtak el, s amelyet Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára szóbeli 'kiegészítőjével tett kerek egésszé. A kritikus hangulatú pártértekezlet 110 küldött részvételével folyt, s a meghívott vendégek között ott volt Karvalics László, az MSZMP Központi Bizottsága alosztályvezetője és dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja. Reggel 9 órakor a MOFA ebédlőjében Dalecker Ödönné elnökletével kezdte meg a munkáját a pártértekezlet. Borsos János bevezetőjében hangsúlyozta: „Az 1975-80-as időszakban a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtása városunkban és a városkörnyéki községekben az élet minden fő területén eredményeket hozott. így a városi pártbizottság, a városban dolgozó párt- szervezetek alapvetően kedvező körülmények között foghattak hozzá a XII. kongresz- szus előkészítéséhez." Érdemes megnézni, hogy melyek is ezek az örömök. Egyrészt jellemző a városban, hogy munkásvárossá lett. Kedvezők a tapasztalatok a mohácsi üzemekről, szövetkezetekről: differenciáltan nőtt a termelés, javult a minőség, a hatékonyság. A mezőgazdaság fejlődése jó irányú: eredményei és hozamai összességben meghaladják a tervezettet. A jelen időszakra a munkaerő- helyzet kiegyensúlyozottsága a jellemző; előtérbe került a belső tartalékok feltárása, a tényleges szükséglet alapján történő munkaerő-tervezés. A város lakosságának élet- körülményei tovább javultak, az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott, élelmiszerekből — a tőkehúst kivéve — a kereskedelem az igényeket kielégítette. A Városi Tanács a fejlesztési pénzeszközeinek 54 százalékát fordította új lakások építésére, lakásépítési területek előkészítésére. Gazdagodott a városi egészségügy — új 125 ágyas pavilont avattak —, elkezdődött egy ^tantermes iskola építése. Sajnos a közművelődés feltételei alapvetően nem változtak, mindössze a lakótelepi és a vállalati klubok javítottak némileg a helyzeten. Bővült a kereskedelmi-szolgáltatóipari hálózat. A városban folyó ideológiai nevelő munkáról Borsos János az alábbiakat mondotta: „A párttagságban tudatosodott a politikai, ideológiai és szakmai műveltség megszerzésének fontossága. Megfigyelhető, hogy egyre inkább általános felfogássá válik az, hogy az eszmei képzést a párttevékenység szerves részének tekintik, s az egyik legfőbb eszköz a pártoktatás. Äz oktatásban bekövetkezett minőségi előrelépés a pártmunka minden területén érezteti hatását. Növekedett a pártalapszerveze- tek felelőssége, öntevékenysége. Városunk gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését jelentősen elősegítette az, hogy a pártalapszervezeti munka színvonala fejlődött. Mindez a közélet élénkülését, a párttagság és a pártonkívüliek politikai érdeklődését, a propagandamunka fejlődését is magával hozta.” Ezt követően szólt a város első titkára a decemberi és a januári párttaggyűlések lebonyolítósónak rendjéről, politikai légköréről. Kiemelte: a taggyűlések hangulata pozitív volt, bátor, őszinte és nyílt Jégkör uralkodott, a párt eddigi politikájával való egyetértés jutott kifejezésre. Ugyanakkor érezhető volt az is, hogy a párt- szervezetek az utóbbi öt évben jelentős fejlődésen mentek át. A pártértekezlet vitájában 18-an fejtették ki véleményüket. Debreceni Lajos az oktatáspolitikai és közművelődési határozat városi végrehajtásáról szólt, s kifejezetten kérte: a középfokú oktatási intézményeknek kollégiumra volna szükségük. Páldeák Tamásné a város külső képét, nem kielégítő gondozottságót tette szóvá. Nagy Ernő napjaink gazdaságpolitikai kérdéseiről, ezen belül is a Mohácsi Farostlemezgyár tevékenységéről beszélt, Belló József né pedig: a faipari szakmunkásképzés lehetőségeit taglalta. Fischer János véleménye szerint értékes munkát tükrözött a beszámoló, amiből többek között az is kitűnik, hogy a mohácsi város- politika lényeges eleme a jövőben is a lakossági igények minél magasabb szintű kielégítése. A jövő szükségleteinek rangsorolása — az egyre szűkösebben csordogáló pénzeszközök miatt — igen fontos, s a sorrend első három helyén a városban a lakásépítés, az egészségügy, valamint az oktatásügy fejlesztése áll. Illés Zoltán az üzemi ifjúság feladatairól, Kaszapovics Anna pedig a város horvát-szerb lakosságának mindennapjairól szólt, s szorgalmazta: induljon anyanyelvi oktatás a városban középszinten — a gimnáziumban — is. A vita délután Fischer János elnökletével folytatódott. Elsőként Ősi János szólalt fel, mondván: életünk alapfeltételévé kell hogy váljon minden szinten a fegyelmezett, becsületes munka. Dr. Jerszi István előbb a Megyei Pártbizottság értékelését mondotta el, hangsúlyozva: az eredményeket és a gondokat illetően is összecseng az a délelőtt elhangzott beszámolóval. Értékelte a város iparának, mezőgazdaságának elmúlt ötesztendős fejlődését, szólt a város gyarapodásáról, hozzátéve: a párt- munka egyik főbb területén, a gazdaságszervező munkában megállták a helyüket a mohácsiak. Eztán taglalta a párt belső életével összefüggő egyéb kérdéseket is. Nemeskéri Imre az alsófokú oktatási intézmények elmaradottságára hívta fel a figyelmet, Harmatos József pedig az Új Barázda Termelőszövetkezet elmúlt évi eredményeit ecsetelte. Tass Jánosné kihangsúlyozta: a selyemgyárban a párt gazdaságirányítása jól érvényesül. Dr. Mészáros István a város egészségügyének helyzetéről szólt, Lendvai József pedig a városi KISZ-élet fejlődését vázolta. Dr. Majzik Jeremiás a párt belső fegyelmi kérdéseit taglalta, Pálkuti György a környék jövőjének energiaforrásáról, a földgázról, s annak mezőgazdasági hasznosításáról szólt. Koch János a kisiparosok helyéről és szerepéről, Bischof Ferenc pedig a lakásépítés helyzetéről beszélt. A vita összefoglalója után a pórtértekezlet küldöttei megválasztották a 41 tagú pártbizottságot és azt a 14 küldöttet, akik Mohács kommunistáit fogják képviselni majd a megyei pártértekezleten. Ezt követően ülést tartott az újonnan megválasztott pártbizottság és megválasztotta a végrehajtó bizottságot. Mohács város Pártbizottságának első titkára Borsos János, titkára pedig Hajós Ferenc lett A végrehajtó bizottság tagjai: dr. Csete Béla, Dalecker Ödönné, Fischer János, Harmatos József, Horváth Antal, Láng Miklósné, Ősi János, Steindl László, Tass Jánosné. A munkabizottságok sorában megalakult a fegyelmi bizottság is, melynek elnöke dr. Majzik Jeremiás lett, s ezen túl megalakultak a 15 fős pártépítési, a gazdaság- és szövetkezetpolitikai, valamint az agitációs és propaganda munkabizottságok is.
