Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)

1980-02-12 / 42. szám

1980. február 12., kedd Dunántúlt napló 3 Pártértekezletékről jelentjük Baranya megyei Rendör-fttkapitányság Gyenis Pál, a B. m. Rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkára szóbeli beszámolóját tartja n szocialista törvényesség a társadalom szolgálatában Mohács város Tanácskozás közben a Mohács városi pártértekezlet résztvevői Tovább javultak a város lakosságának életkörülményei sain „Személyi állományunk áldo­zatosan, következetesen és eredményesen hajtotta végre a tevékenységi körébe tartozó feladatokat. A jogpolitikai el­vek és a szocialista törvényes­ség érvényesülését munkánk minden fázisában biztosítottuk.” A fenti megállapítás a Bara­nya megyei Rendőr-főkapitány­ság kommunistáinak vasárnap reggel kezdődött pártértekezle­tén hangzott el. A meghívottak között jelen volt és felszólalt dr. Nagy József, '-az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára is. Az írásos beszámolóhoz, mely az elmúlt öt évben vég­zett munkáról adott összegző, átfogó képet, Gyenis Pál, a rendőr-főkapitányság pártbi­zottságának titkára fűzött szó­beli kiegészítőt. Megállapították, hogy a bel­ügyi munka pártirányítása a beszámolási időszakban mara­déktalanul érvényesült. Erősöd­tek a vezetés demokratikus vo­násai, a parancsnoki állomány többsége rendszeres pártmun­kával is hozzájárult a szakmai feladatok sikeres teljesítésé­hez. A politikai tevékenységben is nagyobb figyelmet fordítot­tak a rendőri munka társadal­mi bázisának növelésére. Min­den fórumon azt az álláspon­tot képviselték, hogy a rendőri munka eredményei elválaszt­hatatlanok a lakosság támoga­tásától. Az ideológiai élettel kapcso­latban megállapították, hogy erősödött a párttagság, a sze­mélyi állomány marxista felké­szültsége, a szocialista társa­dalom iránti elkötelezettsége. Tevékenységüket a párt, a nép szolgálata, a szocialista törvé­nyesség érvényesítése jellemzi. Egyre inkább értik és érzik a rendőri hivatás politikai jelle­gét és azt, hogy a mindennapi munka, a helytállás össz-bel- ügyi érdekeket, az egész társa­dalom célkitűzéseinek megvaló­sítását szolgálja. A politikai, ideológiai felkészültséget jel­lemzi az is, hogy az elmúlt öt évben tizenketten felsőfokú, tizennyolcán középfokú és har­mincegyen alapfokú politikai iskolát végeztek. Megállapították, a KISZ párt­irányításának elvei jól érvénye­sülnek, tervszerűbbé vált a KISZ-ben a párttaggá nevelés munkája. Ugyancsak jó ered­ményekről számolhattak be a szakszervezet tevékenységével kapcsolatban. Élénkebb lett a szakszervezeti élet, a vezető­ség megfelelően képviseli a dolgozók érdekeit. A Megyei Pártbizottság irá­nyító, segítő tevékenysége nagy­ban hozzájárul a főkapitány­ság eredményes munkájához, és ugyancsak gyümölcsöző a kapcsolat a Megyei Tanáccsal, amelynek következtében számos közös intézkedés történt a bű­nözés megelőzésére. Nagy se­gítséget nyújtottak az önkén­tes rendőri állomány fejleszté­séhez, munkájuk anyagi és er­kölcsi megbecsüléséhez. A beszámoló részletesen ele­mezte azokat a területeket is, ahol további előrelépés, illetve bizonyos hiányosságok meg­szüntetése szükséges. Utalt a pártbizottság beszámolója a XII. pártkongresszusra, illetve annak majdan megszülető ha­tározataira, amelyek várhatóan még magasabb szinten köve­telik meg valamennyi kommu­nista felelősségteljes, áldozatos helytállását. A pártértekezlet elnöke, dr. Gyöngyösi János ezután meg­nyitotta az írásbeli és a szó­beli beszámoló felett a vitát, amelyben elsőként Ágoston Endre kért szót. A pártbizott­ságnak az alapszervezeti mun­kát segítő tevékenységét tag­lalva szólt arról, hogy egyre nagyobb teret kapnak az alap­szervezetek önálló kezdeménye­zései, jónak ítélte az alapszer­vezetek és a magasabb párt­szervek információs és élő munkakapcsolatát. Cserép At­tila a fiatalok körében folyó politikai munka fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve a főkapitányság párt-végrehaj­tóbizottságának segítőkészsé­gét. Bagó Ottó az alapszerve­zetek tevékenységéről szólva többek között pozitívumként említette a felsőbb pártszervek határozatainak a helyi sajátos­ságokra való lebontását, a kü­lönféle feladatok differenciált megvalósítását. Lusztig Péter a rendőrségi munka társadalmi bázisának növeléséről, a politikai propa­gandamunka, illetve az impe­rialista fellazító tevékenység el­leni küzdelem fokozásának fon­tosságáról szólt. Cservenka Károly a szociálpolitikai intéz­kedések eredményeit, az anya­gi, technikai ellátottság fejlő­dését, ezzel kapcsolatban pe­dig az ésszerű takarékosság szükségességét taglalta. Orbán István, a megyei fő- kapitányság vezetője kifejtette, hogy a főkapitányság személyi állománya főbb mutatóiban, alapvetőén teljesítette azokat a feladatokat, melyek egyrészt a XI. pártkongresszus határoza­taiból, konkrétan pedig a Bel­ügyminisztérium utasításaiból adódtak. Megyénkben a köz­rend, közbiztonság szilárd, en­nek megtartása, erősítése to­vábbra is biztosított. Mindeb­ben nagy szerepük volt az itt dolgozó kommunistáknak. Az elért eredmények között meg­említette még, hogy javult a parancsnokok vezetői munká­jának színvonala, erősödött az „össz-belügyi” szemlélet, javult a pártbizottság, az alapszerve­zetek munkája, ezen belül a pártmegbízatások hatékony végrehajtása. Szólt a gondok­ról, a későbbiekben megvalósí­tandó feladatokról is, melyek­hez a kommunisták fokozott se­gítségét, személyes példamu­tatását kérte. Dr. Nagy József elvtórs kért szót ezután. Tolmácsolta a Me­gyei Pártbizottság üdvözletét, majd röviden értékelte a főka­pitányság kommunistáinak te­vékenységét. Mint elmondta, eredményesen dolgoztak a XI. pártkongresszus határozatainak megvalósításán, tartalmas, szín­vonalas pártmunka folyt az el­múlt időszakban, öt év alatt megerősödött a párt- és a szakmai vezetés kapcsolata, nyílt, őszinte, kritikus légkör alakult ki. Ugyancsak az ered­mények között említette meg az ideológiai, az agitációs és propagandamunkában elért jelentős fejlődést. A további feladatok között jelölte meg a népgazdaság vagyonvédelmé­nek erősítését, a közúti és az erőszakos bűncselekmények számának visszaszorítását. Hosszabban és részletesebben fejtegette, hogy a fellazítás elleni harc sokoldalú, napjaink­ban egyre bonyolultabb, több feladatot ró a belügyi szervek­re. Ehhez és a többi feladat sikeres végrehajtásához kérte a kommunistákat, rajtuk keresz­tül az egész személyi állományt, hogy továbbra is ilyen aktivi­tással, áldozatkészséggel állja­nak helyt hivatásukban. Ezután Kiss György a párt- szervezetek és a szakmai veze­tés egyre javuló kapcsolatáról szólt, majd Klucsik Béla érté­kelte a testületi munkát, Dol­mány László pedig az ágit. prop. munkabizottság 5 éves munkáját elemezte. Az első napirendi pont Gye­nis Pálnak, a pártbizottság tit­kárának a vitát összegező sza­vaival ért véget. Délután a vá­lasztásokkal folytatódott a párt­értekezlet. Az alapszervezetek küldöttei megválasztották a 29 tagú pártbizottságot és a me­gyei ' küldöttértekezletre dele­gált három küldöttet. Az új pártbizottság első ülésén titkár­rá ismét Gyenis Pált választot­ta. A végrehajtó bizottság tag­jai: Bagó Ottó, Cserép Attila, dr. Gyöngyösi János, Gyenis Pál, Klucsik Béla, Krancz Pálné és dr. Nyéki Károly. Munkabi­zottságok alakultak, s a fegyel­mi bizottság elnökévé Gyimesi Jánost választották. K. Gy. Az elmúlt öt esztendő ered­ményeit foglalta csokorba az a jelentés, melyet vasárnap Mo­hács város kommunistái vitat­tak meg s fogadtak el, s ame­lyet Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára szóbeli 'kiegészítő­jével tett kerek egésszé. A kri­tikus hangulatú pártértekezlet 110 küldött részvételével folyt, s a meghívott vendégek között ott volt Karvalics László, az MSZMP Központi Bizottsága alosztályvezetője és dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja. Reggel 9 órakor a MOFA ebédlőjében Dalecker Ödönné elnökletével kezdte meg a mun­káját a pártértekezlet. Borsos János bevezetőjében hangsú­lyozta: „Az 1975-80-as idő­szakban a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtása városunkban és a városkörnyé­ki községekben az élet minden fő területén eredményeket ho­zott. így a városi pártbizott­ság, a városban dolgozó párt- szervezetek alapvetően ked­vező körülmények között fog­hattak hozzá a XII. kongresz- szus előkészítéséhez." Érdemes megnézni, hogy me­lyek is ezek az örömök. Egy­részt jellemző a városban, hogy munkásvárossá lett. Ked­vezők a tapasztalatok a mo­hácsi üzemekről, szövetkezetek­ről: differenciáltan nőtt a ter­melés, javult a minőség, a ha­tékonyság. A mezőgazdaság fejlődése jó irányú: eredmé­nyei és hozamai összességben meghaladják a tervezettet. A jelen időszakra a munkaerő- helyzet kiegyensúlyozottsága a jellemző; előtérbe került a bel­ső tartalékok feltárása, a tény­leges szükséglet alapján törté­nő munkaerő-tervezés. A város lakosságának élet- körülményei tovább javultak, az áruellátás alapvetően ki­egyensúlyozott, élelmiszerekből — a tőkehúst kivéve — a ke­reskedelem az igényeket ki­elégítette. A Városi Tanács a fejlesztési pénzeszközeinek 54 százalékát fordította új la­kások építésére, lakásépítési területek előkészítésére. Gaz­dagodott a városi egészségügy — új 125 ágyas pavilont avat­tak —, elkezdődött egy ^tan­termes iskola építése. Sajnos a közművelődés feltételei alap­vetően nem változtak, mind­össze a lakótelepi és a válla­lati klubok javítottak némileg a helyzeten. Bővült a kereske­delmi-szolgáltatóipari hálózat. A városban folyó ideológiai nevelő munkáról Borsos János az alábbiakat mondotta: „A párttagságban tudatosodott a politikai, ideológiai és szak­mai műveltség megszerzésének fontossága. Megfigyelhető, hogy egyre inkább általános felfogássá válik az, hogy az eszmei képzést a párttevé­kenység szerves részének te­kintik, s az egyik legfőbb esz­köz a pártoktatás. Äz oktatás­ban bekövetkezett minőségi előrelépés a pártmunka min­den területén érezteti hatását. Növekedett a pártalapszerveze- tek felelőssége, öntevékenysé­ge. Városunk gazdasági, társa­dalmi, politikai fejlődését je­lentősen elősegítette az, hogy a pártalapszervezeti munka színvonala fejlődött. Mindez a közélet élénkülését, a párttag­ság és a pártonkívüliek politi­kai érdeklődését, a propagan­damunka fejlődését is magá­val hozta.” Ezt követően szólt a város első titkára a decemberi és a januári párttaggyűlések lebo­nyolítósónak rendjéről, politikai légköréről. Kiemelte: a tag­gyűlések hangulata pozitív volt, bátor, őszinte és nyílt Jég­kör uralkodott, a párt eddigi politikájával való egyetértés ju­tott kifejezésre. Ugyanakkor érezhető volt az is, hogy a párt- szervezetek az utóbbi öt évben jelentős fejlődésen mentek át. A pártértekezlet vitájában 18-an fejtették ki véleményü­ket. Debreceni Lajos az okta­táspolitikai és közművelődési határozat városi végrehajtásá­ról szólt, s kifejezetten kérte: a középfokú oktatási intézmé­nyeknek kollégiumra volna szükségük. Páldeák Tamásné a város külső képét, nem kielégí­tő gondozottságót tette szóvá. Nagy Ernő napjaink gazda­ságpolitikai kérdéseiről, ezen belül is a Mohácsi Farostle­mezgyár tevékenységéről be­szélt, Belló József né pedig: a faipari szakmunkásképzés lehe­tőségeit taglalta. Fischer János véleménye szerint értékes mun­kát tükrözött a beszámoló, amiből többek között az is ki­tűnik, hogy a mohácsi város- politika lényeges eleme a jö­vőben is a lakossági igények minél magasabb szintű kielé­gítése. A jövő szükségleteinek rangsorolása — az egyre szűkö­sebben csordogáló pénzeszkö­zök miatt — igen fontos, s a sorrend első három helyén a városban a lakásépítés, az egészségügy, valamint az okta­tásügy fejlesztése áll. Illés Zoltán az üzemi ifjúság felada­tairól, Kaszapovics Anna pedig a város horvát-szerb lakossá­gának mindennapjairól szólt, s szorgalmazta: induljon anya­nyelvi oktatás a városban kö­zépszinten — a gimnáziumban — is. A vita délután Fischer János elnökletével folytatódott. Első­ként Ősi János szólalt fel, mondván: életünk alapfeltéte­lévé kell hogy váljon minden szinten a fegyelmezett, becsü­letes munka. Dr. Jerszi István előbb a Megyei Pártbizottság értékelését mondotta el, hang­súlyozva: az eredményeket és a gondokat illetően is össze­cseng az a délelőtt elhang­zott beszámolóval. Értékelte a város iparának, mezőgazda­ságának elmúlt ötesztendős fejlődését, szólt a város gyara­podásáról, hozzátéve: a párt- munka egyik főbb területén, a gazdaságszervező munkában megállták a helyüket a mohá­csiak. Eztán taglalta a párt belső életével összefüggő egyéb kérdéseket is. Nemes­kéri Imre az alsófokú oktatási intézmények elmaradottságá­ra hívta fel a figyelmet, Har­matos József pedig az Új Ba­rázda Termelőszövetkezet el­múlt évi eredményeit ecsetel­te. Tass Jánosné kihangsúlyoz­ta: a selyemgyárban a párt gazdaságirányítása jól érvé­nyesül. Dr. Mészáros István a város egészségügyének hely­zetéről szólt, Lendvai József pedig a városi KISZ-élet fejlő­dését vázolta. Dr. Majzik Jere­miás a párt belső fegyelmi kérdéseit taglalta, Pálkuti György a környék jövőjének energiaforrásáról, a földgázról, s annak mezőgazdasági hasz­nosításáról szólt. Koch János a kisiparosok helyéről és sze­repéről, Bischof Ferenc pedig a lakásépítés helyzetéről be­szélt. A vita összefoglalója után a pórtértekezlet küldöttei meg­választották a 41 tagú pártbi­zottságot és azt a 14 küldöt­tet, akik Mohács kommunistáit fogják képviselni majd a me­gyei pártértekezleten. Ezt kö­vetően ülést tartott az újonnan megválasztott pártbizottság és megválasztotta a végrehajtó bizottságot. Mohács város Pártbizottságának első titkára Borsos János, titkára pedig Hajós Ferenc lett A végrehaj­tó bizottság tagjai: dr. Csete Béla, Dalecker Ödönné, Fi­scher János, Harmatos József, Horváth Antal, Láng Miklósné, Ősi János, Steindl László, Tass Jánosné. A munkabizottságok sorában megalakult a fegyel­mi bizottság is, melynek elnöke dr. Majzik Jeremiás lett, s ezen túl megalakultak a 15 fős párt­építési, a gazdaság- és szö­vetkezetpolitikai, valamint az agitációs és propaganda mun­kabizottságok is.

Next

/
Thumbnails
Contents