Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-07 / 6. szám
Februárban fiImszemle Pécsett Bemutatkoznak a stúdiók Összesen 12 ezren tekinthetik meg a filmeket Minden második évben ad otthont Pécs, a magyar játékfilmszemlének, s mivel tavaly Budapesten volt, idén februárban a mecsekalji városban lesz a filmesek találkozója. A filmszemle február 4-én, hétfőn kezdpdik és 8-án, pénteken ér véget, a vetítések a Petőfi és a Kossuth filmszínházba nk valamint az Ifjúsági Házban és a Ságvári Művelődési Házban lesznek. A jegyeket már ma kezdik árusítani, összesen 12 ezren tekinthetik meg a filmeket. A megnyitó napján vetítik Jancsó Miklós Allegro bar- baro, Szabó István Bizalom, és Gyarmathy Lívia Minden szerdán című alkotását. A nyitó díszelőadáson a Petőfi moziban a Vasárnapi szülőket, Rózsa János új filmjét mutatják be. Keddtől kezdődnek a stúdiók szakmai napjai. Egyegy nap a stúdióban készült filmeket mutatnak be, s a stúdiók vezetői ankétokat tartanak az Ifjúsági Házban. Kedd az Objektív Stúdió napja, Marx József stúdió- vezető és Szabó István művészeti vezető elsősorban a történelem- és irodalomtanárokat valamint a filmklubtagokat és -vezetőket várja a beszélgetésre. Ezen a napon játsszák Szász Pétertől a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét, Dár- day Istvántól és Szalai Györgyitől a Harcmodort, Palásthy Györgytől az Égigérő fűt, Bacsó Pétertől a Ki beszél itt szerelemról?-t Makk Károly - tól a TégWfal mögött-et, Mészáros Mártától, az Út- közbent, Kovács Andrástól pedig az Októberi vasárnapot. A Dialóg Stúdió szerdán tart ankétot Mit vár az értelmiség a mozitól? címmel. Bogács István és Bacsó Péter elsősorban a műszaki értelmiséget és a főiskolásokat invitálja a beszélgetésre. Szerdán látható a Veszélyes játékok (Fejér Tamás), a Békeidő (Vitézi László), az Élve vagy halva (Reményi Tamás), a Magyarok a prérin (Révész György) és az Ajándék ez a nap (Gothár Pérter). Csütörtökön, február 7-én az IH-bon Nemeskürty István és Ranódy László vezeti a Budapest Stúdió ankétját, melynek témaköre a jelen és a múlt valósága a stúdió filmjeiben. Történelemtanárg- kat, a humán tudományok művelőit, írókat és kritikusokat várnak a beszélgetésre. A nap filmjei: Áldozat (Dob- ray György), Utolsó előtti ítélet (Grunwalszky Ferenc), Koportos (Gyarmathy Lívia), Majd holnap (Elek Judit) és Az állatok válaszolnak (Kol- lányi Ágoston). A Hunnia Stúdió zárja a vitanapokat pénteken. Költő Miklós és Sima Sándor vezetésével a magyar film szerepét és helyét keresik a kultúrában a vita résztvevői. Péntek egyúttal a zárónap is; a díszelőadáson mutatják be Huszárik Zoltán Csontváry című alkotását. A fesztiválhoz természetesen kiegészítő programok is tartoznak, igy például az Ifjúsági Házban esténként tv- filmeket (Esztergályos Károly: Meztelenek, Bacsó Péter: Sértés), a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakos hallgatóinak, valamint a' Balázs Béla Stúdió filmjeit mutatják be. A pécsi játékfilmszemlér^ már eddig harminc külföldi kritikus jelentkezeti, s további húsz filmszakember. A Magyar Televízió öt élő adásban ad majd tudósítást a fesztiválról, enyhítve fgy némiképp a jegyhez nem jutottak bosszúságát. b. L Bretus Máriat a Salome premierje előtt Sosem remélt eredmények A genetika évszázada A gyermek, akit nem anyja, a nagynénje szült S zázadunk a természettudományok sosem látott, sőt nem is remélt, fejlődésének tanúja. A fizika forradalma után a kemizáció tetőzött, majd napjainkban a biológia, és ezenbelül a genetika eredményei ejtik bámulatba a világot. Itt vannak a háromkirályok Letűnt vigasságok, vízkereszti népszokások Választóvonal a télközépi ünnepkör és a farsang között A Salomében lép fel Bretus Mária, a Pécsi Balett egyik alapító tagja a január 11-i premieren. Oscar Wilde darabja nyomán Petrovics Emil zenéjére Sárospataky István írt szövegkönyvet, és a darabban narrátor is szerepel. Ennél fogva valami mást fogunk látni a bemutatón, mint a nyári színház tavaly előtti előadásain. — Noha élőszó is elhangzik a darabban — mondja a Solo- méról Bretus Mária, — nekünk, táncosoknak ugyanúgy mindent a tánc nyelvén kell elmondanunk. Mert von egy tökéletes kifejezési eszköz, az emberi test, amely számomra a szónál is teljesebb, mert lehetőségei vég. tlelenek. Tulajdonképpen az az, amit a balett-táncosnak meg kell tanulnia. — Milyen állomásai vannak ennek a folyamatnak? — A balettintézetben a szakma alapfogásait tanulja meg o fiatal, és tizenhétévesen kikerül egy társulatba. Eck Imre annak idején elhitette velünk, hogy zseniális táncosok vagyunk, hogy mindent meg tudunk csinálni, és neki is vágtunk mindennek. Állandóan együtt voltunk, rengeteget dolgoztunk, s tulajdonképpen még most is hat bennünk ez a kezdeti lendület Mire aztán az ember eljut odáig, hogy maga is tudatában van annak, amit csinál, addigra eltelik jó néhány év. És a balettet nem lehet hatvanévesen csinálni. Egy professzor késői éveiben jut el □Hétfői alkotó ereje csúcsára — ezt a balett-táncosnak akkor kell elérnie, mikor még maga sem kiforrott ember. Éppen ezért kell dolgozni, kihasználva minden pillanatot, nem elszalasztva egyetlen percet sem. Eck ezt úgy segítette, hogy egyéniségekre szabott szerepeket adott nekünk, igy nem kellett kibújni a bőrünkből, s ugyanakkor egyikünket sem szorított skatulyába. — Nem jár rendkívül sok áldozattal ez a pálya? Hiszen az előadások csillogása mögött ott a próbateremben töltött sok óra is. — Lehet, hogy egy héten kétszer, háromszor lépek színpadra, lehet, hogy egyszer sem, a gyakorlás azonban soha nem maradhat el. Ezzel tartom magam szinten. Ez kell ahhoz, hogy a színpadon röpülhessen a táncos. Ezt azonban nem érzem áldozatnak. Ugyanakkor nehéz testi munka is az, amit végzünk, és a kalóriaszükségletünk azonos a legnehezebb munkát végző emberével. De mindez nem tartozik a közön, ségre. A közönségre az előadás tartozik, amelyen nem szabad éreznie az erőkifejtést És ez igy együtt ad örömet hiszen különben nem csinálná az ember. És Bretus Mária vajahány- sror színpadra lép, mindig ezt az örömet sugározta, a tánc, a játék örömét. A létezés, a moz. gás örömét Ebből bontott ki fájdalmat csalódást, tragikumot, groteszk fintorokat s ez volt táncában a cél is — az öröm megtalálása és felmutató, sa az embereknek. Gállos Orsolya 1978- ban megszületett az első lombikbébi és ezt azóta több is követte. Ezzel a női meddőségek leggyakoribb okában, a petevezeték elzáródásában vált a közeijövő reális reményévé a sikeres gyógykezelés. „Peteátadás” az USA-ban 1979- ben már sor került „pe- teátadásra11 is. Az USA-ban egy fiatal leányban nagy ritkán jelentkező- rosszindulatú daganat miatt el kellett távolítani a méhet. Ezzel gyermek- vállalása is lehetetlenné vált. Legalábbis tudásunk akkori szintjén. Megházasodása után a fiatal pár nem akart beletörődni a gyermektelenségbe és maguk ajánlották kezelőorvosuknak a következőt: A leánynak a petefészkében ép petesejtek vannak. S van egy nővére is, aki hajlandó lenne az ő gyermekét kihordoni. Az orvos csak ámuh a javaslattól, de azért tovább küldte a fiatalasszonyt a megfelelő szakintézménybe. S ott vállalkoztak a kísérletre. Eltávolították a fiatalasszony petéjét és ezt mesterségesen megtermékenyítették a férj ondósejtjével. Ezt követően megfelelő tápfolyadékban biztosították az első osztódások lehetőségét a fejlődő magzat számára. Közben a nővért hormonális kezeléssel álterhessé tették, vagyis felkészítették a megtermékenyített pete befogadására. A fogamzástól számított 4. napon ültették be húga magzatját a nővérbe és az megtapadt: a terhességi reakciók pozitívvá váltak. Zavartalan terhesség után a múlt év utolsó negyedében született meg a gyermek. Akit tehát nem anyja szült meg, hiszen szülőinek mindenképpen a pete- és ondósejtet adó, tehát az öröklődést biztosító házaspárt kell tekinteni. Igy még a „szülő” megnevezés értelme is módosulásra szorul... A génsebészet eredményei is meghökkentőek. Az inzulin és sok más alapvető fontosságú gyógyszer újszerű: hatékonyabb és olcsóbb előállítására nyílik majd lehetőség. Két liter baktérium-kultúra képes annyi hormon termelésére, amelyet természetes úton 5000 birka- agyvelő feldolgozásával nyertek. S ezek az eredmények a betegek, a családtervezök, az emberiség érdekében születtek. Jogos büszkeséggel tölt el minket az a tény is, hogy 1979- ben csak a mi genetikai tanácsadónkat több mint kétezren keresték fel. 10 évvel ezelőtt hazánk teljes lakosságában nem érte ei ez a szám a 200-at. S ma már 12 genetikai tanácsadó működik hazánkban. Lakosságunk őszintén érdeklődik a genetika iránt. Minap egy másfél órás rádióadás során több mint 400 értelmes és érdekes kérdést tettek fel az öröklődéssel kapcsolatban. Sokat léptünk tehát előre céljaink, a betegségek és a kedvezőtlen állapotok: a meddőségek, a koraszületések, az örökletes ártalmak stb. megelőzése, illetve ártalmas következményeik korlátozása felé. Korunk tudományának súlyos problémája a kutatás eredményei és ezek felhasználása, alkaímazása közötti egyre fenyegetőbb szakadék. Csak egy példa: a hetvenes években a fővárosban született értelmi fogyatékosoknak legalább 20 százaléka (de valószínűleg inkább 30 százaléka) megelőzhető lett volna, ha élhettünk volna a tudomány, sőt a magyar egészségügy biztosította lehetőségekkel. S ebbe sem szabad beletörődnünk. Mi hát a teendő? Sok. Nagyobb ösz- szegeket kellene fordítani a tudomány adta új eredmények gyakorlati alkalmazására. így például az orvosi ellátás technikai színvonalának fejlesztése nélkülözhetetlen. Gyógyítómegelőzés Közismerten jól állunk az orvosok népességarányos számával, mégis, a gyógyító-megelőző munkában nem mindig tudják alkalmazni a korszerű diagnosztikai és gyógyító eljárásokat. Ennek a betegek látják kárát. Az orvosképzésben és továbbképzésben is jobban biztosítani kell az új módszerek gyorsabb és eredményesebb elsajátításának lehetőségét. A gyakorló orvosok csakis így lehetnek képesek a kutatás biztosította eredmények hasznosítására. Végül mind nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk a népesség egészségi kultúrájának, valamint az ennek emelését biztosító egészségnevelésnek és a tudományos ismeretterjesztésnek. Igy érhető el, hogy a lakosság tudjon az új orvosi gyógyítómegelőző módszerekről és igényelje is azokat. Sokszorosan igazolt tény: az orvosi ellátás legjobban a betegségek megelőzésével biztosítható, és ez feltétlenül a lakosság tudatos együttműködését igényli. dr. Czeizel Endre Ma a vízkereszt utáni, vagyis a regélő hétfő napjára ébredtünk. Hajdanán ez a nap egyet jelentett a kiadós lakomákkal, nagy áldomás-ivásza- tökkal a termékenységet, boldogságot hozó szerencsekívá- natokkal és egyben választó- vonalnak számított a télközépi ünnepkör és farsang között. Mondom, — hajdanán. Mert mi már az egy-két nappal ezelőtti nagy vigasságot, szilveszter éjszakáját is elfelejtettük, nem is szólva a karácsonyi örömökről. Pedig valamikor a télközépi ünnepek a leggazdagabb, legvígabb ünnepsornak számítottak, magukba foglalva a jó ételeket, italokat és az egyházi, illetve népi eredetű, karácsonyi, újévi, a téli napfordulóra vonatkozó szokásokat. Ezeket a szokásokat visszamenőleg nagyon nehéz egyetlen naphoz kötni, mivel ugyanazok az elemek felbukkannak karácsonykor, újév nopján, és vízkeresztkor. Érthető, hisz az évszázadok során, mindegyik tartotta magát egy ideig évkezdő napként, Igy aztán mindegyikhez kötődnek hasonló tartalmú köszöntők és játékok, A karácsonyi, újévi köszöntést minden európai nép jól ismeri és a mai napig gyakorolja. A köszöntés másik nevével, a koledálással nálunk a XVIII. századbeli forrásokban találkoztak először a kutatók. De ezek a források a papok és .kántorok vízkereszt napi alamizsnagyűjtését nevezik kole- dálásnak. Vízkereszt, vagyis a karácsonyi tizenketted zárónapja tegnap volt. Magyar neve — amint ezt Dömötör Tekla írja a Naptári ünnepekben — ószláv közvetítéssel került hozzánk a görög hagiosmost magyarítva. A katolikus országok általában a háromkirályok napjaként ismerik. A vízkereszti köszöntésnek hazánkban is különböző, — részben egyházi, részben népi eredetű — fomái alakultak ki. Közülük az egyik legjellemzőbb a papság vízkereszt napi alamizsnagyűjtése, amiről a XV. században Galeotto Marzio, mint jellegzetes magyarországi jelenséqről tesz említést, A XVI. század óta számított szokásnak a csillagének, a csillagozás, amikoris gyermekek jártak csil. laggal, háromkirályok képében köszönteni. A XVII. századi, magyar nyelvű kassai szabályrendeletek többször intették a csillaggal járókat, mondván, hogy ők az „idvezítő” születését nevetséges játékra és részegségre fordítják, és akik ezt cselekszik, azok isten haragját vár. hatják fejükre. A XVIII. századból származó- forrásanyag szerint vízkeresztkor a háromkirályok — Gáspár, Menyhért, Boldizsár — nevét szokás az ajtókra felírni. Nos ez utóbbi, ami a mai napig fennmaradt az évszázados népi szokásokból. Az utáb. bi években is akadt egy-két olyan település Baranyában, melynek lakói közül néhányon papi közreműködéssel házszen- telőt tartottak és a ház falára felírták a háromkirályok nevét A karácsonyi—vízkereszti játékokból azonban hírmondó is alig maradt Viszont az aligha kétséges, hogy mostantól mégis össznépi — igaz, nagyon komoly — játék következik. Türelmetlenül kopogtatnak az ajtókon a játékmesterek ... T. É. § lfállomás ■ a táncról
