Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-11 / 10. szám
a DunQntuli napló 1980. január 11., péntek Szigorítások és kedvezmények ?££££ Lassítani kell Sajtó tajé kozta tó a MÉM-ben (Munkatársunk tudósítása) Egyik legfontosabb nemzeti kincsünk, a termőföld védelméről és hasznosításáról, a földtörvényt módosító 1980. január 1-én életbe lépett új jogszabályokról tartott sajtótájékoztatót tegnap a MÉM-ben dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Rámutatott: a mezőgazda- sági termőterület nemzeti kincsünk, értéke összes nemzeti vagyonúnknak több mint egyötöde, s ez az érték majdnem kétszerese összes többi természeti erőforrásunknak. Minden hektár földkiesés 30 000 forint termelési értékkiesést jelent. Az új létesítmények — városok, közlekedés, ipar-területigénye miatt a termőföld csökkenésével hosszabb távon is számolni kell. A csökkenés folyamatát azonban lassíthatjuk. El kell érni, hogy ne a jó minőségű földeket vonják ki a termelésből és a feltétlenül szükségesnél többet ne vegyenek igénybe. A kihasználatlanul álló területeket alkalmassá kell tenni a művelésre ésvisz- sza kell állítani a termelésbe. E célok érdekében tett intézkedések az elmúlt években eredményesek voltak. Hisz a parlagföld-terület az 1977. évi 44 000 hektárról 9Q00 hektárra csökkent le, s ez főként gyengébb minőségű homok. Tavaly 58 mezőgazdasági nagyüzem 10 millió forint büntetést fizetett be a parlagon hagyott földek után. Ettől az évtől kezdve — s ezt már az új jogszabályok teszik lehetővé —már a meiőgadzasági termeléssel feladatszerűen nem foglalkozó földhasználókat - vízügy, közlekedés — is szankcionálni fogják a művelési kötelezettségei, mulasztásáért. Ez esetben 80 ezer hektár föld műveléséről van szó. Másfelől a törvény szigora enyhül. Eddig, ha magánszemélyek kétszeri felszólítás után sem művelték meg földjüket, azt állami tulajdonba vették. a termőföld csökkenését I Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy aki saját hibáján kívül nem műveli meg - itt főként idős emberekről van szó — azoknál nincs állami tulaj- donbavétel, itt az állami és társadalmi szervezeteknek kell a művelésben segítséget nyújtani. Rugalmasabb az új rendelet más téren is. Míg eddig- ipari létesítményekre és egyéb célból — rendszerint véglegesen kivonták a földet a művelésből, ez évtől életbe lép az időleges igénybevétel fogalma, ez például bányafúrások esetében legfeljebb öt évig terjedhet. Ilyen esetben lényegesen alacsonyabb az igénybevételi díj a most érvényben levő hektáronként 30 ezer—300 ezer forintnál, de a földet öt év múlva eredeti állapotban kell visszajuttatni. Új halastavak létesítése esetén a jövőben nem kell térítést fizetni. A módosítás jobban differenciál, különbséget tesz az igénybe vett föld művelési ága és minősége szerint. A gyengébb minőségű rét, legelő, nádas igénybevétele jóval olcsóbb lesz, mint az értékesebb szántóföldeké, szőlő, kert és gyümölcsterületeké. A vízügyi beruházásoknál — belvízcsatorna, öntöző csatorna — az új jogszabály teljes, illetve részleges térítésmentességet állapít meg. A rekultivációs területek beszámítanak a díjba, ezzel csökkenthetők. A módosítás ösztönöz a kisajátított földek ideiglenes hasznosító, sára, illetve a különleges rendeltetésű földek — például gyepesített repülőterek stb. — mezőgazdasági mellék'haszno- sításá ra. A jogszabály-módosításokkal egyidejűleg néhány egyéb rendelkezés kiadására is sor került. Az egyik, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezetek nagyüzemileg nem hasznosítható földjeiket legfeljebb 15 éves időtartamra haszonbérletbe adhatják tagjaiknak és kívülállóknak. Változás, hogy míg korábban minimum 50 évre vehettek — a tanácsoktól — földet tartós használatba az állampolgárok, most ezt a minimumra 30 évre leszállították, ami természetesen hosszabbítható. A terület alsó határa eddig 1500 négyzetméter volt. Ezután 800 négyzetméter lesz, vagyis 222 négyszögöl, ami egy családnak lényegesen könnyebben megművelhető. Új vonás az is, hogy a termelő- szövetkezetek belterületi házasingatlanokat, tartósan fennmaradó tanyákat eladhatnak arra jogosult állampolgároknak, de kizárólag lakás céljára. A tanyaföld nagysága maximum 1500 négyzetméter lehet. Az új jogszabály lehetővé teszi a külterületi földek magánszemélyek közötti forgalmát, de csak szűk körben, és hatósági engedéllyel. Csak azok vásárolhatnak földet, akik élethivatásszerűen foglalkoznak mező- gazdasággal. Ily módon azonban csak 3000 négyzetméter alatti terület vásárolható. — Rné — Kiállítás Komlón A kiállítás egyik részlete Szokolai felvétele Dél-Dunántúl építészete Vissza a széntüzeléshez! Széles körű, országos vizsgálatot indított a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a vállalatok, szövetkezetek energiagazdálkodási tevékenységének felmérésére és az előírt energiatakarékossági követelmények ellenőrzésére. A főváros és 15 megye gazdálkodó szerveire kiterjedő energia-racionalizálási vizsgálat indításaként, szerdán és csütörtökön kétnapos felkészítő érdekezletet tartottak Velencén, a KNEB oktatási. központjában. Az energiatakarékosság legkézenfekvőbb módja a széntüzelés visszaállítása ott, ahol gazdasági és műszaki akadályai sincsenek. így többek között az ipari kazánok, az építőanyagipari égetőkemencék és a városi távfűtőrendszerek korszerű széntüzelésével évente mil- liárdokat takaríthatnánk meg. Hasonló nagyságrendű energiamegtakarítást eredményezne a korszerűbb elektromos fogyasz- tékészülékek, például a tranzisztoros televíziók, több programú tűzhelyek, hőtárolós kályhák elterjesztése és az elektromos fogyasztási csúcsidők kiegyenlítése is. Uj bemutatóra készül a Bóbita bábegyüttes Hupikék Péter Évente másfél száz előadás Halkan szól a rádió, a varrógép egyhangú berregése időnként elnyomja a Slágermúzeum kora délelőtti adását. Ilyenkor viszonylag csöndes a Bóbita bábegyüttes rezidenciája a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központban. Csak azok vannak itt, akiknek a népszerű bábegyüttes műhelye, irodája egyben a munkahelyük is. Kós Lajos művészeti vezető éppen különböző adminisztrációs ügyeiket intézi, amikor egyik munkatársnője egy bábjelmezt visz hozzá, hogy a méreteket megbeszélje. Ez a kis ruha már egy nyári előadásra készül. A legközelebbi bemutató bábjai készen sorakoznak a másik teremben. A Hupikék Péter című gyerekműsor premierje vasárnap délelőtt lesz a művelődési ház nagytermében. — A darab egy kiskutyáról szól, aki kéknek született, s ezért társai olyan furcsán bánnak vele, mint a vörös hajú, szeplős, szemüveges vagy kövér gyerekekkel a többi diák az iskolában. Megszokott dolog, hogy bántjuk azt, aki nem olyan, mint mi vagyunk. Hupikék Péter tehát elindul barátokat keresni, s végül talál is egy szigeten, amely ráadásul még kék is. Az életben persze nem mindig happy enddel ér véget a történet, de egy báb- műsorban ez majdnem törvény- szerű — összegzi Kós Lajos az Hódi! a hamburger Világhódító körútja után a hamburger eljutott Magyarországra is. Pillanatnyilag két hazai húsipari vállalat, a győri és d kaposvári húskombinát készíti — előbbi morha-, utóbbi sertéshúsból — egyelőre kísérleti jelleggel. Pillonatnyilag a népszerűsítése és a piackutatás folyik. Népszerűsítéséhez természetesen hozzájárulnak az olyan bemutatók, mint amilyent pl. a Szabadság úti hangulatos Hal étteremben tartott tegnap délután a Baranya megyei Húsipari Vállalat és amelyre vendéglátói, kereskedelmi és egészségügyi intézmények szakembereit hívták meg. Antal TaUj termékek a Baranya megyei Húsipari Vállalat bemutatóján más, az étterem főszakácsa 11- féle módon készítette és tálalta a vendégek elé az új húskészítményt. Volt ananászos szósszal leöntött, paprikás szaftos, tojásos-gombás, zellermártásban párolt stb. A hamburgert mélyhűtött állapotban, hat dekagrammos pogácsa formában hozzák majd forgalomba és olcsósága miatt előreláthatóan sikere lesz közétkeztetési intézményeknél, a vendéglátóiparban és a háziasszonyok körében egyaránt. (Egy adag sertéshúsból készült hamburger vendéglátói ára körettel együtt az előzetes kalkulációk szerint nem éri el a 20 forintot sem, a marhahúsból készülté pedig kb. 21 forint lesz.) A vállalat ezt az alkalmat ragadta meg saját, kísérleti termékeinek bemutatására, valamint a Húsipari Kutató Intézet munkatársaitól kikísérletezett és írás megyékben már sikereket elért termékeket is bemutatták. A svéd-asztal rendszerű ételkiállítás szemnek-szájnak egyaránt rendkívüli gasztronómiai élményt nyújtott. A zsír nélküli színhús-készítmények között újdonság a lángolt marha, mely a lángolt karajhoz hasonló, de marhahús-készítmény és a marha java. (Egészségügyi intézmények diétás ételeinek választékát bővítheti.) A sikerpálmát kétségtelenül a Pécsi Húsipari Vállalat kísérletező kedvű, fiatal szakembergárdájának egy újabb kísérleti terméke, az asz- pikus nyelvkocsonya vitte el. A bemutatott új termékek igen előnyösen bővíthetnék az eddigi választékot, és most már csak oz engedélyező hatóságokon és a kereskedelmi szakembereken múlik, hogy a fogyasztó közönség is minél előbb megismerkedhessen velük. S. Zs. ismert könyv alapján készült darab rövid történetét. A bábjátékosokkal hiába szeretnék beszélgetni, csak este jön egyik csoportjuk, amikor a próba kezdődik. Az együttes tavaly 169 előadást tartott, ebből tizet külföldön, közel nyolcvanat Pécsen, a többit a megyében és az ország más vidékein. Ilyen terhelés mellett érthető, ha egy-egy játékot kettős szereposztásban adnak elő, s a próbákat is úgy osztják be, hogy egy-egy szereplő csak kétszer jöjjön be a héten. Az együttes tagjainak többsége ugyanis amatőr, van közöttük fodrász, mérnök, Gelka- szerelő és diák is. Az együttes évadja az iskolaévhez igazodik. Minden vasárnap délelőtt játszanak a gyerekeknek; ez a rendszeresség a legjobb propaganda. — Gyakran előfordul, hogy clyan apák hozzák el a csemetéjüket, akik tizenöt—húsz évvel ezelőtt maguk is itt ültek a nézőtéren mint kisdiákok — mondja Kós Lajos. A Bóbita egyik legszebb és legértékesebb törekvése a nemzetiségi kultúra ápolása. Ezt szolgálta néhány korábbi gyermek- és fesztiváldarabjuk is. Az idén a Janus Pannonius Szakközépiskola óvónőképzősei számára készítenek bábokat. Az együttes által berendezett színpadon a szakközépiskolás lányok fognak német és szerb- horvát nyelven előadásokat tartani, előbb óvodákban, majd az iskolákban. H. J. Lágy hajlatú, zöld vetéssel borított dombok, nyúlánk jegenye, megpezsdülő fűzbokrok a patak völgyében: áprilisi déldunántúli táj a Komlón tegnap megnyílott „Dél-Dunántúl építészete" című kiállítás színes nyitóképén. Korántsem volt véletlen, hogy a kiállítás — színes fotók o régió új létesítményeiről, makettek — anyagának egy része a népi műemléki védelem eredményeit tárja az érdeklődő elé. S ezekről az épületekről ha mást nem is, de annyit el kell mondanunk: mindig szerves részei környezetünknek. A Magyar Építőművészek Szövetsége dél-dunántúli csoportja rendezésében o pécsi és Baranya, Somogy, Tolna, valamint Zala megyei tervező vállalatok munkáiból nyílt kiállítást délután 5 órakor nyitotta meg a komlói Május 1. Művelődési Központban Martini József építészmérnök, a városi tanács műszaki osztályának vezetője. A vándorkiállítást aligha lehetett volna jobban időzíteni Komlón: o város közigozgatási területére ebben az időszakban három rendezési terv készül. Felülvizsgálják a részletes rendezési tervet, párhuzamosan ezzel készül a sikondai városrésr részletes rendezési terve. Erről el kell mondani, hogy az ÉVM, a Baranya megyei Tanács és o Komló városi Tanács nyilvánostitkos pályázatot hirdetett erre a munkára. Eddig — Martini József tudomása szerint — 63-an vettek ki az ÉVM-től pályázati anyagot. Február 2-3-4-én Komlón értékelik mojd a pályamunkákat. A Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál ezek figyelembevételével készítik majd el a városrész végleges, részletes rendezési tervét. így a kiállítás tulajdonképpen ,,előszoba” ahhoz, hogy a komlóiak némi áttekintést kapionak az építészet eredményeiről, hiszen a későbbiekben majd megismerkedhetnek a legjobb pályamunkákkal, s ezekről véleményt nyilváníthatnak. A harmadik rendezési tervet a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál rendelték meg: Dávid- föld-nyugatra. A részletes terv alapján családi házas építkezési területet alakítanak ki 1981- re ezen o területen, de épülnek majd itt sorházak és átrium- hózak is. Komlón ezekben az években fejeződik be a szilvási városrész építése. Dénesi Ödön tervei alapján a tájhoz illeszkedő, a színdinamika törvényeit követő külsővel épült házak vannak itt. A kiállításon komlói létesítmény is látható: a nem régen elkészült Úttörőház képe. Nem látható viszont sem kép, sem terv, sem mokett a most épülő piramisházról, pedig különleges formájú, több hasznosítású épületről van szó, amelyre joggal lehet büszke a tervező, Csaba Gyula és a város egyaránt. A bemutató január 28-ig látható, mindennap délután 4 órától este 7-ig. A csoportosan érkezők — érdemes ezt az oktatási intézményeknek megjegyezniük — délelőtt is megtekinthetik a kiállítást.
