Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-11 / 10. szám

1980. január 11., péntek Dunántúlt napló 3 „Kamaszkorukban" van­nak a lakásszövetkezetek — mondotta valaki. Szá­mos nehézséggel, új gon­dokkal kell megbirkózniuk. 1978. december 31 -i ada­tok szerint Magyarorszá­gon a lakásfenntartó szö­vetkezetekben a tagok száma több mint 173 000. A szövetkezetek kezelésé­be tartozó lakóépületek nyilvántartott értéke csak­nem 40 milliárd forint. Hogy bánnak evvel? Hogy Baranyában hány lakás­építő, -fenntartó szövetke­zet van? Nincs erre pon­tos válasz. S ezzel már a lakásszövetkezeteket kísérő gondok közepébe is vág­tunk. Dr. Székelyhídi Gyula, a PM Bevételi Főigazgatóság Baranya megyei Hivatalának vezetője: — Egy lakásszövetkezet okkor válik hitelképessé, ho nálunk megtörténik a törzskönyvi be­jegyzés. Csak ezt követően ve­het fel hiteleket az OTP-től. Rejtély előttünk, hogy azok a szövetkezetek, amelyeknél ez a feltétel hiányzik, hogyan mű­ködnek ... A pécsi Területi La­kásszövetkezet például 1979. június 1-ig törzskönyvi bejegy­zés nélkül ,,működött". Azt kö­vetően beolvadással megszűnt. Nincs törzskönyvi bejegyzése nálunk a komlói Arany János garázsszövetkezetnek sem .. . Természetesen nem o Bevéte­li Főigazgatóságon múlik, hogy a törzskönyvi bejegyzések meg­történnek vagy sem. Am már az alakulás idejében tapasztal­ható adminisztratív tévedés fel­hívja a figyelmet a lakásszö­vetkezetek széles körében ta­pasztalható ,, kamaszkori" be­tegségre: a pénzügyi-gazdasá- gi-adminisztratív gyengeségre. Ismerni kell az alapszabályt Dr. Baitai Dezső, Pécs vá­ros Tanácsa ÉKV osztályának főelőadója szerint a hiányossá­gok sora ott kezdődik, hogy maguk a lakásszövetkezeti ta­gok sincsenek tisztában ózzál, hogyan is működik, milyen fel­tételekkel, milyen körülmények között egy-egy lakásszövetke­zet. Az alapszabályt kellene alaposabban áttanulmányoz­niuk. Csakhogy vajon iehetsé- ges-e ezt például a Kertváros Lokásfenntartó Szövetkezetnél több mint kétezer taghoz el­juttatni? — Lehetséges — mondja Bú­za Miklós, a szövetkezet ható­sági megbízott vezetője. — A közeljövőben minden tag meg­kapja. Azt azonban a szövet­kezet vezetősége nem tudja ga­rantálni, hogy ezt az érintettek el is olvassák . . . — A közömbösség működés- képtelenné tehet egy lakásszö­vetkezetet! - hallottuk dr. Baj- tai Dezsőtől. - Az emberek - ha becsukják maguk mögött a frissen kiutalt szövetkezeti la­kás ajtaját — úgy vélik, a ré­szükről minden el van intézve, sőt: be von fejezve. Nincsen benne a köztudatban: minde­nért a tag felel, anyagilag is. Azért is, hogy milyen állapot­ban van a lépcsőház, o közös helyiségek, ezeket mikor kell festeni, tatarozni, mennyi vil­lanyszámlát kell fizetni a közös helyiségek után. A közös tulajdon kíméletlen használata természetesen a kö­zös költségeket emeli. Többet kell fizetni, s az azt jelenti, hogy az egy-egy tagra jutó költséghányad is emelkedik. Ezt azonban csak a közgyűlés fogadhatja el. Mi történik, ha — részvétlenség miatt — egy ilyen fórum határozatképtelen? A szövetkezet fizetésképtelenné válhat, mert nem tudja a költ­Az érdektelenség pénzbe kerül Vélemények a Bevételi Főigazgatóságon Hogyan segíthet a MÉSZÖV? ségeket o beszedett pénzből fe­dezni, s végső soron — akár bí­rósági végrehajtás eredménye­ként is — a tagokat, a lakások tulojdonosait terhelik majd a költségek. Behajthatatlan tartozások — Az illetmény-engedményezé­si nyilatkozat alapján - hallot­tuk Búza Miklóstól — a szövet­kezet a tag tartozását letilthat­ja a munkaadónál. Sajnos, ke­vés az olyan odós, aki csak a szövekezetnek tartozna, márpe­dig a követelők sorrendjében a lakásszövetkezetek jelenleg a tizedik hely körül vannak. Ez bi­zonyos tartozások behajthatat­lanságával jár együtt. Az ilyen összeg a mi esetünkben közel 100 000 forint. Egyébként ösz- szesen 150 000 forinttal tartoz­nak a tagjaink . . . Országos gond: mi legyen azokkal a lakásszövetkezeti ta­gokkal, akiktől letiltás, végre­hajtás útján sem lehet behaj­tani a tartozásukat? Nagy Emil, a SZÖVOSZ el­nökségének tagja, az országos lakásszövetkezeti választmány tagja: — Már a Minisztertonács is foglalkozott ezzel o gonddal. Több minisztérium által közö­sen kidolgozott jogszabályra van szükség. A megoldásra több lehetőséget dolgoztunk ki. Szeretnénk, ha a követelők sor­rendjében a lakásszövetkezete­ket előbbre sorolnák. Jó lenne, ha oz előreláthatóan fizetés- képtelen lakásigénylő nem szö­vetkezeti lakáshoz jutna, mert felhalmozódó tartozásait végül is a többi tagnak kell majd kiegyenlítenie. Elképzelhető, hogy a szövetkezeti lakáshoz jutásnak feltétele lesz o meg­felelő kezesek állítása. Végül megoldásnak kínálkozna, ha a nem fizetők lakását a szövetke­zet értékesíthetné. Mindezek egyelőre még nem eldöntötték, de a megoldás sürgető. A lakásszövetkezeti tagokat terhelő közös költségek nem minden esetben csak a togok hanyagsága miatt emelkednek. A Kertváros Lakásépítő Szövet­kezet szakemberei — az elmúlt néhány hónapban — felülvizs­gálták a szolgáltató vállalatok számlázását. A vízszámláknál több tízezer forintos túlszámlá­zás is akadt.. . Csak a Hő- szolgáltató és a Köztisztasági Vállalat állíthatta magáról, hogy pontosan, a fogyasztásnak megfelelően számlázott. Elképesztő adminisztrációs hibák A másik oldalra — tehát ami­kor egy-egy lakásszövetkezetnél elképesztő adminisztrációs hi­bákat, hanyagságot lehet ta­pasztalni — a PM Bevételi Fő- igazgatóság Baranya megyei Hivatalában hallottunk példá­kat. A sor kimeríthetetlen. Maczekó Károly osztályvezető több kilónyi iratot hoz. S ez jó­szerével a hozzá nem értő, sok­szor vétkesen hanyog lakásszö­vetkezeti adminisztráció példa­tára. A hivatal háromévenként kötelező jelleggel vizsgálja a szövetkezetek gazdasági-pénz­ügyi munkáját. 1980-ra eljut­nak mindenkihez, de már most megállapíthatták: szorosabban kellene ellenőrizni a lakásszö­vetkezeteket. Nem annyira a pénzügyi munkát végzők „szem­mel tartása" érdekében, ha­nem azért is, hogy megtanul­ják ezt a bonyolult adminiszt­rációt. — Kiskapuk tömkelegé jel­lemzi a lakásszövetkezeti pénz­ügyi munkát. Társadalmi mun­káért fizetnek ki magas tiszte­letdíjakat. Máshol olyanért vet­tek fel emberek pénzt, ami mö­gött a leggondosabb vizsgálat sem tudott tényleges teljesít­ményt kimutatni. Előfordult, hogy kitalált ürügy szolgált a fizetés alapjául. A bizonylatok elkészítése fantasztikusan ve­gyes képet mutat. Tegyük hozzá: a tiszteletdíjak néhol egy-egy évben elérték személyenként a 20—30 ezer fo­rintot is... (Például a pécsi Ércbányász Lokásépítő Szövet­kezetnél.) Közömbösség, felületesség — a sajátunkkal. Ezt kénytelenek vagyunk kiemelni, még akkor is, ha mellétesszük: ennek az ellenkezője lenne a természe­tes a nem saját tulajdonunk esetében is. Mit lehet tenni? Búza Miklós: — Hallottam már oz egyik el­lenőrző bizottsági tagtól azt is, hogy „szégyentáblán" legyen a neve annak, aki nem fizet, aki mások kárára hanyag . . . Nem tudom, használna-e. Valamit ki , kell gondolnunk. Hozzáértést és felelősséget Dr. Székelyhídi Gyula: — Nagyobb, jobbon szerve­zett lakásszövetkezetre van szükség, olyan függetlenített apparátusokkal, amelyek fele­lősséggel és kellő szakértelem­mel tudják a szövetkezet gazda­sági-pénzügyi munkáját végez­ni. Ennek megteremtésében so­kat segíthet a MÉSZÖV is. Moczekó Károly: — Hozzátenném ehhez, hogy szükség van — ugyancsak a MÉSZÖV közreműködésével — a pénzügyi apparátus tovább­képzésére. Nagy haszna lenne. Dr. Bojtai Dezső: — Maradjunk a Kertváros La kásfenntartó Szövetkezetnél Nehéz helyzetben vannak meg alakulásuk óta. A most lezaj lőtt részközgyűlések után új ve zetőség lesz. Főállású ügyveze tő igazgató ál| munkába gondnokság alakult. Egy meg változott tagsági szemlélet se gítségével minden további nél kül zökkenőmentessé tehetik a lakásszövetkezet működését. A „bérlői szemlélet" megvál­toztatásának szükségességéhez aligha férhet kétség. A lakás­szövetkezeti Tagok tulajdono­sok, s e minőségük akkor is megmarad, ha behúzzák ma­guk után a lakás ajtaját. Gon­dosságuk, a közös helyiségek kíméletére kiterjedő figyelmük fokmérője: mennyire kell majd a későbbiekben kinyitni a pénztárcájukat. Mészáros Attila Kiváló pártmunkások Somoskői Ervin — Az indítékok döntőek az ember életében... — mondja és hosszas beszélgetésünk alatt végig ezt bizonyítja. fgy azután nem is tudom, a tojással vagy a kővel kezdjem. Az őszülő, markáns arcú fiatal­ember - 36 éves - Salgótarján mellett, közvetlen a határ köze­lében lévő Somoskőn született. A kő azért fontos életében, mert édesapja és édesanyja is a kőbányában dolgozott. Ha a csilléről lefordítottak egy nagy kőhasábot, édesapja összehu­nyorította a szemét, jól meg- nézte-megkopogtatta a hatal­mas darabot, azután tévedhe­tetlen biztonsággal kimondta a szentenciát: szép kockakövek lesznek-e belőle, vagy sem. De nem minden alkalmas tömböt fordított le a csilléről: marad­jon a sorban hátrább lévőknek is szép és könnyebb munka. így kívánta a tisztesség, a becsü­let. Ez az egyik töltet, amit a szüleitől kapott Somoskői Ervin. A tojás. Szegények voltak, nagyon, öccsével — suttyó köly­kök voltak akkor még, négy év korkülönbséggel - elhatároz­ták: egyszer úgy, de úgy jól­laknak rántott tojássol . . . Gyűj­tötték a pénzt, vettek tíz dara­bot meg egy kis zsírt, s meg­sütötték. Lakoma volt a javá­ból. hiszen csaknem 30 évtáv­latából is jól emlékszik az ízé- re-illatára. Ez volt a másik in­díték,: a szegénység. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalatnál geológus-tecnnikus. Amikor 18 éves korában elvégez­te a technikumot, megkérték: maradjon ott tanítani. Két ok miatt is szívesen emlékezik er­re: mert taníthatott, s mert rá­jött, még többet kell tonulnia, hogy megállja a helyét. „Nem csak akarni kell valamit meg­csinálni, hanem tudni is!" - mondja. Amikor a múlt év no­vember 7-én átvette a Kiváló pártmunkáért elismerést, a leg­fiatalabb volt a jutolmazottak között. 1963-ban jött Pécsre dolgoz­ni, s azonnal munkát kért a KISZ-ben. „Voltam én ott min­den funkcióban, csak függetle­nített titkár nem- ..” Most üze­mében a pártvezetőség tagja, a pártoktatást vezeti. Nehéz és felelősségteljes munkának tart­ja. Szigorítások ellenére fejlődni Nyilvánosságra került már teljes részletességgel a mező- gazdaságot érintő új szabály­zórendszer. Január elsejétől emelkedtek a mezőgazdasági árak, csökkent az állami tá­mogatás, változott oz adó­zás. A mezőgazdasági üze­meknek felül kell vizsgálniuk eddigi gyakorlatukat, hogy az új viszonyok között is nyere­ségesek maradjanak. A mohácsi Új Barázda Ter­melőszövetkezet felkérte a Gödöllői Agrártudományi Egyetem statisztikai tanszékét, készítsen 1900-ra matematikai programozással megalapo­zott termelési tervjavaslatot. A gödöllőiek először a gazdaság odottsógait tanul­mányozták, a termelési szer­kezetet, a meglévő erőforrá­Lépéselőnyben a mohácsi Új Barázda Tsz Közgazdasági szemlélet, megerősített gyakorlat sokat, a termelési technoló­giákat. Az volt a cél, hogy a terv optimális összhangot te­remtsen a természeti adottsá­gok, a gazdosági környezet, a termelési szerkezet között és biztosítsa a mohácsiaknak a legnagyobb bruttó, illetve nettó jövedelem elérésének lehetőségét. Több tervjavaslat készült, valamennyit levezet­ték számítógépen, s a leg­jobbnak ítélt változatokat küldték Mohácsra. Valamennyi tervváltozatra kidolgozták a költségeket, az árbevételt, a munkabér és a közteher, valamint a bruttó és o nettó jövedelem olakulását. Kimutatták a munka-szükség­leteket, az értékesítésre és a belső felhasználásra kerülő termékmennyiséget, takar­mánymérleget készítettek. A termelési tervjavaslatot tech­nológiai tervek egészítik ki. Harmatos József elnök sze­rint a gödöllőiek megerősítet­ték az Új Barázda Termelő- szövetkezet eddigi gyakorla­tát, a 3395 hektáron gazdál­kodó szövetkezetnek csupán finomítania kell eddigi mun­káján. A mohácsiak elsőként ve­zették be több ágazatban a két műszakot. Szántás nél­küli talajelőkészítést végez­nek. Lucernatermésük idén el­érte — szénaértékben számít­va — a hektáronkénti 130 má­zsás átlagtermést, míg orszá­gosan 56 mázsa egy hektár hozama. Náluk a lucerna­széna költsége 50—55 forint között mozog, országosan vi­szont eléri a száz forintot. A melléktermékeket korábban is felhasználták, a gödöllőiek csak aránymódosítást tudtok e téren javasolni. Az Üj Barázda Tsz számára nem jelent „megrázkódta­tást" a szabályzók módosítá­sa, noha igen nagy gazda­sági követelményeket támaszt. Kukoricából például 75 má­zsás üzemi átlagot tűznek cé­lul, cukorrépából 430 mázsa a hektáronkénti hozomszint, őszi búzából 57, borsóból 23 má­zsás hektáronkénti átlagot terveznek. Egy kilogramm ser­tés-élősúly termeléséhez négy kilogramm abrak felhaszná­lását tervezik. A gazdaság a szabályzók birtokában képes lesz tovább gazdálkodni, sőt, ebben a szokaszban is fej­lődni. Horváth Teréz \ ^rnm — Rossz az a propagandista, aki felolvassa az anyagot. Ér­tékét veszti, holott a jelenlegi körülmények között óriási je­lentősége von a politikai okta­tásnak, az agitációs munkának. Hiszen végül is az a feladat, hogy miközben tisztában kell lennünk napjaink jellemző fo­lyamataival, feladataival, köz­ben saját magunkat is meg kell nevelnünk. ♦ — Hogyan kell szocialista tu­datra tanítani? — Ügy, hogy ne kelljen a megértéséhez értelmező szótár. Nálunk, o vállalatnál az elmé­letet úgy kell lefordítanunk, hogy az végül is csillékben le­gyen mérhető. A marxista-leninista esti egyetem szakosító tagozatát végzi. Túl van már a politikai gazdaságtanon, s most a filo­zófiával foglalkozik. — Tudja, én merev kommunis­ta voltam. Nem tudtam például elfogadni, ha valaki vallásosan, gondolkodott. A tanulásnak ép­pen ezt köszönhetem: a merev­ség feloldását, azt, hogy meg­tanultam dialektikuson gondol­kodni. Lakásukba lépve a rend, a tisztaság és a harmónia tünilc szembe. Mondja, feltétlenül ír­jam meg, hogy sokat köszönhet feleségének, Erikának. Együtt értek el mindent, vitákat felol­dó beszélgetések, kölcsönös se­gítség, okos együttműködés órán. A gyerekek minden külö­nösebb figyelmeztetés nélküf teszik a dolgukat, s ha készen vannak, logikai játékba merül­nek. Éppen akkor, amikor édes­apjuk arról mesél, hogy a sze­gény gyermekkor már korán terheket rakott a vállára. Hogy mennyire szeretett volna glott- gatya helyett szép ruhát, hogy micsoda tehetetlen dühöt ér­zett, amikor öt kilométert törte magát előre derékig érő hóban, csakhogy édesanyjának zsírt vi­hessen hazo — de az orra előtt elfogyott. . . ♦ — Ervin I — emlékszik édesany­ja hangjára, aki a szomszédos: kőbánya kertük fölé magasodó hatalmas kőhányásáról kiabált le neki. — Te megint játszóit Csak szeretett volna játszani, öröme a könyvekben volt, s o megtermett bükkfa két vaskos ága közé rejtett kis könyvespol­cában. „Mindent elolvas­tam ..." Azóta is, s közben Erikával együtt sokat dolgoz­nak. — Adni kell az embereknek. Ha segítségre szorulnak segíte­ni nekik. Mert a szekér halad. M. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents