Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-06 / 5. szám

1980. január 6., vasárnap Dunántúli napló ■■ 13 Gazdasági korlátozások Carter bejelentése Az USA újabb szovjetellenes intézkedései NAGYVILÁGBAN Bremen kikötőjének közelében összeütközött a Dora Riparia nevű olasz hajó egy argentin hajóval. Az olasz hajó súlyos sérüléssel befutott a kikötőbe, a másik hajón a keletkezett tüzet lokalizálták, Carter amerikai elnök pénte­ken este újabb szovjetellenes intézkedéseket jelentett be. Or­szágos rádió- és tv-beszédében közölte, hogy korlátozásokat rendelt el a két ország gozda- sági, kulturális, politikai kap­csolataiban, a moszkvai olimpia bojkottjával fenyegetett, majd Pakisztán és más országok fel­fegyverzéséről beszélt. Az amerikai elnök o két nagy­hatalom viszonyát, a nemzetközi légkört súlyosan megrontó lé­péseit az afganisztáni fejle­ményekkel indokolta és hevesen bírálta o szovjet politikát, amely szerinte veszélyezteti az Egye­sült Állomok és szövetségesei érdekeit. Carter szerint az afganisztáni népi rendszernek nyújtott szov­jet támogatást „támadásnak” minősítette és bejelentette, hogy Washington az ENSZ-hez fordul. Az elnök véleménye (amelyet a CBS szerint sokan kormányában sem osztanok), hoay a Szovjetunió állítólag ve­szélyezteti Iránt, Pakisztánt is és végső célja, hogy megsze­rezze az ellenőrzést a világ olajtartalékánok nagy részét őrző térséa felett és megváltoz­tassa a világpolitikai egyen­súlyt. Carter, aki mór a SALT-szer- ződés elnapolásával súlyos ve­szélybe hozta a világpolitikai, a hadászati eavensúlyt. most elismerte: a SALT mindkét nép érdeke, kormányának fő célja és fő sikere volt. Amennyiben a körülmények megváltoznak, Szombaton, helyi idő szerint a késő esti órákban nyolcna­pos hivatalos látogatásra Pe- kingbe érkezett Harold B-own amerikai hadügyminiszter és ti­zennégy tagú kísérete. Az Egyesült Államok pekingi nagy- követségének előzetes tájékoz­tatása szerint az amerikai had­ügyminiszter és a kíséretében lévő vezető katonai személyisé­gek közös stratégiai célokat szolgáló katonai kérdéseket vi­tatnak meg kínai partnereik­kel. Carter elnök felhatalmazta hadügyminiszterét, hogy „rea­gáljon” minden olyan katonai kérdésre, amelyet a kínai part­nerek felvetnek. A Pekingben közzétett amerikai sajtóközle­mény szerint a kínai—amerikai katonai tárgyalásokon megvi­tatják a csendes-óceáni térség, Afganisztán, Vietnam és Kam­bodzsa kérdését, és áttekintik az amerikai katonapolitikát Ja­pán, Dél-Korea, Új-Zéland és Ausztrália viszonylatában, S bár a közlemény hangoztatja, hogy az Egyesült Államok foly­tatni kívánja azt a politikát, hogy nem ad el fegyvereket a ismét megvizsgálják a törvény­be iktatást — mondotta. Azonnali hatállyal megszün­tetik korszerű technológiájú és más „hadászati" jellegű cikkek eladását a Szovjetuniónak — kö­zölte. Az Egyesült Állomok je­lentősen korlátozza a takar­mánygabona kivitelét a Szov­jetunióba és ugyanezt várja el a többi nyugati gabonatermelő országtól. Csökkentik o Szovjet­unió halászati jogait amerikai vizeken, befagyasztják a két or­szág kulturális és gazdasági cserekapcsolatait, elhalasztják a New York-i szovjet és a kijevi amerikai főkonzulátus megnyi­tását. Az elnök azzal is fenyegető­zött, hogy amerikai sportolók nem vesznek mojd részt a moszk- voi olimpián. Carter megerősítette, hogy felújítják a Pakisztánnak szóló amerikai fegyverszállításokat, az ország állítólagos „fenyege­tettsége" m:att. Washington kész „segíteni" a térség más oiszágait is — célzott Carter Iránra, majd megismételte, hoqv továbbra is a túszválság békés megoldására törekszik. Amerikai kormánykörökben egyébként pénteken mór nyíl­tan emlegették a lehetőségét, hogy Washington nemcsak Pa­kisztánon át. hanem közvetlenül is juttathat fegyvert az afgán néDi kormány ellenségeinek. Az amerikai elnök példátlan intézkedéseit úqv tüntette fel, hoqv azok a világbékét és az USA biztonságát szolgálják. Szovjetuniónak és Kínának, megfigyelők Brown hadügymi­niszter különleges „reagálási” felhatalmazásából arra követ­keztetnek. hogy a tárgyaláso­kon igenis napirendre kerül Kí­na ellátása amerikai fegyverek­kel, nem közvetlenül, hanem olyan NATO-orszáqok közvetí­tésével, mint Olaszország és Nyugat-Németország. Az amerikai katonai küldött­ség összetételéből és a nyolc­napos látogatási programból pekinqi katonai és diplomáciai körökben arra következtetnek, hogy a látogatás új fejezetet nyit majd Kína és az Egyesült Államok globális, katonai jel­legű együttműködésében. Ezt támasztja alá az a tény. hogy az Egyesült Államok máris köz. vetlen segítséget nyújt Kínának a haditengerészeti csapásmérő erők, mindenekelőtt a kínai nukleáris tengeralattjáró erők kiképzésében. Látogatása alatt az amerikai hadügyminiszter tárgyalásokat folytat majd Keng Piao mi­niszterelnök-helyettessel és Csang Ajping vezérkari főnök­helyettessel. Az MSZMP KB üdvözlete A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága üd­vözölte Kanada Kommunista Pártja XXIV. kongresszusát. Az üdvözletét Kovács Antal, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB osz­tályvezetője, a kongresszuson részt "vevő magyar pártküldött­ség vezetője adta ót a Kanadai Kommunista Párt vezetőségé­nek. • + NICOSIA: Á ciprusi kor­mány memorandumban tiltako. zott az ENSZ-nél a török kor­mány és a ciprusi törökök ter­ve ellen, amely szerint török telepesekkel népesítenék be Famagustát. A török telepítési politikát elitélő memorandumot Nikosz Rotandisz ciprusi kül­ügyminiszter adta át Nicosiá­ban Galindo Pholnak, Kurt Waldheim ENSZ-lőtitkár cipru­si megbízottjának. A memoran­dum felkéri a világszervezetet, hogy tegyen meg mindent a vá­ros török gyarmatosításának megakadályozására. + NOUAKCHOTT: Mohamed Khouna Ould Haidala olezre- des, mauritániai kormányfő és hadügyminiszter lett az ország új államfője, a Nemzeti Meg­újulás Katonai Bizottság (leg­felsőbb politikai fórum) elnöke — jelentették be hivatolosan Nouakchottban. Politikai meg­figyelők szerint Haidala nem részesíti előnyben sem a ma­rokkóiakat, sem pedig a Poli- sario Frontot támogató Algé­riát és így nem várható válto­zás a katonai bizottság Marok­kó és Algéria viszonyában hir­detett semlegességi politikájá­ban. 4- BELGRAD: Kétnapos belg­rádi látogatáson tartózkodott dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rá­dió elnöke. Tárgyalásokat foly­tatott Braniszlav Dadiccsal, a Belgrádi Rádió igazgatójával, s ezek eredményeként szomba­ton délelőtt aláírták a két rá­dió 1980., 1981. évi együttmű­ködési munkatervét. + BELGRAD: Jugoszlávia kontinentális éghajlatú terüle­tének nagy részén 5 napja tart a küzdelem a kemény téllel. A hóesések és a helyenként viha­ros erejű szél következtében néhány körzetben szinte meg­bénult az élet. A hótakaró vas­tagsága 70—150 cm, de néhol 3—4 méteres torlaszok kelet­keztek. így csupán a Timok fo­lyó völgyében több mint 150 falu megközelíthetetlen. A dél­bánáti falvak tucatjai is elszi­getelődtek a külvilágtól. A köz­utakon a járművek ezrei vesz­tegelnek a hóban. A belgrád— nisi autópályán is több száz gépkocsi rekedt a hóban. A hóviharokban eddig 5 ember fagyott meg. Carillo Szófiában, Marchais Rómában Santiago Carillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára Tó­dor Zsivkovnak, a BKP Központi Bizottsága első titkárának meg­hívására szombaton Szófiába érkezett. A bolgár főváros re­pülőterén Carillót Grisa Fili- pov, a BKP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára fogadta. * Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitkára szombaton délben Rómába ér­kezett, hogy Enrico Berlin- guerrel, az OKP főtitkárával nemzetközi kérdésekben egyez­tesse a két párt álláspontját. Marchais-t Berlinguer fogadta a római repülőtéren. A két nyu­gat-európai kommunista veze­tő megbeszélésének fő témája a közép-ázsiai helyzet alaku­lása lesz. + SALISBURY: A péntek éj­féli határidő lejártáig a Zim­babwe Hazafias Front több mint 12 ezer gerillája jelentke­zett a brit nemzetközösségi erők ellenőrizte fegyverszüneti tábo­rokban. Jelentések szerint azon­ban a kitűzött határidőre a nemzeti felszabadító erők je­lentős része, mintegy 4—6 ezer fegyveres nem érte el a kijelölt gyüjekezési pontokat, mivel azok közül többet a gerillák rejtekhelyeitől távol, és nehe­zen — jobbára csak gyalogszer­rel — megközelíthető helyeken állították fél. + NEW YORK: Ismeretlen tettesek meggyilkoltak két iráni személyt az egyesült államok­beli San Diegóban. Pénteki rendőrségi jelentések szerint a gyilkosok letérdeltették össze­kötözött áldozataikat és tarkón lőtték őket. Más részletek nem ismeretesek. + BECS: Élesen elítélte az afganisztáni eseményekkel kap­csolatban Washington által kel­tett hisztériát E. Scharf, az Osztrák Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A párt lapjában, a Volksstimmé- ben megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta: az Egyesült Ál­lamok a fegyveres beavatkozás átfogó programját hajtja végre a Közel-Keleten. Mindez lelep­lezi az amerikai imperializmus expanzionista lényegét. + TOKIÓ: Az Akahata, a ja­pán kommunisták lapja szom­baton élesen elitéli Brown amerikai hadügyminiszter kínai látogatását. Mint hírmagyará­zatában megállapítja, a Pen­tagon főnökének pekingi uta­zása, az amerikai-kínai kato­nai kapcsolatok hivatalos fel­vétele jól mutatja, hogy a Car­ter-kormányzaf világstratégiá­jában milyen szerepet szán a Szovjetuniót fő ellenségnek te­kintő Kínának. ♦ BUDAPEST: Az MSZMP KB meghívására január 4~5-én látogatást tett Budapesten Jor­dan Golemanov, a Bolgár Kom­munista Párt KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, aki az MSZMP KB külügyi osztá­lyán egyeztette a két testvérpárt 1980-1981. évi együttműködésé­nek munkatervét. A vendéget fogadta Győri Imre. a Központi Bizottság titkára. A találkozón részt vett Boncso Mitev, a Bol­gár Népköztársaság magyar, országi nagykövete. LAPZÁRTA Az Egyesült Államok, Kína, Pakisztán és több mint 40 más ország kérésére szombaton kö­zép-európai idő szerint 18.32 órakor összeült az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa, hogy megvi­tassa az „afganisztáni helyze­tet”. Az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság és a Szov­jetunió ellenezte, hogy a Biz­tonsági Tanács foglalkozzék az afganisztáni fejleményekkel. Mindkét ország képviselői rá­mutattak, hogy az amerikai kezdeményezésre történt lépés beavatkozás Afganisztán belső ügyeibe. A Biztonsági Tanács soros elnöke Franciaország ENSZ-küldöttségének vezetője. Az ülésen részt vesz Sah Mu- hammed Doszt, az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársaság külügyminisztere is. * Az IRA (Ir Köztársasági Had­sereg) egyik „bombagyárát” fedezték fel egy Észak-lror- szághoz közel fekvő falusi ház­ban — jelentette be az Ir Köztársaság rendőrsége. Egy személyt őrizetbe vettek. Lefog­laltak nagy mennyiségű rob­banóanyagot és sok gyújtó­szerkezetet. * Szerte Iránban több százez­ren tüntettek szombaton Kho­meini ajatollah mellett. Hír- ügynökségek beszámoltak ar­ról, hogy a megmozdulások mindenütt élesen Amerika-el- lenes jellegűek voltak. * Lengyelországba megérkezett az igazi tél — pénteken már csaknem másfél ezer gép és több mint hétezer ember taka­rította a havat az ország út­jairól. Szombaton Krakkóban mínusz 18, Nowy Targ környé­kén mínusz 20, Alsó-Sziléziában mínusz 22 fokot mértek. * Kambodzsa, Vietnam és Laosz külügyminisztereinek konferenciája újra megerősítet­te a három indokínai ország harci szolidaritását és baráti együttműködését. Phnom Penh- ben szombaton egynapos ér­tekezletet tartott Hun Sen kam­bodzsai, Nguyen Duy Trinh vietnami és Phoune Siprasouth laoszi külügyminiszter, hogy — mint az erről szóló hivatalos közlemény megállapítja — „ér­tékelje a térség helyzetét, vé­leményt cseréljen a három or­szág harci szolidaritásának és baráti együttműködésének to­vábbi erősítéséről”. Az egyna­pos konferencia — mint a kam­bodzsai hírügynökség megálla­pította — eredményesen zá­rult és megerősítette a három ország harci szolidaritását, ba­ráti együttműködését A ta­nácskozás befejeztével közös közleményt Írtak alá. Az aláírá­son jelen volt Heng Samrin. a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnöke és Pen Sovan alelnök. Brown Pekingben fi Hét három kérdésé Heti külpolitikai összefoglaló Mik az afganisztáni helyzet fő jellemzői? A nyugati propaganda ezen a hétvégén szinte a világ első­számú problémájává szeretné kikiáltani „az afgán kérdést”, „Afganisztán szovjet megszállá­sáról”, a világbékét fenyegető „szovjet beavatkozásról" har­sog. Még szilveszter és újév napja sem jelentett szünetet az amerikai és a NATO-diplomá- ciában, amely a nyugati ellen- intézkedések összehangolására irányult, természetesen a wa­shingtoni ötletek és igények szerint. Cristopher Warren ame­rikai külügyi államtitkár, „a válságok örökös felelőse”, előbb Londonban tárgyalt leg­főbb szövetségeseik képviselői­vel, majd újév napján Brüsszel­ben a NATO állandó tanácsa ült össze rendkívüli ülésre. A napirenden: Afganisztán... utána Luns, a NATO holland főtitkára még azt is kilátásba helyezte, hogy az afgán esemé­nyek miatt a NATO-országok bojkottálják — a moszkvai olimpiát! (Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke csakúgy, mint mondjuk, Willy Daume, a nyugatnémet olimpiai szervezet vezetője egy­formán visszautasította az ilyen próbálkozásokat sport és poli­tika összekeverésére, az olim­piai gondolat felhasználását politikai zsarolásra.) Amerikai diplomáciai szerve­zésre államok egy csoportja a Biztonsági Tanács összehívását követelte (és el is érte) „az af­gán kérdés” megvitatására. Ugyanakkor Kabulban épp­úgy, mint Moszkvában hivata­los nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai segítség csak addig tart, amíg a kül­földről szervezett és irányított fegyveres beavatkozás ezt szük­ségessé teszi. A szovjet csapa­tokat teljes egészükben vissza fogják vonni, amint az akciót elkerülhetetlenné tevő okok megszűnnek. Az új afgán kor­mány nyilatkozata Pakisztánt jelölte meg mint a demokra­tikus Afganisztán elleni ameri­kai fegyveres felforgató akciók kiindulópontját. A szovjet saj­tó beszámolt arról, hogy Pa­kisztán területén tucatnyi „me­nekülttáborban” képezték ki az afgán ellenforradalmárokat, akiket aztán átdobtak Afga­nisztán területére. Most az amerikai—pakisztáni kapcsola­tok ismét szorosabbakká vál­nak: Carter elnök szívesen szál. lit fegyvereket az iszlamabadi diktatúrának. Hogyan alakulnak a SALT—2 amerikai ratifikálásának esé­lyei? Carter elnök 1979 júniusá­ban, amikor Bécsben aláírta a hadászati fegyverek korlátozá­sáról szóló amerikai—szovjet szerződést, a SALT—2 rövidíté­sű megállapodást, megígérte, hogy mindent elkövet a szená­tusi ratifikálás végett De ép­pen az elnök volt az, aki hol a kubai „szovjet harci brigád” ügyének, hol a kambodzsai kér. désnek az emlegetésével, hol a NATO nyugat-európai rakéta­fegyverkezési terveinek szorgal­mazásával hozzájárult olyan washingtoni politikai légkör ki­alakulásához, amelyben egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a SALT—2 nem számíthat a sze­nátusban a szükséges kéthar­mados többségre. Már az iráni eseményeket is arra használták fel az USA politikai közvéle­ményének irányítói, hogy elte­reljék a figyelmet a SALT—2- ről. Most aztán az afgán prob­lémát vették elő ... Az elnök ezek után javasolta a szenátusnak, hogy halasszák el a ratifikálás vitáját, amely egyébként már most, január 22-én kezdődött volna. Carter ugyan továbbra is a SALT—2 hívének vallja magát, de úgy vélekedik, hogy „nem volna he. lyénvaló most erről vitát nyit­ni". Volt-e eredménye Kurt Wald­heim iráni látogatásának? Az ENSZ főtitkára az új év első napjait Teheránban töl­tötte. A Biztonsági Tanács meg­bízásából kapcsolatot kellett felvennie az iráni vezetőkkel, mindenekelőtt a teheráni ame­rikai nagykövetségen fogva tar­tott túszok kiszabadítása vé­gett Kurt Waldheim aligha­nem „mesterségének" legnehe­zebb napjait élte meg. Gyak­ran kellett találkoznia tüntetők­kel is, akik olyan jelszavakat kiáltoztak, hogy inkább az el­menekült volt uralkodónak a kiadatásáról tárgyaljon . . . Az­tán még merényletkísérletet is lelepleztek, a merénylők az ENSZ-főtitkár életére törtek volna ... Waldheimnek csupán Ghotb- zadeh külügyminiszterrel volt alkalma ismételten tárgyalni. Khomeini ajatollah nem fogad­ta az ENSZ-főtitkárt. Wald­heimnek nem sikerült eljutnia a teheráni amerikai nagykövet­ségre sem, hogy a túszokkal beszélhessen. Waldheim útja az előfeltéte­le volt annak, hogy a Bizton­sági Tanács ismét elővegye az iráni kérdést, s hogy ezen a fórumon az USA most már konkrét formában előterjessze a túszok kiszabadítására vo­natkozó követelést, illetve to­vábbi fogva tartásuk esetére vagy éppen perbe fogásuk ese­tére a Biztonsági Tanácsot szankciók megszavazására késztesse. Pálfy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents