Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-31 / 30. szám
© Dunántúli Tlaplo 1980. január 31., csütörtök Fontos a családban a gyermekek önállóságra nevelése Iskolaérettség, iskolaéretlenség Érzelmileg is felkészíteni a gyermeket Ne követeljünk erőn felül Az iskolai élet első szakasza akkor is megterhelés a gyermek részére, ha életkorának megfelelően biológiailag, pszichológiailag és szociálisan egyaránt érett. Az iskolai munka önmagában hord olyan vonásokat, melyekből szükségszerűen fakad a gyermek egész eddigi életmódjának, tevékenysége jellegének és tartalmának változása. Az új követelményekhez való alkalmazkodás még több nehézséget jelent az iskolaéretlen gyermek számára. Fokozatosan háttérbe szorulnak a közös osztálymunkában, s előbb-utóbb végleg lemorzsolódnak, évfolyamismétlőkké válnak. Iskolaéretlenségükből eredő hátrányuk a magasabb évfolyamokban is gátolja ered ményes előrehaladásukat. Az iskolaérettség, iskolára való alkalmasság összetett, komplex jellegű. Hogyan jut el a gyermek az iskolaérettség fokára? Mikor válik alkalmassá a beiskolázásra? Kiegyensúlyozott környezetben A fejlődés folyamán, illetve következtében 6—7 éves kora között. A fejlődés feltételei egyrészt bizonyos adottságok, másrészt a környezet és a környezetnek a gyermekre gyakorolt helyes, céltudatos nevelői ráhatása, vagyis a gyermekkel való megfelelő, fejlesztő foglalkozás. A környezet, a nevelés, a környezeti ingerek vezető szerepe elvitathatatlan a fejlődésben. A fejlődés biológiai és pszichológiai síkon egyaránt végbe megy, ha nem is mindig .egy időben. Amennyiben a fejlődést valami akadályozza, lassítja — pl. kisfokú szülési sérülés, koraszülés, betegségek vagy környezeti elhanyagoltság (a gyermekkel való megfelelő foglalkozás hiánya), esetleg mindkettő —, a gyermek általában vagy az egyes felsorolt területeken lassabban fejlődik és iskolaéretlenné válik. Ez azt jelenti, hogy a beiskolázás idején az ismertetett különböző okok folytán nem lesz alkalmas a tanulás megkezdésére. Annak erőltetése tehát egészségének rovására mehet, iskolatársaival nem lesz képes együtt haladni a tananyagban, kudarcok érik. Az iskolaérettség sok feltételt foglal magában. A gyermek nem lesz „magától” iskolaérett. Sok fejlesztő hatásra, vele való foglalkozásra van szükség, hogy elérje a beiskolázhatóság fokát. Ez pedig a szülők közreműködése nélkül nem lehetséges! Még az óvodás gyermek esetében sem. A gyermek iskolaérettsége nagyon sokban a szülőkön múlik. A szülőnek mindenekelőtt jól fel kell készítenie érzelmi téren gyermekét az iskolára, „kedvet kell csinálni” az iskolához. El kell érni, hogy alig várja már az iskolakezdés napját. Mesélni kell neki az iskoláról, el kell mondani, mennyi minden hasznosat fog ott tanulni és sok új kispajtása lesz, akikkel együtt játszhat, ismerkedhet a betűkkel, számokkal. Ez a munka természetesen nem korlátozódhat közvetlenül az iskolába lépés előtti hónapokra. A felkészítést jóval előbb el kell kezdeni. S nemcsak érzelmi téren I A játék mellett a 3—6 éves gyermek életében egyre nagyobb hangsúlyt kap a célirányos tevékenység: a munka, s ez is örömet jelent a kicsiknek, különösen akkor, ha elvégzéséhez sikerélmény társul. Ilyenkor ne fukarkodjunk a dicsérettel! Elsősorban olyan feladatokkal bízzuk meg a gyermeket, melyek a saját személyével kapcsolatos teendők elvégzéséből állnak (pl. levetett ruhák összehajtása, cipőjének kifé- nyesítése stb.). Bevonhatók a gyermekek a házimunkába is. Ha süt, főz édesanya, ő is szívesen teszi ugyanazt. Ezzel fejlődik kézügyessége, de megfigyelőképessége is, hisz alaposan szemügyre kell venni a mama minden mozdulatát. Nagyon fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott családi légkör. Ha ilyen környezetet teremtünk és biztosítunk, a növekvő, cseperedő emberke is nyugodt, kiegyensúlyozott lesz, könnyen fog alkalmazkodni az iskolához és az ott rá váró követelményekhez. Az ideges, kapkodó hangulat, légkör rányomja bélyegét a gyermekre is. Kapko- dóvá válik maga is. A 6. életévéhez közeledve fokozatosan el kell juttatnunk a gyermeket arra a szintre, hogy az iskolai követelményeknek majd minden téren meg tudjon felelni. A fejlesztést sokirányúan kell végeznünk. Szinte a legfontosabb e téren a beszédfejlesztés. Engedjük beszélni a gyermeket, mert ha otthon ebben gátoljuk, állandóan csendre intjük, az szellemi fejlődésében visszamara- ráshoz vezethet. A beszéd fejlesztésének legjobb módja o gyakorlás, de ez ne jelentse azt, hogy csak a gyermek beszéljen. Szükséges az is, hogy a felnőttek helyes beszédét, jó kiejtését hallgassa, figyelje meg. Beszélgessünk sokat a kis emberekkel. Használjuk ki a séták adta lehetőségeket. Sokat segítenek a könyvek is. Adjunk a kezébe képeskönyveket. Sok szülőben felvetődik a kérdés: tanítsa-e írni, olvasni gyermekét. A válasz egyértelműen: ne! Azokat a feladatokat végeztesse csupán, amelyeket az eddigiekben ismertettünk. Köztük fontos még a mennyiség-fogalom, a számolási képesség fejlesztése is. Nem számtant kell tanítani, az az iskola feladata. A számolás megtanítását elősegítő képességeket kell fejleszteni. Mire kell megtanítani? Hogyan? Sok módja, játékos lehetősége van ennek is. Mindenekelőtt meg kell ismertetni a kisebb, nagyobb, több, kevesebb stb. fogalmával. Az asztal terítése során gyakorolja pl. a párokba rendezést, a csoportosítást. De jól szolgálja ezt a célt a műanyagból készült, színes, egymásba rakható kocka is, amely szintén sorba rendezhető a kisebbtől a nagyobb felé és fordítva. Fejleszteni kell a kézügyességet is. Ne írni tanítsuk a gyermekeket, mert a rosszul megtanult betüformát sokkal nehezebb javítani. Az izmok, a mozgás fejlesztése, összehangolása lehet csupán az otthon feladata. Fessen, rajzoljon sokat a gyermek. Végül: ne követeljünk erőn leiül! Ez káros. És ne kívánjuk, hogy mindenből kiváló legyen. Értékeljünk reálisan. Kerényi Klára elért társadalmi, gazdasági eredményeink. Ipari, mezőgazdasági, erdőgazdasági üzemek, kereskedelmi vállalatok, a szövetkezeti mozgalom, a hitel- szövetkezetek 35 éves fejlődésének története. Az üzemi krónikák, brigádnaplók, évkönyvek adatai. Érdekes téma lehet az egyes korosztályok, társadalmi rétegek, foglalkozási ágak fejlődése, változása a felszabadulás óta. A pályázatot egyéni és csoportos tagozatban hirdetik meg, az egyéni kategóriában külön bírálják el az ifjúsági pályamunkákat — a középiskolások, a 20 évnél fiatalabb pályázók munkáit. Várják az iskolai, a honismereti szakkörök, a KISZ-alapszervezetek, az üzemtörténeti és krónikaáró közösségek, szocialista brigádok jelentkezését. Más pályázatra benyújtott vagy már megjelent dolgozatot nem lehet beadni. A munkák terjedelme 20—25 oldal, ezek nemzetiségi nyelven is készülhetnek. A pályázat jeligés. Az elkészült dolgozatokat 1980. szeptember 1-ig kell beküldeni a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályára. (Pécs, Rákóczi út 34. 7601.) A megyei eredményhirdetésre 1980 októberében, a múzeumi hónap idején kerül sor. A Fáklya januári Hangversenyekről Vendégünk vnlt Pavel Gerdzsikov Budapesti zenészek igényes koncertje Kevés hallgatót vonzott múlt szerdán este a Liszt-terembe Pavel Gerdzsikov bolgár dalénekes koncertje. A műsor első felében úgy látszott, nem sokat mulasztottak azok, akik helyette a tv zenei vetélkedőjében verejtékező pécsi csapatnak szurkoltak. Nemcsak azért, mert Gerdzsikov romantikus Mozart- értelmezése messze esik a mi ízlésünktől, de ezekben a finomszövésű, apró remekművekben hangja is nehézkesnek, kopott- nok és színtelennek hatott. A szünet után azonban változott a kép. A bolgár Pipkov és Vladigerov dalaiban, még inkább Muszorgszkij A halál dalai és táncai című ciklusában Gerdzsikov valósággal újjászületett. Hangja, mely Mozart hajlékonyságot, finomságot kívánó zenéjében erőtlenül vergődött, most e méreteihez szabott világban szárnyakat kapott és kifényesedett. Muszorgszkij drámai hangvételű sorozatát egy szuggesztív, megjelenítő erővel bíró énekes előadásában élvezhettük. A budapesti Liszt Ferenc Kamarazenekar vasárnapi és hétfői koncertjét hangversenyéletünk piros betűs ünnepei közé kell sorolnunk. Ez a nagyszerű együttes hosszú évek óta az előadóművészet csúcsain jár, nemcsak zenei, hanem etikai értelemben is. Ugyanazzal az igénnyel készítenek elő és ugyanolyan szellemi-lelki koncentrációval képesek végigjátszani egy vidéki matinét, mint a fesztiválok világgá sugárzott díszhangversenyeit. Ugyanolyan pontosság és tökéletes kidolgozottság jellemzi Liszt-termi előadásukat, mint egyre szaporodó hanglemez-felvételeiket. A pontosság és kidolgozottság persze gépies és lélektelen is lehetne. A Liszt Ferenc Kamarazenekar előadását azonban éppen nem ez, hanem valami könnyed játékosság jellemzi. Koncentráltság és játékos oldottság csak látszólog ellentétes fogalmak; a nagyok előadásában mindig együtt járna k. Mozart F-dúr divertimentáját (K. 247.) utánozhatatlan bájjal szólaltatták meg. Szólamai hajlékonyak, lágyak voltak és olyan egységesen szóltak, mintha mindegyiket egyetlen ember játszaná. összecsendülésükből kristálytiszta, áttetsző hangzás jött létre, mely nemcsak hallhatóvá, hanem szinte láthatóvá tette ennek a derűs muzsikának rejtett, belső életét, felszín alatti csodálatos összefüggéseit. Az együttes formai tagolása any- nyira világos, hogy a hallgató a legkisebb szellemi erőfeszítés nélkül is mincfen pillanatban tudja, hol tart a zene folyamata. Előkészítették és jóízűen elsütötték e szellemes muzsika minden „poénjét”, anélkül azonban, hogy olcsó hatásokra vadásztak volna. Mozart e korai remekét nem is tudnám jobb előadásban elképzelni. Rossini két gyermekkori szonátáját (B-dúr, G-dúr) azonban egy kis fejcsóválássaf hallgatRajzfilmet készítenek a Toldiból. A János vitéz és a Lú- das Matyi után újabb irodalmi remekmű megfilmesítésén dolgoznak a Pannónia animációs és rajzfilm stúdióbon. Gémes József és munkatársai Arany János Toldi trilógiája alapján előreláthatólag 80—90 perces alkotásban „mondják" tam. A nemrég előkerült, zene- történeti érdekességnek számító partitúra ismerete nélkül nem tudok vitatkozni velük, de az a véleményem, hogy bármit írt is föléje a 12 éves kis Gioacchino, ez a zene kvartettre és nem zenekarra való. Eny- nyire szólisztikus szólamokat zenekarral előadni: okrobatamu- tatvány, kötéltáncos produkció; olyasmi, mintha egy hegedű- verseny kadenciáját az egész prímszólam játszaná. Az igazsághoz tartozik, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar muzsikusai nem estek le a kötélről, sőt, az erőlködés legkisebb jele nélkül játszották végig (tényleg játszották!) a mutatványt, s ha utolsó érvként ehhez hozzáfűzik, hogy végtére is egy sziporkázóén szellemes, ragyogó zene ismeretével tettek gazdagabbá, nem tudok rá mit válaszolni. A fejemet azért csak csóválom, mert egy kisördög egyre azt súgja bennem, hogy azért ez rosszabbul is végződhetett volna ... Dobos L. el Toldi történetét, Daliás idők címmel. Technikai újításra is készül a stáb. A kilenc rajzoló a hagyományosan két ember munkáját igénylő ceruzarajzolás- kifestés munkafolyamatát egyesítve közvetlenül celluloidra festi - korabeli stílusban — a figurákat. A film várhatóan a jövő év elejére készül el, több tízezer mozaikból. A Fáklya január 20-án megjelent második száma gazdag összeállítást közöl Eger, illetve Heves megye és a Csuvas ASZSZK fővárosa, Csebokszári testvérkapcsolatairól. Nyilatkozott a két terület párttitkára; megismertetik a riportok az olvasót a gazdasági és művészeti területen dolgozók élményeivel, valamint a távoli nép hagyományaival. A lavina rendkívül veszélyes, nagy károkat okozó természeti jelenség. Világszerte komoly feladat a megszelídítése. E terület szakembereinek munkájáról számol be az a cikk, amely fölteszi a kérdést: meg lehet-e szüntetni a lavina veszélyeztető hatását? Sok újdonságot ígér az Antarktisz világa: milyen a víz, a halállomány, milyen életlehetőségek vannak ott? Ezekről képes riport tájékoztat. Kalandos vállalkozásról számol be egy másik írás: milyen tapasztalatokat szerzett az az ember, aki gyalogosan tette meg az utat egész Eurázsián át. Anton Csehov művészetét méltatja, egykori lakhelyeit mutatja be és műveinek hatását elemzi egy összeállítás; színes képekkel kísért tudósítás pedig a színház varázslatos világába kalauzol el, és megismertet a díszlettervező munkájával. A kulturális összeállításban egy tizenöt esztendős, tehetséges grafikuslányról, kisregényt író színésznőről és szibériai táncokról olvashatunk. Orosz nyelvleckével, Fáklyafotóval, keresztrejtvénnyel, filmelőzetessel és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza program- ismertetővel egészül ki a szám. Rajzfilm készül a Toldiból Hazánk felszabadulásának közelgő 35. évfordulója alkalmával a Baranya megyei politikai, társadalmi és kulturális szervek honismereti pályázatot hirdetnek, összhangban a Magyar Nemzeti Múzeum és a Munkásmozgalmi Múzeum pályázati rendszerével. A legújabb kori helytörténeti kategóriában feldolgozhatok szűkebb hazánk felszabadulása óta elért kulturális eredményei. Iskolák, óvodák, ifjúsági és szakszervezetek, művelődési otthonok, könyvtárak, múzeumok, öntevékeny művészeti csoportok, szakkörök, klu. bök története, a mozilátogatás alakulása, fejlődése. üzemtörténeti és társadalomvizsgálati témák is feldolgozhatok. A felszabadulás óta Dalest és kamarazene a Liszt-teremben A Liszt Ferenc Kamarazenekar hétfőn este a Pécsi Nemzeti Színházban is nagy sikerrel szerepelt számából Honismereti pályázat Baranya megyében
