Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-30 / 29. szám

2 Dunflntult napló 1980. január 30., szerda Izek és ízlések versenye Saját erőből segíteni a gondokon Szabó Zoltán, Nagy Dezső és Krupa István szakácsok Baranyát képviselik fi szenuagyon biztos jövőt ígér Vezetőségválasztó párttaggyűlés a Szénbányák külfejtési üzeménél A Mecseki Szénbányák -kül­fejtési üzeme 1975. január 1- én alakult Széchenyi-aknai te­lephellyel a vállalat hetedik termelő üzemeként. Feladata az addigi decentralizált kül- fejtéses bányaművelés össz­pontosítása volt, s egyben a Pécsi Hőerőmű számára a szén termelése. Az üzem dolgozóit és a gépparkot három munka­helyről csoportosították ide: a Mátraaljai Szénbányáktól és a Mecseki Szénbányák Pécs- Bányaüzemétől és Vasas-Bá­nyaüzemtől. A gépek szinte teljesen elavultak voltak, tisz­tázatlan volt hosszú távon az energiatermelésben felhasz­nálandó szén mennyisége, s ennek következtében a terme­lésbe vonható szénvagyon mennyisége is. S mint ahogy a külfejtési üzem tegnapi ve­Ki minek mestere? területi döntő Harkányban Az igazi nyertes a vendég így közlekedünk mi... Havas, jeges úton gépkocsivezetést tanulni nehéz feladat, de utána a száraz úttestet könnyeb­ben fogja a gépkocsivezető is, és a négy kerék is. — Szokolai felv. — Télen jobb „öregurasan” vezetni Ha valaki sohasem kóstolta volna még, íme a kukoricakok­tél receptje, meg lehet pró­bálni. Apróra metélt fejes sa­látát, szeletelt konzerv gombát, egy konzervdoboznyi csemege kukoricát, s egy fej finomra vágott vöröshagymát ízlés sze­rint öntözz meg olajos saláta­ecettel, öntsd tálkákba, a tete­jét díszítsd sós tejszínhabbal. A fent leírt receptet munka közben lestem el Nagy Dezső­től, a Dömörkapu étterem sza­kácsától, ő is egyik résztvevője a Ki minek mestere? vetélkedő területi döntőjének, amelynek ünnepélyes megnyitójára teg­nap este került sor Harkány­ban, a Napsugár Szálló étter­mében. A Belkereskedelmi Miniszté­rium, a KISZ KB, a KPVDSZ, a SZÖVOSZ és az Állami Ifjúsági Bizottság közösen hirdette meg a fiatal szakácsok, cukrászok, felszolgálók, vendéglátóipari eladók és szállodai portások részére a „Ki minek mestere?” szakmai vetélkedőt. A vállalati selejtezőkről továbbjutott leg­jobbak a területi elődöntőn ver­sengenek a minél jobb helye­zésekért, ezzel együtt az orszá­gos döntőn való részvétel jo­gáért. Baranya megye kapta meg a rendezés jogát, így ide láto­gatott el 51 versenyző Somogy, Tolna, Komárom és természete- - sen a rendező megye képvise­letében. Tegnap este 6 órakor kezdődött az ünnepélyes meg­nyitó, ahol többek között Ba- laskó Istvánná, a Baranya me­gyei Tanács osztályvezetője, a verseny megszervezésére ala­kult operatív bizottság elnöke kívánt sok sikert, hasznos és hasznosítható tapasztalatokat a résztvevőknek. A fővédnök, s egyben házigazda, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat már mindent előkészített, — sportnyelven szólva — kitűnő pálya várta a versenyzőket. On­tották a forróságot a tűzhelyek, a hatalmas hűtőszekrényekben különféle szárnyasok, sertések, marhák húsai, mindenféle bel­sőségei vártak a feldolgozásra. (Ha valaki valamilyen különle­gességet, netán egzotikus íze­ket kívánt tenni a zsűri aszta­lára, az magával hozta a hozzávalókat.) Nagy Dezső menüje (9-féle alapanyagból) töltött liba. nyak, fürj pecsenye, kocso­nyázott sertésvelő töltött vesé­vel készült. Kevésbé látványos, ízletes, ám legalább annyira fontos a hotelportások nyelvi, földrajzi, idegenforgalmi és szolgáltatási tájékozottsága. Ezen ismeretek­ből szintén győztest ünnepel­nek majd a kétnapos vetélkedő végén. Ugyancsak összemérik tudásukat a cukrászok és a fel­szolgálók, akik a többiekhez hasonlóan ma a gyakorlati, holnap pedig az elméleti, szak­mai és politikái ismereteikről adnak számot. A zsűriben va­lamennyi szakma legjobb isme­rői vesznek részt. Pártatlansá­gukhoz, szakértelmükhöz nem férhet kétség, de bárhogy is döntenek, az igazi nyertes min­den bizonnyal a vendég lesz. K. Gy. Remeg a kéz és a láb, bor­zasztó sok mindenre kell fi­gyelni. Elöl, hátul, oldalt autók, gyalogosok, táblák ... hát na­gyon nehéz egy tanuló vezető élete. És mindez még nem elég, itt a tél, vele a síkos, helyen­ként havas, jeges út. E rovatban korábban már szerepeltek a tanuló vezetők, oktatók, de úgy vélem, hogy a gyakorlottabb autósoknak sem kell szégyenkezni, ha újnak tű­nik, amit hallanak. Különösen télen, amikor a helyes vezetési stílus, a lélekjelenlét többet ér akárhány lóerőnél. Tegnapi utunkon is az ezekkel kapcsola­tos főbb szempontokat igyekez­tük csokorba kötni Kóródi Ist­vánnal, az ATI oktatójával. Az export növelése érdekében nemcsak a versenyképesség fo­kozására van szükség, hanem a szállítási elmaradások meg­szüntetésére is. Most, amikor a szocialista partnerekkel egyeztetik a terveket, s felül­vizsgálják a szakosítási és ko­operációs együttműködéseket, még inkább szükség van a hosszútávú célok egyeztetésére, a jobb koordinációs munkára. Fontos feladat, hogy a tőkés országokból származó import elsődlegesen a versenyképes export növekedésének lehetősé­gét szolgálja. Több mint 30 iparvállalatot jelölt ki a tárca, ahol szigorú tervek alapján el­lenőrzik majd az importgazdál­kodást Az aktívaülésen felszólalók közül Szálkái Tóth István, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője sürgette a két ágazat gazdálkodásának javí­tását, az exportlehetőségek jobb hasznosítását, s a termelé­si szerkezet folyamatos korsze­rűsítését. A volánnál egy 17 éves fia­talember ült, eddig összesen tizenkét órát vezetett. (Becsüle­tére legyen mondva, egy pilla­natig sem aggódtam, hogy a feleségem e riport következtében özvegyen marad.) Életkorával kapcsolatban az oktató szolgált magyarázattal: — Kísérletképpen, ha erre al­kalmasnak bizonyulnak, egyes fiatalokat húsz óra vezetés után is vizsgára bocsátunk. A jogo­sítványt természetesen csak a tizennyolcadik születésnapjuk után kaphatják meg. Ami az életkort illeti, van ezzel kap­csolatban egy furcsának tűnő, de nem egészen alaptalan el­mélet. Eszerint legalább annyi órás vezetési gyakorlatra van szüksége a tanulónak, ahány éves. A tapasztalat az, hogy a mai járműforgalom mellett ál­talában kevés a kötelező har­minc óra. Elhagyjuk a várost, minden különösebb incidens nélkül, köz­ben éppen a közlekedési ta­pasztalatairól tájékoztat Kóródi ístván. — Sokan szinte kötelezőnek érzik, hogy a tanuló vezetőt megelőzzék. A mecseki szerpentinen ka- nyargunk, ezúttal a jeges és száraz útfelület váltakozásának megszokása a cél. Egymást kö_ vetik a figyelmeztető szavak: „Vigyázzon, ha tompábban csil­log, az jég, az éles csillogás jelenti a vizet. Most fáról, ilyen­kor sohasem szabad a fékre lépni, csakis kormányzással le­het úrrá az ember a kocsin.” A visszakapcsolást is gyako­rolják, közben szüntelenül hang. zik a sok, soha el nem felej­tendő jótanács: „A motorfék a csúszós úton többet ér, mint a lábfék... Ne kapkodjon, kor­mányozzon ... !” — Télen inkább a fiatalok­kal jár a legtöbb vesződség. Meg kell tanítani őket egy ki­csit „öregurasan” vezetni, mert életkorukból adódóan a gyors mozdulatok, néha a kapkodás jellemző rájuk. Bár erről leszok­ni mindenkinek ajánlatos. Amíg nem késő ... K. Gy. Kistermelők figyelmébe! A kistermelők 1980-ban jóhatású műtrágyákkal és növényvédő szerekkel nö­velhetik hozamaikat. A mezőgazdasági nagykeres­kedelem ugyan nem tervez az elmúlt két-három évihez hasonló forgalomemelke­dést, de amennyiben szük­ség lesz rá, úgy a tavalyi­nál akár 15 százalékkal magasabb keresetet is ki­elégítenek. Ez évben mint­egy 30 ezer tonna műtrá­gyát kisebb csomagokban, 70 ezer tonnát pedig na­gyobb egységekben vásá­rolhatnak meg a háztáji gazdák és a kiskerttulajdo­nosok. A kistermelők igényeit a legtöbb műtrágyaféléből fedezik. így elegendő nit­rogén, foszfor és komplex műtrágya vár eladásra és pedig többféle típusból. A mind iobban keresett levél- trágyákból a már eddig is sikeres típusokat szerezhe­tik be. Egyedül a kálium­műtrágyákból nincsen ele­gendő, ez a cikk külföldről csak korlátozott mennyi­ségben szerezhető be. A növényvédőszer-ellátás is folyamatos lesz: gomba­ölőszerekből, rovar. és gyomirtókból összességé­ben elegendő a készlet. Egyes vegyszerfélék, min­denekelőtt azok, amelyek tőkés importból származ­nak, a kívántnál kisebb mennyiségben kerülnek az üzletekbe, helyettesítésük azonban egyéb készítmé­nyekkel, hazai qyórtású ké­miai anyagokkal, illetve KGST-imoortból megoldha­tó. A választékot úgy ala­kították ki, hogy a szoká­sos fél-, illetve egykilós csomagok mellett a koráb­binál nagyobb mennyiség­ben 5-25 dekás csomagok is a boltokba kerülnek. A közkedvelt kombi-egység­csomagokból 1980-ban a tavalyinál többet árusíta­nak, s ezzel a kistermelők réqi kérésének tesznek ele­get. Jobb ellátás keresett termékekből Aktívaülés a KGM-ben A kohászat és a gépipar a korábbinál szerényebb termelés- növekedés mellett csak gyor­sabb ütemű termelési szerkezet­váltással, a minőség fokozot­tabb ellenőrzésével, a terme­lékenység és a jövedelmezőség javításával érhet el jobb ered­ményeket a megváltozott gaz­dálkodási körülmények között, s csak így maradhat verseny- képes oz exportpiacokon is. A minisztérium dolgozóinak még nagyobb szaktudással, szigo­rúbb ellenőrzéssel és több kez­deményező készséggel kell se­gíteniük e törekvéseket — hang­súlyozta Soltész István minisz­ter, kedden a tárca aktívaérte­kezletén, amelyen az MSZMP múlt év decemberi határoza­tainak végrehajtását elemez­ték, s kijelölték az abból adó­dó idei legfontosabb felada­tokat. A miniszter szólt az ellátási, értékesítési gondokról is. Mint mondta, kiemelten kezelik a la­kossági ellátás javítását. A köz­ponti bizottsági határozat is hangsúlyozta, hogy az alapvető fogyasztási cikkekből kiegyen­súlyozott ellátást kell biztosí­tani, s fontos, hogy a keresett olcsó termékekből megfelelő választék legyen. Mindebben a gépipar is érdekelt. A belkeres­kedelemmel mintegy 50 fő ter­mékcsoportban máir egyeztették a rendeléseket, de o tapaszta­latok szerint a konkrét vállalati szerződéseket nehézkesen, von­tatottan kötik. Amire az ipar vállalkozott, arra szerződni kell, s ütemes szállítással ki kell elé­gíteni az igényeket. Nem en­gedhető meg, hogy olyan ter­mékekből — mint például oz automata mosógép —, amelye­ket jelentős költségekkel fej­lesztettek, hiány legyen. Meg­oldásra vár a forróvíztároló, színes tévé, zománcedény és szárazelem ellátás rendszeres biztosítása is. zetőségválasztó összevont párt­taggyűlésén az egyik hozzá­szóló elmesélte; annak idején öt évvel ezelőtt ismeretlenül méregették egymást a dolgo­zók is. A kérdésre, ami akkor megfogalmazódott, hogy létre­jön-e itt olyan igazi kollektí­va, amely sikeresen meg tud felelni a növekvő feladatok­nak, a tegnapi párttaggyűlé­sen ért be a meggyőző vá­lasz: igen! A taggyűlésen az elmúlt öt év mérlegét megvonó beszá­molót vitatták meg, amelyet a 84 tagot tömörítő két alap­szervezet irányítására 1976 feb. ruárjában megválasztott párt­vezetőség titkára, Kárpáti Ká­roly terjesztett a párttagság elé. A pártvezetőség beszámoló­ja első helyen a gazdasági feladatok teljesítésével foglal­kozott, amelyek kimondva és kimondatlanul igazolják, hogy öt év alatt összeérett, jól dol­gozó kollektívává alakult mind oz üzem, mind a két párt- alapszervezet. Ez első két év nehézségei után, amikor nem­igen dicsekedhettek eredmé­nyekkel, 1977-ben és 1978-ban már élüzem lett a külfejtési üzem, s az 1979-es évet is je­lentős tervtúlteljesítéssel, 106,4 százalékkal zárták, tehát is­mét esélyesek a cím elnyeré­sére. Ezekhez a teljesítményekhez persze az is kellett, hogy ku­tatófúrásokkal feltárják a szén- vagyont, amely így az 1975-ös 948 000 tonnáról 1979-re 2 659 000 tonnára növekedett, s biztosítja a termelés hosz- szabb távú jövőjét. A szénvagyon feltárása együttjárt a géppark korsze­rűsítésével, csökkent oz élő­munka, emelkedett a teljesít­mény, javultok a munkakörül­mények, de jelentősen növe­kedett a tudás, a hozzáértés, a gondos munkavégzés iköve- telménye is. Jól alakult a pártalapszerve- zetek pártépítő tevékenysége: öt év ailatt 17 új tagot vettek fel, s közülük 13 harminc éven aluli fiatal. Dinamikusan fejlő­dött az agitációs és propagan­da munka, az ideológiai, poli­tikai oktatás színvonala, de mind a pártvezetőség beszámo­lójában, mind pedig vita során megfogalmazódott, hogy ezt a szintet is tovább kell emelni, hiszen a megnövekedett felada­tok minden párttagtól megkö­vetelik a magasabb politikoi, szakmai felkészültséget. Kárpáti Károly, a pártvezető- ség titkára a beszámolót köve­tően ismertette a kongresszusi irányelvek vitái során kialakult véleményt, amelyben a gazda­sági építőmunka feladatairól szóló résznél jelentkezik legin­kább a taqság azön törekvése, hogy az elvekkel való egyetér­tésen túl feltárják a helyi fel­adatokat, s megkeressék a megoldásokat rájuk. A saját erejükre, ügyességükre kíván­nak támaszkodni például a leg­égetőbb gond felszámolásánál, az alkatrész-utánpótlás hiónyos- sáaán. A vitában felszólalók egyéb kérdéseket is érintettek, így például a pártfegyelem és a kádermunko erősítését is. A vi­tában felszólalt Kiss György, a. megyei pártbizottsáa osztályve­zető-helyettese is, aki a kong­resszusi irányelvek vitáinak ta­pasztalatait elemezve hangsú­lyozta, hogy olyan nagy felelős­séggel kell az irányelvekben foglalt feladatokat végrehajta­ni, mint amilyen felelősséggel megvitatták azokat. A Mecseki Szénbányák oártbizattsáqa ré­széről Lázár László értékelte a pártvezetőség munkáját, ösz- szességében nagyon pozitívan. Ezután következett az új pártveretőséq és a vállalati pártértekezlet küldötteinek meqválasztáso. A párttaqsóg egyhangú szavazata alapján a külfejtési üzem pártvezetőséqé- nek titkárává úira Kárpáti Ká­rolyt választották. D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents