Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-30 / 29. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Szovjetunió a legnagyobb kereskedelmi partnerünk • • Ünnepélyesen aláírták a két ország 1980. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét M oszkvában kedden ünnepélyes keretek között irta alá Veress Péter, hazánk külkereskedelmi minisztere és Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi mi. nisztere az 1980. évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az ötéves árucsere-forgalmi megállapodás, valamint más gazdasági egyezmények előirányzatai ’ alapján szabja meg a jövő évi áruszállítási programot. XXXVII. évfolyam, 29. szám 1980. január 30., szerda Ara: 1,20 Ft Befejeződött a Budapest-Pécs vasútvonal mecseki szakaszának korszerűsítése Balra kanyarodik az új, jobbra pedig a régi nyomvonal Fotó: Cseri Gyorsabban, 1 — gazdaságosabban közlekedhetnek ■HHnoH&nBimiiBnBSEianmnBnnBanaaaanDcaiHBiHBmHM a vonatok Válaszút előtt az ASEAN Thaiföld miniszterelnöke olyasmire készül, ami vetekedne a bibliai csodával: halottaiból akar feltámasztani valakit. Azaz valamit; egészen pontosan a SEATO nevű agresszív délkelet-ázsiai katonai tömböt, amely idestova fél évtizede megszűnt létezni. Az 1954-ben, az úgynevezett manilai szerződéssel létrejött SEATO Dulles akkori amerikai külügyminiszter antikommunista tömbmániájának volt a szülötte. Egy időközben eltűnt vagy legalábbis feledni remélt hidegháborús intézmény újra. élesítéséről van tehát szó. A thaiföldi kormányfő javaslatát az állítólagos „vietnami veszéllyel” indokolta. (A szóhasználat szerfelett ismerős, hisz a NATO a Pershing-rakétákkal kapcsolatos döntését valamiféle „szovjet veszéllyel" magyarázta.) De ne kerüljük meg a kérdést, mit is értenek Bangkokban „vietnami veszélyen”. Tömören szólva nem mást, mint a vietnami csapatok kambodzsai jelenlétét, ami — bangkoki megfogalmazás szerint — fenyegeti Thaiföld biztonságát, sőt magát az ASEAN-t, a Délkeletázsiai Országok Szervezetét. Mindez annál különösebb érvelés, mivel a vietnami vezetők is. mételten (legutóbb Le Dúc Tho, a VKP PB déli ügyekért felelős tagja) félreérthetetlenül kinyilvánították: ha a kambodzsai népi vezetést többé nem fenyegeti kívülről jövő veszély sem Peking, sem az általa gyámolított, pénzelt és felfegyverzétt Pol-Pot bandák részéről, a vietnami csapatok jelenlétére nem lesz szükség. Ezen túlmenően hanoi legfelső vezetők, köztük Pham Van Dong kormányfő többízben nyilvánosan biztosították Thaiföldet és az ASEAN többi tagállamát, hogy Vietnamnak semmiféle támadó szándéka nincs a térség egyetlen országával szemben sem. Ha az úgynevezett „kambodzsai-ügy” pusztán a diplomáciai elismerés vagy el nem ismerés kérdése lenne, azt mondhatnánk, az idő automatikusan megoldja majd. Ám a helyzet összetettebb, mert épp Thaiföld konstruktívnak nem nevezhető álláspontja miatt a törvényes Phnom Penh-i kormánnyal szembehelyezkedő erők, bandák szabadon szervezkednek Thaiföld kambodzsai határtérségében. Bangkok magatartását joggal nevezik képmutatónak Hanoiban is, Phnom Penhben is. Washington és Peking egyaránt ara ösztökéli az ASEAN-t, hogy lépjen a nyílt militarizáló- dás, az indokínai államokkal való konfrontáció útjára. Mindez szervesen illeszkedik abba a világméretű hidegháborús kampányba, amelyet a Fehér Ház indított el az év elején, s amelyhez a kínai vezetés megértő partnerként csatlakozik. Január második hetében látogatott Hanoiba Rithaudin ma- laysiai külügyminiszter, akinek a vietnami vezetők világosan kifejtették: még mindig nem késő, hogy az ASEAN-országok felismerjék, maguk is az amerikai globálstratégia, s a kínai terjeszkedési politika célpontjai. Az ASEAN válaszút előtt áll: együttműködés vagy konfrontáció? Nem kétséges, hogy a térség népeinek érdeke melyik választ diktálja. Győri Sándor Az idei árucsere-forgalom értéke meghaladja az ötmilliárd rubelt, s ez a tavalyi év forgalmához képest mintegy ötszázalékos növekedést jelent. A Szovjetunió legnagyobb kereskedelmi partnerünk: a Szovjetunióból szerezzük be például a magyar népgazdaságban felhasznált kőolaj 76 százalékát, a fűrészáru 65 százalékát, a földgáz 27 százalékát és a villamos energia 23 százalékát. Az idei jegyzőkönyv kidolgozása során elsősorban a két ország 1980. évi népgazdasági feladatait vették figyelembe. Az áruszerkezet ebben az évben is a már kialakult tapasztalatokat tükrözi: a magyar kivitelben nagy része van a gépek, berendezések, valamint egyes közszükségleti cikkek exportjának, behozatalunk jelentős részét a nyersanyagok, energiahordozók, a félkésztermékek és gépi berendezések importja jelenti. Az idei jegyzőkönyv értelmében például 7,5 millió tonna kőolajat — egész importunk több mint kilencven százalékát — 3,8 milliárd köbméter földgázt — ennek jó részét már az orenburgi vezetéken —, 800 ezer tonna kokszot, 7,5 milliárd kilowattóra villamos energiát, 2,2 millió tonna vasércet, 1,1 millió köbméter ipari fát, 850 ezer köbméter fenyő-fűrészárut hozunk be a Szovjetunióból. A könnyűiparnak a Szovjetunió 44 ezer tonna gyapotot, 3,5 ezer tonna lenrostot szállít, 86 ezer tonna cellulóz. 70 ezer tonna papír, ugyanennyi karton is érkezik. A közlekedés húsz motorkocsit kap a budapesti metró számára, ezen felül több mozgólépcsőt. Az idén 45 ezer Lada személygépkocsi érkezik Magyarországra. A belkereskedelmi választék bővítésére, egyes, Magyarországon nem gyártott cikkek pótlására, a többi között 20 ezer hordozható televíziót, 65 ezer porszívót, 100 ezer kerékpárt, 28 ezer hűtő- szekrényt, 25 ezer háztartási varrógépet, 3,7 millió rubel értékű tranzisztoros rádiót importálunk s szovjet automata mosógépek is érkeznek majd a magyar üzletekbe. Természetesen az import jelentékeny részét adják a szovjet gépek és berendezések, így a többi között szerszámgépek, elektronikai berendezések, bányagépek és mezőgazdasági gépek. Az idén mintegy hatezer Ikarus autóbusz érkezik a Szovjetunióba, a Lada gépkocsik gyár. tásához 410 ezer különféle komplektumot szállítanak. Változatlanul a Szovjetunió a legnagyobb vásárlója a magyar úszódaruknak is. Jelentős szerepet kapnak az exportban a magyar könnyűipar, az élelmiszeripar termékei is, vegyipari áruk, fogyasztási cikkek, a kiviteli listán például 85 millió rubel értékű konfekció, 53 millió rubel értékű kötöttáru, igen jelentős mennyiségű húsipari termék, 65 millió palack bor, 300 ezer tonna gyümölcs, 12 millió pár cipő, 120 millió rubel értékű gyógyszer szerepel. Veress Péter a jegyzőkönyv aláírásakor megállapította: ez Magyarország külgazdasági kapcsolatainak legfontosabb dokumentuma. A nemzetközi helyzet, országaink gazdasági helyzete nem volt problémáktól mentes, s az idén sem lehet erre számítani. Ennek ellenére a két ország megállapodása — amely egyúttal előkészítője kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésének a következő ötéves terv időszakára — a két ország, a két párt és a két kormány törekvését tükrözi az együttműködés állandó továbbfejlesztésére. Plenáris üléssel kedden a Parlamentben megkezdődött a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együttmű. ködési bizottság 3. ülésszaka. A két delegációt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, illetve Sanan Southichak laoszi közlekedési, szállítási és közmunkaügyi miniszter, a bizottság társelnökei vezetik. Borbándi János megnyitó beszédében utalt arra, hogy a két — Ebben az évben ünnepeljük Magyarország felszabadulásának 35. évfordulóját. Rövidesen sor kerül pártunk XII. kongresszusára. Ezt a két fontos eseményt a magyar dolgozók jó munkával akarják megünnepelni. A mi feladatunk ezzel kapcsolatban az, hogy ezt a megállapodást minél jobban teljesítsük — hangoztatta Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Nyikolaj Patolicsev méltatta a két ország kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainak rendkívül gyors fejlődését. Mint mondotta, a jelenlegi már a 21. árucsere-forgalmi jegyzőkönyv, amelyet magyar partnereivel aláírt. A szovjet külkereskedelmi mi. niszter rámutatott arra, hogy á Szovjetunió és Magyarország kapcsolatait minden téren, így a gazdasági és kereskedelmi együttműködésben is a testvéri, internacionalista szellem hatja át. A két ország kommunista pártja, kormánya határozta meg azokat a feladatokat, amelyeknek megvalósítását a kereskedelem eszközeivel is elősegítik. A jegyzőkönyv aláírásánál jelen voltak a két ország tárgyaló küldöttségének tagjai. ország kapcsolatai a laoszi forradalom győzelme után mélyültek el. A mostani plenáris ülésen mindkét delegációvezető rámutatott, hogy a magyar—laoszi gazdasági kapcsolatok a proletár internacionalizmus, a kölcsönös előnyök elveire épülnek. Az ülésszakon megvitatják az 1980—1985 közötti évekre a gazdasági együttműködés lehetőségeit és a technikai-műszaki kapcsolatok időszerű kérdéseit. Sok átadás, bekötés történt tíz év alatt a Godisa—Pécs vasútvonal rekonstrukciója során, de a műszaki és gazdasági szakemberek mindfen bizonnyal a tegnapinak örültek a legjobban. Délelőtt került sor ugyanis a 406 méteres alagút közelében, a sziklás bevágásnál az utolsó 1900 méter hosszú vasúti szakasz bekötésére, mely azt jelentette, hogy teljes egészében befejeződött a Godisa és Pécs közötti hegyen-völgyön kapaszkodó pálya korszerűsítése. Nem bontottak pezsgőt az érdekeltek — a MÁV Pécsi Igazgatóságának, valamint a munkálatokban érdekelt több mint 15 vállalat, tervezőiroda és szövetkezet dolgozói — de tehették volna, hisz a hazai vasúttörténet egyik legnagyobb vállalkozása fejeződött be. Hogy 1970 óta hány ezren ténykedtek ezen a vonalon, mennyi munkagép dolgozott, azt lehetetlen megmondani, de a munka nagyságának bizonyítékául nézzünk néhány tényszámot. A vasúti rekonstrukció teljes költsége meghaladja az egymilliárd forintot. A kivitelezés során mintegy kétmillió köbméter földet követ kellett megmozgatni. Az új, 49 kilométer hosszúságú pályaszakaszon kívül három alagutat és harminc műtárgyat építettek. Érdemes megemlíteni, hogy a három alagúttal létrejött Magyarország legnagyobb alagútrendszere, melynek hossza mintegy 1200 méter. Felsorolni is hosszú lenne, hogy a munkálatok során milyen gondokkal kellett megküz- deniök a kivitelezőknek, de nézzünk néhányat ízelítőül: a tölté. sek építésénél szinte naponta jelentkező gond volt a víz, a csúszásra hajlamos agyagos talaj, de a korszerű gépek ellenére ugyancsak sok küszködést kívánt a kemény szikla. Vajon miért volt szükség erre a hatalmas pénzösszeget felemésztő beruházásra? A rekonstrukciót alapvetően a szükségszerűség indokolta, hisz a régi vasútszakaszon hosszú távon elképzelhetetlen lett volna a vasútközlekedés, annyira elavult már a pólya. A másik döntő ok a gazdaságosság volt: a Godisa és Bükkösd közötti szakaszon például régebben csak tolatómozdonyokkal voltak képesek mozgatni a szerelvényeket, ami ugyancsak csökkentette a vonalszakasz kapacitását. A rekonstrukció után most olyan pályán megy a vasút, hogy a régebbihez képest enyhültek a lejtési szögek, ami na. gyobb sebességet, nagyobb áteresztőképességet tesz lehetővé. Például Godisa és Pécs között akár 120 kilométeres óránkénti sebességgel is közlekedhetnek a vonatok. Nekünk, utasoknak, az sem érdektelen, hogy Dombóvár és Pécs között úgynevezett hézag, nélküli a vasúti pálya, ami azt jelenti, hogy nem csattognak a kerekek utazás közben az összeillesztéseknél, hanem simán fut a vonat R. N. A Kertészeti és Parképitő Vállalat kezelésében lévő játszóterek mintegy ezer köbméter régi, elhasznált homokját kicserélik, helyette 1600 köbméter friss homokkal töltik fel a homokozókat. A képen az alsó-sétatéren cserélik a homokot. Megkezdődtek a magyar-laoszi gazdasági tárgyalások
