Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-29 / 28. szám

2 Dunántúli napló 1980. január 29., kedd A SZOT elnökségének ülése Napirenden a lakosság áru­ellátása, a szakszervezeti segélyezési rendszer továbbfejlesztése, a cigány lakosság helyzete Több közérdekű kérdésről tár­gyalt hétfői ülésén a Szckszer- vezetek Országos Tanácsának elnöksége. A belkereskedelmi miniszter a lakosság áruellátásáról tájé­koztatta az elnökséget. El­mondta, hogy élelmiszerekből, élvezeti cikkekből és a ruhá­zati termékek többségéből megfelelő lesz az idén az el­látás. Egyes iparcikkekből vi­szont nem kielégítő a kínálat, a megoldásra a kereskedelem és az ipar közös erőfeszítéseket tesz. A szocialista országokban fokozzák a piackutatást, hogy növelhessék a keresett cikkek importját. Ellátás és üzletfejlesztés Itthon különösen a kis- és középüzemek kapcsolódhatnak be nagyobb mértékben a ház­tartási tömegcikkek gyártásá­ba. Ezért szerveznek kapacitás­feltáró kiállításokat, amelye­ken legutóbb a kereskedelmi vállalatok mintegy 200—250 ter­mék gyártására találtak vállal­kozót. Egyes hiányzó fogyasztá­si cikkek gyártásának fejleszté­sét a kormány hitelekkel is se­gíti. Bizonyos területeken erő­teljesen visszaszorítják a közü- letek vásórlásoit, hogy több áru, nagyobb választék jusson a lakosságnak. Vállalatok, in­tézmények nem vásárolhatnak tőkés országokból importált irodabútorokat, s hazai bútor­vásárlásaikat is csökkentik, hogy az irodabútorok egy ré­sze helyett a lakosság számára több bútort készíthessen az ipar. Fenyőfűrészáruból, falbur­koló csempéből és néhány más cikkből is kevesebbet kapnak a közintézmények, hogy több jusson a lakosságnak. Fontos törekvés, hogy a lakos­ság minden rétege igényének megfelelő választékot találjon a boltokban. Javítják az olcsó cikkek kínálatát, sőt hamaro­san felülvizsgálják és az új ár­viszonyoknak megfelelően mó­dosítják az olcsó cikkek körét. Az igényeket pedig továbbra is figyelemmel kísérik, hogy a kis­jövedelműek is megtalálják a számukra megfelelő árut. Akár drágább, akár olcsóbb termék­ről van szó, mindenképpen megkövetelik o kifogástalan minőséget. A minisztérium fel­hívta o kereskedelmi vállalato­kat, hogy a termelőtől ne ve­gyék át a nem megfelelő mi­nőségű árut. A bolti kiskereskedelem alap­területe az idén mintegy 140- 150 ezer négyzetméterrel nö­vekszik. Budapesten megnyílik az Örs vezér téri bevásárlóköz­pont és a kőbányai Centrum Áruház. Komlón, Kalocsán, Ba­ján, Sopronban, Győrött, Du­nakeszin, Várpalotán, Nagyka­nizsán, Komáromban, Eszter­gomban, Siófokon általános áruházakat, Pécsett, Debrecen­ben, Kaposvárott lakberende­zési áruházat, Szegeden pedig általános és lakberendezési áruházat adnak át. A vendég­látóhelyek 50 ezer négyzetmé­terrel bővülnek. Emelik a segélyeket A SZOT elnöksége határoza­tot hozott a szakszervezeti se­gélyezési rendszer továbbfej­lesztéséről. Ennek értelmében a segélyeket egységesítik, illetve emelik. Az intézményes szak- szervezeti segély mértékét ed­dig a szakszervezeti tagsági idő határozta meg, így a szü­lési segély 300-400, a teme­tési segély 350-550 forint kö­zött mozgott. Ezentúl a szülési segély egységesen 400, a teme­tési segély 800 forint lesz. A szakszervezeti rendkívüli segé­lyek alsó határa 300-ról 500, felső határa 800-ról 1200 fo­rintra emelkedik. Szakszervezeti keretből segély fizethető szülés és temetés esetén, nagycsaládo­sok és egyedülálló családosok, nyugdíjasok, üzemi balesetet szenvedett dolgozók, elemi kárt szenvedett dolgozók támogatá­sára, iskolázására, továbbá hosszan tartó, két-három hóna­pos betegállomány esetén. A szakszervezeti bizottság külön határozata alapján rendkívül indokolt esetben egy-egy dol­gozó egy évben többször is kap­hat segélyt, amelynek összege elérheti az évi 3000 forintot. Az elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy ne várják meg a rászorulók jelentkezését, ha­nem lehetőleg a bizalmi kez­deményezze az arra valóban rászorulók támogatását. Eredmények és feladatok További napirendi pontként a cigány lakosság helyzetéről, élet- és munkakörülményeinek javításával kapcsolatos szak- szervezeti tennivalókról tárgyalt az elnökség. Egyik legfontosabb feladat, hogy a szakszerveze­tek segítsék a cigány lakosság beilleszkedését a munkába. Az eredmények jelentősek, de még mindig nem kielégítőek. A munkaképes korú cigány férfiak 80-90 százaléka dolgozik, ke­resetük azonos a többi dolgo­zóéval, hátrányos megkülön­böztetés az üzemekben ma már elvétve fordul elő. Viszont so­kuknak még az elemi ismere­tei is hiányoznak. Ezek pótlá­sára több üzemben tanfolyamot indítottak számukra, az általá­nos iskolával rendelkezőknek pedig szervezett formában is módjuk van a szakmunkáské- pe'sítés megszerzésére. A kez­deményezések ellenére az ered­mények egyelőre szerények. En­nek figyelembevételével állapí­totta meg az elnökség, hogy a cigány lakosság segítése hosszú távú feladat, amely következe­tes munkát igényel. A szakszer­vezeti bizalmi csoportok, a szo­cialista brigádok erősítsék a cigány dolgozók munkahelyhez kötődését, s szorgalmazzák a munkában, o művelődésben ki­tűnők nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülését. Lakást és egyéb kedvezményeket is a jól dolgozók, a fegyelmezettek kapjanak. Ezután az elnökség jelentést hallgatott meg a magyar szák­szervezetek nemzetközi tevé­kenységéről. A feladatokat ki­jelölve állást foglalt amellett, hogy tovább mélyítsék az együttműködést a többi szocia­lista ország szakszervezeteivel, közösen folytassák a szakszer­vezeti munka hatékonyabb mód­szereinek feltárását. Továbbra is nagy figyelmet szentelnek a magyar szakszervezetek a tőkés országokban működő, követke­zetesen osztályharcos szerveze­tekkel kialakult kapcsolatok fejlesztésére, bővítik együttmű­ködésüket a harmadik világ szakszervezeteivel, még követ­kezetesebben vesznek részt a különböző irányzatú szakszerve­zetek összefogását célzó erőfe­szítésekben. MincIeRi c* kazánokon múlik Az új szigetvári kórház kazánhála Gondok az új szigetvári Ha vezető beosztású orvos­ra volna most sürgősen szük­ség Szigetváron, így is kez­dődhetne az apróhirdetés: „Beruházási ügyekben, kazán- szerelésben jártas... stb." Ez hihetetlen? Rosszindulatú túl­zás? Csak annak tűnik. Ami­óta a 330 ágyas szigetvári ideg-elme kórház építése meg­kezdődött, mind jártasabb lett az említett szakmákban a város és a kórház egész­ségügyi vezetése is. Nem kí­váncsiságból, kényszerből! Tavaly ősszel összehívták a kivitelezésben, a beruházás lebonyolításában érdekelt vala­mennyi vállalat képviselőjét, s akkor igyekeztek összehangolni úgy a tennivalókat, hogy a ko­rábbi terveknek megfelelően, ez év júliusának elején fel­avathassák az oly régen várt és megyei feladatokat is ellátó kórházat. (A félreértések elke­rülése végett: a megyei és a városi tonács egészségügyi osztálya a kórház vezetésével együtt hozta tető alá ezt a koordinációs megbeszélést.) Akkor minden kivitelező min­dent megígért. Az ígéretek megtartásával pedig a befe­jezési határidő sem lett volna kétséges. Most pedig még semmi sem bizonyos. Ez derült ki tegnap azon a műszaki bejáráson, amelyen többek között Virágh Sándor, kórház építésénél Műszaki vita a Láng Gépgyár és a CSŐSZER között a szigetvári kórház igazgatója így mondta el aggályait: — Ha mielőbb nem dől el a műszaki vita a Láng Gép­gyár és a CSŐSZER között, ak­kor még tovább kell várni a kazánház próbaüzemelésére, s ez olyan lavinát indít el, amely felboríthatja az átadás ígért júliusi határidejét is. Ami tő­lünk tellett, megtettük, pedig nem a mi kötelességünk lett volna. Szereztünk hőlégbefú- vót — köszönet érte a Sziget­vári Állami Gazdaságnak és a kétújfalui termelőszövetke­zetnek —, ezzel elértük, hogy az NDK-beli TEXTíMA cég sze­relői elvégezhették a munkát a mosodában, s hogy ott most az építők végezhetik a bur­koló munkákat. Egyetlen panasz sem hang­zott el az építési kivitelezőkre, a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozóira. El­készítették a fekvőbeteg-rész­legeket, műszakilag átadták a kényelmi és kiszolgáló létesít­ményeket, ezekben most foly­nak a szokásos hiánypótlási munkák. Februárban jönnének ismét az NDK-s szerelők, de gőz nélkül nem tudják üzem­be helyezni a mosodai gépe­ket. A CSŐSZER és a Láng Gépgyár csak vitatkozik. Az orvosok pedig onyagok, kise­gítő berendezések után sza­ladgálnak, telefonálnak, ku- nyerálnak. Közben, mintegy mellékesen megszervezték az új kórház orvosi gárdáját, egészségügyi szakszemélyzeté­nek biztosítását. A jövő héten csütörtökre hívtak össze egy újabb koor­dinációs megbeszélést annak tisztázására, hogy miként lehet ütemezni a befejező munká­latokot, amielőbbi —legalább­is határidőre történő — át­adás érdekében. Remélhetőleg ott már a felelős szakembe­rek is megalapozott ígéreteket tesznek. Kurucz Gyula Pályázat hároméves időtartamra A siklósi alkotótelepek jövője A műhely jelleg erősítését, más művészeti ágak partnerül fogadását, hosszabb távú kon­cepció kidolgozását határozta el a Siklósi Alkotótelepek Mű­vészeti Tanácsa. A tegnap megtartott ülésen szóba került a kerámia szimpozion ügye is, de hamar lekerült a napi­rendről: a művésztelepnek ott­hont adó egykori bencés ko­lostor restaurálási munkálatai miatt előreláthatólag 1982 ok. tóberéig nem lesz mód arra, Ez évben új vízdíjrendelet lépett életbe; módosították az évtizedekig változatlan térí­tési díjat; a mezőgazdasági nagyüzemeknek az eddiginél magasabb árat kell fizetniük a felhasznált öntözővízért. A változásokról és az ezekből származó tennivalókról Fodor Sándor, a MÉM öntözési szol­gálatának vezetője a követ­kezőket mondotta az MTI munkatársának: — Az új vízdíjrendelet gya­korlatilag annyit jelent, hogy növekedett az öntözővíz érté­ke, a felhasználó üzemek alap­vető érdeke, hogy a 450 ezer hogy ott gyakorlati tevékeny­séget lehessen folytatni. Ezért ebben az évben elméleti ta­nácskozások színhelye lesz Siklós. A tervek szerint a World Craft Council, a nemzetközi kézműves szövetség bécsi kongresszusának résztvevői kö­zül látogatnak el többen Ba­ranya legfiatalabb városába. Ami a siklósi szobrász szim- pozionnal, közismertebb nevén a villányi szoborparkkal kap­csolatos terveket illeti, jó né­hektár öntözhető területen gazdaságoson, ésszerűen ka­matoztassák a mesterséges csapadékpótlás lehetőségét. Ehhez a munkához sokoldalú, hathatós támogatást nyújt a MÉM öntözési szolgálata. Két termelési rendszerrel, az IKR- rel és az AGROCOOP-pal máris együttműködési szerző­désben rögzített© a teendőket, s február végéig, március ele­jéig az ország valamennyi ön­tözésben érdekelt gabona-, rizs-, iparinövény-, szőlő-, gyü­mölcs. és zöldségtermelő rendszerével megköti az egyez­séget. hány érdekes kezdeményezés­ről számolhatunk be. Ha ezek megvalósulnak, minden bizony­nyal friss színfoltot jelentenek majd a magyar képzőművé­szetben, de az egész művé­szeti életben is. A művészeti tanács úgy döntött, hogy a pályázatokat ezután nem egy, hanem há- vom évre hirdeti meg, gondos mérlegelés alapján kiválasz­tott csoport számára. • Termé­szetesen az alkotó közösség tagjai önállóan dolgozó mű­vészek lesznek — a hagyo­mányoknak megfelelően két magyar, négy külföldi —, de a cél az, hogy a szobrászok öthónapos itt-tartózkodásuk alatt közösen meghatározott koncepcióba illő, közösségi ihletésű műalkotásokat hozza­nak létre. Tavoly a Pécsi Nyári Szín­ház ideje alatt sor került egy érdekes kezdeményezésre a villányi szoborparkban: a Pé­csi Balett tagjai táncoltak a szobrok között a hely szelle­méhez illő koreográfiákat. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a jövőben létesüljön szoro­sabb kapcsolat a két művé­szeti ág között, « a közös al­kotások bölcsője legyen az el­hagyott kőbánya sziklakoszorú­ja. A szobrászművészek a ko­reográfussal együttműködve alakítják majd ki az előadá­sok színhelyét. —hj— Tanácskozott a Pécs városi népfront - bizottság Együttműködés a várospolitikai célok meg­valósításáért 49 millió forint értékű társadalmi munka Két egymással összefüggő té­ma szerepelt tegnap a HNF Pécs városi Bizottsága kibővített ülésén, melyen részt vett dr. Varga Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottságának munkatár­sa is. Az elmúlt évi népfront- munkáról és a jövő évi célkitű. zésekről Gergely László Pécs városi népfront-titkár, az 1979- es év várospolitikai eredményei­ről és az idei év feladatairól pedig Czente Gyula Pécs vá­rosi tanácselnök tartott tájékoz­tatót. Közös kiindulópont a tavaly év eleji átszervezés, melynek nyomán 27 városkörnyéki köz­séggel bővült Pécs közigazga­tási területe. A városi népfront a helybeli népfrontbizottságo­kon keresztül igyekezett mielőbb megismerkedni az ott élő em­berek körülményeivel. Jól segí­tették ezt az ismerkedést a fa­lugyűlések, illetve a különböző, főként a város életével kapcso­latos fórumok. Nagyrészt az ilyen találkozókon születtek azok a gondolatok, javaslatok, amik később társadalmi munka, illetve lakossági hozzájárulás formájában a város és a város- környéki községek szépülését, gyarapodását eredményezték. A tavaly végzett társadalmi mun­ka értéke — 49 millió forint — 14 millióval haladja meg az 1978. évit. A lakosság — a népfront meggyőző mozgósító tevékeny­sége nyomán — nemcsak a vá­ros-és község politikai célkitűzé­sek megvalósításából vállalt részt. Figyelemmel kísérték az áruellátást, a kereskedelmi ki­szolgálást, igyekeztek segíteni c környezetvédelmi munkát is. Tegnap hallottuk a legutóbbi példát, hogy a népfront jelzése alapján felelősségre vontak és pénzbüntetéssel sújtottak egy hentesüzlet-vezetőt. Ami a kör­nyezetvédelmet illeti: önkriti­kusan megállapították, hogy itt nincs előrelépés, még a ható­ságoknak szánt jelzések is gyé­ren érkeznek. Nagy összefogásról tanúsko­dik viszont a nemzetközi gyer­mekév jegyében — a megyei népfront által indított — akció, melybe a pécsi népfrontbizott­ságok is bekapcsolódtak és ajándékot küldtek a Fóti Gyer­mekváros lakóinak. Ugyancsak sokan vettek részt a béke és barátsági napok rendezvényein. A tegnapi bizottsági ülésen Czente Gyula hangsúlyozta, hogy továbbra is számítanak a lakosság várospolitikát tervező és megvalósító együttműködé­sére. A városi népfront pedig ezt a tevékenységet kiemelt célkitűzései között szerepelteti. Tájékoztatással, meggyőzéssel, társadalmi munkák szervezésé­vel kíjJhja ebbe a támogatás­ba ^Hlvonni a lakosságot. Emellem változatlanul törekszik a közjogi, művelődéspolitikai, béke-barátsági munkájának to­vábbfejlesztésére. Az öntözővíz gazdaságosabb (elhasználása

Next

/
Thumbnails
Contents