Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-29 / 28. szám

1980. január 29., kedd Dunántúli napló 3 1ferseny a piacon Minőségi bérezés a Pécsi Dohánygyárban Nagy a kínálat cigaretták­ból, annyira, hogy a dohány­gyáraknak immár versenyt kell vívniuk egymással. S a ver­senyben azok győznek, akik állandó jellegű jó minőségű cigarettát gyártanak, esetleg újabb mátkák piacra dobásá­val kényeztetik a dohányoso­kat, hogy aztán azok meg- kedveltetésével — lásd pécsi Sopianae — a gyártást sok milliárdos nagyságrendre tor­názzák fel. Nos, a fokozódó minőségi verseny késztette a Pécsi Dohánygyárat, hogy be­vezesse a termelésben a mi­nőségi bérezést. Tavaly októ­ber óta eltelt egy negyedév, immár leszűrhetjük a tapasz­talatokat. — öt évvel ezelőtt egyszer már bevezettük a minőségi bé. rezést, de egyszerűen meg­buktunk vele — utalt minde­nekelőtt az- előzményekre Irimi Sándor, a Pécsi Dohánygyár igazgatójo. — Az igazság az, hogy nem szerveztük meg kel­lően, nem voltak világosak a célok, s o mérési rendszer sem volt objektív. Fokozatok a hibahatáron belül Okulva a korábbi tapasz­talatokon, ezúttal sokkal kö­rültekintőbb munkát végez­tek. A minőségi bérezés be­vezetését kétéves adatfeldol­gozás, különböző próbaszámí­tások előzték meg. Megnyug­tató minősítési rendszert dol­goztak ki, amit aztán össze­kapcsoltak az érdekeltségi rendszerrel. Lássuk ezek után, mik a követelmények, milyen a gyakorlatban a minőségi bérezés. A cigaretták minőségét or­szágos szabvány írja elő. A gyáriak mindenekelőtt kivá­lasztották azokat a jellemző­ket, melyek a cigaretta élve­zetében a fogyasztónál dön­tően jönnek számításba. Már­most a szabvány megenged bizonyos hibahatárokat. Ezek közé a határok közé kell be­férnie a cigarettának, ám a minősítés és a bérezés szem­pontjából nem mindegy, hogy az alsó vagy a felső határhoz van-e közelebb. A minősítés megfelelő szorzószámban ölt testet. Kimondták: ha a ciga­retta minősége a legfontosabb jellemzőket illetően a hibaha­tár közepének megfelelő szin­tet üti meg, akkor a szorzó- szám 1. Ha éppencsak meg­üti a szabványt, akkor a szor­zószám 0,8, ha viszont a szab­vány szabta követelményeknek maximálisan eleget tesz, ak­kor a szorzószám 1,15. A mi­nőséget naponta ellenőrzik, ahol szükséges, óránként vesz­nek mintát és minősítik a dol­gozó által gyártott ciqarettát — piros ceruzával jelölve az 1 alatti értékeket, s zölddel oz 1 felettieket. • A többi már Napi minősítés, minőségi szorznszámok fi nagyobb odafigyelés mellett nőtt a termelés egyszerű számtani művelet: a hónap végén kinek-kinek a mennyiségi bérét megszoroz­zák a minőségi szorzószámmal. Piros és zöld színekkel A rendszer megtette hatá­sát, a minőségi bérezés be­vezetése sikeresnek bizonyult. Érdekes módon éppen nem azon a téren hozott látvá­nyos változásokat, amire mind­nyájan rögtön gondolunk, te­hát, hogy jobban differenciál­ta volna a béreket. Lénye­gesen senkinek sem lett vas­tagabb, avagy vékonyabb a borítékja, a differenciálás csak kis mértékű. Ellenben oz új bérezési rendszer erőteljes fe­gyelmező hatást váltott ki, s ebben látják elsősorban a si­kert. A „piros számok" kinél- kinél idegességet váltottak ki, s úgymond csipkedni kezdték magukat, be sm várva a mű­vezetői figyelmeztetést. így az­tán a szorzószá mókát illetően nem olyan nagy a szóródás. A másik hatás, hogy a na­gyobb odafigyelés mellett ke­vesebbszer szakadt meg a gyártás folyamata, kevesebb volt az állásidő, és a múlt év decemberében 10 százalékkal nagyobb volt a gyári teljesít­mény! Második nekifutásra tehát sikerült bevezetni és learatni a minőségi bérezés gyümöl­cseit. A sikeren felbuzdulva máris az új rendszer kiszéle­sítésén és továbbfejlesztésén dolgoznak. Szeretnék ott is be­vezetni, ahol közvetetten ha­tást gyakorolnak a cigaretta minőségére, így például az áruforgalomban és a tmk-ban. A nagyobb differenciálás ér­dekében a későbbiekben a szorzószámók szélső értékei nagyobbak lesznek: kifogás­talan minőség esetén akár 1,5-del is szorozható a meny- nyiségi bér, illetve gyengébb minőség esetén 0,6-del. Egyéb­ként az éves bérfejlesztést mintegy bejátsszáka termelés­be, a javuló minőség és a nö­vekvő teljesítmények teremtik meg a bérfejlesztés lehetősé­gét. Továbbfejlesztik — Bérezési rendszerünk per­sze még így sem tökéletes — jegyezte meg végezetül Irimi Sándor igazgató. — Az lesz az igazi, ha majd az önköltség alakulására is hatni tudunk vele. A jövő tehát olyan ön­költségi szorzó kialakítása, amely figyelembe veszi a nor­ma feletti vagy alatti felhasz­nálást. A minőségi szorzó mel­lett tehát önköltségi szorzót is alkalmazunk, most ennek a rendszernek a kialakításán dolgozunk. Miklósvári Zoltán 17/ adó- berendezés A Tv 1. műsora vételi lehetőségeinek további ja­vítása érdekében a pécsi tv-adóban megkezdődtek egy új, 4/0,4 kW-os adóbe­rendezés telepítési munká­latai. Ez azonban szükség­szerűen magával hozta az eddigi kis teljesítményű tartalékadó leszerelését. Az új adó üzembe állí­tásáig — mely előrelát­hatóan március vé­gén történik meg — aTv1. műsor sugárzása tartaléko­lási lehetőség nélkül folyik. Az emiatt esetlegesen be­következő üzemzavarokért a pécsi és Pécs- környéki tv-nézők szíves elnézését kéri a Posta Rádió és Tv Műszaki Igazgatósága. Új koordináló szervezet alakul Dél-dunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése Dél-dunántúli Vízgazdálko­dási Társulatok Egyesülése né­ven új koordináló szervezetala­kul január 31-vel pécsi szék­hellyel, o Zója utcában. ­Ez felváltja a korábban Sely. lyén és Lengyeltótiban tevé­kenykedő úgynevezett együtt­működési szervezetet, mely a ki­vitelezés bonyolításában, a mű. szaki és pénzügyi ellenőrzés­ben segítette a három Baranya és o négy Somogy megyei víz­gazdálkodási és talajvédelmi társulatot. Nagyfeszültségű szigetelők gyártása a Pécsi Zsolnay Porcelángyárban A gyárban adottak a feltételek a feladat ellátására Előnyös a nagy szériák gyártása A FIM nyolc gyára közül a pécsiben és a kőbányaiban ál­lítanak elő porcelánszigetelő­ket. A kisfeszültségű szigetelők gyártója 1976-tól végleg Kőbá­nya lelt, idén nyártól pedig az összes nagyfeszültségű szigete­lőt hazánkban a Pécsi Zsolnay Porcelángyár készíti. Ez hétéves profiltisztítás eredménye a FIM döntése alapján. A Zsolnay Porcelángyárban nagyarányú és sikeres re­konstrukció fejeződött be. En­nek köszönhetően megvan a lehetőség, hogy nagyfeszültsé­gű szigetelőből évi 4000—4500 tonnát gyártsanak. Egy évtized alatt bebizonyították a pécsiek, hogy élen járnak o gyártmány­fejlesztésben, korszerűbbek, gyorsabbak és egyszerűbb gyár­tási módokat alkalmaznak. Itt megvan a régi hagyományokkal, bevált tapasztalatokkal rendel­kező, magasan képzett műszaki­kutató kollektívo. A belföldi piacon az elmúlt három évben jelentősen mér­séklődött az érdeklődés — fő­ként beruházás-takarékossági okok miatt — a porcelánszige­telők iránt. A hazai megrende­lők rendkívül sok termékfajtát igényelnek, legtöbbször kis té­telben. Papíron most is csak­nem ötszázféle szigetelőt tar­Épül Barcs első szállodája Megoldódik a határátkeliely régi gondja A dél-somogyi határváros­ban esténként sok olyan fá­radt utassal lehet találkozni, akik szállást keresnek; első vagy utolsó éjszakáját szeret­né eltölteni Magyarországon. Az irodák zárása után érke­zők már a fizetővendég-szo­bákban sem reménykedhet­nek, mert nincs, aki oda irá­nyíthatná őket. Kénytelen­kelletlen fáradtan is tovább­állnak. ASIÓTOUR Utazási Iroda tavaly megvásárolta o Chemi- kál-gyár építőinek volt mun­kásszállását, amelyet annak idején bölcs előrelátással úgy terveztek meg, hogy mo­tellé alakítható legyen. A vá­rosi tanács költségvetési üze­mének brigádja nemrég megkezdte az épület átala­kítását, és 1980 első félévé­ben át is adják az újjáva­rázsolt szállót: 24 kétágyas szoba lesz Barcs első szál­lodájában, 14-et zuhanyozó­val is felszerelnek, a föld­szinten megmarad a közös fürdő. Ez szolgálja majd a közelben létesítendő kemping lakóit is. Az épület külső ké­pe is megváltozik, a díszte­len, komor homlokzatú házat néhány szellemes „kozméti- kai” megoldással teszik szép­pé. Az átalakítás hárommillió forintba kerül, ebbe már be­leszámolták a motel teljes berendezését. A forgalom várhatóan nagy lesz, hamar megtérül a befektetés. A ha­tárállomáshoz vezető út mel­lett levő, könnyen megköze­líthető szálló létesítése régi gondot old meg. L. P. tanak nyilván a Zsolnay Porce­lángyárban. Első a hazai piac kielégítése: idén a tervezett 3500 tonnából még csak 1500 tonna kerül külföldre. Legna­gyobb megrendelők belföldön továbbra is a Magyar Villamos Művek Tröszt, a Ganz Villamos- sági Művek, a MÁV, a VBKM kaposvári gyára. A pécsi szi­getelőtervező és -gyártó szak­emberek sokat fáradoznak azért, hogy a hazai termékfaj­ták száma csökkenjen és mind többet vonjanak be sorozat- gyártásiba. Jelenleg 150—200-fé- le hazai és külföldi szfgetelő készül évente, az majdnem há­romnegyed millió darab, ami­nek csaknem nyolcvan száza­léka már 10—12-féle termék na­gyobb sorozatgyártásából ered. A háromszáz munkás is fel­készült Kőbánya „fogadására”, ahonnan a nyár közepéig 20— 30-féle szigetelő gyártását ve­szik át. A dolgozók átcsoporto­sítására nem volt szükség. A műszaki vezetés mindinkább a nagy szériák előállítására, a külföldi piacok megnyerésére, vagyis az export növelésére tö­rekszik, és fő cél, hogy minél hamarabb évenként 4500 tonna porcelánszigetelőt adjanak óta kiil- és belkereskedelemnek. A külföldi megrendelők nagy ér­deklődést tanúsítanak, rendsze­res partner — oz igényelt meny- nyiség sorrendjében - Olasz­ország, Liechtenstein, NSZK, Svájc, NDK. Próba rendelést kért Finnország. Ajánlatot tesz­nek, mintákat szállítanak Spa­nyolországba, Görögországba, Argentínába. Különösen vonzó az NDK-piac, ide mindössze egyféle szigetelő kell, de 140 000 darabos tételben, vagy az olaszok alig 2—3-féléből 80 000 darabot rendeltek. A vásárlókat csak kitűnő mi­nőséggel lehet megtartani, ezért jelentősen csökkentik a selejteket. A selejt döntő há­nyadát épp a rozsdásodás pro­dukálja. Emiatt nagyobb hang­súlyt fektetnek a korrózióvéde­lemre. A Baranya megyei Kor­rózióvédelmi Szakbizottságot felkérték, végezzen felmérést és nyújtson rendszeres szakta­nácsot. Csuti János Függő szigetelők a kaposvári VBKM részére Trafószigetelők nyugati exportra Öriás szigetelők ugyancsak rész­ben exportra Benkő Antal felvételei Ahogy erősödtek a társula­tok, úgy nőtte ki kereteit a szer. vezet és mind jobban gondot okozott, hogy nem gazdasági társulás és jogi képviseletet sem láthat el. A fejlődésben élre a sellyeiek kerültek a több mint százmillió forintos évi ter­melési értékkel. Őket követik o nagyatádiak az 50—60 millió forinttal. A mohácsi, sásdi, len­gyeltóti, szántódi és kaposvári társulat termelési értéke egyen ként meg holadja a húsz­milliót. A társulatokba leginkább tsz-ek, állami gazdaságok, o MÁV, a tanácsok és ritkábban ipari üzemek is tömörülnek, hogy a tulajdonukban lévő víz­folyásokat, csatornákat gon­dozzák, meliorációs munkákat végezzenek, hogy a belvízve­szélyt, a föld termőértékének a károsodását megelőzzék. Most a tagok a pécsi szer­vező iroda részére megelőlege­zik a működési költséget, hi­szen rendszeres segítséget kap­nak majd a tervezésben, a gép-, anyag- és alkatrészellátásban, a berendezések szervizeltetésé- ben, valamint az építőipari és csatorna-kcurbantartó munkaesz­közök igénybevételében. Egyik nagy előny, hogy a pécsi köz­pont a különféle erőgépeket könnyen és gyorsan csoporto­sítja át az épp időszerű mun­kákra; és azok kihasználtsága nő. A társulatok bizonyos szer­vező feladatok realizálásában is tehermentesülnek, ezáltal jobban törődhetnek a vízfolyá­sok, csatornák, alagcső-rend- szerek folyamatos karbantartá­sával. Biztosítják most már a jogi képviseletet is. A tervek szerint az iroda segíteni fogja szakmai tanácsaival a csak­nem száz viz- és csatornamű­társulat működését A Zója utcai központban fo­kozatosan térnek át a fontos célkitűzések megvalósítására. Elsőként a tervezést fogják egybe, hiszen ehhez már adott a megfelelő szellemi és műsza­ki háttér. A DVTE létrejöttében orosz­lánrészt vállalt a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság társu­lati osztálya a szervező, ta­nácsadó munkával. Cs. J. Kukoricatermelés BKR-technológiával szovjet köztársaságokban Három éve folytatnak sike­res kísérleteket Moldáviában o Bajai Mezőgazdasági Kombi­nátban kifejlesztett kukoricater­mesztési technológia alapján. Egy bajai agronómusokból és gépésztechnikusokból álló cso­port 1977 tavaszán érkezett Ta­kács László vezetésével a val- ja-perzseji gazdaságba. Nyolc- száz hektáros területen, .kísér­teti parcellákon kezdték merj a munkát: ki kellett kísérletez­niük, melyik fajta tűri legjob­ban a sztyeppéi szárazságot, mennyi és milyen műtrágyára, növényvédőszerre van szükség. Már az első évben kiemelke­dő eredményt értek el: az át­lagtermés hektáronként 63 má­zsa volt — ilyen termést e te­rületen korábban sohasem ta­pasztaltak. A kísérletet 1978- ban 1500 hektárra terjesztették ki, s az átlagtermés 61 mázsa volt hektáronként. Az eddig* legnagyobb siker 1979-ben szü­letett, s egyben bebizonyoso­dott, hogy az új fajták és az új technológia segítségével aszályos időben is kiváló ered­ményt lehet elérni. A magyar szakemberek módszere azóta több köztársaságban — pél­dául Ukrajnában és Grúziában ■— is elterjedt, s 1980-ban már csaknem egymillió hektáron ter­melnek kukoricát a bajai tech­nológia alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents