Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-29 / 28. szám
1980. január 29., kedd Dunántúli napló 3 1ferseny a piacon Minőségi bérezés a Pécsi Dohánygyárban Nagy a kínálat cigarettákból, annyira, hogy a dohánygyáraknak immár versenyt kell vívniuk egymással. S a versenyben azok győznek, akik állandó jellegű jó minőségű cigarettát gyártanak, esetleg újabb mátkák piacra dobásával kényeztetik a dohányosokat, hogy aztán azok meg- kedveltetésével — lásd pécsi Sopianae — a gyártást sok milliárdos nagyságrendre tornázzák fel. Nos, a fokozódó minőségi verseny késztette a Pécsi Dohánygyárat, hogy bevezesse a termelésben a minőségi bérezést. Tavaly október óta eltelt egy negyedév, immár leszűrhetjük a tapasztalatokat. — öt évvel ezelőtt egyszer már bevezettük a minőségi bé. rezést, de egyszerűen megbuktunk vele — utalt mindenekelőtt az- előzményekre Irimi Sándor, a Pécsi Dohánygyár igazgatójo. — Az igazság az, hogy nem szerveztük meg kellően, nem voltak világosak a célok, s o mérési rendszer sem volt objektív. Fokozatok a hibahatáron belül Okulva a korábbi tapasztalatokon, ezúttal sokkal körültekintőbb munkát végeztek. A minőségi bérezés bevezetését kétéves adatfeldolgozás, különböző próbaszámítások előzték meg. Megnyugtató minősítési rendszert dolgoztak ki, amit aztán összekapcsoltak az érdekeltségi rendszerrel. Lássuk ezek után, mik a követelmények, milyen a gyakorlatban a minőségi bérezés. A cigaretták minőségét országos szabvány írja elő. A gyáriak mindenekelőtt kiválasztották azokat a jellemzőket, melyek a cigaretta élvezetében a fogyasztónál döntően jönnek számításba. Mármost a szabvány megenged bizonyos hibahatárokat. Ezek közé a határok közé kell beférnie a cigarettának, ám a minősítés és a bérezés szempontjából nem mindegy, hogy az alsó vagy a felső határhoz van-e közelebb. A minősítés megfelelő szorzószámban ölt testet. Kimondták: ha a cigaretta minősége a legfontosabb jellemzőket illetően a hibahatár közepének megfelelő szintet üti meg, akkor a szorzó- szám 1. Ha éppencsak megüti a szabványt, akkor a szorzószám 0,8, ha viszont a szabvány szabta követelményeknek maximálisan eleget tesz, akkor a szorzószám 1,15. A minőséget naponta ellenőrzik, ahol szükséges, óránként vesznek mintát és minősítik a dolgozó által gyártott ciqarettát — piros ceruzával jelölve az 1 alatti értékeket, s zölddel oz 1 felettieket. • A többi már Napi minősítés, minőségi szorznszámok fi nagyobb odafigyelés mellett nőtt a termelés egyszerű számtani művelet: a hónap végén kinek-kinek a mennyiségi bérét megszorozzák a minőségi szorzószámmal. Piros és zöld színekkel A rendszer megtette hatását, a minőségi bérezés bevezetése sikeresnek bizonyult. Érdekes módon éppen nem azon a téren hozott látványos változásokat, amire mindnyájan rögtön gondolunk, tehát, hogy jobban differenciálta volna a béreket. Lényegesen senkinek sem lett vastagabb, avagy vékonyabb a borítékja, a differenciálás csak kis mértékű. Ellenben oz új bérezési rendszer erőteljes fegyelmező hatást váltott ki, s ebben látják elsősorban a sikert. A „piros számok" kinél- kinél idegességet váltottak ki, s úgymond csipkedni kezdték magukat, be sm várva a művezetői figyelmeztetést. így aztán a szorzószá mókát illetően nem olyan nagy a szóródás. A másik hatás, hogy a nagyobb odafigyelés mellett kevesebbszer szakadt meg a gyártás folyamata, kevesebb volt az állásidő, és a múlt év decemberében 10 százalékkal nagyobb volt a gyári teljesítmény! Második nekifutásra tehát sikerült bevezetni és learatni a minőségi bérezés gyümölcseit. A sikeren felbuzdulva máris az új rendszer kiszélesítésén és továbbfejlesztésén dolgoznak. Szeretnék ott is bevezetni, ahol közvetetten hatást gyakorolnak a cigaretta minőségére, így például az áruforgalomban és a tmk-ban. A nagyobb differenciálás érdekében a későbbiekben a szorzószámók szélső értékei nagyobbak lesznek: kifogástalan minőség esetén akár 1,5-del is szorozható a meny- nyiségi bér, illetve gyengébb minőség esetén 0,6-del. Egyébként az éves bérfejlesztést mintegy bejátsszáka termelésbe, a javuló minőség és a növekvő teljesítmények teremtik meg a bérfejlesztés lehetőségét. Továbbfejlesztik — Bérezési rendszerünk persze még így sem tökéletes — jegyezte meg végezetül Irimi Sándor igazgató. — Az lesz az igazi, ha majd az önköltség alakulására is hatni tudunk vele. A jövő tehát olyan önköltségi szorzó kialakítása, amely figyelembe veszi a norma feletti vagy alatti felhasználást. A minőségi szorzó mellett tehát önköltségi szorzót is alkalmazunk, most ennek a rendszernek a kialakításán dolgozunk. Miklósvári Zoltán 17/ adó- berendezés A Tv 1. műsora vételi lehetőségeinek további javítása érdekében a pécsi tv-adóban megkezdődtek egy új, 4/0,4 kW-os adóberendezés telepítési munkálatai. Ez azonban szükségszerűen magával hozta az eddigi kis teljesítményű tartalékadó leszerelését. Az új adó üzembe állításáig — mely előreláthatóan március végén történik meg — aTv1. műsor sugárzása tartalékolási lehetőség nélkül folyik. Az emiatt esetlegesen bekövetkező üzemzavarokért a pécsi és Pécs- környéki tv-nézők szíves elnézését kéri a Posta Rádió és Tv Műszaki Igazgatósága. Új koordináló szervezet alakul Dél-dunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése Dél-dunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése néven új koordináló szervezetalakul január 31-vel pécsi székhellyel, o Zója utcában. Ez felváltja a korábban Sely. lyén és Lengyeltótiban tevékenykedő úgynevezett együttműködési szervezetet, mely a kivitelezés bonyolításában, a mű. szaki és pénzügyi ellenőrzésben segítette a három Baranya és o négy Somogy megyei vízgazdálkodási és talajvédelmi társulatot. Nagyfeszültségű szigetelők gyártása a Pécsi Zsolnay Porcelángyárban A gyárban adottak a feltételek a feladat ellátására Előnyös a nagy szériák gyártása A FIM nyolc gyára közül a pécsiben és a kőbányaiban állítanak elő porcelánszigetelőket. A kisfeszültségű szigetelők gyártója 1976-tól végleg Kőbánya lelt, idén nyártól pedig az összes nagyfeszültségű szigetelőt hazánkban a Pécsi Zsolnay Porcelángyár készíti. Ez hétéves profiltisztítás eredménye a FIM döntése alapján. A Zsolnay Porcelángyárban nagyarányú és sikeres rekonstrukció fejeződött be. Ennek köszönhetően megvan a lehetőség, hogy nagyfeszültségű szigetelőből évi 4000—4500 tonnát gyártsanak. Egy évtized alatt bebizonyították a pécsiek, hogy élen járnak o gyártmányfejlesztésben, korszerűbbek, gyorsabbak és egyszerűbb gyártási módokat alkalmaznak. Itt megvan a régi hagyományokkal, bevált tapasztalatokkal rendelkező, magasan képzett műszakikutató kollektívo. A belföldi piacon az elmúlt három évben jelentősen mérséklődött az érdeklődés — főként beruházás-takarékossági okok miatt — a porcelánszigetelők iránt. A hazai megrendelők rendkívül sok termékfajtát igényelnek, legtöbbször kis tételben. Papíron most is csaknem ötszázféle szigetelőt tarÉpül Barcs első szállodája Megoldódik a határátkeliely régi gondja A dél-somogyi határvárosban esténként sok olyan fáradt utassal lehet találkozni, akik szállást keresnek; első vagy utolsó éjszakáját szeretné eltölteni Magyarországon. Az irodák zárása után érkezők már a fizetővendég-szobákban sem reménykedhetnek, mert nincs, aki oda irányíthatná őket. Kénytelenkelletlen fáradtan is továbbállnak. ASIÓTOUR Utazási Iroda tavaly megvásárolta o Chemi- kál-gyár építőinek volt munkásszállását, amelyet annak idején bölcs előrelátással úgy terveztek meg, hogy motellé alakítható legyen. A városi tanács költségvetési üzemének brigádja nemrég megkezdte az épület átalakítását, és 1980 első félévében át is adják az újjávarázsolt szállót: 24 kétágyas szoba lesz Barcs első szállodájában, 14-et zuhanyozóval is felszerelnek, a földszinten megmarad a közös fürdő. Ez szolgálja majd a közelben létesítendő kemping lakóit is. Az épület külső képe is megváltozik, a dísztelen, komor homlokzatú házat néhány szellemes „kozméti- kai” megoldással teszik széppé. Az átalakítás hárommillió forintba kerül, ebbe már beleszámolták a motel teljes berendezését. A forgalom várhatóan nagy lesz, hamar megtérül a befektetés. A határállomáshoz vezető út mellett levő, könnyen megközelíthető szálló létesítése régi gondot old meg. L. P. tanak nyilván a Zsolnay Porcelángyárban. Első a hazai piac kielégítése: idén a tervezett 3500 tonnából még csak 1500 tonna kerül külföldre. Legnagyobb megrendelők belföldön továbbra is a Magyar Villamos Művek Tröszt, a Ganz Villamos- sági Művek, a MÁV, a VBKM kaposvári gyára. A pécsi szigetelőtervező és -gyártó szakemberek sokat fáradoznak azért, hogy a hazai termékfajták száma csökkenjen és mind többet vonjanak be sorozat- gyártásiba. Jelenleg 150—200-fé- le hazai és külföldi szfgetelő készül évente, az majdnem háromnegyed millió darab, aminek csaknem nyolcvan százaléka már 10—12-féle termék nagyobb sorozatgyártásából ered. A háromszáz munkás is felkészült Kőbánya „fogadására”, ahonnan a nyár közepéig 20— 30-féle szigetelő gyártását veszik át. A dolgozók átcsoportosítására nem volt szükség. A műszaki vezetés mindinkább a nagy szériák előállítására, a külföldi piacok megnyerésére, vagyis az export növelésére törekszik, és fő cél, hogy minél hamarabb évenként 4500 tonna porcelánszigetelőt adjanak óta kiil- és belkereskedelemnek. A külföldi megrendelők nagy érdeklődést tanúsítanak, rendszeres partner — oz igényelt meny- nyiség sorrendjében - Olaszország, Liechtenstein, NSZK, Svájc, NDK. Próba rendelést kért Finnország. Ajánlatot tesznek, mintákat szállítanak Spanyolországba, Görögországba, Argentínába. Különösen vonzó az NDK-piac, ide mindössze egyféle szigetelő kell, de 140 000 darabos tételben, vagy az olaszok alig 2—3-féléből 80 000 darabot rendeltek. A vásárlókat csak kitűnő minőséggel lehet megtartani, ezért jelentősen csökkentik a selejteket. A selejt döntő hányadát épp a rozsdásodás produkálja. Emiatt nagyobb hangsúlyt fektetnek a korrózióvédelemre. A Baranya megyei Korrózióvédelmi Szakbizottságot felkérték, végezzen felmérést és nyújtson rendszeres szaktanácsot. Csuti János Függő szigetelők a kaposvári VBKM részére Trafószigetelők nyugati exportra Öriás szigetelők ugyancsak részben exportra Benkő Antal felvételei Ahogy erősödtek a társulatok, úgy nőtte ki kereteit a szer. vezet és mind jobban gondot okozott, hogy nem gazdasági társulás és jogi képviseletet sem láthat el. A fejlődésben élre a sellyeiek kerültek a több mint százmillió forintos évi termelési értékkel. Őket követik o nagyatádiak az 50—60 millió forinttal. A mohácsi, sásdi, lengyeltóti, szántódi és kaposvári társulat termelési értéke egyen ként meg holadja a húszmilliót. A társulatokba leginkább tsz-ek, állami gazdaságok, o MÁV, a tanácsok és ritkábban ipari üzemek is tömörülnek, hogy a tulajdonukban lévő vízfolyásokat, csatornákat gondozzák, meliorációs munkákat végezzenek, hogy a belvízveszélyt, a föld termőértékének a károsodását megelőzzék. Most a tagok a pécsi szervező iroda részére megelőlegezik a működési költséget, hiszen rendszeres segítséget kapnak majd a tervezésben, a gép-, anyag- és alkatrészellátásban, a berendezések szervizeltetésé- ben, valamint az építőipari és csatorna-kcurbantartó munkaeszközök igénybevételében. Egyik nagy előny, hogy a pécsi központ a különféle erőgépeket könnyen és gyorsan csoportosítja át az épp időszerű munkákra; és azok kihasználtsága nő. A társulatok bizonyos szervező feladatok realizálásában is tehermentesülnek, ezáltal jobban törődhetnek a vízfolyások, csatornák, alagcső-rend- szerek folyamatos karbantartásával. Biztosítják most már a jogi képviseletet is. A tervek szerint az iroda segíteni fogja szakmai tanácsaival a csaknem száz viz- és csatornaműtársulat működését A Zója utcai központban fokozatosan térnek át a fontos célkitűzések megvalósítására. Elsőként a tervezést fogják egybe, hiszen ehhez már adott a megfelelő szellemi és műszaki háttér. A DVTE létrejöttében oroszlánrészt vállalt a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság társulati osztálya a szervező, tanácsadó munkával. Cs. J. Kukoricatermelés BKR-technológiával szovjet köztársaságokban Három éve folytatnak sikeres kísérleteket Moldáviában o Bajai Mezőgazdasági Kombinátban kifejlesztett kukoricatermesztési technológia alapján. Egy bajai agronómusokból és gépésztechnikusokból álló csoport 1977 tavaszán érkezett Takács László vezetésével a val- ja-perzseji gazdaságba. Nyolc- száz hektáros területen, .kísérteti parcellákon kezdték merj a munkát: ki kellett kísérletezniük, melyik fajta tűri legjobban a sztyeppéi szárazságot, mennyi és milyen műtrágyára, növényvédőszerre van szükség. Már az első évben kiemelkedő eredményt értek el: az átlagtermés hektáronként 63 mázsa volt — ilyen termést e területen korábban sohasem tapasztaltak. A kísérletet 1978- ban 1500 hektárra terjesztették ki, s az átlagtermés 61 mázsa volt hektáronként. Az eddig* legnagyobb siker 1979-ben született, s egyben bebizonyosodott, hogy az új fajták és az új technológia segítségével aszályos időben is kiváló eredményt lehet elérni. A magyar szakemberek módszere azóta több köztársaságban — például Ukrajnában és Grúziában ■— is elterjedt, s 1980-ban már csaknem egymillió hektáron termelnek kukoricát a bajai technológia alapján.
