Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-27 / 26. szám
DN HÉTVÉGE 10. MŰSORAJÁNLAT 1980. JANUÁR 27. Televízió Tizenkét érces hangú ember Tizenkét érces férfihang énekel — ők a híres tököli férfikórus tagjai. Az ország egyik legjobb délszláv nyelvű kórusa, s mindegyikük nehéz és kevésbé nehéz fizikai munka mellett vállalja ezt a szép többletfeladatot. Ami számukra nyilván nem teher, hanem életük szerves része, örömmel végzett „feladat". Megismerhetjük őket munka közben, próbán és fellépésen egyaránt, amint Popovics Sztevo szerkesztő-riporterrel beszélgetnek. Csakúgy mint a január 30-i Nas Ekran többi részéből is. Megtudhatjuk például, hogy most 35 éves a délszláv nyelvű hetilap, a Narodne Novine. Markovics Márk a jelenlegi fő- szerkesztő beszél arról az útról, amit ez alatt az idő alatt megtettek. De nemcsak újságról, hanem könyvekről is tájékozódhatunk, hiszen a kamerák ott voltak a Tankönyvkiadó szentendrei délszláv nyelvű kiadványokat bemutató kiállításán. Egyebek mellett még egy érdekesség : a deszki szerb iskola komplett audiovizuális berendezést kapott a Kulturális Minisztériumtól. A. Gy. Február 3-án, szombaton este 20 óra 05 perckor vetítik a Sikátor című, Kertész Ákos regényéből készült magyar tévéfilmet, mely egy elvált parasztfiú pesti életéről munkássá válásáról, szerelméről szól: Képünkön a főszereplő. Koncz Gábor partnetével, Törőcsik Marival. Rigoletto Verdi-reneszánsz — Magyarországról A Rigoletto mintegy másfél évvel a velencei bemutató után, 1852. december 18-án hangzott fe| először Budapesten. A főszerepeket egy nálunk járt olasz stagione két Pestre szerződött tagja, Luisa Gino és Giuseppe Mazzi énekelte, a címszerepet a ikor legnagyobb magyar baro- nistája, Füredi Mihály alakította. Noha a szaksajtó „nem jósolt nagy jövőt” a darabnak, a közönség minden alkalommal megtöltötte a nézőteret. Az Operaházban a színház második évadjában adták először a Rigolettót, s azóta egyike a leggyakrabban játszott daraboknak. A felújítások közül kiemelkedik az 1913-as, amely megindította — a Verdi- centenárium kapcsán — azt a Verdi-reneszánszat, amely tulajdonképpen megelőzte az Európa-szerte csak a 20-as évek végén kibontakozó mozgalmat. A felvétel szereplői: Lamberto Gardelli nemzetközi kiugrása a Budapesti Operaházhoz fűződik. Először 1960-ban szerepelt az Opera- házban, majd több éven keresztül állandó vendégünk volt. Nevéhez fűződik Rossini „Ory grófjáénak, Puccini Manon- jának, Verdi Machbet-jének, Aidájának, Otello-jának, valamint A végzet hotalmá-nak diadalmas felújítása. Budapestről eltávozva Gardelli a Metropolitan karmestere lett, jelenleg Svájcban él. ^ MELIS GYÖRGY (Rigoletto) szerepköre minden stílusra kiterjed, Mozarttól a modern operáig egyaránt kiválóan viszi színpadra O' tragikus hősöket és a vígoperai alakokat. Európai hírű énekművész, aki Glyndebourne, Bécs, Moszkva és Brüsszel színpadain is nagy sikereket aratott. ■ '«aaSBHS, , ftéw&wrsífcK • k xrts&v* mMmt ILOSFALVY RÓBERT főherceg) karrierje kirobbanó erejű. Amikor 1961-ben Gardelli Manon-felújításában Des Grieux-t alakította, a közönség mint az operai világhírnév új magyar várományosát ünnepelte. Ilosfalvy azóta beteljesítette ezeket a reményeket: San Franciscótól Bécsig és Amszterdamtól Kölnig versengenek érte az operaszínpadok. Budapest mellett a kölni Opera együttesének is tagja. LÁSZLÓ MARGIT (Gilda) a magyar operakultúra legnagyobb büszkeségei közé tartozik. Az opera, az oratórium és a dalművészet terén han- gilag, stílusérzékben és alakításban egyaránt a legmagasabb fokú művészet jellemzi. BAR LAY ZSUZSA (Madda- lena) ugyancsak all-round énekes, aki az operaszínpad mellett az oratórium terén is kitűnt mind nagy erejű és kifejező hangjával, mind muzikalitásával. BÓDY JÓZSEF (Sparafucile) a budapesti Operaház mellett Zürichben is szerződött tag volt, főleg hangjának szépségével aratott számos sikert. Várnai Péter Üdülő és csokoládéüzem 1980 első KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁRAT című hétfő esti műsorából Somogyvári Valéria szerkesztőriporter elmondotta, hogy természetesen szólnak az új év újdonságairól. — Többek között arról, hogy milyen fogalmakkal kell majd megbarátkozni a gépjárműtulajdonosoknak a január 1-én életbelépett, ún. Sl nemzetközi mértékegység szabvánnyal kapcsolatban. Elmondjuk, hogy Dél. Dunántúl három megyéjében merre korszerűsítik az utakat és hogyan javulnak az utazási lehetőségek a tömegközlekedésben. Milyen külföldi programokat kínálnak tavaszra, nyárra az utazási irodák a gépkocsival üdülni indulók részére — erről is adunk tájékoztatást. Érdeklődtünk az évek óta sok sikert arató pécsi autósport idei terveiről is. Érdekes tanfolyamot szerveztek az igazságügyi műszaki szakértők a közelmúltban, ahol egységesítették a nézeteket az éjszakai közlekedésben előforduló balesetek elbírálásán ban. Létezik-e speciális balese. tező személyiség? Többek között erre a kérdésre ad választ az a könyv, melyet „Közúti balesetek” címmel jelentetett meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Mivel a mű korlátozott példányban kapható, részleteket olvasunk majd fel az érdekesebb fejezetekből. Egy öttagú társaság hosszabb ideig éjszakai sétaautózásra indul — más kocsijával. A társaság most a bíróság előtt felel az önkényes igénybevételért. Kedden Kovács Imre érdekes riportja az egyik Balaton-parti üdülőbe viszi el a hallgatókat: a siófoki SZOT-Csepel üdülőben évente mintegy 20 ezer dolgozó pihen, télen csak két pavilonnal üzemel. Mi legyen a munkásgárdával? Hogyan lehet megtartani azokat, akik a nyári csúcsidőben derekasan, dolgoznak? Az üdülőben megtalálták a megoldást: a holtidőben „feleslegessé" váló munkaerőt az üdülő területén létesített, kihelyezett csokoládégyárban foglalkoztatják — innen a riport címe: ÜDÜLŐ ÉS CSOKOLÁDÉÜZEM. A szerdai magazinműsor ismét foglalkozik a szolgáltatással, ezúttal az AFIT-telepre látogat el a riporter. Szó lesz továbbá o „no fines" építkezési módról, valamint arról, hogy milyen az élet a nagyváros vonzásában fekvő Mólomban? Csütörtökön új sorozat indul, melyet Müller István vezet, és amelyben időszerű, egyben közérdekű témákkal foglalkoznak. Az első adásban az életszínvonal-politikával kapcsolatos témakört beszélik meg. A műsorban természetesen várják a hallgatók részvételét is: telefonon kérdezhetnek az adás napján 14 órától a 10-424-es számon. A műsor állandó közreműködője és szakértője dr. Dányi Pál, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettese. Harminc ember a jégen A szerb-horvát nyelvű adásban hétfőn a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban készített riportot közvetítik, a riporter Fi- lákovity István. Kedden Fran- kovics György Pécs és Baranya törökkori dokumentumait mutatja be. A pénteki horvát műsor címe: 35 évvel ezelőtt történt. A jégből épült hid. A fasiszta csoportok elől menekülve mintegy 30 ezer jugoszláv asszony, gyerek és idős ember jött át a Dráva magyar oldalára azon a jéghidon, amelyet a felsőszent- mártoniak építettek faágakból, kukorica szárból és szalmából. E különös híd építésének történetét eleveníti fel Filákovity István műsora. Dr. Brenner Antal nagykozári körzeti orvossal beszélget a hétfői német nyelvű műsorban Reil József. Érdekes témával foglalkozik Gráf Vilmos keddi riportműsora: „A körzeti központ és a társközségek” az összeállítás címe. Ugyancsak Gráf Vilmos szerkeszti a pénteken adásra kerülő egyházaskozári műsort, melynek címe: „Népi kincsek nyomában". Film... Film... Film Fedora és Az ötös számú vágóhíd A világháború sok filmnek volt már témája az elmúlt több mint három évtizedben. Ezek közül számos mű, éppen egy irodalmi olkotás megfilmesítése. Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd című regényéből George Roy Hill készített filmet. Az író nálunk is megjelent egyik műve: a Macskabölcső. Kritikusa szerint ő az, aki műveivel segített a tudományos fantasztikus irodalom elleni ellenszenvet teljesen eloszlatni. A „sci-fi” olyan műveiben, mely átmenetet képez- a valóság és a valótól, a reálistól elrugaszkodó, s csupán a képzelet megerőltetésével érthető között. A film eredeti szövegét a Nagyvilág 1972-ben közölte, majd egy év múlva oz Európa Könyvkiadó jelentette meg, s könyv formájában is nagy sikert aratott. A főszereplőt, Billy-t Michael Sacke személyesíti meg. Billy fiatalon kerül a frontra, s rö- | vid idő után fogságba esik. A németek Drezdába viszik, ahol átéli a város teljes pusztulását okozó légitámadást. Ez a sokkoló élmény egész életét befolyásolja. Családot alapít, sőt egészen jó módú amerikai polgár lesz, A múlt kísérti, a szörnyű élmény hatása gyakori tudathasadásos állapotot okoz, s ilyenkor a múltban, majd a: jövőben egy Tralfamador nevű bolygó negyedik dimenzióban élő, számára láthatatlan lényei között jár. Az ötös számú vágóhíd mellett a hét izgalmas filmje Billy Wilder magyarul beszélő színes NSZK—francia műve, a Fedora. melyben William Holden, Marthe Keller, Hildegard Knef, Jósé Ferrer, Michel York és Henry Fonda játsszák a főszerepeket, és egy színes szovjet történet, a Karrier. fEDORA Ffcvxfecto BlLiy WIU)£R Í RiWwWW’Ik Wit : IÁM MT» iTWV Szíiws. szinkronizált amerikai frfm K. Vonnegut jr azonos cimú regényéből Rendezte: George Boy Hifi Főszereplők Michael Sacks és Valerie Partin« Sorokban ÚJ KÖNYVEK Rejtő Jenő: A szőke ciklon; Angol társalgás; Goethe: J. W. Faust I. k. DK.; Marék Veronika: A barátságos harapófogó; Pelle Józsefné: Főzési tanácsadó; Grimm testvérek: Terülj, terülj asztalkám; V. Deák Éva: Felfedezem a Balatont. IFJÚSÁGI HÁZ Január 29-én 19 órakor a Regős Kvartett ad hangversenyt. Közreműködnek: Dresch Mihály — szaxofon, Regős István — zongora, Becze Gábor — bőgő, Baló István — dob. Január 30-án 15 órakor és 31-én 17.00 órakor a Pécsi Amatőr Színpad Svarc: Hétköznapi csoda c. darabját mutatja be. Február 2-án 18—22 óráig Bőczin László diszkóműsora. Február 3-án 17—21 óráig a Szélrózsa JÁTÉK-KLUB-ja nyújt új lehetőséget a klub tagjainak a szórakoztató időtöltésre. Klubvezető: Muzslay András előadóművész. HANGVERSENY Január 28-án este fél 8 órakor a Nemzeti Színházban „A" bérlet. A Liszt Ferenc kamarazene- kar hangversenye. Hangverseny- mester: Rolla János. SÁGVÁRI ENDRE MŰVELŐDÉSI HÁZ Január 28-án 16 órakor gyermekek részére, 19 órakor felnőttek részére Cirkusz a színpadon. A Párizsi Szaxofon Kvartett Dániel Liger (szoprán-szaxofon). Frond's Caoumont (alt-szaxofon), Alain Jousset (tenor-szaxofon), And- ré Legros (bariton-szaxofon) — ez a négy művész, hozzá Európa-szerte elismert fiatal muzsikus ad koncertet Pécsett február 6-án 16 órakor a Helyőrségi Művelődési Otthonban. Zenei tanulmányaikat a Párizsi Országos Zeneművészeti Főiskolán végezték, ahol első szaxofondíjat és első kamarazenei díjat nyertek. Ezután két évvel meghosszabbították klasszikus és modern zenei képzésüket. Egyik fő feladatuknak korunk zenéje ismertetését tartják. Tehetségükről számos elismerő nyilatkozatot olvashatunk a világ sajtójában. Ezek szerint a szaxofonkvartett mindegyik tagja igen tehetséges szólista is, de különösen szép összjátékuk, s egyöntetűségük rendkívüli. Játékukat kiegyensúlyozott, meleg hangzás, figyelemre méltó, egészséges elegan- ciájú stílus, frisseség és közvetlenség jellemzi. A négy fiatal és tehetséges francia zenész tagadhatatlan virtuozitással kezeli a szoprán-, alt-, tenor- és bariton-szaxofont, mely az együttes kiváló hangszeres képzésére épül. Műsoruk: Alexandre Glazounov: Kvartett Opus 109, Florent Schmitt: Kvartett szaxofonra, Opus 102, Claude Pascal: Kvartett, Antoine Tisne: Alliage 1. Könyu A varázslás, kuruzslás és orvoslás minden időben, minden helyen összefonódott egymás" sál; tagadhatatlanul e három együtt teremtette meg a gyógyászatot. Nemcsak teremtette: alkotja ma is. Csak az arányai térnek el térben és időben; néhol, némelykor a varázslat uralkodik a tudomány fölött, másutt és máskor az egzakt, kritikus, tudományos szemlélet arat győzelmet a hiszékenységen. Az arányról szól ez a könyv: arról, hogy hol s miképp érvényesül a misztika, a mágia, hogyan hálózza be az ésszerű gondolkodást — és megfordítNem hitetlenség, hanem kételkedés vo: hol s hogyan aknázza ki az értelem a hiszékenység nyújtotta lehetőségeket. Ma a gyógyítás a technika bűvöletében él, hasznát és kárát egyaránt látja az elgépie- sedésnek. A csodavárás sohasem tett jót az emberiségnek, ma különösen kiélezett a kettőssége. Ahol nem segít a technikai csoda, ott a csalódott páciens hamar átbillen a mágia oldalára: ősi, népi, keleti, titkos tanokba veti bizalmát. Jogosan? Ha a nyugati könyvpiac burjánzó misztika-áradatát látjuk, azt hihetjük: jogosan. Ám a könyveknek nem a tömege, hanem az érvelése a mérvadó; bámészkodás helyett törekedjék arra az olvasó, hogy a józan értelem mérlegére téve, szűrje ki a misztikus tanokból a felhasználhatót, utasítsa el a képtelent, Gyogyem berek, vajá kosok, kuruzslók, sámánok és varázslók tudnak valamit, amit a gépek npm — de ez a „valomi’’ ne homályosítsa el a látásunkat, ne essünk oktalanul a miszticizmus csapdájába. A Mandragora nem a hitetlenség, hanem a kételkedés könyve. Arra tanít, hogy mielőtt bármit elhiszünk, használjuk az eszünket.
