Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-26 / 25. szám

2 Dunantült napló 1980. január 26., szombat Felelősséggel a jövőért ^ Gyáregységi pártvezetőséget választottak Vezetőségválasztó párttag­gyűlést tartottak tegnap dél­után Pécsett, a Mechanikai Laboratórium HKV pécsi gyár­egységében. A taggyűlésen megvitatták a kongresszusi irányelveket, majd gyáregysé­gi, illetve alapszervezeti párt- vezetőséget választottak. A gyáregység 94 fős pártalap- szervezete ugyanis tegnap há­rom pártalapszervezetre vált szét. A decentralizálást a gyár­egység dinamikus fejlődése, a pártszervezet szervezeti erősö­dése, a politikai feladatok megnövekedése és ezek igé­nyesebb végrehajtása tette szükségessé. A vezetőségválasztó párt­taggyűlésen, ahol részt vett dr. Péter János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Kereszti László, a Pécs városi Pártbizottság munkatársa, Pál- fi László párttitkár mondott vitaindítót. Hangsúlyozta, hogy a párt politikájának folyama­tossága, fő irányvonalának vál­tozatlansága nem jelent egy­helyben topogást. Az MSZMP időben érzékeli a társadalmi fejlődés gondjait, és utat mu­tat c problémák megoldásá­ra. Az az út, melyen tovább kell (haladni, nem ígér könnyű sikereket. A felszólalók egyetértették az irányelvekben megfogalma­zott gondokkal és célkitűzések­kel, de egy-egy részterülettel aprólékoson, a helyi sajátos­ságaik tükrében foglalkoztak. Hering József szerint az elíha­Több lakást építettek, nyere­ségüket és tőkés kivitelüket az országos átlagnál nagyobb mértékben növelték az elmúlt évben a baranyai ipari szövet­kezetek. Habár még nincsenek végleges összesítések, e három, lényeges mutató összességében már eredményes esztendőt sej­tet. Többek között erről — az 1979. évi eredményekről és az idei feladatokról — volt szó a KISZÖV tegnapi küldöttközgyű­lésén, melyen részt vett és fel­szólalt Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára is. Az ipa­ri szövetkezetek gazdálkodásá­ról Haász József, a KISZÖV elnöke tartott értékelést. Mindenekelőtt egy kis sta­tisztika — még nem végleges — a múlt évi eredményekről. A szövetkezetek ipari termelése 4,6 százalékkal nőtt az előző évihez képest, s ami kiemelen­dő: termelési értékük negyedét a külpiacokra szállították, ezen belül a tőkés export a terve­zett 13 százalékkal szemben 16,8 százalékkal nőtt. Az épí­tőipari szövetkezetek termelési értéke csaknem 5 százalékkal nőtt, s a korábbinál több fel­újítási és karbantartási munkát végeztek. Csökkent viszont — az előző évhez képest 7—8 százalékkal a szövetkezetek szolgáltatásainak értéke, ami­nek magyarázata: a Tempó szgyetkezet az illetékes szervek­kel egyetértésben megszüntette budapesti fuvarozó részlegét. Nem így a lakossági szolgálta­tás, melynek teljesítményértéke 8—9 százalékkal magasabb, mint 1978-ban, vagyis a fejlő­dés üteme meghaladja a terve­ta'ozott tennivalók következe­tes végrehajtása érdekében szigorítani kell az ellenőrzést. Bányai lózsefné az elektro­mos üzem szocialista brigád­jainak eddig szép eredménye­ket hozó munkaversenyéről szólva (kérte, határozzák meg konkrétabban a feladatokat. Szintén a szocialista brigádok versenymozgalmáról beszélt Takács Istvánná, akinek véle­ménye szerint további erőtar­talékok rej!enék a brigádmoz­galomban. Répás Tibor az im­portanyagokkal való takaré­koskodásra, a munkafegyelem szilárdítására szólította fel a kommunistákat, rajtuk keresz­tül a gyáregység (kollektíváját. Dr. Péter János több fontos kérdésre hívta fel a párttagok figyelmét. Mindenekelőtt arra, hogy az MSZMP KB az irány­elvek közreadásával megoszt­ja a jövőért érzett felelőssé­get, és ennek szellemében minél konkréta'bb állásfogla­lást vár a párttagoktól. Szólt arról, hogy nemcsak az ex­port-import, a fizetési mérleg', hanem a gazdasági, társadal­mi életünk számos más terü­letén — így többek között a lehetőségek és igények, a kö- teiesséaek és jogok, az el­végzett munka és az érte ka­pott pénz - is meg kell te­remteni az egyensúlyt. Török Istvánná az ifjúság szemlé­letformálásának fontosságáról beszélt, megállapítva, hogy erre a személyes példamuta­tás a legeredményesebb esz­köz. Keresztes János többék között arról szólt, hogy öröm­mel vette az irányelvekben megfogalmazott azon célkitű­zést, miszerint a jövőben zettet. S még egy adat a múlt évről: a baranyai ipari szövet­kezetek nyeresége várhatóan 179 millió forint lesz, 15—16 millió forinttal több az egy év­vel korábbinál. Mindez ragyogóan illusztrál­ja, milyen eredményeket értek el az elmúlt évben a baranyai ipari szövetkezetek gazdálko­dósuk hatékonysága növelésé­ben, a piaci igényekhez alkal­mazkodó termékszerkezet-vál­tásban. Jellemző: az egy fog­lalkoztatottra jutó termelési ér­ték a bázishoz képest 7,7 szá­zalékkal nőtt, vagyis eredmé­nyeiket a termelékenység foko­zásának köszönhetik. Nagyobb figyelmet fordítottak a munka­erőgazdálkodásra, mérséklődött a munkaerő-forgalom, csökkent a termelésből kieső munka­idő. Nem nőtt viszont — amint Haász József rámutatott — a teljesítménybérben dolgozók száma, magas volt a táppén­zes állomány, egyes szövetke­zeteknél az alkalmazotti lét­szám. Ami az idei feladatokat ille­ti, az ipari szövetkezetek ösz- szességében a tavalyinál mér­sékeltebb növekedést tűztek maguk elé, de például a tőkés exportot így is 6—8 százalék­kal kívánják növelni. Ezzel ösz- szefüggésben Haász József megjegyezte, célszerű fokozott figyelmet fordítani egyes tőkés importból származó termékek hazai gyártására. Az idei fel­adatokat taglaló beszédében végül rámutatott az állami vállalatok és az ipari szövet­kezetek együttműködése bőví­tésében rejlő nagy lehetősé­gekre. közelebb kell kerülnie egy­máshoz a tudományos kutató- fejlesztő munkának és o gya­korlatnak, mivel így minden bizonnyal csökkennek az ön­célú szakmai eszmefuttatások. Szopka Mihály a termelés jobb előkészítésének, a mun­kafegyelem szilárdításának fontosságát hangsúlyozta. A felszólalásokat követően megválasztották a hétfős párt­vezetőséget, melynek titkára Pálfi László lett. Ezután a há­rom alapszervezet öt-öt fős alapszervezeteti vezetőséget és titkári választott. T. É. Vizsgálat a tanköteles korúak iskolai felkészítéséről A lakosság széles réte­gét érintő kérdésekről tár­gyalt pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Barna Lajos, a KNEB munkabizottságának veze­tője, a Fóti Gyermekváros igazgatója jelentést ter­jesztett elő az általános iskolák 40 százalékát érin­tő vizsgálatról, amelynek indítéka az volt, hogy a népesedéspolitikai határo­zatot követően megnöve­kedett gyermekkorosztályok évről évre nagyobb szám­ban érik el a tankötele­zettségi kort. A VI. öt­éves tervidőszakban mint­egy 250 ezerrel lesz na­gyobb az általános isko­lások száma, mint ameny- nyi 1975-ben volt. A fő­városban és valamennyi megyében csaknem 2000 népi ellenőr: pedagógusok és orvosok, gazdasági és műszaki szakemberek azt vizsgálták, miként készítik elő a megnövekedett lét­számú gyermekkorosztá­lyok iskolába lépését. A vizsgálat célja az volt, hogy a jó kezdeményezé­sekre, a megoldásra váró gondokra hívja fel a fi­gyelmet. Ezért az ellenőr­zés főként azokra a he­lyekre irányult, ahol hiá­nyosak az oktató-nevelő munka feltételei, s aihol nagyobb erőfeszítéseket követel a tanköteles korúak teljes körének behatása. A népi ellenőrzés már vizsgálat közben felkérte a társadalmi szerveket, a Hazafias Népfront aktivis­táit a be nem Íratott gyermekek felkutatására. Az akció gyors eredmény­nyel járt. Már a jelenle­gi tanévben több száz olyan gyermeket írattak be az iskolába, akik a szülők, a hozzátartozók fe­lelőtlensége, a nyilvántar­tások hiányosságai vagy más okok miatt hiányoz­tak eddig. A KNEB ülésén a jelen­tés megtárgyalásánál részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára, Polinszky Károly oktatási miniszter, Kornidesz Mi­hály, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Papp Lajos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnöke. A KISZÖV küldöttközgyűlése Eredményes évet zártak az ipari szövetkezetek Több új lakás, növekvő export r Uj létesítményeket adtak át Hatvan szövetkezeti lakás Pécsváradon Szolgáltatóüzletek az épület földszintjén Végveszélyben a szarvasbangó Veszélybe került az or­szág legnagyobb szarvas- bangó-termőhelye a Me­csek déli lankáján, Pécs felett. Szemetet hordanak rá, egyebek között hasz­nált injekciós tűket, vérki­vevő kábeleket, kidobott gyógyszert. A Pécsi Tanár­képző Főiskola biológia­szakos hallgatói figyelték meg a környezetszennyezést és észrevételük eljutott a Baranya megyei Környezet­és Természetvédelmi Bizott­sághoz is. Fotókat is készí­tettek a helyszínen. Még nem tudni, hogy melyik egészségügyi intézményből kerülnek ki az amúgy is ve­szélyes hulladékanyagok. A szarvasbangó ritka orchidea-féle, hajdan sok nyílott a Lapistól a Dömör- kapuig, de most már csak ezen az egy helyen terem Baranyában. Tegnap délelőtt adták át Pécsváradon a 12, lakásépítő szövetkezeti feltételekkel fel­épült két és fél szobás, 70 négyzetméteres lakás kulcsait. A tegnap átadott 12 lakással már 60 szövetkezeti lakás van Pécsvárad nagyközség központ­jában, a volt Zengő étterem és környéke helyén. Az eddig felépült 60 lakásta SZÖVTERV tervei alapján öt építési ütem­ben o Pécsváradi Építő Szövet­kezet építette fel. A tegnap áh adott új otthonok is hagyomá­nyos technológiával épültek és lakásonként 480 ezer forintba kerültek. A szövetkezeti lakótelepen most átadott 12 lakás földszint­jén épült fel a Mecseknádasdi Takarékszövetkezet pécsváradi ki rendeltségének helyisége, a könyvesbolt, a GELKA-szerviz, továbbá a férfi és női fodrászat A női fodrászrészlegnél kapott helyet a kozmetikai rész is. Ezen egységek rövidesen nem­csak az új szövetkezeti lakóte­lep tagjainak, hanem Pécsvárad nagyközség lakosai és a kör­nyező falvak lakosai igényeit is kielégítik. A 60 szövetkezeti lakással Réz-, fa* és linóleummetszet Kisgrafika­barátok Pécsett Különleges gyűjtőszenvedély hevíti a pécsi kisgrafika- barátök körének tagjait, akik tegnap gyűltek össze évi első találkozójukra, a Ságvári Mű­velődési Házban. A könyvnyom­tatás megjelenésekor főurak, főpapok számára készítették a vagyonokat érő kisgrafikákat a művészek, a XVIII—XIX. szá­zad folyamán, aztán Európa- szerte elterjedt a grafikának ez a műfaja. E század elején je­lent meg Magyarországon, Pé­csett is akadtak hívei, a mai, tizenhét éve fennálló kör elő­dei. Ex librisként is emlegetik a kisgrafikákat, hiszen műgyűjtők, könyvbarátok gyakran rajzoltat­ták meg művészekkel a szá­mukra kedves, emblémaszerű rajzokat, s ezzel művészi kis- grafika jelezte a könyv belső lapján a tulajdonos nevét, egyé­niségét. Sajátos művészi fel­adatot jelent elkészíteni vala­ki számára a kisg ráfikát, mert az mindig egyénnek szóló mű­vészi ajánlás. A művésznek gra­fikában kell kifejeznie valaki­nek az érdeklődési körét, ka­rakterét, egyéniségét. Készülnek persze alkalmi ex librisek egy- egy ünnepre, évfordulóra, vagy pedig egy város, egy táj karak­terét jelzi a nemegyszer minia­tűr képen a művész. Elsősorban a fa-, a réz-, a linóleummetszet (kedvez ennek a műfajnak, melynek minél több fiatal mű­vészt próbálnak megnyerni a pécsi kisgrafika-barátok is. Mi­vel a képek elkészíttetése, ki­nyomtatása elég költséges hob- byvá teszi az ex librisek gyűj­tését, nagy szerepe van gyűj­tők körében a baráti találkozók­nak, cseréknek, kiállításoknak. A pécsiek idén a szombathelyi országos találkozóra készülnek, és egy nemzetközi ex libris kongresszusra, melyet Linzben fognak megrendezni. Tudományos tanácskozás a mezőgazdaság gépesítéséről A mezőgazdaság gépesítésé.' ben tavaly elért eredményekről és a további tennivalókról ren­deznek tudományos ülésszakot január 31-én és február 1-én, a Gödöllői Agrártudományi Egye­temen— tájékoztatták az ülés­szak szervezői a sajtó, képvi­selőit pénteken Budapesten, a Technika Házában. A mezőgazdasági műszaki ku. tatásokat elemző, értékelő ren­dezvényre ezúttal negyedik al­kalommal kerül sor. Az előadá­sokon, és a 8 szekcióban sorra kerülő konzultáción az együtt­működő társszervek — a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara, a MÉM Műszaki Intézete, a Mezőgép- fejlesztő Intézet és az Erdészeti Tudományos Intézet — számot adnak a legfrissebb eredménye­ikről. A sajtótájékoztatón az ülés­szak szervezői a tavalyi év je­lentősebb kutatásairól is szól­tak. Elmondották: mivel az energiagondok a mezőgazda­ság gépesítését is érzékenyen érintik, kiemelkedő helyet kap­tak az energiamegtakarítást eredményező kutatások. egyidejűleg felépült 27 szövet­kezeti gorázs is és további 13 szövetkezeti garázs építése van folyamatban. A lakásépítés is tovább folytatódik, a hatodik ütemben 18 szövetkezeti lakást építenek. Az építkezés a ta­vasszal kezdődik. A most épülő 18 lakás földszintjén gyógy­szertár és a Kesztyűgyárnak egy részlege helyezkedik majd el. A még üresen maradt sa­rok területén a hetedik építési ütem 24 lakása épül majd fel. A még felépülő lakásokkal együtt 102 szövetkezeti lakás lesz az új „Zengő” szövetkezeti lakótelepen. Lukács József Gyümölcsfák utcai telepítése Újabb gyümölcsfa-telepítési akciót szervez a MÉSZÖV, a HNF, a SZÖVOSZ, elsősorban a jobb gyümölcsellátás érdeké­ben, de a tájrendezés, a környe­zetvédelem is fontos szempont. Ezúttal ugyanis arra buzdítják a lakókat, hogy a házuk előtt, az utcán ültessenek el a tájjelíeg- nek megfelelően fákat. A helyi áfészek, népfrontbizottságok és tanácsok feladata fesz, hogy megszervezzék a begyűjtést, vagyis ne menjen kárba a ter­més. Baranyában jó hagyományai vannak az ilyen jellegű fatele­pítésnek, hiszen öt éve indult a meggyfaültetési akció és több mint ötszáz kiskertben 28 500 fát ültettek el. Tavaly fordultak ter­mőre. A legtöbb kiskerttulajdo­nos a Szigetvári Konzervgyár környékében próbált szerencsét, főként a szigetvári járásból, de szép számmal jelentkeztek Sely. lyéről és Pécsváradról is. Az idén kezdődő újabb moz­galom egyik leglelkesebb tá­mogatója a Szigetvári Konzerv­gyár. Biztosítja o facsemete árá. nak ötven százalékát. Az igényt minden termelőnek a helyi áfésznél, tanácson vagy nép­frontbizottságokon kell bejelen­teni. Elsősorban meggyet akar­nak az utcára telepíteni, por­tánként 5—6-ot, (közéjük cse­resznyét helyeznek, el, ami se­gíti a pándi üvegmeggy és a cigánymeggy beporzását. A meqgyfa igénytelen, a növény- védelme egyszerű, hasonló a szilvához, mandulához és dió­hoz. Később az utóbbi három fajt akarják az utcákon, tereken meghonosítani. Példával a Duna—Tisza közért működő Keceli ÁFÉSZ szolgált, ahol sok meggy terem évek óta az utcákon és mindet összesze­dik és átadják a konzerviparnak. A MÉSZÖV elküldte a felhí­vásokat a Baranya megyei áfészeknek. hogy támogassák, szervezzék meg az utcai meqqy. ültetést

Next

/
Thumbnails
Contents