Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-24 / 23. szám

1980. január 24., csütörtök Dunántúlt napló 5 Gyenes András Somogy megyében Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán Somogy megyébe láto­gatott. Kaposvárott a megyei pártbizottság székházában Var­ga Péter első titkár és Sugár Imre megyei tanácselnök fo­gadta a vendéget, aki ezután a megyei, városi és járási párt- bizottságok első titkáraival be­szélgetést folytatott az idősze­rű külpolitikai kérdésekről. Délután a Központi Bizott­ság titkára Varga Péter társa­ságában fölkereste a Kaposvári Húskombinátot. Tóth Lajos igazgató kalauzolásával meg­tekintette a nemrégen üzembe helyezett sonkakonzervüzemet. A tizennyolc hónap alatt fel­épült modern sonkakonzerv­üzem évente több mint négy- százezer darab hízott sertést dolgoz fel. A Központi Bizott­ság titkára elismerését fejezte ki az évi több mint egymilliárd deviza forint termelési értéket produkáló üzemben folyó fe­gyelmezett munkáért. A látoga­tást követően Gyenes András találkozott a szocialista brigád­vezetőkkel. A késő esti órákba nyúló kötetlen beszélgetésen szó esett az MSZMP kongresz- szusára való készülődésről, to­vábbá azokról a tennivalókról, amelyek segítségével a szigorú előírásokat és a minőséget biz­tosítani tudják. A látogatás termékbemutatóval ért véget. A Carter-doktrina a fegyver­kezési versenyt szorgalmazza Szovjet állásfoglalások az amerikai elnök hidegháborús fenyegetéseiről Moszkva „Carter elnök nyilvánvalóan Trumant, a hidegháború egyik szülőapját választotta példaké­pül doktrínája kidolgozásához. Truman volt az, aki a legre- akciósabb erőkkel kötött szov­jetellenes szövetséget, aki azt hirdette, hogy az Egyesült Ál­lamok szent kötelessége meg­védeni a világot a kommunis­ta fenyegetéstől, ö volt az, aki segítséget kínált az állítólag „fenyegetett országoknak" — állapította meg a moszkvai te­levízió kommentátora az ame­rikai elnök szerdán elhangzó, de részleteiben már közzétett kongresszusi üzenetével fog­lalkozva. A szovjet sajtó az előzetes jelentések alapján máris bőven foglalkozik az úgynevezett Carter-doktrinával, az Egyesült Államok új kato­nai-politikai koncepciójával és egyöntetűen állapítja ■ meg, hogy az ellentétes o béke ér­dekeivel. „A doktrína egyik leglénye­gesebb eleme az, hogy az Egyesült Államok égisze alatt az úgynevezett „stratégiai ív­ben" katonai szövetséget hoz­zon létre" — állapítja meg a Szovjetszkaja Rosszija kom­mentátora. — „Az Egyesült Ál­lamok már régóta próbálkozik azzal, hogy rákényszerítse aka­ratát a Közel-Kelet országai­ra. Az elmúlt években azon­ban, annak következtében, hogy Iránban összeomlott a sah rendszere, Afganisztánban pedig győzött az áprilisi for­radalom, az Egyesült Államok helyzete jelentősen megingott ebben o körzetben. „Ma — folytatódik a Szov­jetszkaja Rosszija kommentár­ja — az Egyesült Államok ar­ra törekszik, hogy gyorsan megfoltozza azt. Az Indiai­óceánon, az arab tengeren amerikai hadihajók cirkálnak. A Pentagon küldöttei új tá­maszpontokat kutatva száguld- ják végig a Közel- és Közép- Kelet országait. Washington most egységes szervezeti és politikai keretekbe akarja fog­ni ezeket a lépéseit, és ez az, amit az amerikai sajtó Carter- doktrinának nevez. Bár a doktrína összetevői számos elemből állanak, közös alap­juk' a fegyverkezési verseny, amelyet az amerikai elnök szorgalmaz." Babrak Karmai sajtóértekezlete Több mint tizenötezer poli­tikai foglyot bocsátottak sza­badon a decemberi fordulat óta Afganisztánban, politikai hovatartozásukra, vallásukra, foglalkozásukra, nemzetiségük­re való tekintet nélkül. A beje­lentést Babrak Karmai, a For­radalmi Tanács Elnökségének elnöke tette újabb sajtóértekez­letén, amelyet a szocialista or­szágokból érkezett tudósítók, és kommunista pártlopok ripor­terei részére hívott össze szer dán Kabulban, a miniszterel­nökségen. Babrak Karmai, aki a kor mány feje és az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtit­kára is, megállapította, hogy Afganisztán megmenekült egy, a történelemben példátlan, ka­tasztrofális helyzettől. Mint mondotta, időközben előkerült, Amin kezétől származó doku­mentumok bizonyítják, hogy Hafizullah Amin, az ország volt vezetője, amerikai és egyéb külföldi segítséggel összeeskü­vést szervezett a forradalom vívmányainak megsemmisítésé­re. A puccs kirobbantását — a dokumentumok tanúsága sze­rint — január elejére időzítet­te. A NAGYVILÁGBAN Kommentar 4 BEIRUT: Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke egy beiruti nagygyűlésen elmondott beszé­dében leleplezte Szádot egyip­tomi elnöknek arra irányuló ki. sérleteit, hogy „az iszlám vé­delmezőjének" tüntesse fel ma­gát. Szadat azt állítja, hogy aggódik az iszlámért — külö­nösen Afganisztánban. Ám ugyanez a Szadat hajlandónak mutatkozott menedéket adni az iráni forradalom által megdön­tött sahnak, aki országában megpróbálta elnyomni az isz­lámot;'s nem zavarja őt az a tény sem, hogy az iszlám szent városát, Jeruzsálemet izraeli ka. fonák tartják megszállva — hangoztatta Arafat. 4- ÚJ-DELHI: Szandzsiva Red. di indiai elnök a parlamentben az új kormány programját is­mertetve részletesen foglalkozott az ország előtt álló legfonto­sabb feladatokkal: a törvényes, ség és a rend helyreállításával s a gazdasági bajok leküzdésé­vel. A program hangsúlyozta, hogy az ország olyan gazdasági helyzetet örökölt, amely komoly aggodalomra ad okot. Utalt az évi 20 százalékot elérő inflá­cióra, a mezőgazdasági terme­lés jelentős visszaesésére, az ipari termelés egyhelyben to- pogására. + ÚJ-DELHI: Új-Delhiben tegnap hivatalosan közölték, hogy Fidel Castro kubai állam­fő hamarosan Indiába érkezik. Castro az ENSZ iparfejlesztési konferenciáján szólal majd fel, mint az el nem kötelezettek mozgalmának soros elnöke. A közép-amerikai San Salvadorban megszaporodtak a kormány- ellenes megmozdulások. Képünkön: a fegyveres összetűzések a főváros utcáin kedden 20 áldozatot követeltek. Iránban utolsó fázisába lépett a péntekre tervezett elnökvá­lasztás kampánya. Képünkön: egy forradalmi gárdista őrködik egy Teheránban tartott politikai gyűlésen. ♦ TEL-AVIV: Az Izraeli Kül­ügyminisztérium jóváhagyta an­nak a 15 diplomatának a név­sorát, akik hétfőn kezdik meg munkájukat Kairóban, a hiva­talosan február 26-án megnyí­ló izraeli nagykövetség színhe­lyén. 4- LONDON: Az angol béke­mozgalmat nagy veszteség érte Eric Burhop professzor halálá­val. A 68 éves korában rákban elhunyt tudós, a londoni egye­tem fizika professzora, a Tudo­mányos Dolgozók Világszövet, ségének elnöke, az Angol—Ma­gyar Baráti Társaság tisztelet­beli elnöke volt. Kiemelkedő közéleti tevékenységéért, a béke- és leszerelési mozgalomban kifejtett munkásságáért 1972- ben nemzetközi Lenin-békedij- jal tüntették ki, korábban, 1966-ban megkapta a Joliot Curie emlékérmet. 4- MOSZKVA: Szerdán ha­zautazott Moszkvából Jacques Chaban-Delmas, a francia nemzetgyűlés elnöke. A vnu- kovói repülőtéren búcsúztatá­sára megjelent Alekszej Sityi- kov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsá­nak elnöke, Jurij Zsukov, a Legfelsőbb Tanács _tagja és több más hivatalos személyi­ség. Jelen volt a repülőtéren Franciaország moszkvai nagy­követe is. 4- MADRID: Spanyolország támogatja az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmányában meg­határozott elvek megvalósítá­sával foglalkozó második belgrádi típusú tanácskozás összehívását november 22-re Madridba - jelentették szer­dán Madridból, hivatalos for­rásokra hivatkozva. 4- ÚJ-DELHI: Az ENSZ ipar­fejlesztési szervezetének (UNI. DO) az indiai fővárosban ülé­sező 3. általános konferenciá­ján közzétették a Bolgár Nép- köztársaság, o Belorusz Szov­jet Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nyilatkozatát, melynek címe: „A fejlődő országok iparfejlesztésének és a nemzet­közi ipari együttműködésnek a stratégiájáról; az UNIDO tevé­kenységének fő irányai a 80-as években”. A nyilatkozatot a konferencia hivatalos dokumen. tumaként terjesztik. 4- WASHINGTON: Az ame. rikai szenátus folytatja a vitát a Kínával kötött, a legnagyobb kedvezményes kereskedelmi el­bánást előíró szerződés jóvá­hagyásáról. A szenátorok sza­vazása előtt a képviselőház is állást foglal a kérdésben. Henry Jackson demokrata párti szená­torral az élen a szenátus szél­sőséges körei is a szerződés jóváhagyását szorgalmazzák, mert ezt is „válasznak" szánják a Szovjetunió afganisztáni se­gítségnyújtására. „A Kínai Nép- köztársaság központi szerepet játszik a világ geopolitikai erő. egyensúlyában" — jelentette ki a szovjetellenességéről köz­ismert Jackson szenátor. Irán elnököt választ Pénteken elnököt választ Irán. Két nevezetes dátum kö­zé ékelődik a választások nap­ja: január 16-án múlt egy esz­tendeje, hogy Reza Pahlavi tá­vozott az országból, s február 1-én lesz egy éve, hogy Tehe­rán repülőterén hatolmas uj- jong'ó tömeg fogadta a szám­űzetésből hazatért Khomeini vallási vezetőt. Hónapokig a világsajtó első oldalán foglal­kozott az iráni eseményekkel, különösen a november 4. óta tartó túsz-ügy kapcsán. Újab­ban azonban mintha megcsap­pant volna az érdeklődés Te­herán iránt, pontosabban más világpolitikai jelentőségű ese­mények kissé háttérbe szorítot­ták az Iránból keltezett híreket. Ami az elnökválasztást illeti, bizonyos jelekből arra lehet következtetni, hogy pénteken újabb erőpróba vár Iránra1. A kurdok máris döntöttek: bojkot- tálják az urnákat, távol marad­nak a szavazóhelyiségektől. Megfigyelők pedig arra számí­tottak, hogy a kurd vezetők vi­szonozzák Khomeini és a kor­mányzat gesztusát, amely le­hetővé tette, hogy 34 év után most először legálisan megün­nepelhették a második világhá­ború után létesült, de mindösz- sze egy évet megért autonóm köztársaságukat. Nem kevésbé figyelemremél­tó, hogy az imám — hivatalosan ez Khomeini ajatollah egyházi méltósága — hozzájárult az al­kotmány módosításához. A 12. cikkelyről van szó, amely ki­mondja, hogy az iszlám síita ága az államvallás. Ha a nép­szavazás jóváhagyja — így dön­tött Khomeini —, az iszlám elv sértetlenül hagyása mellett a szunniták és a többi vallási irányzat hívei sem lesznek „másodrendű állampolgárok”. Sokan úgy vélik, az ország kisebbségeinek megmozdulá­sai miatt vált engedékenyebbé a vallási vezető. Mások a Sha- riat-Madarival fennálló és egy­re elmélyülő ellentéteivel ma­gyarázzák rugalmasságát. Az iráni Tudeh-párt álláspontja híven jelzi, voltaképpen miben is áll a két vallási vezető szem­benállása. Eszerint Khomeini holadó irányvonalat követ, im- penialistaellenes és a demokra­tikus kormányzási forma meg­teremtését szorgalmazza. Ezzel szemben Shariat-Madari már a soh idején is fontos szerepet játszott, s köréje tömörülnek az ország reakciós erői. Gyapay Dénes DOMBSZKUSZI JEGYZETEK A szilárd gazdaságért Q Hirtelen borulni kezd. A Szal- hijén a tizenkét esztendős eser­nyőárus azonnal felméri a hely­zetet. A 18 lírás árat sebtiben 25-re emeli. Teheti, hiszen jön az eső, portékája kelendő lesz. Ha ezek után valaki lealkuszik az árból 5—6 lírát, még mindig dupláját keresi a tényleges költ­ségnek. „Itt kérem mindenki tud ke­reskedni” — magyarázza egy régiségkereskedő az óvárosban. A városfal melletti boltban ülünk, s teát iszunk. Vendég­látóm, aki gyakori vendég Bu­dapesten, szívesen enged be­pillantást abba a világba, mely­nek szelleme még valahonnan Főniciából származott ide. — A kereskedelem magán­kézben van. Nézzen végig a szűkökben (bazárokban), néz­ze meg a főutcát: csupa apró bolt. Kapcsolataik kiválóak, áru van bőven. Még a kormány ál­tal hozott importtilalomra is ta­lálunk megoldást. Rendben, nem fizethetnek devizával. Fog­ják a táskájukat, beleteszik a pénzt, átmennek Libanonba, s ott fizetnek. Aztán van, akinek a külföldi bankfolyószámlái segítenek kieoyenlíteni a vásár­lásokat — Az tény — magyarázza egy másik kereskedő, aki élelmiszer­rel, gyümölccsel foglalkozik —, hogy az export 88, az import 72 százaléka állami kézben van. De lényegesebb, hogy sok min. den nehezen ellenőrizhető. Ha egyszer a magánkereskedő lazí­tani kezdene, abból komoly baj származna. A Szíriái kormányzat nagyon nagy gondot fordít a gazdasá­gi élet fokozott ellenőrzésére. Egyrészt igyekszik növelni az ál­lami szektor befolyását, ellenőr­zi a kivitelt és behozatalt, segí­ti a vegyesvállalkozásokat, ko­moly törekvései vannak arra, hogy ahol lehet, stabilizálja az árakat. — Tudjuk, hogy a burzsoázia — mondja egy szír kormány- tisztviselő — szívesen venné az államkapitalizmust, amiből az­tán kifejlődhet újfent az egy­értelmű kapitalizmus. Az is ismert, hogy sokan szívesen nyitnának tág ajtót a tőke. el­sősorban a nyugat-európai, a japán és az amerikai tőke előtt. De nem vagyunk bérbe vehetők. A korszerű technika kell, a ta­pasztalatra, technológiára szük­ségünk van.' De nem adjuk fel az állami ellenőrzést. A gazdasági feladatok, ame­lyek igen nagy súlyt kaptak a Haladó Front tanácskozásán, egy ellentmondásos ország helyzetét hivatottak javítani. A 185 ezer négyzetkilométernyi te­rületen Szíriában 8,1 millió em- ben él. Ebből munkaerő 2,1 millió. A lakosság 35,9 százalé­ka 10 éven aluli. Az ország művelhető 8,7 millió hektárnyi területéből csupán 60—70 szá­zalék áll művelés alatt. Egy gazdasági újságíró erről így beszélt: — Az Eufráteszen fel­épült gát lehetővé teszi, hogy több mint 600 ezer hektárt ön­tözzünk. A mezőgazdaság kor­szerűsítése egyben azt is jelen­ti, hogy ott nő az állami szek­tor befolyása, a farmok, szövet­kezetek veszik át a döntő sze­repet. Az ipar elmúlt néhány évi fejlődése azt már magával hozta, hogy a nemzeti jövede­lemből az állami ipar 74 szá­zalékban részesül. A következő ötéves terv során ezt a folya­matot kívánjuk folytatni. Bármerre járjon az ember az országban, új üzemekkel talál­kozik. Damaszkusz, Homsz, Aleppó, Lattakia jelentik a köz­pontokat A céltudatos állami fejlesztésnek az eredménye, hogy szinte teljes a foglalkozta­tottság, s döntő szerepet kap az iskolai oktatásban a munká­ra való felkészítés. Nem alá­becsülendő szerepet szánnak az idegenforgalomnak, ennek ér. dekében is szorgalmazzák a nyelvtanulást. Szerteágazó tehát a gazda­sági program, okos arányok szerint oszlik meg az állami, a magánkezdeményezés. Sok­oldalú és jó törekvések jellem­zik a politikai helyzet miatt nem éppen könnyű helyzetben lévő szír gazdaságot. Még fo­lyik a küzdelem a bazár és a kormány között, méregetik ere­jüket. Sokszor a tőkehiány gá­tolja a beruházásokat. Az ál­lamháztartás deficitjét segélyek és kölcsönök pótolják, ezek is növelik a bizonytalansági ténye­zőket. Szíriában ezért is emlí­tik mindig hangsúlyosan, mi­Nagy jövő vár az idegenforga­lomra. A képen a bosrai amfi­teátrum. lyen jelentősége van azoknak az újszerű kapcsolatoknak, melyek a szocialista országokkal ala.» kulnak ki. Mert a Baath Párt programja szocialista fejlődést céloz, meg. Érthető, ha kell a tapasztalat, az együttműködés. Bürget Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents