Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-24 / 23. szám
e Dunántúli napló 1980. január 24., csütörtök Mielőtt kitöltjük a jelentkezési lapokat Gyakorlati foglalkozás a Dobó István utcai szakközépiskolában — Szokolai felv. — A gimnáziumi fakultáció első féléve után Baranyai tájak, emberek Nádasd a Mecsek alatt N em kezdődött látványosan az új korszak, pedig forradalmi változást él át a gimnázium, e fontos és nagy hagyományú iskolatípus. A szeptemberiben gimnáziumokba lépett fiatalok a második év végén szobádon választhatnak azokból o tantárgyakból, melyek szükségesek továbbtanulásukhoz, vagy amelyek a mun- ká'baállásuikban segíthetnek. Az addig hátralevő két — illetve másfél — év a felkészülés, ai tájékozódás időszaka. Az első osztályokban már lezajlottak a felmérések az Oktatási Minisztérium által kiadott központi feladatok alapján. Az eredmények összegezésével most a különböző általános iskolákból érkezett tanulók tudását azonos szintre próbálják hozni különböző szakkörök, délutáni foglalkozások keretében. Felzárkóztatás az elsőben — Sokat kellett beszélgetni az elsőseinkkel, szükség volt az újfajta gimnáziumi lehetőségek ismertetésére - mondja az első hónapokról a Nagy Lajos Gimnázium igazgatója, Dohai József. — Jellemző, hogy nagy részük már beiratkozáskor a választható tárgyakra koncentrált, és ezeket fel is írták a jelentkezési lapra. Ez a lépés, a különböző tantárgyak többlet óraszámban való kiválasztása pedig csak a második év végén lesz időszerű. Az új tanterv szerint tanuló elsőseinket nézve az a benyomásunk, hogy a tagozatok felbomlása jót tett az osztályközösségeknek. Most nem koncentrálódnak egy-egy osztályra a jó tanulók. Megszűntek az úgynevezett elit osztályok. A gyengébb gyerekek pedig több jó információhoz jutnak a jó tanulók között, könnyebben zárkóznak fel osztálykeretben. A Dobó utcai Gimnázium igazgatója, Fiszter Gyulámé így beszél az új típusú gimnáziumi rendszer első tapasztalatairól. — Délutáni foglalkozásokon, tanulószobán folyik iskolánkban az első osztályosok felzárkóztatása. Azt várjuk a fakultáció bevezetésétől, hogy a gyerekek komolyabban veszik e keretek között a tanulást, és alaposabban fognak felkészülni az egyetemekre, főiskolákra. Tanulóink 30 százaléka tanult tovább eddig, sokan választották a népművelés szakot, mentek tanárnak, tanítónak. Gyakorlati tárgyaink között marad ezután is a gépírás, gépjárművezetés és az ügyintézés, amit eddig is lehetett tanulni iskolánkban, és a gyerekek számára jó elhelyezkedési lehetőségek nyíltak Pécsett és vidéken is. Az elsősökről még annyit, hogy az eddigi évfolyamoknál jóval erősebb, felkészültebb osztályokat indíthattunk az idén elsőben. Néhány hasznos tudnivaló A gimnáziumokban, a felügyeleti szerveknél tájékozódva jó néhány dologra felhívták figyelmünket, s ezeket szeretnénk most tovább adni azoknak a nyolcadikosoknak, akik most készülnek kitölteni a jelentkezési lapokat. Jó hír mindenki számára, hogy a fakultáció bevezetésével eltűnik az a különbség, amely a tagozatok miatt fennállt az egyes gimnáziumok között. Most minden iskola közel azonos választékot kínál az elméleti tantárgyakból, az idegen nyelvekből. Ha valamelyikre 8 tanuló jelentkezik, már indítani kell külön tanulócsoportot. Eltérések a gyakorlati tantárgyak között találhatók, ezekből mást-mást kínál majd minden iskola — hiszen nem tudnak mindenütt azonos felszereltségű gyakorló- termeket kialakítani. Mire kell tehát figyelnie a gimnáziumba készülő fiatalnak? Elsősorban azok jelentkezését várják, javasolják ebbe az iskolatípusba, akik képesek önálló szellemi munkára, rendszeres tanulásra, önképzésre, s okik foglalkoznak a továbbtanulás gondolatával. A gimnázium elsődleges célja tehát továbbra is a felsőoktatás megalapozása marad. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy nem lehet azonnal munkába állni az érettségi után. Ehhez a gimnáziumokban tanulható gyakorlati tárgyak adnak segítséget. Nem keveredik azért össze a gimnáziumi képzés a szakközépiskolák, a szakmunkásképzők oktatómunkájával, Akinek az érdeklődése erősen szakmai jellegű, az jelentkezzék az utóbbi két iskolatípusba. N költséges különórák helyett Ami az elméleti és a nyelvi órákat illeti, a gimnáziumi fakultáció lehetőséget ad arra, hogy a választható tárgyak, a több óraszám keretében készülhessen fel a fiatal o továbbtanulásra. így elkerülhető, hogy a gimnáziumra háruló feladatot drága pénzért, külön órákon kelljen a családoknak magukra vállalni. Néhány szót a plusz tantárgyak kiválasztásáról, ami a második év végén következik. Addigra az iskolatársak, a tanárok, a szülők segítségével eldönti a fiatal, mely tantárgyakban, mely területeken okarja elmélyíteni tudását. Ezt a második évben hetenkénti pályaválasztási óra fogja segíteni. A családi ambíciók helyett itt a fiatal önismeretének van nagy szerepe, hiszen akkor lesz boldog, sikeres ember, ha képességeinek, hajlamainak megfelelően foglalkozik az egyes tantárgyakkal és a továbbtanulás gondolatával. Gállos Orsolya Választható gyakorlati tárgyak, idegen nyelvek a baranyai gimnáziumokban. Kisfaludy Gimnázium, Mohács: gépjárművezetés, ügyintézés, államigazgatási ismeretek, kémia anyagvizsgálat, német, francia nyelv. Táncsics Gimnázium, Siklós: gépjárművezetés és ügyintézés, építőipari műszaki rajz, könyvtárosi ismeretek, angol, német nyelv. Kun Béla Gimnázium, Komló: gépjárművezetés, nevelési alapismeretek, természettudományos labor, német, francia nyelv. Zrínyi Miklós Gimnázium, Szigetvár: gépírás, építőipari műszaki rajz, természettudományos labor, német, angol nyelv. Komarov Gimnázium, Pécs: gépészeti műszaki rajz, néprajz, népi iparművészet, speciális testnevelő osztály, német, angol. Dobó utcai Gimnázium, Pécs: gépírás, gépjárművezetés, olasz, angol, német, francia. Nagy Lajos Gimnázium, Pécs: nevelési alapismeretek, természettudományos labor, számitógépkezelés, gépjármű- vezetés, angol, német. Speciális matematikai osztály. Janus Pannonius Gimnázium, Pécs: könyvtári, nevelési, államigazgatási ismeretek. Német, francia, angol nyelv. Külön horvát-szerb gimnáziumi osztály. Leöwey Klára Gimnázium, Pécs: idegenvezetői, könyvtári ismeretek, természettudományos labor, angol, francia, német. Speciális orosz osztály, német nemzetiségi gimnázium. Ott, ahol a 6-os mű út a Völgységből érkezve Mecsekná- dasdot megkerüli, majd éles kanyarral nekivág a Mecseknek: e kanyar szögét vaskos kis templomtorony zárjai le. Sókain elhaladnak — s itt, Baranyában lévén: sokszor elhaladunk mellette. Megszoktuk. De akik megállnak — nem bánják meg. Árpád-kori falu A szépen helyreállított kis templom a temetővel itteni történelmünk tanúi közé tartozik. Nem tudhatjuk bizonyosan, hogy mikor keletkezett, de 1235-ből már írásos emléke van ennek az Árpád-kori településnek és templomának, amely akkor Szent László kiirály nevét viselte. Érdemes kívül-belül megtekinteni, mivel a régi, lényegében román stílusú falusi templomépítészetet híven tükrözi, jóllehet az építés évszázadának véqén és a következő század elején is bővítették. Az első átalakítás ideién épült o templomhoz a vaskos torony csakúgy, mint az északi oldalon kiugró sekrestye. Majd a következő század elején a szentélyt szélesítették és hosz- szabbították. (A bővítés előtti aloorajzrészt a műemléki helyreállítók a padlóburkolatban élére rakott téglákkal rajzolták ki.) Az utóbbi bővítés sorában jelent meg a gótikus stílus Ma- avarországon — s már ezt mutatják a déli kapu csúcsíves kőkerete és ablakai. Ez idő tájban keletkezhettek a kutató műtörténész szerint a belső freskók is, amelyeknek a maradványait a templomba léDve rögtön észrevesszük a híveket befogadó hajónak a szertartásokat szolgáló szentélyrészbe nyíló végén fent. Az Árpád-kori faluról egyébként kevés biztosat tudunk. A bizonytalan monda azonban többet mesél. Eszerint a ma Rékavárként ismert kiterjedt rommaradványnak fényesebb múltja volt egykor: e várat I. István király az angol királyi család egyik tagjának adományozta volna, s ezért is szerepel a falut említő 1235. évi oklevélben — ha a kiolvasás helyes - „terra Brittannorum”, V&gyis britek földje. Magyarok, rácok, németek Más középkori vármaradványa is van a falunak, s az még a török időkben is állt. Ez a 6-os műút másik oldalán van a várhegyen, a község északkeleti végén, Erről a XVII. századi híres török utazó és történetíró, Evlia Cselebi is megemlékezett leírásaiban. A török időkben a megritkult népességet délről felhúzódó rácok pótolták e faluban is. Maijd nem sokkal a török 'kiűzése után, a XVIII. század elején megkezdődött Tolnába s Baranyába a németek betelepítése. Sokfelől és több csoportban települtek e tájra, így szinte minden falunak más nyelvjárása, sajátos szokásvilága és története lett. Nemcsak a teljesen elhagyott településeket szállták meg, hanem a megritkult magyar lakosság mellé is letelepedteík. így Ná~ dasdon 1829-ben a jegyző leírása szerint éppen csak „egynegyed résznél többecske" volt a -német, de — mint hozzátette — „ez esztendőktől fogva esztendőkre emelkedik”. így a'ztán idővel Nádasáról teljesen eltűnt a magyarság. Fazekasok, tis- lérek, parasztok A német — vagy ahogy o magyarok mondták elmosva az eredetet: sváb — falvak sajátosan kiegészítették egymást. Er ről a gazdasági kapcsolatról — mai fogalommal: munkamegosztásról — is jó képet ad az a 'kis nemzetiségi múzeum, amelyet Mecseknádasdon rendeztek be egy régi vendégfogadó épületében. A szépen helyreállított táj ház a falunak a műúttál távolabbi végén, fönt a domboldalon található. A helybeliek készségesen útbaigazítják a vendéget, legföljebb olyik idősebb ember szívesebben felel (mert így tudja jobban kifejezni magát) sajátos német tájnyelvén: „trüpen ti prüke" — kezdi a magyarázatot: az öreg patak híd jón át s föl a hegynek vezető közön. A táj ház bemutatja a régi paraszti, pontosabban paraszt- polgári házat, konyhát és szobát, bútoraival és edényeivel s néhány mesterséget. S ezzel képet ad a munkamegosztásról is! Mert a bútor és az edény nem. Nádasdon készült. Itt a parasztok a földet és — nem. utolsósorban - a szőlőt művelték, és akik mesterek is voltak közöttük, azok hordót készítettek. Ma is készül Nádasdon hordó, és akad még Ófaluban székcsináló fa esztergályos vagy Óbányán nem is egy fazekas. A régi tislérek mestersége azonban rég kimúlt: a bútor- gyártás a falusi asztalosságot még a század elején kiszorította o piacról olcsó termékeivel. S úgy látszik, nemigen támad már föl, ha ma sokat is adnának érte. Igaz, ez már utánzás lenne, nem az „igazi”. N. F. Sebők György zongoraestje fantáziájának előadása már Ú gy látszik, ebben a hónapban a Filharmónia kiváló zongoristákkal kényezteti a pécsi közönséget. Ránky Dezső után az elmúlt szombaton Sebők György koncertezett a Liszt Teremben. Vi tág hírű zongoristánk pécsi koncertje Mohácstól Keszthelyig sok érdeklődőt vonzott. A jelenleg Amerikában élő művész elsősorban mint szólista ismert, de kiváló kamaramuzsikus és mesterkurzusai is komoly hírnévnek örvendenek. Repertoárja szinte a zongorairodalom egészét felöleli. Mozart c-moll szonátáját játszotta első számként, amely az ezt megelőző c- moll fanfáz/ával együtt meglehetősen személyes hangvételével különleges helyet foglal el a mozarti életműben. Sebők György előadását erre az egyéni hangra súlyozta, a kis részletek plasztikus megformálásával a mű szubjektív vonatkozásait erősítette a klasszikus formával, renddel szemben. Talán ez okozta, hogy ezt az interpretációt erőtlenebbnek éreztük az ezt követő romantikus művek előadásánál. Schubert Wandererkiváló alkalmat nyújtott a művésznek rendkívüli pia- nisztikus képességeinek csillogtatására. A hangszert birtokló technikai tudás mindig lenyűgöző. S ha ezzel az előadó nem hivalkodik — mint ezt Sebők György tette —, hanem lenyűgöző tehetségéből fakadóan, okosan és szinte ökonomikusán a zenei kifejező erő szolgálatába tudja állítani, nagyszerű hangversenyélménnyel ajándékozza meg hallgatóit. A koncert második részében felhangzó Chopin f- moll fantázia (Op. 49.) és Liszt Spanyol rapszódia előadása ilyen magasfokú hangszeres tudás birtokában rendkívül élvezetes volt a szó nemes értelmében: mindannyiunknak örömet okozó. Ezekben az igen virtuóz darabokban a zenei szöveghűség tökéletes megtartása mellett sodró lendületűvé és a művek kívánalmainak megfelelően romantikusan csapongóvá, sokszínűvé vált előadása. Méltán váltotta ki a közönség lelkesedését, melyet három, gyönyörűen megformált ráadás-számmal köszönt meg. Kircsi László Milyen tantárgyat válasszak?
