Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-23 / 22. szám

2 Dunflntüli napló 1980. január 23., szerda Jobb minőségben, az igényekhez igazodva Évi négy-ötezer tonna követ termel ki minden dolgozó, és ezzel a mennyiséggel az or­szágban — oz iparágon belül — első a Dél-dunántúli Kőbá­nya Vállalat. De milyen helye­zést jelentene ez a mutató más országok kőbányáival való összehasonlításban? Milyen rá­fordítással és milyen minőség­ben hozzák ki az emberek az ezer tonnákat? Ezeket a 'kér­déseket az egyik felszólaló fo­galmazta meg tegnap dél­után Komlón, a DÉLKÖ Vál­lalat összevont párttaggyűlé­sén és mindjárt válaszolt is rá­juk, elmondva, hogy a jövőben még jobban és még inkább gondolkodva kell dolgozni. Meg kell találni a módot o műszaki továbblépésre, a jobb minőségben való termelésre, a szervezettebb munkára és ez­zel együtt az emberi erő kí­mélésére. Ezek a tennivalók is­mét próbára teszik majd a vállalat dolgozóit, - közülük el­sősorban a kommunistákat, akiknek a mindennapi helytál­lás mellett az is a feladataik sorába tartozik, hogy a gaz­dasági célkitűzések és a meg­valósításuk érdekében szüksé­ges intézkedések helyességéről meggyőzzék az embereket. Ha tehát arról lesz szó, hogy a komlói vagy a nagyharsányi kőből igényel többet a piac, akkor a más bányákban dol­gozóknak is itt kell termelniük. Az átcsoportosítást viszont a dolgozók egyetértő helyeslésé­vel kell végrehajtani. Ehhez szükséges a meggyőzés, ami nyilván nem egyszerű a 9Y°­Összevont páittaggyűlés a DÉLKÖ Vállalatnál korlatban, hiszen az emberek kötődnek a munkahelyekhez. Ám a DÉLKÖ pártvezetősége irányításával dolgozó alapszer­vezetek tagjai már számos ko­moly feladatot sikerrel oldottak meg, s ezek az eredmények a további tennivalókhoz is erőt adnak. Gazdasági zökkenők idősza­kában — három évvel ezelőtt, a vállalati összevonáskor — startolt a vállalat pártvezető­sége. Egy nagy vállalat vér­keringésébe kellett több üze­met bekapcsolni, ami nem ment gondoktól mentesen. De az átszervezés időszakában termelés-visszaesés nem mutat­kozott, és ebben része volt a pártvezetőségnek is, amely a négy megyére kiterjedő válla­lat többi pártalapszervezetének titkáraival koordinálva, a párt­tagokon keresztül a dolgozó­kat mozgósítva együtt dolgo­zott a gazdasági feladatok teljesítéséért. Mint Lengyel Zoltán párttit­kár elmondta a beszámolójá­ban, az eltelt időszakban gaz­dasági feladatok teljesítése mellett gondot fordítottak a párttagok folyamatos képzésé­re. A politikai oktatás ered­ménye a vitaszellem erősödésé­ben is mérhető. Az alapszer­vezeti taggyűléseken ez a vi­taszellem hozta felszínre töb­bek között azokat a gondola­tokat, melyek szerint — a kongresszusi irányelvekkel egyetértve — tovább kell javí­tani a munkafegyelmet, vissza kell szorítani a bürokráciát, a formalizmust. Az összevont taggyűlésen, melyen felszólalt Gallusz Jó­zsef, az MSZMP Komló városi Bizottságának első titkára és jelen volt Kutnyánszky Géza, a Baranya megyei Pártbizottság fi tanácsi vb-üles napirendjén Német nyelvoktatás a komlói óvodásoknak A bányászváros lakás­felújítási programja Német nemzetiségi nyelvet oktatnak február 1-től a komlói Arany János utcai óvodában — erről határozott tegnapi ülé­sén a Városi Tanács végrehaj­tó bizottsága. A mecsekjánosi iskola megszűnésével a kender­földi általános iskola fogadja a nemzetiségi származású gye­rekeket, s az ott föiyó német nyelvoktatást hivatott előké­szíteni az óvoda. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a tanács 1980-as költ­ségvetési és fejlesztési tervét, valamint munkarendjét és el­fogadta a Városgazdálkodási Vállalat idei lakásfelújítási programját, melyről Pintér Sándor főmérnök számolt be Huszonhatmillió-kétszázhet- ezer forintot költ a vállalat a lakóházak felújítására és kar­bantartására. A kökönyösi vá­rosrész után most Kenderföl­dön dolgoznak, és hetven la­kás korszerűsítését végzik el: kicserélik a megrongálódott ve­zetékeket és az elavult szerel­vényeket. Feladatuk mielőbbi megoldását segíti, hogy a vá­rosi tanács és a Mecseki Szén­bányák tizennégy szükséglakást biztosított a lakók kiköltözteté­sére. Tavaly elvégezték a thermo- for kémények átépítését, idén azokat a falazott kéményeket rokják át, melyek nem felelnek meg az 1979-ben életbe léceit új szabványnak, s ez év vé­gén új lifteket szerelnek a Le­nin téri épületek öreg felvonói­nak helyébe. A szilvási /áros­rész la'kóinak televíziós vételét kívánják javítani, tervezik a nagyközösségi antenna meg- építtetését, mintegy másfél millió forint értékben. A vállalat az első negyedév­ben megvizsgálja annak lehe­tőségét is, hogy további más­fél millió forint értékű felújítá­si munkát biztosít a Sásdi Építőipari Szövetkezetnek: s ha a szövetkezet kapacitása enge­di, folytathatják a Kökönyös- keleti lakóházfelújításokat. A végrehajtó bizottság ha­tározatban ismerte el a válla­lat eddigi tevékenységét: a szo­cialista brigádok tavaly te-- ven felül öt lakást újítottak fel, valamint felépítették nyolc hó­nap alatt Szilvásban a száz kis­gyereket befogadó óvodát, melynek avatása február 1-én lesz. G. M. munkatársa, elfogadták az el­múlt évek munkáját összegző beszámolót. Ezt követően meg­választották a DÉLKÖ három pórtalapszervezetét — a vál­lalat központját, a Mecsek vi­déki körzeti üzemigazgatósá­gét, a komlói üzemét — irá­nyító pártvezetőséget, melynek titkára ismét Lengyel Zoltán lett. T. É. Tudományos társadalmi munka Mit tesz megyéjéért, az egye­temes műszaki haladásért tudo­mányos társadalmi munkában Baranya műszaki értelmisége? Erről fogadtak el munkatervet a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége Baranya megyei Szervezete teg­napi elnökségi ülésén, melyet Jazbinsek Vilmos, a szervezet megyei elnöke vezetett, s me­lyen részt vett Aparácz Dénes, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is. A tudományos egyesületek tevékenységének homlokteré­ben továbbra is az időszerű gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásához való szoros kapcsolódás, a termelés haté­konyságának növelése, a mi­nőség javítása, a gyártmány- és műszaki fejlesztés áll, ennek érdekében az egyesületek — további üzemi csoportok meg­alakításával és eredményes mű­ködtetésével — fokozni kíván­ják az üzemi szemléletet, meg­Így Hoilekedlink mi Egy ok az idegeskedésre: itt bizony két kocsi nem fér el egymás mellett Idegeskedések korán reggel Ennyien azért nem kelhettek fel bal lábbal. Hogy mégis hamar idegesek lettek, annak több oka lehet. Ne keressük most o hátsó rugókat, marad­junk meg a puszta lénynél: a szokottnál is ingerültebbek voltak már tegnap kora reg­gel a pécsi autósok — ezt tapasztaltuk közlekedési őrjá­ratunk során. S volt is némi okuk rá. Meg­értjük például azok hirtelen felfortyanását, akik a Konzurn Áruháznál és a Mártírok útja elején levő jókora kátyúkba hajtottak. Ezek a gödrök és az általuk okozott döccenésék ritkán szokták jókedvre deríte­ni a gépkocsivezetőket. Aztán itt vannak a jelzőlám­pák. Egy darabig a felüljáró­nál, hosszabb Ideig a Szigeti várni csomópontnál okoztak bonyodalmakat. Ugyanis vagy egyáltalán nem, vagy csak villogó sárgát mutatva mű­ködtek. Az ebből származó ta­nácstalanság, a szapora muto­gatások, az ökölbe szorított kezek a bizonyítékai: sokan nem szeretik, ha a „villany- rendőrök" nem segítői, hanem akadályozói a zavartalan, biz­tonságos közlekedésnek. Töb­ben panaszkodtak az előttük haladó autók sárfogó gumijai­ra is, illetve arra, hogy azok több kocsiról hiányoztak. Főleg a makulátlan tisztaságú jármű­vek tulajdonosai körében adott ez alapot a méltatíankodásra. Nincs jó híre mostanában a Sallai utca—Váradi Antal utca kereszteződésének. Ez abból fakad, hogy a kanyarban, il­letőleg a volt Stamatológiai Klinika előtti útszakaszon két kocsi képtelen elférni egymás mellett. Való igaz, kipróbáltuk. A tilosban várakozó járművek, no meg az amúgy is leszűkült úttest miatt nemegyszer for­dul elő itt torlódás, amiből csak egy kiút van: valakinek a járdára kell hajtania, leszorít­va onnan a gyalogosokat. Nem volt ez másként tegnap sem, így hát érthető a kölcsönös idegeskedés, ami állítólag csúcsforgalomban gyakran szó­párbajba szokott torkollni. Kedd reggel ugyan erre nem akadt példa, de a volán mögött, öröme jeléül mosolyogni sem láttunk senkit, hogy erre köz­lekedhet. Azért a pécsi autósokat sem kell félteni. Néhányuk saját magát teszi idegessé, indoko­latlanul. Például a tanuló ve­zetőket továbbra sem szívelik. Dudálnak, integetnek szegény kezdő „pilótáknak", ha le-le- fullasztják a motort, vagy el- szalasztanak egy-egy zöldet. Sajnos, ezt is tapasztalhattuk tegnap. Bizonyára az o gép­kocsivezető is elkerülhette vol­na idegei „felsrófolását”, aki a Pannónia Szálló parkolójánál megrekedt, s az útban levő autó eltolási manővereit kom­mentálta szóáradattal, ahelyett, hogy a kocsiból kiszállva se­gített volna a bajbajutotton. Talán frontátvonulás is volt, ki tudja. Mindenesetre feltűnő­en idegesek voltak kedden már kora reggel a pécsi au­tósok. Rossz szájízzel, ingerül­tebben kezdték o napot. Vajon milyen napjuk lehetett ezek után? h. I. Mit tesz megyéjéért a műszaki értelmiség? Az MTESZ idei munkaterve Májusban műszaki és közgazdasági tudományos hetek Szeptemberben tisztújító megyei küldöttértekezlet erősítik és gazdagítják a szer­vezet megyeszékhelyen kívüli — a mohácsi és a komlói — in­téző bizottságok munkáját. Tal­lózva a munkatervben, az idei gazdag és mozgalmas év ese­ményeinek az élére a hagyo­mányos műszaki és közgazda- sági tudományos hetek kíván­koznak. A heteket a Magyar Közgazdaságii Társaság megyei szervezetével karöltve az idén — tekintettel a márciusi pártkongresszusra — május­ban rendezik meg, ráirányítva a figyelmet a kongresszus ha­tározataiban foglalt időszerű gazdaságpolitikai feladatokra, a hatodik ötéves terv jó elő­készítésére. A megyei szervezet kapcsola­ta a párt- és államigazgatási szervekkel gyümölcsöző, a szö­vetség a jövőben is igényli, hogy kikérjék véleményét Bara. nya és Pécs időszerű gazdasági és technikai kérdéseinek meg­vitatásánál. A különböző me­gyei gondok megoldásának elő­segítéséhez hozzájárulnak a különböző témabizottságok is, mint például a „Pécs törté­nelmi belvárosának rekonstruk­ciója”, a „Felszín alatti víz­készletek és a termális ener­gia feltárása”, valamint „Pécs város vízgazdálkodása” téma. bizottság, melyekben a tudo­mányos egyesületek delegált tagjai konkrét munkát fejtenek ki a köz javára. A munkaterv fontos feladat­ként jelöli meg a hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolá­sát, ezzel együtt a regionális szemlélet erősítését Ez utóbbi érdekében az MTESZ Baranya megyei Szervezete együttmű­ködési szerződést kötött Tolna megyei társszervezetével. A kö­zös munka számos értékes gon­dolat megvitatását és kölcsönös átvételét eredményezte. A két testület legutóbbi együttes ülé­sén a tudományos tapasztalat- csere továbbfolytatása mellett döntött, az idén elsősorban a két terület mezőgazdasági ter­melési technológiáinak megis­merését szorgalmazzák. Az együttműködés eddigi eredmé­nyei egyébként reális alapot ad­nak arra, hogy tudományos ta­pasztalatcserét kezdeményezze­nek Somogy megyével is. A szervezet jelentős esemé­nyének ígérkezik az idei év szeptemberében esedékes me­gyei tisztújító küldöttértekezlet. Az elmúlt három év tevékenysé­géről szóló beszámolót február, ban széles körű vitára bocsát­ják. A vita alapját az 1977. évi küldöttközgyűlés határozatai, továbbá az a két beszámoló képezi, melyet az MTESZ orszá­gos végrehajtó bizottsága, il­letve az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága mellett műkö­dő gazdaságpolitikai bizottság előtt 1978-ban és 1979-ben tartottak, A vitát kötetlen forrná, ban, kritikai jelleggel rendezik, javaslatokra számítva a tudo­mányos társadalmi munka ha­tékony módszereire. M. Z. Egyéni és kollektív művelődés Programajánlat a brigádoknak Munka és művelődés akció Szocialista brigádoknak szó­ló változatos, érdekes prog­ramajánlatot vitatott meg teg­nap a Munka és Művelődés Pécs városi szervező bizottsága. Az egyéni és a kollektív mű­velődés formái négy témakör köré csoportosíthatók. Köztük első helyen szerepel az ideo­lógiai, politikai műveltség, mely­nek bővítésére több formát ajánlanak az MM szervezői: o szervezett politikai oktatás­tól a marxista—leninista kö­zépiskola, vagy egyetem, sza­kosító elvégzéséig, politikai könyvek olvasását is ideértve. E témakörhöz kapcsolódik egy közösen látogatható rendez­vénysorozat, a Doktor Sándor Művelődési Központnak a fel- szabadulásunk 35. évfordulója alkalmából szervezett előadá­sai korunk gazdasági, szellemi életéről, Baranya és Pécs to­vábbi perspektíváiról. A szocialista brigádmozga­lom célul tűzte ki az általános műveltség megszerzését, növe­lését is. Ezt egyénileg vállalt továbbtanulással lehet teljesí­teni, ajánlják ugyanakkor a Mindenki Iskolája konzultációs központjának foglalkozásait a dolgozók iskolájában. Ez kol­lektíván látogatható program, ugyanúgy, mint a Gergely Já­nos főiskolai docens által tar­tott nyelvművelői előadások a TIT-ben. Nyelvünk eredetéről, a beszéd külső, belső tartalmi követelményeiről, annak meg­szerkesztéséről hallhatnak majd itt hétfő esténként számos gya­korlati ismeretet a szocialista brigádok tagjai. Műveltséggyarapító jellegű a Ságvári és a József Attila Mű­velődési Házban tartandó elő­adássorozat is Pécs és Bara­nya múltjáról. Az előadókat kellő számú érdeklődő, vagy több brigád összefogása ese­tén az üzemekbe is meg le­het hívni. Ajánlójegyzéket tá­lal o szervező bizottság a pé­csi irodalomból és a Pécsi Nemzeti Színház előadásaiból is. Végezetül a szakmai mű­veltség gyarapítására, a sza­badidő eltöltésére ajánlanak jó tippeket. Mindezt január 30-án az MM üzemi megbízot- taival való tanácskozáson is­mertetik a brigádokkal, s vár­ják az ő további kéréseiket is. A lényeg azonban, hogy nem lesz mechanikus-, csak mennyiségi eredményekre tö­rekvő az idei MM-mozgalom sem •— hanem érdekesen nyújt tartalmas, színes művelő­dési formákat, egyéneknek, bri­gádközösségeknek, kisebb cso­portoknak egyaránt.

Next

/
Thumbnails
Contents