Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-23 / 22. szám

1980. január 23., szerda Dunántúli napló 3 A pécsi vb-hivata! e/sö esztendeje P gy esztendeje már, ^ hogy a magyar taná­csi igazgatásban új foga­lommal ismerkedhetett meg a lakosság. Pécsett meg­szűntek a korábbi kerületi tanácshivatalok, s helyet­tük létrejött az egységes elsőfokú hatóság, amelyét hivatalosan így neveztek el: Pécs megyei város Ta­nácsa V. B. hivatala. Az új szerv illetékessége túl­terjed a város közigazga­tási' határán; az egész­ségügy, a szociálpolitika, az építésügy stb. terén az elsőfokú hatóság szerepét tölti be a kilenc város- környéki tanács községei számára is. Az első év tapasztalatairól a közelmúltban számolt be a ta­nács végrehajtó bizottságának Laki Istvánná dr., a hivatal el­nöke. Amikor e tapasztalatokról beszélgettünk vele, bevezetőül emlékeztetett arra, hogy az egy­ségesítés folyamata már évek­kel ezelőtt megkezdődött egyes kerületi szervek összevonásával. 1979. január 1-e tehát a bete­tőzése volt az igazgatás kor­szerűsítése egy fontos szaka­szának. — A mögöttünk levő eszten­dőben bebizonyosodott, hogy van létjogosultsága ennek a hivatalnak. A hivatali gárda is összeszokott, annak ellenére, hogy három helyről kerültek össze. Mindenki megtalálta a helyét, s a vezetők kiválasztá­sa is szerencsés volt. De mind­ezzel csak elkezdődött a vb-hi- vatal munkája, az első év sok tapasztalattal szolgált a továb­bi ténykedéshez, no meg ahhoz is, miben léphetünk tovább. — Például a létszám ... A kí­vülálló számára talán túlzott­nak tűnik az apparátus 171 lös létszáma. — Ennél kisebb létszámmal nem tudnánk ellátni felada­tainkat. Amíg a központi jog­szabályokban jelentékeny egy­szerűsítésre nem kerül sor, vagy nem kezdődik egy olyan igaz­gatás-korszerűsítés, ami itt is lehetővé teszi az alacsonyabb létszámot, addig ennyi emberre szükségünk van. Ez azonbon nem jelenti azt, hogy szükség szerinti belső átcsoportosításo­kat ne hajtanánk végre. Ennek a hivatalnak nem volt előzmé­nye - a három kerületi hivatal az merőben más volt —, így sok mindent nem tudhattunk előre. Pl. azt, hogy mekkora feladatot jelent a városkörnyéki ügyek in­tézése, vagy hogy mekkora ügy­fél- és ügyiratforgalomra szá­míthatunk. Egy idő óta figyel­jük oz osztályok terheltségét, hogy olyan belső létszámviszo­nyokat alakíthassunk ki, ame­lyek egyenlő feltételeket bizto­sítanak a munka elvégzéséhez. Ennek jegyében máris történtek bizonyos átcsoportosítások. Korszerű városigazgatás Beszélgetés Laki Istvánnéval, a hivatal elnökével- És az ügyfél vajon mit szólt az új hivatalhoz? — Aggódtunk kezdetben, hogy a megszokottság miatt nem jönnek majd ide a Kos­suth térre, ezért a korábbi ke­rületeknél erős ügyfélszolgálati apparátust hagytunk. És mi történt? A kinti ügyfélszolgálati irodáknál egy idő után meg­igénylő közül az egyik már la­kást kaphatott az egyik kerü­letben, de a másik még nem is számíthatott rá a másik kerü­letben. Talán itt érvényesül leg­inkább az egységes szemlélet haszna. A szabálysértési ügyeknél a lefektetett alapelvek ellenére sem lehetett egységes az elbí­A központi leíróban az ügyintézők magnetofonszalagra veszik fel a jegyzőkönyvet és a határozatot, utána a leírók írásban rögzítik. csappant a forgalom, itt bent pedig megnőtt. Ezt azzal kellett ellensúlyozni, hogy a kinti 3-3 fős létszámot 2-2 főre csökken­tettük, a központi ügyfélszol­gálatot pedig megerősítettük.- Annak idején, amikor szó­ba került az összevonás, fon­tos érvként hangzott el, hogy ez elsőfokú igazgatásban egy­séges szemléletet kell kialakí­tani. Megtörtént e ez? — Egy egyszerű példával szeretném előbb bizonyítani, miért is nem lehetett szó egysé­ges szemléletről: a lakásüggyel. Mindhárom kerületben mások voltak a lakásviszonyok, más volt tehát az elbírálás mérté­ke is. Az I. kerületben voltak a legrosszabb lakásokkal rendel­kező igénylők s a legtöbb nagycsaládos, a II. kerületben volt a legtöbb életveszélyes és lakhatatlan lakás, a lll-ban pe­dig a legjobb lakásállomány. Két egyforma jogosultságú rálás, hiszen az egyik előadó humánusabb volt, a másik szi­gorúbb és ez mindjárt meg­látszott a kivetett szabálysérté­si bírságokban is. Itt is az azo­nos mértékkel való mérést je­lenti az egységes elsőfokú ha­tóság létrejötte. Egyéb ügyek­nél pedig . . . Van pl. öt gyám­ügyi előadónk; más intézi az egész város területén a látha­tási ügyeket, a gyermekelhelye­zéseket, az állami gondozásba vételt... A pénzügyi osztályon az egyes adónemeket más-más előadó kezeli. Általában arra törekedtünk, hogy minden szakterületnek meglegyen o maga gazdája, mert ennek az ügyfél szem­pontjából is beláthatatlanok az előnyei. — A hivatal számára a város- környék jelentette a legfőbb új­donságot ... — A Pécs városkörnyéki köz­ségek gyámügyeit, építési, egészségügyi és szociálpolitikai, valamint ipari és kereskedelmi ügyeit első fokon a pécsi járási tanácshivatal intézte, 1979. ja­nuár 1-e óta pedig mi. A La­kosság számára gyakorlatilag cmnyi változás történt, hogy a Kulich Gyula utca helyett a Kossuth térre kell jönni. Mi azonban igyekeztünk a város- környéki lakosság segítségére sietni és megszerveztük a hétfő délelőttönkénti helybeli ügyfél- fogadást. Hivatalunk előadói minden héten más-más közsé­get keresnek fel s tízhetenként minden tanácshoz eljutnak. A tapasztalatunk azonban az, hogy a falvakból inkább bejön­nek, mintsem megvárnák, míg mi megyünk ki. A községi ve­zetőkkel közösen kell megta­lálnunk a módját, hogy kezde­ményező lépésünk ne marad­jon egyszerű gesztus. — Amikor a végrehajtó bizott­ság a hivatal munkájáról tár­gyalt, határozatában a társa­dalmi aktivahálózat kibővítésé­ről és az ún. helyszínelő cso­port felállításáról is szólt... — Nos, az előbbit illetően főleg az ifjúságra, a felsőokta­tási intézmények tanulóifjúsá­gára gondolunk. A műszaki fő­iskolások nagyszerűen részt ve­hetnének az építésellenőrzési munkában, oz engedélytől el­térő vagy engedély nélküli építkezések feltárásában, ami számukra egyúttal szakmába vágó munka is lenne. A joghall­gatók a tartási, életjáradéki szerződések, a gyámügyi hatá­rozatok betartásának helyszíni ellenőrzésében vehetnének részt. Ezekről már tárgyalunk az illető intézményekkel, a haj­landóság megvan; remélem, kezdeményezésünknek meglesz az eredménye. A helyszínelő csoportot június végéig kell létrehozni a jelenlegi létszám­ból átcsoportosítással. Miért van erre szükség? A hivatal kü­lönböző határozatokat hoz, amelyek végrehajtását a jelen­legi körülmények között nem ismerjük. A helyszínelő csoport ezeket ellenőrzi majd, s úgy gondoljuk, a csoport tagjai a város meghatározott területeit tartják majd kézben. Hársfai István Fügebor, gyomorvidító leves A tunikás pincérek felszolgálják a jobbnál jobb falatokat Római vacsora „Másfél font liszthez két és fél font sajtot, háromnegyed font mézet, egy tojást adtak, majd olajjal kikent, fedett cse­répedényben kifőzték, Miután megfőtt, mézet öntöttek rá, s mákkal meghintették." Az idézett recept nem más, mint egy régi római puding­féle, a savillum, amiről bátran mondhatom, nemcsak érdekes, de rendkívül ízletes is. A sa­villum volt a római vacsora­est utolsó fogáso a balda- chinnal díszített Pannónia ét­teremben, ahol hétfőn este kezdődött az új, történelmi jel­legű gasztronómiai sorozat. Tömjénfüst és halk zene mellett konferálta be az ókori fogásokat az est házigazdájo, s közben tájékoztatta a hosz- szú asztalnál ülő vendégeket a régi római étkezési szokásokról is. íme az Apicius receptjei alapján készült ételek; halragu és vegyesragu, ami után a tó­gába öltözött pincérek füge­bort szolgáltak föl; gyomorvi­dító leves, ez a mai céklale­ves hajdani megfelelője; must­ban párolt őzcomb vadas már­tással, fügével töltött máj, tonhal töltve meleg halmártás­sal, fácán- és gombaropogós, s végül a savillum. A vacsora utón következett a színházi előadás (itt szeret­nénk megjegyezni, hogy a va­csorajegy árában benne fog­laltatik a színházjegy ára is.); Plautus; A hetvenkedő katona c. vígjátékának musicalválto­zatát adta elő Frajt Edit, Ko­vács Kriszta, Tomanek Gábor és N. Szabó Sándor. Akadt néhány vendég, aki a szétosz­tott papírtekercsekre írt költe­ménnyel hálálta meg a va­csorát, valódi római szokás szerint — s ahogy ígérték, ők mindannyian babérkoszorút kaptak ajándékba. Aki jó va­csorára s költői „babérokra” vágyik, annak még van esélye: a hét végéig tartanak a Hotel Pannóniában a ,,cena", a régi római vacsoraest rendezvényei. Dücső Cs. Izgalmas volt a római kockajá­ték. Nagy sikere volt a Pécsi Nem­zeti Színház művészei vidám műsorának. Erb János felvételei Csontlisztgyártó gyáregység a hidasi üzemben Szokolai felv. A Gabona Tröszt megvásárolja, feldolgoztatja Hidasi csontliszt a hazai fogyasztóknak Hazai vásárlóra talált a Bu­dapesti Vegyiművek hidasi gyáregységének eddig külföld­re szállított terméke, a takar­mányozási csontlisrt. Tavaly év elején döntött a MÉNfc import- takarékossági ökok miatt, hogy hazai cég dolgozza fel a hidasi csontlisztet, de a Budapesti Vegyiművek nehezen lelt megfe­lelő partnerre. Először a dömsödi tsz-szel próbálkoztak, de kiderült, hogy a melléküzem technikailag el­maradott, maga a tsz nem fi­zetőképes. A hidasi gyár raktá­rán halmozódott az áru, késő őszre már majdnem ezer ton­na gyűlt össze. Nem volt, aki feldolgozza sertés- és baromfi­tápba. Mostvégül is a Gabona Tröszt mellett döntöttek, mely már de­cember közepétől rendszere­sen megvásárolja a takarmá­nyozási csontlisztet, amit bér­munkában a biharnagybajomi Dózsa Tsz keverőüzeme dolgoz fel. Decemberben már 140, míg januárban 40 tonna jutott el ide vasúton. Január 7-én, a raktá­ron „kényszerben" már csak 470 tonnányi mennyiség volt, de ezt is fokozatosan felszá­molják. A hidasi gyárban most már nyugodtan állítják elő a havi mintegy 300 tonna csont­lisztet, hiszen a Gabona Tröszt idén legalább 3500—3600 ton­nát vesz meg, dolgoz fel és juttat el a hazai fogyasztóknak. Pillanatnyilag gondot csupán a vasúti szállítás okoz, ugyan­is Hidason nem tudnak minden­nap egy vagont megrakni leg­alább 20 tonna csontliszttel. Rendszertelenül érkeznek a fer­tőtlenített, mosott kocsik a dombóvári mosóhelyről. De a tsz-keverőben nem győzik ezt a tempót, hiszen így a feldolgo­zás nem folyamatos. A MÁV Pécsi Igazgatóságán elmondták, hogy ezeket a fer­tőtlenített, mosott kocsikat első­sorban exportcélra alkalmaz­zák, belföldre így valóban ke­vesebb kerül. De tudnának négytengelyes, vagyis hatvan tonna áru szállítására alkalma* kocsikat adni, de azok nem. vagy nehezen közlekedhetnek Biharnagybajom térségében, ahol ilyen súlyú vagonok foga­dására nem alkalmas a vasúti felépítmény. A kéttengelyes, tehát a 30 tonnás vagonra pe­dig többet kell várni. A MÁV áruforgalmi osztályán azt ígér­ték, hogy ezentúl szigorúbban betartják a szerződést. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents