Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-20 / 19. szám
DN HÉTVÉGE 4. GAZDASÁGPOLITIKA 1980. JANUÁR 20. A tömegtermelő munkahelyek gépesítése is megkezdődött Nagy erőfeszítések - kis lépések Öt esztendő alatt 2,8 milliárd forintot költ fejlesztésre a Mecseki Szénbányák Az ötödik ötéves tervben 2,8 milliárd forint összeget fordít, hat fejlesztésre a Mecseki Szénbányák. Az eredeti elképzelések szerint 1976. és 1980. között mintegy 1,5—1,6 milliárd forint állt volna rendelkezésre, az Állami Tervbizottság azonban a - baranyai bányavállalat feladatául tűzte, hogy 1986-ra évi 670 000 tonna közvetlenül kamrába tölthető kokszszenet állítson elő a mostani 480 000 tonna helyett. Szénvagyonpétlás Ez természetesen lényegesen nagyobb anyagi áldozatot követel, hiszen újabb területeket kell feltárni, o szénvagyont termelésre előkészíteni* ugyanokkor meg kell találni azokat az eszközöket, technológiákat, amelyekkel 1986-ban lehetséges lesz teljesíteni az ÁTB célkitűzéseit. A szénvagyonpótlás érdekében folyó beruházások sikeresnek ítélhetők. Legnagyobb jelentőségű munka a komlói Kossuth 4-es akna építése, omely 1981 elején lép üzembe. Ez az 500 millió forint értékű beruházás, a X. szinti feltárással együtt 3 millió tonna magas értékű szén fejtését teszi lehetővé. Az ugyancsak komlói Béta-bányán a keleti akna továbbmélyítése folyik, most fejeződött be VII. szint feltárása. Zobák-bányán a II. szint feltárása ezekben a napokban készült el, míg Szászváron a VI. szintet tárták fel. Pécs-Bá- nyaüzemben a VI. szint feltárása várhatócn 1980-ban befejeződik és folytatódik István II. akna mélyítése. Az említett munkákkal párhuzamosan folyik a külfejtéses bányászati módszerekkel leművelhető területek feltárása is. Már 5 százalék! A műszaki fejlesztés nehezebben megy. Itt kis lépésekre van szükség, melyek ha jói meggondoljuk, nem is olyan kicsik, még akkor sem, ha mindössze a széntermelés 5,1 százalékát adják azok a fejtések, amelyeket komplex módon gépesítettek. A Mecsekben azonban még néhány esztendeje is álomnak tűnt, hogy Pécs-Bányaüzemben, Zobák-bányán és Kossuth-bányán összesen 440 méter fronthomlokon a lengyel SOW fejtésbiztosító •berendezés különböző típusainak alkalmazásával, Kossuth- bányán oz ehhez csatlakozó 2 K-52. típusú maróhengerrel kombinálva, Béta- és Zobák- bányán pedig az ASCS típusú fejtésb:ztosító berendezéssel egyszerre ennyi helyen folyjanak sikeres termelési kísérletek a néhéz geológiai körülmények között. Kossuth-bányán 12—14 tonna műszak teljesítményt értek el. Az elmúlt évek műszaki fejlesztésének nagy eredménye a sűrített levegős robbantás. Az Airbrecker 700—800 atmoszféra nyomású sűrített levegő expanzióját használja fel jövesztő munkára, ezzel a módszerrel jövesztik a fejtési széntermelés több mint 50 százalékát. Persze, felmerülhet a kérdés; megtalálták a sikerrel alkalmazható berendezéseket vége, miért nem mindenütt ezek dolgoznak. A sok ok közül talán elég csak egyet említeni: a három SOW például 120 millió forintba került. Más kérdés, hogy a Mecseki Szénbányák munkaerő összetételét ismerve más megoldásra aligha lehet majd 1986-ban számítani, addigra nem hiszem, hogy elegendő lesz az 5 százalék. Győzött a robbantás Az elmúlt években felmerült annak a lehetősége, hogy a vágathajtást nagy teljesítményű vágathajtó gépekkel oldják meg. Azóta kiderült, hogy a Mecsekben a robbantásos technológiák célravezetőbbek, ezekhez kell megfelelő gépsorokat alkalmazni. A finn gyártmányú TAMROCK fúrókocsi, az oldalürítős angol rakodógép, az NSZK-beli Pokorny nyomásfokozó együttes alkalmazásával a havi 100 méteres vágat- kihcijtás gyakorlattá vált Pécs- Bányaüzemben, Vasason és Béta-bányán, ahol a három meglevő gépsort alkalmazzák. Ugyanis ezek is mintegy 23—24 millió forintba kerültek, a nagymérvű teljesítményemelkedés ellenére is alaposan meggondolandó, melyik területeken alkalmazzák őket. Az elmúlt évben 2000 méter feltáró vágatot ezekkel a gépekkel hajtottak ki. Igaz, ez az ösz- szes vágathajtás 5 százalékát jelenti csupán, a negyedik 5 éves terv hasonló mutatóihoz képest a Mecseki Szénbányáknál ez minőségi ugrást jelent. A műszaki fejlesztés jelentős eredményének számít a Kossuth-bányán és Vasason alkalmazott monolitbeton biztosítás, amely a fővágatokat hosszú ideig szilárdan megőrzi. A mecseki szénmedencében aligha van lehetőség óriási lépésekre a műszaki fejlesztés, ben. sőt sokszor az aprók is kudarcokkal járnak. Az utóbbi évek eredményei — természetesen ebben döntő volt a rendelkezésre álló minden eddiginél nagyobb anyagi lehetőség - azt bizonyítják, hogy érdemes a kockázatot vállalni, s azt is, hogy a vállalat kétségkívül nagy szellemi kapacitását elsősoroan éppen a műszaki fejlesztés szolgálatába kell ál. lítani. Az 1980-as esztendő a hatodik 5 éves tervet megelőző utolsó év, amikor még készülődni iehet, ebben az időszakban is mintegy 300 millió forintot fordítanak a szénva- gyonpótló beruházásokra és 270 millió forintot műszaki fejlesztésre, amelyeknek ugyancsak az 1986-rn tervezett 670 ezer tonna közvetlenül kamrába tölthető kokszszén termelést keli szolgálniuk. Ez az év azonban már mintegy 3 millió tonna szén termelései követeli meg a vállalattól, sőt a pécsi szénelőkészítő rekonstrukciójá. rak terveit is elő kell készíteni. Figyelembevéve, hogy az idén folytatódik a vágathajtás gépesítés! programja, a föld alatti kiszolgáló tevékenység j fejlesztése: a szállítás, a vá- j gatb'ztosítás, a kisgépesítési S program jelentősen javítani j szeretnék a bányaművelés kül- j színi hátországának munkáját. Ügy tűnik, a kis lépéseket ! megszaporázzák a Mecseki Szénbányáknál, Lombos! Jenő Az élet indításának szinte alapvető feltétele a lakás. Erről álmodnak az albérletben lakók, az ifjú és kevésbbé ifjú házasok. S míg a városképért aggódok, a kertvárosi zsúfoltság miatt panaszkodók, a- lakótelepi életet ellenzők egymást győzködik, van, aki az építőket lesi — tudva, hogy a második emelet 7-es lakás lesz előbb-utóbb az otthona — s naponta felmegy a malteros-festékcsöppös lépcsőkön a kulcsos-asszony mögött, hogy benézzen az ajtón. o A Sarohin tábornok út legtávolabbi végében — a BÉV lakásépítő főüzemének irodaablakából éppen hogy félig takarva látszik — áll a két- lépcsőházas tízemeletes. A 102-es, a 103-as — ahogy az építők mondják. Százhúsz lakása közül az egyik — a paneles technológiával Pécsett épült lakások tizenötezredike. Ha tetszik; egy mérföldkő a pécsi lakásépítések történetében. Nem árt egy percre emlékezni Meszes kukoricaföld rabló építkezésére, a téglahegyekre, az egylovas-kordékra, ósóra- lapótra .., Kőművesek, babos- kendős malteroslányok . . . Aztán felépült a tizenhatos, beköltöztek a tizennyolc-perkettőbe, felállt a csé-épület, kidugták fejüket a földből a zöld-házak, megépült az iskola, s nevet kapott a Fekete Gyémánt tér... Aztán jött a reptér, az újabb sártengervilág ... Nemeskéri László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója: — Tudtuk, a hagyományos technológiával nem jutunk messzire. Nem tudtak annyi téglát kiégetni a környékén, amit ne vettünk volna át De nemcsak ez volt az oka. Kellett a lakás, egyre több és több. Kaput nyitott az uránbánya is. Az első út Csehszlovákiába vezetett. Még ötvenhatban. Az ottani Priemstav Vállalat mór gyártott panelokat, a keramzit- panelt. Úgy látszott, ez lesz a jövő útja. — Ez a keramzit, amolyan duzzadó agyagkavics, Bere- mendrői sikerült kapnunk a kísérletekhez, Közben egy újabb gondolat: ott a pécsi salaknégy, ezt is fel lehet használni. (Jakab József, a lakásépítő főüzem vezetője szintén itt volt a vállalatnál abban a korszakban. Mint említette, még diákként, nyári gyakorlaton futott egy-egy mintával a porcelán- gyárba, s a kiégetés után visz- sza. Kísérleteztek.) Q Nógovics Lajosék két és fél szobásban, a Dobó István utca 60-ban laknak, Illetve laktak A tv-dobozok ott sorakoznak már a nagyszoba közepén: becsomagolva, A feleség a konyhába invitál; szabadkozik a rendetlenség miatt. — Már alig várjuk, hogy mehessünk. Csodálatosan szép helyen van az a tízemeletes. Fűtés, melegvíz, meg minden . . . így mondja: csodálatos Kertváros. Az arcára van írva: boldog ember. Nágovics Lajos magyarázza: — Nézze, elmentek a gyerekek, a fiam Siklósra nősült, a lányom meg bent lakik a Sallai utcában. Minek ez a nagy lakás? Arra gondoltunk a feleségemmel, hogy egy másfél szobás is megteszi. Meg aztán idősebbek leszünk, nehéz a szenet-fát hordani . . . A porcelángyárban égető, a felesége is onnan ment nyugdíjba tavaly. Ezt a meszesi lakást is a gyártól kapták, vagy húsz esztendeje — hét porcelángyári család lakik még ugyanitt — Nem sajnálják, majd őket itthagyni? A feleség: — Én régi meszesi vagyok, bizony félek a búcsútól. Lehet, hogy megkönnyezem. De majd lesznek ott is szomszédok. A férj az előnyöket sorolja: beépített szekrények;, távfűtés, meleg víz, tapéta — s lenéztem már az ablakból — lent az ABC. Kell-e ennél több? o A 102-es kulcsait január 10- én adták át a tanácsnak; a lakók a napokban költöznek, költözhetnek. Csak néhányon tudják; nevezetes ez az épület. László Sándorné a II. emelet 5-ben, Móricz István a III. emelet 8-ban, Böhönyei Dezsőné a VII. emelet 20-ban fog majd lakni ... Olvasószerkesztő kollégám két fényképet rak elém; a fiók mélyén őrzött, féltett kincse volt. Az egyik kép 1958-ból. Az első földszintes, kísérleti, kétlakásos panelépület építésekor készült, mára dokumentum értéke van, A másik egy kissé későbbi — 1961-ből — az első, 24 lakásos, emeietes panel. (Uránvárosban, a Veress Endre utcai rendelőintézettel ótellen- ben épült.) Közben egy vállalati statisztikát is kapok: évre kigyűjtve a BÉV által épített panel lakóépületek és lakások száma. A gépezet 1962-ben indult meg igazán. A második ötéves tervidőszak alatt 1208, a harmadikban 4642, a negyedikben 5139, a jelen tervidőszakban pedig eddig 5045 lakás épült — paneles technológiával. Egy gyors összeadás. 1958-tól napjainkig 16 033 panellakás kulcsait vették ót a tulajdonosok. — Egy kis baj van — mondja Nemeskéri László. — Ügy látszik elszámítottuk magunkat valahol, Ezerre! több van ... A 102-es így — a tizenhatezredik. o A Frankel Leó utca 2-ben Böhönyei Dezsőné talán az utolsó lekváros buktákat szedte ki éppen az előbb a sütőből, A kisunaka — lévén a téli szünet utolsó napja — jött ki látogatóba a Kertvárosból Meszesre, s feltételezem; ő a buktasütés oka. — Már én is becsomagoltam jószerével mindent — mondja a nagymama. — A szomszéd- asszonyom — itt lakik a 4-ben — érdeklődött délelőtt a tanácson, s azt mondták a jövő héten költözködhetünk. Meséli, hogy Scheffer Antal- néval — a szomszéddal — összejárnak már évek óta, s közösen döntöttek. Nagyobb komfortos lakásukat becserélik kisebb, összkomfortosra. Augusztusban adták be a kérvényt, s már mehetnek is. Hogy ilyen gyorsan ...? — Mindketten a 102-ben kapunk újat. Én a hetediken, Schefferné a kilencediken. — Költözködés? — Csak maszekkal. Végignéz a nehéz bútorokon, majd hozzáteszi: — Ezt más nem viszi fel a hetedikre. Jó lesz Kertváros. A kényelem megfizethetetlen, és ott lakik átellenben a lánya, veje, unokája. Együtt lesz a család. Mónika mosolyog: arcán két mély gödröcske jelenik meg. Nagyapó öröksége. o Jakab József sem érti a lakásszámokat. Pedig biztos volt a dolgában. Átszámolja még- egyszer a saját kimutatást és sorolja: kezdet az Uránban volt, az E—4, a D—4 és a K— 4 típusokkal... 68 után jöttek az első módosítások: a panelok szebbek lettek, több variációs lehetőséget nyújtottak. A nagy ugrás 1974: ekkor kezdődött a teljes technológia. A tervezők is szóhoz jutottak, a színek is előtérbe kerültek, jött a csíkozás, a tv-erkély . .. A helyszínek: a Magyar Lajos utca és környéke, a Szli- vennek nevezett lakócentrum és összes házai, a Mecsek-nyugat, a kertvárosi rész több ezer lakása, a Sörgyár és környéke, majd a Siklósi városrész. (Az építők még így mondják: így tudnak eligazodni benne.) — Hát persze — mondja aztán nevetve — építettünk mi Siklóson is. Itt a megoldás! Szóval a tizenhatezerből ezer nem Pécsett épült, hanem másutt a megyében. S akkor a 102-es, 103-as jubiláns, a pécsi tizenötezredik! o Nézem a képeket: az első panelszerelést. Hát ez is volt. Érdemes számolgatni: csak panelből Pécsett 15 000 lakás, ez ugyanennyi lakásszentelő ... Lakásonként legalább 4 lakó, s ez legalább 60 ezer ember. A kényelmes, összkomfortos jelenben. Ez Pécs lakosainak egyhar- mada. Kozma Ferenc Az első pécsi panellakás építése A tizenötezredik pécsi panellakás
