Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-20 / 19. szám
1980. JANUAR 20. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Határozat van - pénz nincs Késnek az első nyugdíjak Ha egyszer beindult a gépezet, minden szalagon van, nincs probléma, havonta pontosan érkezik a nyugdíj. Ám, amíg működni kezd ez a mechanizmus, sok ember elégedetlenkedik, panaszkodik, sürget, különböző intézmények, szervezetek ajtaján kopogtatva. Bennünket is panaszkodvo keresett meg egy idős ember, aki megértette és elfogadta, hogy rokkantsági nyugdíjra jogosultságának elbírálása, intézése hosszabb időt vesz igénybe. Ám azt már annál kevésbé, hogy a döntés kimondását követően miért kellett két hónapot várakoznia -az első összeg megérkezéséig. B. F. pécsi lakos esete nem egyedülálló. A SZOT Társadalombiztosítási ^Főigazgatósága Megyei Igazgatóságának nyugellátási osztályvezető-helyettese. Sorosics József további példákat mondott. L. J. ellendi lakos részére 1979. november 28-án postázták a nyugdíjmegállapító határozatot, azt az okmányt, melyen a következő mondat is olvasható: A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a határozat kézhezvételétől számított 14 napon belül folyósítja az összeget. December 14-én L. J. Pécsre jött panaszolva, hogy még nem érkezett meg a nyugdíja. A megyei igazgatóság még aznap telexezett a fővárosba a nyugdíj- soronkívüli küldését kérve. Nézem a vá- laszteiex dátumát — december 29.! — Igaz, ez a telex arról értesíti a megyei igazgató* ságot, hogy L. J. részére — akinek egyébként visszamenőleg április 29-tő| jár a rokkantsági nyugdíj — 10 000 forintot táviratilag, a többit pedig hagyományos úton postára adtak. Hasonlóképpen járt G. J. pécsi lakos is, akinek 1979. december 4-én már két határozat volt a kezében: egy arról, hogy felemelik a baleseti járadékát, egy pedig arról, hogy nyugdíjelőlegre jogosult. Az elsőt november 22-én, az előlegről értesítőt október 31- én postázta részére — és ezzel együtt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére is — a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság. December 4-ig azonban egy fillért sem kapott, így aztán a két határozattal o kezében bejött o megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságra panaszkodni. Telex Budapestre. ismét azzal a kéréssel, hogy soronkívül küldjék részére az előleget. G, J. közben decembe- közepén kézhez kapta a nyugdíjfolyósításról szóló végleges határozatot is, míg végül december 29-én megérkezett a vcicsz telex a nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól: „Nevezett nyugdíjfolyósítása iránt intézkedés történik. Nyugdíja, illetve baleseti járadéka elszámolásra került. A megállapított összeget részére posV táztuk.” Ehhez csak annyit, hogy a „nevezettnek" 15 éves kislánya van, és a munkaviszonya augusztus 31-én szűnt meg ... Mindkét példa rokkantsági nyugdíjasok esete. Olyan embereké, akiknek nyugdíj intézése hosszadalmasabb mint a „sima” öregségi nyugdíjasoké. És amíg járják a különböző fórumokat, telik az idő, gyakran fél év is elmúlik, míg kezükbe kapják a nyugdíjról szóló határozatot. (Ezen a határozaton szerepel az a bizonyos 14 napon belüli folyósítási határidő.) Ilyenkor — érthetően — már nagyon számítanak arra, hogy a visszamenőleges hatályú nyugdíj, vagy legalább az előleg valóban két héten belül megérkezik. És ahogy telnek a napok, egyre elkeseredettebbek lesznek, levelet írnak, a társadalombiztosítási igazgatósághoz, szakszervezethez fordulnak segítségért. Pénzt adni egyikük sem tud. Amit tehetnek, hogy telexeznek Budapestre a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (Hogy a telexekre milyen „gyorsan" érkezik a válasz, azt az előbbi példák jól mutatják.) Valamivel csökkenne ez a várakozási idő, ha a megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság a nyugdíjmegállapító határozat postázásával egyidőben előleget is utalhatna, amit a Nyugdíj- folyósító Igazgatóság figyelembe venne. (Ezt a javaslatot a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vetette fel.) Az első nyugdíj megérkezéséig eltelt idő csökkentésére, vagyis o határozatban szereplő 14 napos határidő betartására szükség van. Lakbért, fűtést, gázt, villanyszámlát fizetni, élelmiszert vásárolni akkor is kell, ha az embernek épp folyamatban van a nyugdíj intézése. Enyhén szólva nem „illik” arra számítania a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, hogy az embereknek van megtakarított pénzük, hogy a gyerekeik fizetnek helyettük, hogy kölcsönkérhetnek... És hogy nem régi, illetve már lerendezett esetek nyomán emeltünk szót az intézési határidő ügyében, azt bizonyítják a legfrissebb, 1980. év januári példák: B. S.-né pécsi lakos tavaly december 5-én kapta kézhez a határozatot, január 7-ig nem érkezett meg a pénze. B. I. patapoklosi lakos 1979. május 1-től jogosult nyugdíjra. Az erről szóló határozatot november 27-én kapta, azóta sürgető levelet írt, de január 7-én még sem választ, sem pénzt nem kapott. Ugyanígy járt M. F. pécsi lakos — törzsszáma 750-81114 — akit tavaly november 27-én arról értesítettek, hogy X összegű jövedelempótlékot kiutaltak számára, ami január 8-ig nem érkezett meg I Török Éva j Ötéves az SOS-telefonszolgálat Harmincán vannak, ülnek szép sorban és csuda rendesen a teremben, kéz a térden, frizura elválasztva, nyakkendő. Tőlem jobbra tán a hetedik is ünneplésben van, mákos torzonborzja ha nem is brillantinnal, de csapvízzel van rendreutasítva. Hallgatják a főnöki beszámolót. Valami zavar, percek múlva jövök rá, hogy nincs meg a jubileumi közgyűlések érdektelensége, tényleg mindenki odafigyel, s azon kapom rajta magam, hogy én is. Az SOS telefonszolgálatról már sokszor írtam, vezetőjét régóta személyesen ismerem, s a szolgálat titkait, furcsa homályát tiszteletben tartottam. De most, az eíső öt év után, úgy éreztem, már többet is akarhatok. — Találkozhatnék egy ügyeletessel? — kérdeztem Kézdi főorvost könnyedén, de azért féltem, hogy megint megtagad minden ilyenfajta segítséget. — Interjú? — Az. Szétfelé mutatott a teremben. — Válasszon. Valahonnan ismerem, az is lehet, hogy egy-két alkalommal ittjártamkor láttam. Nem kell bemutatkoznia, etűdöm kicsoda: ő az egyes számú ügyelő. 1974. ben, amikor év végére megalakult a stáb, szétosztották az azonosítási számokat, a szolgálatban kapott „neveket", ő lett az egyes, akkor úgy határoztak. hogy névsor szerint keresztel kednek. Korábban, az is. kólában is kellemetlen lehetett, hogy mindig az osztálynapló elején volt. Nézzük egymást a főorvosi szobában. Tekintete átható, nem is merek provokatív kérdéseket feltenni. Hogyisne, még kiderít rólam valamit. Rutin indulás. Alapító tag, részt vett a felkészítésben, s 1975 tavaszától ő a csapatjid. vöskéje. az adminisztratív ügyek intézője, a nemzetközi és.hazai intézményekkel, személyekkel való kapcsolatok felelőse, három nyelvet ismer, és munkahelyén mindig elérhető valameny. nyi stábtag számára. A Nagy Kombinátor. — És mikor telefonált először? — Január hetedikén volt öt éve. Rémes volt. Izgultam, féltem, izzadtam, minden bajom volt. Nem lesz hangom. Nem lesz semmim. Mit fogok mondani?- És egyáltalán. Azután megszólalt a telefon és keresték az ügyeletes orvost, akkor még sokan értelmezték helytelenül e szolgálat célját, rendeltetését. Belerebegtem a megfelelő telefonszámot, és ezzel el is múlt a félelem. Mit jelent a saját számára ez a szolgálat? — El nem tudom mondani, hogy milyen megtisztelő az, hogy mások bizalmasak hozzám. Tisztelem és megtartom mások titkait, mindent és mindenkit komolyan veszek, aki hozzám fordul. Olyan vagyok, mint egy vendégváró. Várok és bárki jöhet, és bárki jön, szívesen fogadom. Nincs kisablak, kukucska, amelyen kinézhetek és dönthetek: _ itthon vagyok-e a számára, vagy sem. És nem is akarom, egyőnk sem akarja, hogy úgy legyen. Mi várjuk a vendéget. — Aki odaül a telefonhoz, és más problémáinak megoldására vállalkozik, magának nincsenek problémái. Vagy mégis? Jóízűt nevet. — A problémamentes életről a szakember tudja, hogy egy vágy. A laikus pedig hisz benne. Én nem is szeretnék problémák nélkül élni. Mondanak sok mindent, hát persze, mondják, hogy a pszichológus, pszichiáter maga is egy kicsit. .. Szóval érti ugye? Hogy egy kicsit lökött a társaság, azért is választották ezt a pályát, hogy szabad teret engedjenek az öngyógyító tendenciáknak. Ez mítosz. Egyet jegyezzen meg. A pszichológus, pszichiáter szakember kezében vannak a módszerek, a lehetőségek, amelyekkel a problémákat meg lehet oldani. Mi nem is mások helyett akarjuk a problémákat megoldani, hanem ezeket a módszereket szeretnénk átadni a nem pszichológusnak. A kétségbe esett hívónak. Ha eddig kétségbe is vontam, hogy ez lehetséges, hát most kezdek benne óvatosan hinni. Partnernőm sugárzón mosolyog. — Ne haragudjon ... pszichológus? — Nem. — Pszichiáter? — Nem. Csönd. — A foglalkozásának van valami köze ezekhez? — Nincs. ♦ — Ismeri a három T-t? Most tartunk ott, hogy a tűrésből átlendülünk a támogatásba. — öt év kellett hozzá .. . Vállat von. — Bizonyos, hogy nem kevés idő. de gondolja meg: velünk szemben nem volt bizalma sen. kinek. Hogyan is lehetett volna? Ilyen még egyszerűen nem volt a magyar egészségügy történetében. Vadonatúj valami, ráadásul nyugati szakirodalma van, a szervezés mintáit Los Angelesből és Londonból vettük, sorolhatnám még. Gyanúsan néztek ránk, akik úgy fogtak hozzá valamihez, hogy nem volt szakmai gyakorlatuk benne, maguk kreáltak mindent és rendületlenül, makacsul hittek. És hisznek most is. — A beszámolót hallgatva ez már nem pusztán hit kérdé. se. — Hát persze. Most már bizonyítani is tudunk. Van ötéves statisztikánk, ötéves szakmai tapasztalatunk, és tényekkel tá. masztjuk alá, hogy a telefonszakmára és a krízis-intervenciós betegosztályra szükség van. Nagy-nagy szükség. — Szakma, szakma. Miféle szakma tulajdonképpen ez? Vagy mi benne a szakmai? — Megkísérelem elmondani, talán lehet. Ez a stáb a korszerű szociálpszichológia eszközeivel dolgozik. Kötelezően ismernek minden idevágó publikációt, külföldi szakmai folyó, iratokból, hazai szakirodalomból hangzanak el referátumok. Pályázati munkákat írnak a stáb tagjai, a havi háromszori összejöveteleinken a referátumokon kívül vitákat kezdeményezünk, esetek megbeszélését folytatjuk... — Esetek? — Természetesen. A stábtagok egymáshoz való viszonya a tökéletes bizalom jegyében létezik. Ha valamelyik számára jelentkezik egy különös gondot jelentő hívó, teszem azt, valaki, aki naponta vagy hetente, havonta többször keresi ugyanazt az ügyeletest, nem jutnak előbbre, akkor erről rendezünk beszélgetést. Megvitatjuk, közösen dolgozzuk ki a stratégiát, közösen döntünk: mi volna e krónikus telefonálgató számára a legjobb megoldás. — Los Angelest említette. Tán furának tűnhet a kérdés: melyik szolgálat a jobb? Az, vagy a pécsi? — A szervezés mintája, . a szakmai alapelvek hasonlók. Az, hogy nálunk valamivel jobb a helyzet, az kizárólag a szocialista egészségügy sajátosságaiból fakad. És azokra az érzésekre, amelyek nálunk, a szocializmusban meghatározzák az emberek közötti kapcsolatokat. És ez jó alkalom rá, hogy köszönetét mondjak a sajtó segítségéért. Naponta megjelenik ügyeleti számunk, és minden fontosabb alkalommal ismertethettük magunkat. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire fontos ez. Los Angelesben a lakosság kilencven százaléka nem ismeri az ottani telefonszolgálatot. Londonban és Pécsett ez pontosan fordítva van. — Főorvos Úr nem ügyel? — Már nem. Tizenkettedik voltam a sorban, és hetvenhét augusztusában ügyeltem utoljára. Nagyon hiányzik, de ki'kellett lépnem a névtelenségből. Látogatóink jöttek, a nemzetközi szervezet elnöke, Balaszescul asszony, Buda Béla, Vitray Tamás, a fővárosi telefonszolgálat képviselői, győriek, szegediek, szovjet delegáció, finnek, Hódi Sándor, Jugoszláviában élő suicidológus, s választanom kellett, vagy vezetem, vagy csinálom. Vezetem. És mi van helyette? Széles mosoly ömlik el az arcán és mondja: jönnek a fiatalok, az újak, elvileg nyitott a szervezet, őt bárki megkeresheti, ha a telefonszolgálatban szeretne dolgozni, orvostanhallgatók, akik közül öten tudományos diákköri munkát is végeznek a telefon körül. Hirtelen négy nevet említ, akik a telefonszolgálatban végzett munkájuk hatására választották a pszichiáter szakot, és azt mondja, hogy voltaképpen mindegy, ha belgyógyász is lesz az illető, meg van fertőzve. Terjednek a korszerű szemlélet bacillusái. ♦ Nagyon engedékenyek voltak. Közös megegyezés alapján — ezt a csapatot valóban átitatja valami általam még nem tapasztalt közösségi szellem, tűnődtem is eleget, mi a pokol kovácsolhatja össze ennyire őket? — beengedtek az ügyeleti helyiségbe. No, nem a jubileum estéjén, akkor már bent ült az ügyeletes, azt kereken elutasították, hogy akkor menjek be. másnap. Másnap, amikor már túl voltunk az eufórián, tudtuk, hogy az egészségügyi vezetők lehetővé teszik, hogy hivatalos intézménnyé emelkedjék a szolgálat, s hogy napi huszonnégy órában működjön e krízis-intervenciós hadsereg. Csak egy kulcsot kaptam, kísérőt nem. Elfogódva léptem be. Picike ablak előtt állt az asztal, üveglap alatt mindenféle közölnivalók, telefonszámok, a falakon plakátok, Vancouverből egy naptár még tavalyi, belefirkálva : stáb, esetm. Leltározok. A sarokban polc, hatalmas irat. tárolók, benne rejtekeznek a megírt jegyzőkönyvek, ekképpen regisztrálnak, ezekről készül a statisztika. Belekotrok az egyik dossziéba — megkérdeztem, szabad-e? — szórakozottan olvasgatom. „Partnerkonf. liktus" a címe, részletesen leírva, hogy mi történt, veszekedtek, szakítottak, jesszus mária, mi minden. Részletesen leírva, hogy milyen a hívó lelkiállapota, a beszélgetés folyamán mennyi, re sikerült megnyugtatni. Az ügyelő a harmincegyes volt. azért választottam az ő jegyzőkönyvét, mert a sok közül az volt a legolvashatóbb. Nőiesen tisztességes írás, később kiderült, hogy férfiú, már nincs a szolgálatban. A mosdó mellett stelázsi. Teáskanna, só, kés, villa, kiska- nál, kávéfőző apparátus, konyharuha, rezsó. Citrom nincs, de citromsav van, hála a laboratóriumnak. Az ágy mellett papucs. És az üveglapon, a közölnivalók fölött ott a telefon- készülék. Mellette sárga fénypont. a nappali üzenetrögzítőkészülék. Most még ez a gépzene megy, „ . . . itt az SOS telefonszolgálat üzenetrögzítő, je. .. Kérem, ha van valami problémája, keresse föl ugyanezen a számon este héttől az ügyeletest..valami efféle hangzik el. Tisztelettel bámulok a némo telefonra. Aztán megrebben a kis sárga fény, halk kattanás hallik, odahajolok és látom, fo. rog a kazetta. Este hétkor megérkezik valamelyik ügyelő, kihúzza a drótokat — mert, ha az üzenetrögzítő működik, nem lehetne telefonálni — és szembenéz a néma készülékkel. Vár. Esetleg nak. főz egy teát magá- Kampis Péter
