Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-19 / 18. szám
e Dunántúlt napló 1980. január 19., szombat virorszerűen, olcsóbban Mit ígér a „no-fines” technológia a családiház-építőknek? A z egyre élénkebbé váló családiház-épitési kedv következtében az építkezni szándékozók olyan korszerű technológia iránt érdeklődnek, amely lehetővé teszi a gyors, olcsóbb építést. Ezt Ígéri az angol licenc alapján hazánkban is meghonosított „no-fines” technológia. A témában ma már tíz megye érdekelt, s várhatóan Baranya is belép a sorba. A hét közepén Pécsett, a Technika Házában találkoztak a szakemberek, akik számára Jancsik János, a Lakásépítő Szövetkezetek „No-fines" Technológiai Társaságának főmérnöke tartott tájékoztatót Az élénk érdeklődést kiváltott témakört most olvasóink számára is feldolgoztuk azzal a céllal, hogy részletesebben megismerhessék a „no-fines" eljárás lényegét. S. Gy. Keuesebb cementre, betonacélra és fara van szükség A szövetkezeti ipar lakásépítési programjának magasabb szinten történő megvalósításához az ÉVM—QKISZ és OMFB megvásárolta a „no- fines" építési rendszert. Mit jelent ez a két szó? Szó szerint: „nem finom". Szabatosan „finom szemszerkezetet nélkülöző”. Ebből következik, hogy a „no-fines" betontechnológia azonos a finom-szemszerkeze- tet nélkülöző, azaz egyszem- csés öntöttbeton-technalógiá- val. Jelenleg 18 szövetkezet és 1 tanácsi építőipari vállalat tért át az új technológiára, illetve építési rendszerre. Mi o nagyszerű ebben az építési rendszerben? Az, hogy kőből építünk jó hő- és hangszigeteléssel rendelkező lakásokat, hogy rendkívül fegyelmező hatással van a munkát végzőkre, hogy a technológiai váltás igen alacsony fejlesztési költséget igényel, hogy gyors az átfutási idő, hogy kedvező az élőmunka-ráforditás, cement- és vasfelhasználás, hogy viszonylag kedvezőek a lakás négyzetméterenkénti költségadatok, hogy az épületek var- riábilisek, flexibilisek lehetnek, és végül, de nem utolsósorban igen minimális az az energia- igény, amely az építőalapanyag előállításához szükséges. Angliából származik Ezután ejtsünk néhány szót az építési rendszer származásáról, lényegéről, főbb munkaeszközeiről. A „no-fines” épí. tési rendszer hazája Anglia. Licenc tulajdonos a WIMPEY- cég; Anglia legnagyobb építőipari vállalata, melynek fő profilja a magos- és mélyépítés. A magasépítési tevékenység keretében 1945 óta mintegy 6-700 ezer lakást építették fel. Évi átlagban 30—40 ezer lakás készül el az angol cég kivitelezésében, amelynek kétharmada állami megrendelésre történik, egyszemcsés öntöttbetontechnológiával. A több mint három évtizedes gyakorlat nemcsak az építési rendszer komplex kezelését és kézben tartását, hanem a technológia kifejlesztését, széles körű alkalmazását is lehetővé tette, a földszintes lakóházaktól az 5c-28 emeletes lakóépületekig. Az angol szakemberek tájékoztatása szerint az egyszemcsés- finomszefkezetet nem tartalmazó öntöttbeton-technológiát a háború befejezését követően azokban az angol városokban alkalmazták először, ahol a háború a legnagyobb pusztítást végezte. Az összedőlt épületek anyagát nem szállították ki a városokból, hanem törőgéppel, valamint rostasorok segítségével frakcionálták. Angliában a telepítési irányzatoknak megfelelően az utóbbi évtizedben lakóházakon kivül „no-fines" technológiával épülnek többek között irodaházak, kollégiumok és szállodák. Ezen építési rendszer egyéb technológiákkal szemben rendkívüli előnyöket biztosít. A „no-fines" — 10 mm alatti és 25 mm feletti adalékanyagot nem tartalmazó — egyszemcsés, vibrálásmentes bedolgozást igénylő öntött betontechnológia, amely nagy hézagtérfogatú falszerkezet építését teszi lehetővé. Az egyszemcsés beton földszintes, kétszintes, ötszintes lakóházak esetében vasalás nélküli teherhordófalként használható. Magas- és toronyházak kivitelezése vasbetonváz és „no- fines"-beton szerkezeti kombinációjával történik. A 20 mm átmérőjű zúzott- kőből, esetleg zúzott kavicsból előállított ,,no-fines”-beton könnyű zsaluszerkezet alkalmazását teszi lehetővé. A kőzetszemeket cementpép vonja be felületileg, de nem tölti ki a szemek közötti hézagokat. Ezért válik lehetővé jó hő- és hangszigetelő falszerkezet kialakítása. Az előregyártott speciális zsaluzat közé öntött beton 30 cm-es függőleges teherhordó falszerkezetet alkot. A „no-fines”-beton bedolgozását megelőzően kerülnek a zsaluzatra a nyílászáró szerkezetek, betonkirekesztők. A födémek kétszintes lakások esetén fapanelből, több szintes lakóháznál monolit vasbetonfödémből készülnek. Sikeres hazai kísérletek A „no-fines” építési rendszert a mindenre kiterjedő, leg aprólékosabb építésszervezési megoldások, az építési anyagokkal szemben támasztott minőségi és tisztasági igény, a gondos minőségellenőrzés, a gyors és termelékeny kivitelezés jellemzi, ezeknek az együttes hatása alkalmassá teszi a „no-fines” lakásépítési rendszert arra, hogy széles körben meghonosodjék. A termelés főbb munkaeszközei: az építési feladat megvalósításának hatékonyságát biztosító nagy tálcás zsaluzat, a 12—16 köbméter óránkénti teljesítményű betontelep, valamint a létesítmény magasságához igazodó emelőszerkezet és munkaállvány. A Keszthelyen lefolytatott sikeres kísérleti építkezés eredményei azt bizonyították, hogy ez a korszerű eljárás a házgyári technológia kiegészítőjeként széles körben alkalmazható azokon a területeken, ahol a házgyári építkezés nem gazdaságos, vagy más okból nem lehetséges, így különösen a magánerejű lakásépítés terén. Fentiek olapján döntés született az építési rendszer széles körű bevezetésére hazánkban. Az ÉVM-OKISZ és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeményezéséből a szövetkezeti ipar számára megvásárolt eljárás hasznosítására hat éve társulás jött létre. E társulás vállalta a szóban forgó eljárás bevezetését, a „no. fines" építési rendszer alkalmazásához szükséges engedélyek megszerzését, oz alkalmazó szövetkezetek elméleti és gyakorlati felkészítését és a szövetkezetek ellátását a megfelelő eszközökkel. A „no-fines" építési rendszer védett. Magyar vonatkozásban licenc tulajdonos és rendszergazda o Lakásépítő Szövetkezet „No-fines” Technológiai Társulása. Ezt az építési rendszert mind a tervezésben, mind a kivitelezésben csakis a társulás külön engedélye alapján lehet alkalmazni. A társulás célja, hogy előmozdítsa az adott rendszer bevezetését és széles körű elterjesztését. A társulás ügyel az építési rendszer tisztaságára és a licenc szerződésben rögzítettek maradéktolan betartására. Baranya is érdeklődik Az építési rendszer tervezésének egyik feltételeként ki 'kel. lett dolgozni olyan terveket, amelyek megfelelnek a rendszer sajátosságainak, ugyanokkor kielégítik a hazai igé-' nyékét, szokásokat és előírásokat is. ÉVM-megbízás alapján elkészültek a tervdokumentációk. Jelenleg mintegy 12—15 alaptípus között lehet választani. A tervválaszték egyre bővül, o tervezői kapacitás ugyanúgy. Az építési rendszer bevezetésének fontos feltétele volt az adalékanyag biztosítása. Eddig 15 kőbányaüzem termékét minősítették és ennek alapján engedélyezték a termékek alkalmazását. Ma már elmondhatjuk, hogy az előkészítési, fejlesztési munkák befejezést nyertek. 18 szövetkezet és 1 tanácsi építőipari vállalat 100-120 lo- kás/év kapacitása áll a népgazdaság rendelkezésére. 1979. december 31-ig 1800 lakás szerkezetöntése fejeződött be. Ugyanezen időpontig 1100 lakás átadása is befejezést nyert. A „no-fines" technológia 4 év alatt 10 megyében (Bács, Borsod, Győr, Heves, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Tolna és Zala), valamint a fővárosban terjedt el. 19 gazdasági egység tagja, vagy együttműködője a társulásnak. Várhatóan a VI. ötéves tervidőszakban további két megye (Baranya és Szolnok) egy-egy szövetkezete vezeti be a „no- fines” technológiát. Az eddig átadott lakásokkal kapcsolatban a módosított és öntött technológiára vonatkoztatott MGN-ben meghatározott 7200 forintot nem éri el, annál 2,3 százalékkal alacsonyabb. A szerkezetépítés fajlagos élő- munkaigénye megközelíti a házgyári lakások esetében elért színvonalat. A szerkezetöntés élőmunkaigénye lakásonként átlagosan 267 óra. A „szerkezetépítés” megjelölése a fogadószint megépítése utáni munkákat foglalja magában. Ezek a következők: — az adalékanyag fogadása, — a beton keverése, és bedolgozása, — a födém és lépcsőszerkeze- ték beépítése, — darupálya építése és bontása, — állványozással összefüggő munkák. A földkiemeléstől az átadásig egy 56 négyzetméteres átlagos lakás élőmunka-szükséglete 1436 óra volt. A fogadószintek építése nélkül, lakás- egységre vetítve 1251 órát ért el az élőmunka-ráfordítás valós szintje. Egy négyzet- méterre jutó anyag- szükséglet Az egy négyzetméteres lakásalapterületre jutó fajlagos cementfelhasználás a vizsgált lakások esetében 2,1 mázsa volt négyzetméterenként. A blokkos építési mód esetében az egy négyzetméter lakás alapterületre jutó cementfelhasználás 3,30 mázsa/négyzet- méter, a többi eljárásnál pedig 3,34 mázsa/négyzetméter. A „no-fines" építési rendszerben megépült lakások tehát fajlagosan 36—37 százalékkal kevesebb cement felhasználásával készülnek mint a blokkos, illetve más öntött eljárásmóddal épülő lakások. Az egy négyzet- méter lakás alapterületre jutó betonacél-felhasználás átlagosan 13 kilogramm/négyzetméter volt. Lényegében azonos szinten van a kohósalak blokkos eljárásmód is a maga 13,19 ki- logramm/négyzetméteres szükségletével. Ugyanakkor a „no- fines” építési mód betonacéligénye oz alagútzsaluzatos építési rendszer 47,21 mázsa/négy- zetméternyi igényének mindössze 27,5 százalékát éri el. Végezetül a rendszer előnye, hogy más korszerű építésmódokhoz képest lényegesen kisebb a fajlagos betonacél, cement, faszükséglete, s a blokkos építési módhoz képest lényegesen kedvezőbb a fajlagos élőmunka igénye is. Kedvezőek az eddigi fajlagos költségadatok, és — a készülő vagy már elkészült kiviteli tervek és költségvetések alapulvételével — kedvezőnek ítélhetők az ezután megépítendő épületek várható költségadatai is. Újra a szén Az emberiség a kőszenet sokkal régebben ismeri és használja, mint a kőolajat. Mégis hosszú időn keresztül szívesebben alkalmazta a bőségesen rendelkezésre állt és olcsóbban bányászott kőolajat, mint a szenet. A legutóbbi évtizedben azonban rádöbbentek, hogy fogytán a kőolaj, ezért a még meglévő készletek miatt újra nagy jövő előtt áll a szén. Az elkövetkezendő években, évtizedekben a szénbányászat jelentős növekedésével számolhatunk, és a jelenlegi 3 milliárd tonnás évi termelés az ezredfordulóra a legszerényebb becslések szerint is meghaladja a 4 milliárd tonnát. A szénbányászat egyik hátránya a nagy emberi munkaerőigény volt. Nyilvánvaló tehát, hogy nincs jövője a csákánynyal fejtett vékony széntelepeknek, a hagyományos kamrafejtéseknek, a kézi erővel való csillerakodásnak. A mélyművelésű szénbányákban is a vastagabb telepeké a jövő, amelyek fejtőpajzzsal bányászhatok. A szénbányászat-fejlesztés azonban elsősorban a külfejtésű bányákra vonatkozóan jelentős, mivel valóságos gépóriósokkal szinte korlátlanul gépesíthetők. A fejlesztés másik lehetősége a fogyasztás oldalán van. Amíg korábban a szén nagy részét a lakosság égette el egyszerű kályhákban, addig a jövőben a szenet elsősorban az erőművek használják. Ezekben akár az 1000 kalória alatti szenes anyag is elégethető lesz. Mór működnek olyan kísérleti erőművek, amelyek csupán 900 kalóriás tőzeges kőzettel dolgoznak. A nyersanyagot meg- őrlik, ciklonokban víztelenítik, majd a száraz, szenes port befújják a kazánokba. Ez az anyag közönséges kályhákban nem égne el. A kis kalóriaértékű, korábban értéktelen széntartalmú kőzetek is nagy tömegben gazdaságosan szolgáltatnak energiát. A szénből előállított mesterséges földgózgyártás területén nyílik még további lehetőség. Ez nem jelenti a főleg szén- monoxidból álló, régi városi világítógázra való visszatérést. Ebben az esetben a gáz fűtőértékét úgy növelik, hogy megfelelő nyomáson katalizátorok segítségével hidrogénnel rea- gáltatják a szénből előállított gázt. Nagy teljesítményű hőerőmű épül Észak-Csehszlovákiában, Chomutov környékén, amely 1982-re összesen 3170 megawatt energiát szolgáltat — szénből. „No-fines” technológiájú épületegyüttes makettje: a lakás alapterülete meghaladja a 93 négyzetmétert Tetőtér beépítésű sxalagházak „no-fines” rendszerben. A kétszobás lakások 72 négyzetméter alapterületűek. Fotó: Proksza
