Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-19 / 18. szám

1980. január 19., szombat Dunantült napló Közlemény a KGST-vb Üléséről NAGYVILÁGBAN NDK segélyszállítmány érkezett Kabulba. A képen kirakják az afgán főváros repülőterén a repülőgépből a gyógyszereket, or­vosi felszereléseket és élelmiszert. Befejeződtek a magyar- vietnami gazdasági tárgyalások A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának végrehajtó bizottsága január 15—17. kö­zött Moszkvában tartotta meg 93. ülését. Az ülésen a tagállamok állan. dó képviselői, kormányelnök­helyettesei vettek részt. Bulgá­riát A. Lukanov, Csehszlovákiát R. Rohlicek,- Kubát F. Bravo, Lengyelországot K. Secomski, Magyarországot Marjai József, Mongóliát M. Peldzse, az NDK-t G. Weiss, Romániát P. Niculescu, a Szovjetuniót K. Ka- tusev, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a jugoszláv kormány megállapo­dása alapján a végrehajtó bi­zottság munkájában részt vett Sz. Gligorijevics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, a JSZSZK állandó képviselője a KGST mellett. Az ülésen részt vett Ny. Faggyejev, a KGST tit­kára. Az elnöki tisztet Rudolf Rohlicek töltötte be. A végrehajtó bizottság meg­határozta, milyen módon emlé­keznek meg a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában Lenin születésének 110. évfor­dulójáról. A tagállamok képviselői a végrehajtó bizottságban konzul­tációt folytattak a gazdaság- politika és a tudományos-mű­szaki politika időszerű kérdé­seiről, valamint az együttmű­ködés fő irányvonalairól az 1981—85 közötti időszakban. Megállapították, hogy orszá­gaik népgazdasága szilárdan növekszik, fejlődik a kölcsönö­sen előnyös együttműködés, nagy jelentőségűek azok a sike. rek, amelyeket a tagállamok­ban a kommunista és munkás­pártok vezetésével elértek. Köl­csönösen tájékoztatták egymást a KGST tagállamaiban folyó szocialista és kommunista épí­tőmunkáról. Kifejezésre juttat­ták, hogy határozott szándékuk a testvéri országok gazdasági együttműködésének minden módon történő további széle­sítése és elmélyítése. A tagálla­mok békeszerető külpolitiká­juknak megfelelően megerősí­tették, hogy készek fejleszteni gazdasági kapcsolataikat más államokkal, függetlenül azok társadalmi-gazdasági rendsze­rétől. A tagállamok szembe kívánnak szállni a nemzetközi helyzet megromlásával, harcol­nak a diszkrimináció és a jogok egyenlőtlensége ellen. Egyön­tetűen aláhúzták: kudarcra van ítélve minden olyan imperialis­ta kísérlet, amely a gazdasági kapcsolatokat a szocialista or­szágokra kifejtett politikai nyo­másra akarja felhasználni. A végrehajtó bizottság átte­kintette, hogyan folyik a hosz- szú távú együttműködési cél­programok megvalósítását szol­gáló megállapodások terveze­tének előkészítése. Feladatul szobta meg, hogy gyorsítsák meg azoknak az általános megállapodásoknak előkészíté­sét, amelyek a Szovjetunió te­rületén felállítandó vasérc- feldolgozó építésében történő együttműködésre, a Mongol Népköztársaságban a Gobi- övezet északi része szűzföldjei­nek megművelésében, a Kubai Köztársaság cukor- és citrus­félék termelése komplex fej­lesztésében történő együttmű­ködésre, egyes gépipari ter­mékek gyártása szakosításának és az e téren kialakítandó kooperációnak megvalósítására vonatkoznak. A végrehajtó bizottság, amely nagy jelentőséget tulajdonító KGST tagállamai közelítésének, gazdasági fejlettségi színvona­la kiegyenlítésének, áttekintet­te, hogyan halad a tanács szervezeteiben azoknak az in­tézkedéseknek kidolgozása, amelyek o Vietnami Szocialista Köztársaság népgazdaság- fejlődésének meggyorsítását, hatékonyságának növelését cé­lozzák. Áttekintették azokat a kérdé­seket is, amelyek a KGST tag­államai által létrehozott nem­zetközi gazdasági szervezetek tevékenységének korszerűsíté­sével függnek össze. Megjelöl­ték azokat az intézkedéseket, amelyek az „Interelektro" nem­zetközi gazdasági szervezet munkájának korszerűsítésére irányulnak, az elektrotechnikai ipar termékei termelésében a szakosítás és a 'kooperáció fej. lesztése, a korszerű berende­zések egységesített sorozatá­nak közös kidolgozása terén. A végrehajtó bizottság megvi­tatta a szocialista országoknak a számítástechnikai együttmű­ködés kérdéseivel foglalkozó kormányközi bizottsága javas­latait és aláhúzta: nagy fon­tossága van annak, hogy meg­gyorsítsák azt a munkát, amely­nek során a KGST togállamai új elektronikus számítástechni. kai eszközöket fejlesztenek ki, s az elmélyült szakosítás, kooperáció és egységesítés alapján szerveik meg azok gyártását. Az ülésen meghatározták az „Interatomenergo”, az „Inter- textilmas”, oz „Interhimvolok- no” és az „Interatom-insztru- ment" nemzetközi gazdasági egyesülés további feladatait, rámutattak annak fontosságá­ra, hogy ezek a szervezetek növeljék gazdasági és koordi­nációs tevékenységük haté­konyságát a termelés szakosí­tása és a kooperáció elmélyí­tése, a magas műszaki színvo­nal, oz érintett ágazatok ter­mékei, minősége javításának megvalósítására irányuló mun­ka megerősítése érdekében. A végrehajtó bizottság azzal kapcsolatban, hogy küszöbön áll az 1981—85. évekre szóló hosszú távú kereskedelmi meg­állapodások megkötése s an­nak érdekében, hogy a jövő­ben is megfelelő feltételeket teremtsenek a kölcsönös ke­reskedelmi forgalom fejleszté­séhez, javaslatokat fogadott el a tagállamok egymás közti kereskedelme szerződéses ár- bázisáról az elkövetkező ötéves időszakban. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta a KGST és a KGST tagállamai küldöttségének az Európai Gazdasági Közösség küldöttségével 1979 novembe­rében megtartott tárgyalásokon kifejtett tevékenységét. Meg­erősítették, hogy a KGST és a tanács tagállamai készek a to­vábbi kapcsolatok fenntartásá­ra abból a célból, hogy együt­tesen dolgozzák ki a megálla­podás tervezetét. Jóváhagyták azt a terveze­tet, amely 1980-ra megjelöli a KGST kapcsolatait a nem­zetközi gazdasági és tudomá­nyos-műszaki szervezetekkel. Megvitatták a gazdasági együttműködés néhány más kérdését is, s ezekről megfe­lelő határozatokat hoztak. A végrehajtó bizottság ülése a barátság és az elvtársi kölcsö­nös megértés légkörében ment végbe. Pénteken, jegyzőkönyv alá­írásával befejeződték a ma­gyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 8. üléssza­kának tárgyalásai. Az erről szóló jegyzőkönyvet Borbándi János és Do Muoi miniszterel­nök-helyettesek, a bizottság társelnökei a Parlament déle- gációs termében írták alá. A bizottság áttekintette az előző ülésszakon hozott hatá­rozatok teljesítésének menetét. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország gaz­dasági együttműködése ered­ményesen fejlődött, a kapcso­latok tovább erősödtek. Rész­letesen elemezték az 1976—80- ra elfogadott gazdasági együtt­működési program eddigi meg­valósítását is és kijelölték a to­vábbi feladatokat. Megállapították, hogy a prog­ramban előirányzott ipari léte­sítmények tervezése, építése és o kooperációs együttműkö­dés kialakítása megfelelő ütemben halad. A lehetősége­ket azonban tovább kell kutat­ni a következő ötéves tervidő­4 BELGRAD: Négy magyar jégtörőhajó érkezett csütörtök délután a jugoszláviai Bezdán. ba, ahol a különítményt alkal­mi ünnepség keretében fogad­ták. Ezt követően Zomborban megbeszélést tartottak a két or­szág vízgazdálkodási szakembe­rei. A Dunán egyre erősebb a jégzajlás, ami Batina és Vuko- vár között már 60 százalékos, tehát másodfokú védelmet igé­nyel. Ezért van szükség a ma­gyar jégtörők segítségére, amely a hagyományos együtt­működés jegyében az elmúlt években is eredményesnek bi­zonyult. szakra vonatkozóan és azokat a középtávú tervek egyezteté­se során konkretizálhatják. A bizottság tudomásul vette az ez évre szóló magyar—viet­nami árucsereforgalmi és fize­tési jegyzőkönyvben foglalta­kat, amely 33 millió rubeles árucserét irányoz elő, s ame­lyet a múlt év novemberében, Budapesten írtak alá. A bizott­ság megbízta a két ország külkereskedelmi szerveit, hogy tegyenek intézkedéseket az ütemesebb szállítások érdeké­ben. Az ülésszak elfogadta a köz­ponti tervező szervek beszá­molóját, pozitívan értékelte az 1981—85. közötti időszak együttműködési elképzeléseiről, a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeiről foly­tatott tárgyalásokat. Az illeté­kes minisztériumokat megbízta, hogy folytassanak szakértői megbeszéléseket. A bizottság eredményesnek ítélte a műszaki-tudományos kérdésékkel foglalkozó albi­zottság eddigi munkáját és itt is kijelölte a további felada­tokat.-f JERUZSÁLEM: Begin izra­eli miniszterelnök pénteken az­zal vádolta Egyiptomot, hogy ,.kiforgatja eredeti értelméből" a Camp David-i megállapodá­sokat, miután zsákutcába ju­tottak a palesztin „önkormány­zatról" folytatott egyiptomi—iz­raeli-amerikai tárgyalások. Be. gin mindazonáltal azt hangoz­tatta, hogy „nem szabad felad­ni a reményt", majd kijelentet­te: Izrael szívesen venné, ha Carter elnök új amerikai-izraeli —egyiptomi csúcstalálkozót in­dítványozna. Kommentár Ügy látszik, az óceán nem­csak földrajzi értelemben vá­lasztja el egymástól Európát és Amerikát. Politikai értelemben is mind élesebb határvonal raj. zolódik ki a két kontinens kö­zött. S ami szembetűnő: az azo­nos integrációba tartozó álla­mok érdekei egyre ellentéteseb­bekké válnak. Washington mind messzebbre lép a hidegháborús intézkedések ingoványában. Az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai segítség ürügyén foga. natosított és kilátásbo helyezett intézkedések azonban Nyugat- Európában nem találnak ked­vező visszhangra. Giscard d’Estaing válaszát Leonyid Brezsnyev üzenetére nem hozták ugyan nyilvánosság­ra, annyi azonban kiszivárgott, hogy a francia államfő állást foglalt az enyhülés vívmányai mellett. Meglehet, az elnök helyteleníti az Afganisztánnak nyújtott támogatást, ez azon­ban nem lehet ok arra, hogy az évek hosszú során át kimunkált megállapodásokról, az európai légkörben végbement kedvező változásról, az enyhülés meg­annyi kézzelfogható bizonysá­gáról lemondjon a kontinens. Érdekes és tanulságos a nyu­gatnémet kormánynyilatkozat is. Igaz, kétségtelen, hogy a ke­let—nyugati kapcsolatok pozi­tív változásának az NSZK kö­szönheti a legtöbbet, s az sem vitás, hogy a hidegháború fel- támasztása számára a legkoc­kázatosabb, óm még ennek fé­nyében is a vártnál szókimon­dóbb a nyilatkozat. Azt a szán. dékot hangsúlyozza, hogy Bonn nem akarja megszakítani az európai enyhülés folyamatát, s a kelet, és nyugat-európai ve­zetők párbeszédének folytatását szorgalmazza. Nem osztják más­ban sem az amerikai politiku­sok véleményét a kapcsolatok alakításában. Ellenkezőleg: az NSZK továbbra is részt kíván venni az európai együttműkö­dés és leszerelés különböző fó­rumainak munkájában. Schmidt kancellár félreérthetetlenül Car­ter elnöknek és tanácsadóinak címezte figyelmeztetését: ebben a feszült nemzetközi helyzetben „nagy nyuqalomra” van szük­ség semmiképpen nem „csata­kiáltásokra, harcias vagy pro­vokatív beszédekre”. Csakugyan a higgadt, meg­fontolt állásfoglalások ideje a mostani. Szerencsére a nvuqat. európai országok óHamférfiai- nak többsége — Franz Josef Strauss hidegháborús kirohaná. saitól eltekintve — ebben az értelemben válaszolt a washing­toni kezdeményezésekre. A csa. tornán túlról viszont disszonáns hangok jelezték: a konzervatív brit kormány elnökasszonya igencsak csekély realitásérzékről tesz tanúságot a világpolitika eseményeinek megítélésében. Pedig most éppen arra lenne szükség, hogy ki-ki alaposan megfontolja szavait és lépéseit. Párizsból és Bonnból ilyen fe­lelősségteljes válasz érkezett Washington kihívására. Gyapay Dénes 4- HANOI: Kambodzsa nagy tengeri kikötőjében, Kompong Somban ünnepélyesen búcsúz­tattak 180 szovjet tengerészt akik segítettek a kikötői irá­nyításban, o beérkező szállít­mányok — elsősorban nemzet­közi segélyek — kirakodásában és kambodzsaiak kiképzésében. A szovjet tengerészek két és fél hónapig dolgoztak Kompong Somban, s a kikötőben végzett munkájukon kívül segítséget nyújtottak egy iskola és egy ár­vaház felépítéséhez o tartomá­nyi fővárosban. 4 GÖTEBORG: Péntek reg­gel a libériái zászló alatt futó 10 000 tonnás „Star Clipper" nevű teherhajó nekiütközött egy hídnak, amely a svéd Tjörn szi­getet Svédország nyugati part­jaival köti össze. A sűrű köd okozta szerencsétlenség követ­keztében az 500 méter hosszú hid súlyosan megrongálódott. Az ütközés során a hídon tar­tózkodó három teher- és egy személykocsi 40 méter magas­ból a vízbe zuhant. 4 LONDON: „A jelenlegi kö­zel-keleti válságban az Egvesült Államok megsegítésére” Naqv- Britannia három fregattot irányít a Földközi-tenger keleti meden. céjébe — jelentette be London­ban a brit hadügyminisztérium szóvivője. Közölte: mihelyt a ha­jók elérik a térséget, csatlakozik hozzájuk az ..Intrepid” helikop­terhordozó. A szóvivő tájékoz­tatása szerint már több más brit hadihajó is a Földközi-ten. geren állomásozik, azonban sem nevüket, sem a hajók szá­mát nem volt hajlandó meg­mondani. Az Egvesült Államok növeli az Irán közelében lévő haditenqerészeti erejét — kö­zölte csütörtökön Washingtonban a Pentánon szóvivőié. Inv az In. diai-óceín térségében már há­rom repülőqépanyahaió — a Midway, a Nimitz és Kittv Hawk — továbbá 25 más hadihajó tartózkodik. A Kabulba érkező hírek sze­rint az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság sok tartomá­nyában munkások, parasztok, értelmiségiek ezreinek és az iszlám papság képviselőinek részvételével rendezett gyűlé­seken megelégedésüket fejezik ki a fejlődés új szakaszának bekövetkeztével kapcsolatban. A gyűlések szónokai hangsú­lyozzák: az imperializmus, min­denekelőtt az amerikai imperia­lizmus agresszív terveivel szem­ben fokozni kell az afganisz­táni nép egységét, hogy meg­védjék hazájukat az áprilisi forradalom ellenségeitől. A gyűlések résztvevői megelége­dettségüket fejezik ki azzal a sokoldalú segítséggel kapcso­latban, amelyet a Szovjetunió nyújtott és nyújt az afganisztáni népnek. * Pénteken Islamabadba érke­zett Huang Hua kínai külügy­miniszter, hogy az Afganisztán­nal szomszédos országnak és az ott táborozó afgán ellenfor­radalmároknak szánt közös amerikai—kínai fegyverszállítá­sok növeléséről tárgyaljon. Huong Hua ellátogat a határ menti Peshawar városába is, az afgán ellenforradalmárok szék­helyére, hogy megtekintse az úgynevezett menekült-táboro­kat. Innen dobják át Afganisz­tánba a Kínában és Pakisztán­ban kiképzett és felfegyverzett csoportokat. * Rómában kompromisszumos politikai határozat elfogadásá­val pénteken véget ért az Olasz Szocialista Párt központi bizottságának ülése. A tanács­kozás két nappal tovább tar­tott, mint eredetileg tervezték, a politikai vonalról folytatott igen heves vita miatt. A szo­cialisták elhatározták, hogy nem a kereszténydemokraták­kal törekszenek minden áron egy újabb kormánykoalíció ki­alakítására, hanem az „összes demokratikus erőkkel”, ame­lyek hajlandók egy demokra­tikus nemzeti egységkormány megalakítására. Pahlaui tu- nyi kozata Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti A volt iráni sah állítása szerint amerikai olajmonopó- liumok összeesküvése, vala­mint a washingtoni és a lon­doni kormány rossz tanácsai vezettek bukásához. Pahlavl egyébként szinte minden bű­nét tagadtai a csütörtök éj­jel sugárzott tv-nyilatkozatá- ban. A panamai üdülőhelyen tartózkodó sahhal — aki tá­volról sem keltette beteg em­ber benyomását — David Frost, az ismert brit riporter vett fel napokon át beszél­getést, amelynek tanúsága szerint Pahlavi szellemileg teljesen friss. Semmi jel nem mutatott arra, hogy fizikai állapota ne volna kifogásta­lan - erről egyébként szót sem ejtett. A sah félreérthetetlenül az Egyesült Államokat vádolta bukásáért. Érvelése szerint a kormány előbb rossz taná­csokat adott majd cserben hagyta. Felidézte (a Carter- kormány által cáfolt) tényt, hogy tudta nélkül Teheránba küldték Huyser tábornokot, az Európában állomásozó ame­rikai haderők főparancsnok­helyettesét, biztosítsa az át­menetet o sah távozása után .. . Pahlavi másik, bizarrabb állítása szerint két nagy ame­rikai olajmonopólium már évek óta készült az iráni po­litikai hatalom megdöntésé­re — hogy emelhessék a vi­lágpiaci árakat. A monopó­liumoknak az volt a célja, hogy egy olajtermelő ország kikapcsolásával csökkenjen a termelés, emelkedjenek az árak és választásuk Iránra esett — mondta a sah. A volt uralkodó gúnyosan mosolygott, amikor arról kér­dezték, vajon hány támasz­pontra volna szüksége az Egyesült Államoknak, amely most a térség .védelmére” készül. „Nekem 760 000 első­rangú katonám volt — mire mennek itt néhány ezerrel, az ágyúnaszád-politika kora lejárt” — hangzott a válasz. Pahlavi kijelentette, hogy uralkodásának terrorjáért nem érzi magát felelősnek, a kínzások „egyénektől” ered­tek, ő azokról nem is tudott — bár elismerte, hogy hírhedt titkosrendőrsége még Ameri­kában is figyelte az iráni diákokat. A kérdésekre, va­lóban milliárdos „magánva- gyont” gyűjtött-e össze, amint országában állítják, a volt sah nem volt hajlandó össze­get mondani, de közvetetten megerősítette, hogyan nye­részkedett népes familiája. „Ha valamilyen üzletet köz­vetítettek, nekik is járt a ju­talék ...” Mint ismeretes, az iráni kormány már hivatalosan kér­te Panamától Pahlavi kiada­tását. Washington nagy erő­feszítések árán tudott csak megszabadulni volt védencé­től, aki viszont hír szerint megunta Panamát és másho­vá vágyik. Tervei s a tény, hogy a sah ismét egyórás, országos tv-nyilvánosságot kapott az Egyesült Államok­ban, csak tovább élezheti az amerikai—iráni viszonyt.

Next

/
Thumbnails
Contents